Az előadás részei:

 a kora keresztény zene: meghatározása, szerepe a liturgiában, műfajai, eredetének kérdése  egyházatyák munkássága, műveikben előforduló zenei utalások vizsgálata

Az előadás célja:

• a hellenisztikus zenei elgondolások és a keresztény zenefelfogás közös sajátosságainak kimutatása

 „Legyetek hálásak, Krisztus tanítása éljen bennetek elevenen, s teljes bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Énekeljetek Istennek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent énekeket.” (Pál lev. A kolosszeieknek, 3. 16.)  „Egymás közt énekeljetek zsoltárt, himnuszt és szent énekeket. Énekeljetek és ujjongjatok szívből az Úrnak.” (Pál lev. Az efezusiaknak, 5. 19)

Műfajok:

  himnusz zsoltár

A kora keresztény zene eredete:

  zsidó hagyomány hellenisztikus kultúra

Hellenisztikus zeneelméletek:

 püthagoreusok   Aristoxenos irányzata éthosz-tan

Az antik görög és a keresztény világ kapcsolata

 nincs éles ellentét; a kereszténység a zene kapcsán is vesz át elemeket a görög kultúrából

 Karthágó, II. század vége „a menet a templomoktól és az oltároktól, a tömjén és a vér fertelmességétől vonul a színházba fuvola és kürtszó kíséretében.” (A látványosságokról)

 Alexandria, II. század

Kétféle zene:

 ténylegesen hallható, érzékelhető  püthagoreusok  érzékkel nem felfogható, égi muzsika  Aristoxenos Zenetanulás fontossága  éthosz-elmélet

 Szent Hilarius (IV. század) A kis-ázsiai görögök egyházi énekei inspirálják saját himnuszaira.

 Szent Ambrus (IV. század) A himnuszéneklést széles körben terjeszti el, közösség-összetartó erő.

Antifonális ének alapján  görög előzmények

     IV-V. század az első keresztény zeneelmélet: De Musica utánzás-e a művészet?  Arisztotelész a test vagy a lélek utánoz?  Platón bizonyos erkölcsi hajlam szükségessége a zene tanulmányozásához  éthosz elmélet

Készítette: Pálfy Eszter PTE BTK Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2011.