Transcript Barokk építészet. Készítették: Bai Ádám és Demsa Miklós (10.D

A Barokk Építészet
•
•
•
A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti
korszak és korstílus, amely kb. 1600-tól kb. 1750-ig tartott, és
melyre bonyolult minták, gazdag díszítés, monumentalitás
jellemző. Közvetlenül a manierizmusból fejlődött ki. A barokk
késői ága a copf, ill. rokokó stílus. A barokkot követő korstílus
a klasszicizmus.
A barokk szó az olasz barocco szóból ered, ami nyakatekert
okoskodást jelent. Ez a barokkra jellemző túldíszítettségre és
formai bravúrosságra utal.
A barokk egy jelentős világnézeti fordulat a reneszánsz után. A
barokk a teremtés tökéletességének vallásos emberi
megfelelője. Innét ered a minden részlet kidolgozására kiterjedő
emberi erőfeszítés, amelynek eredménye a barokk stílus.
Magyarország egyik legnagyobb barokk épülete, az edelényi L,Huillier-Coburg-kastély.
A barokk stílus Kialakulása
• A barokk építészet a 16. század végén Itáliában alakult ki, onnan
terjedt át a következő század folyamán Európa többi országára.
Kiteljesedésének nagy korszaka Itáliában 17. század utolsó
negyedéig, Franciaországban a 18. század kezdetéig tartott.
Német területen, a Habsburg monarchia országaiban és
Oroszországban a stílus virágkora a 18. század első felére esik.
Nem mindenütt tudott gyökeret ereszteni. Anglia pl. nem
fogadta be, ott a barokk idején is a klasszikus hangvételű
palladiánus irányzat volt az uralkodó
Gödöllői Grassalkovich Kastély (1741-1766)
A barokk Feladatai:
• A barokk korában az építészet legjelentősebb feladatai az
ellenreformációs egyház templomai, a királyi és a fejedelmi
kastélyok, valamint a főúri megbízók és a vagyonos polgárok
városi palotái. A stílus azonban széles körben elterjedt,
tekintélyes számban épültek a nagy alkotások hatását tükröző
polgári lakóházak is. Az előző korok gyakorlatához mérten
lényegesen megnő a városépítészet jelentősége.
Velence - Santa Maria della Salute
A barokk Stílusjegyei Közép-európában
• Összefoglalva a barokk építészet legfőbb stílusjegyei Európában:
• legjelentősebb feladatai az ellenreformációs egyház templomai, kastélyok és
polgári lakóházak
• városépítészet (Szentpétervár, Róma)
• hatalmas parkok létesítése, ágyások, nyírt bokrok, szobrok, szökőkutak
• dinamikus hatású terek, pl. tükörtermek
• különböző rendeltetésű terek rangsorolása
• folyosószerű elnyúló galéria
• egymás után fűzött centrális terek, ellipszis és nyolcszög
• hullámvonal, csigavonal, kagyló-, és csigamotívum
• erőteljes fény-árnyék hatások
• pompa, pátosz, ünnepélyesség fokozása, rengeteg aranyozás
• térlefedésre fiókos donga boltozat
• templomoknál "látszatkupola", "égbe nyíló" freskók Pl. jobb kép - a kupola
valódi magassága mindössze kb. 40 cm (trinitárius templom, Pozsony)
• sok oszlop, gyakoriak a csavart oszlopok
• díszes, monumentális lépcsősorok
• kovácsolt vas kapuk, kerítések, rácsok
Róma - Sant'Agnese
A barokk Főbb stílusjegyei
Bár szintúgy Itáliából indult, a barokk a reneszánsznak szinte pont
az ellenkezője volt, hiszen míg a reneszánszra a kiegyensúlyozott,
emberléptékű harmónia volt a jellemző, addig a barokk igyekezett
ettől eltávolodni. Stílusjegyei azonban a reneszánszból
származnak, azok továbbfejlesztései.
•
•
•
•
•
mozgalmasság, dinamizmus
monumentalizmus
heroizmus
patetizmus
conceto (meglepetés), az illúzió
valóságként való beállítása
• dekorativitás
•
•
•
•
•
•
titokzatosság
misztika
komplexitás,bonyolultság
erős kontrasztok
látványosság
bonyolult,túldíszített formák
A barokk Itáliában
• Itáliában a barokk korai szakasza a 16. század nyolcvanas
éveiben kezdődött s a 17. század első negyedével zárult.
Róma - Szent Péter tér
A barokk Spanyolországban
• Spanyolország
művészete alatt Spanyolország ter
ületének művészetét értjük a
középkortól
kezdve.
A
tulajdonképpeni
spanyol
művészetben
rendkívül
sok
befolyás, arab, francia, olasz, németalföldi és német hatás
érvényesül.
Kifejezetten
és
kizárólag
spanyol
nemzeti
sajátságokat feltüntető iskolák
csak a 17. században léptek
előtérbe.
Santiago de Compostela székesegyház (1738
A barokk Franciaországban
• Franciaországban a barokk építészet a 15. század második
negyedétől a 18. század közepéig, illetve ha a klasszicizáló késői
korszakot is hozzá vesszük, a század utolsó negyedéig tartott. Az
itáliai barokktól eltérő sajátossága, hogy stílusra jellemző
megoldások itt nem a belső terek szervezésmódjában alakultak
ki, hanem főként a tömegformálásban, az épület és környezet
szerves kapcsolatát megteremtő kertművészetben és a
belsőkben a felületképzésre szorítkozó enteriőrművészetben.
Chateau de Maisons Kastély – Franciaország
Batthyány-kastély, Körmend
Barokk építészet Magyarországon
• A barokk művészet a 17. század elejétől a 18. század végéig időszaka
számos meghatározó építészeti emléket hagyott Magyarországon,
elsősorban templomok, kastélyok és lakóépületek formájában.
• A barokk épületek többnyire könnyen felismerhetőek sajátos
stílusjegyeikről. A magyar barokk templomokat egy-két hagymavagy gúlasisakos torony díszíti.
• A
barokk
épületek
gyakran
megtört
vonalú homlokzatát vakolatsávozás, erőteljes párkányok, óriás
pilaszterek és oszlopok tagolják.
• A belső tereket freskók, szekkók, stukkók és fából készült burkolatok
kialakításával díszítették.
Esterházy-kastély, Kismarton (1636-1646)
Wesselényi-kastély, Zsibó
A barokk stílus legfontosabb építészei Magyarországon
•
Johann Lukas von Hildebrandt (1668-1745) – osztrák építész, a barokk építészet nemzetközileg is
meghatározó alakja. Legfontosabb magyarországi művei a féltoronyi Harrach-kastély és Savoyai
Jenő ráckevei kastélya
•
Anton Erhard Martinelli (1684 k.-1747) – olasz származású osztrák építész. Magyarországi művei közé
sorolható a magyarbéli Csáky-kastély, a süttöri vadászkastély (Eszterháza elődje), valamint legnagyobb
munkája, a pesti Invadilus-palota
•
Mayerhoffer András (1690-1771) – salzburgi születésű pesti építőmester. Az egyetlen, biztosan neki
tulajdonítható mű a pesti Péterffy-palota, de tudjuk, hogy ő vezette a pesti Egyetemi
templom kivitelezését, valamint neki tulajdonítják a kalocsai főszékesegyház és a kecskeméti piarista
templom részbeni tervezését is
•
Franz Anton Pilgram (1699-1761) – osztrák építész, alsó-asztriai tartományi építőmester. Legfontosabb,
Magyarországon emelt épületei a pápai Esterházy-kastély, a majki kamalduli remeteség,
a szentgotthárdi ciszter és a jászói premontrei kolostorok
•
Melchior Hefele (1716-1794) – osztrák építész, elsősorban Pozsonyban és Bécsben dolgozott. Tervei
szerint épült a pozsonyi prímási palota, a szombathelyi szeminárium és a püspöki palota, valamint a
székesegyház
•
Franz Anton Hillebrandt (1719-1797) – bécsi építész, 1757-től a magyar királyi udvari kamara építésze.
Részt vett a pozsonyi és a budai királyi rezidenciák átalakításában és tervet készített
az esztergomi Várhegy átalakítására is
•
Fellner Jakab (1722-1780) – morvaországi születésű, autodidakta építész, a magyar késő barokk
kiemelkedő jelentőségű mestere. Legfontosabb munkái plébániatemplomok (Tata, Pápa) és a
veszprémi püspöki palota
A győri Apátúr-ház zárt erkélye
VÉGE