Transcript A középkori szláv államok kultúrája
A középkori szláv államok kultúrája A cseh kultúra a kezdetekt
ő
l a 17. század közepéig
A nyugati szláv államok
A középkori, reneszánsz- és (részben) a barokk szláv kultúra „lángvivői“.
A csehek horvát származásának mítosza: Čeh és két kisebb testvére, Ljeh és Rus (a lengyelek és az oroszok ősatyái) – 12. századi cseh krónikában (Kosmas, Chronica Boemorum, Kosmova kronika česká) 10.–11. sz.: Nagy Morvaország öröksége 11. - 13. sz.: A Pax Romanához és a latin nyelvű műveltséghez való tartozás és Szt. Václav-kultusz kiegyensúlyozó szerepe 14. sz.: IV. Károly korszaka és a cseh gótika 15. sz.: a huszita mozgalom kora 16.–17. sz. eleje: A rudolfiánus kultúra 17. sz.: A cseh emigráció kultúrája 17.–18. sz.: A cseh barokk kora
10. sz.: latin és szláv egyházi- kulturális kör és a kultúra egységes jellege Svatý Václav (Szt. Václav) kultusza. Uralkodó szerzetesi erényekkel és mártírhalála – két hagiográfia: latin (bajor szerző, a birodalmi kánon szerint – a helyi szentek kultuszának hagyománya, az uralkodói státuszának hangsúlyozásával), szláv (a keresztény mártírok hagiográfiája, Szt. Ludmilla kultuszával együtt – szellemi etikai aspektusból).
– első nemzeti szent – Csehország és a csehek égi patrónusa és „örökké való” uralkodója (a földi uralkodók megkettőzött szakralitása) – a cseh államiság fogalma – a föld, népe és égi uralkodója / földi helytartójának egysége („A Cseh királyság koronája”) etnopatriotizmus és az államiság korán kialakult tudata (14. századi folytatása)
a horvát eredet etnomítosza, a földművelő első király legendája (Přemysl Oráč), a kereszténység felvételének Cirill-Metódtól, a népnyelv használata IV. Károly kora és a cseh gótika (14. sz.) – a cseh kultúra első virágkora: a nemzeti történelmi kulturális hagyomány és az európai állami, jogi és kulturális értékek egyesítése a cseh messianizmus (Bohemia etimológiája) a prágai Hrad és Visehrad – a Német-Római birodalom állami-egyházi és kulturális központjai, a Karlovy egyetem megalapítása (1348), Prága mint „új Jeruzsálem” az udvari kultúra kialakulása és a karneváli kultúra előretörése (szatirikus irodalom) a „lágy” (nemzetközi) gótika
Huszita cseh kultúra – híd a Középkor és a Reformáció kultúrái között (a Reneszánsz kihagyásával) — a cseh nemzeti mítosz alapja: Jan Hus tanai és a nemzeti kultúra alapjai, a kulturális minimalizmus (kultúraellenesség), a huszitizmus sokszínűsége (poharasok és táboriták), a huszita háborúk Jan Žižka vezetése alatt és utána (1419–1434).
15. sz. vége – 17. sz. eleje:
huszita és reneszánsz elemek keveredése, a tolerancia-elv terjedése a cseh humanizmusban (1609, Maestat – a vallási tolerancia chartája), A „Cseh testvériség” – a pedagógia nemzeti iskolájának megteremtésében ( Jan Amos Komenský, Comenius) két műveltségre tagolódás: provinciális sajátosság, elvi hagyományosság, nemzeti zártság.
17. sz. eleje
az ellenreformáció támadásai, Habsburg-ellenes felkelés (1620), a nemzeti állami önállóság megszűnése.
A rudolfiánus kultúra:
Prága – birodalmi főváros, a manierizmus kultúrája (Ticho Brache, Johann Kepler – II. Rudolf asztrológusai, Gólem legendája), a barokk előkészítése (G. Arcimboldo allegorikus művészete) A cseh barokk kialakulása – ellenreformáció és Csehország újra katolicizálása
A barokk általános jellemzői (1570–1750)
Ellentétek egymásnak feszülése: sötétség / fény, fent / lent, felszín / mélység, realitás / álom, pillanat / örökkévalóság stb.) ≠ harmónia, kiegyensúlyozottság; Szintetikusság Erő, szenvedély (extázisig), dinamika (mozgás); Vizuális orientáció – díszítettség, reprezentatív pompa; Embléma és szimbolikusság
• Legjellemzőbb művészeti ágazatai: festészet, szobrászat, építészet, zene → színház (irodalom).
Reneszánsz és barokk a szláv kultúrákban A lengyel kultúra a 10.–18. század végéig
• A kezdetek: erős morvai, később cseh hatás (Szt. Adalbertus Pragensis, Szt. Vojtěch [cs.], Wojciech [len.] kultusza). A nemzeti szent kultusza helyébe – Matki Boskiej Częstochowskiej (Częstochow-i Istenanya) ikonja és kultusza az államiság szentségének a hiánya, az egyházi és a világi hatalom szembeállítása.
• 10.–14. sz. Nem alakul egységes államiság.
Szembenállás a Német-Római Birodalommal, a német lovagrendekkel, Kijevi Russal, tatárokkal.
Területi, nemzetiségi, vallási és társadalmi tagoltság a kultúra decentralizációja Gallus Anonymus (1115, „vox populi vox dei”, „a nép szava az Isten szava”-elv) és Wincenty Kadłubek (1202.-ig) krónikái ( gondolatának megszületése. Chronica Poloniae Maioris): a lengyel nemesi köztársaság
A szlachta ("sljahta", ném. Geschlecht = nemzetség) kiválasztottságának és bástyaszerepének sztereotípiája vs. a szomszéd népek negatív sztereotípiái.
A lengyel nyelv – a latin kiegészítője a 16. századra a lengyel kultúra és irodalom bilingizmusa.
A vallási türelem elve Német és cseh impulzusok a lengyel gótika művészetében (14.–15. sz.) • A Lengyel-litván királyság (1385-1569) → Rzeczpospolita eszméje az ortodoxia problémája
A lengyel Reneszánsz (15. sz. közepétől)
– a lengyel kultúra „aranykora” királyi udvari és városi nemesi kultúra.
Reneszánsz és Reformáció Lengyelországban.
a reneszánsz antropocentrikusság – a sljahta politikai öntudatának táptalaja (heraldika).
palota- és kúriaépítészet, a szejmi politikai szónoklat, dekoratív pompa.
a halál kultuszának és a szociális reprezentáció a síremlék és a koporsófestészetben a kopernikuszi fordulat a szarmata-eredet mítoszának kialakulása Jan Długosz Annales seu
cronicae incliti Regni
Poloniae (1480) Maciej z Miechowa (Maciej Miechowita ) Traktat o
dwóch Sarmacjach Értekezés a két
Szarmátaországról, 1517)
A barokk paradigma
korai előjelei (16. sz. második felétől) • Az ellenreformáció hatásai Lengyelországban • A lengyel szarmatizmus mint a lengyel nemzeti és felekezeti öneszmélés fenoménje.
Társadalmi okai és megnyilvánulásai: a sljahta „arany függetlenségének“ eszméje – az antik demokrácia örököse Lengyelország – „Antemurale Christianitais” – lengyel providencializmus és messiás eszme Ideológiai konfrontáció belülre (sljahta vs. szláv és litván többség) és kívülre (vs. ortodoxia, vs. centralizáció) politikai konfrontáció a külvilággal – határszituáció (érintkezés / harc a törökökkel, több etnikumú népesség, konfrontáció az ortodox régiókkal) • A lengyel „szarmata” barokk: – keleti és nyugati keveredése a sljahta öltözködésében, viselkedésében, emberideáljában
– a népi kultúra hatása – mérsékelt jelleg szarmata portré
Az iskoladráma „élet színháza“
Jelentősége:
• közvetítő szerep a nyugati barokk kultúra és a keleti szláv kultúrák között • a keleti szláv kultúrákban zajló megújulási folyamat gyorsítása
Képek és hátterek forrásai
http://www.referatu.ru/pictures_fail/31/828_2.htm
Latin és cirill írások Balra – „Karolingi minuszkulusz” (9. sz.), jobbra – novgorodi kézirat (12. sz.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ad/Lech_111.PNG
Lech s bratry: Čechem a Rusem http://curiavitkov.cz/images/zivot/vaclav-kopi.jpg
Svatý Václav s praporem na kopí. Kodex Vyšehradský, 11.sz.
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f8/Premysl_orac.jpg
http://www.umeni.euweb.cz/obsah/gotika/chrmsvvta.jpg
Chrám sv. Víta, Praha http://www.vokrugsveta.ru/encyclopedia/images/4/40/Jan_Hus_na_drevorezbe.jpg
Jan Hus. Kiszínezett fanyomat (1530–1540 között) http://www.masterandmargarita.eu/images/03karakters/rudolf.jpg
Hans von Aachen, II. Rudolf császár portréja (1606/1608), Wien, Kunsthistorisches Museum, Gemäldegalerie http://cs.wikipedia.org/wiki/Soubor:Arcimboldovertemnus.jpeg
Giuseppe Arcimboldo, Vertumnus, portrét Rudolfa II (1590-1591).
http://czechstory.ru/cities/kutnaugora http://www.ilovecz.ru/index.php?idofimage=9710 http://www.photosight.ru/photos/1149336 Barokk szobor Szt. Ágnes kolostorban, Prága http://www.radio.cz/pictures/t/czech/cesky_krumlov_barokni_zamecke_divadlo.jpg
Česky Krumlov barokk színháza
Background:
http://archivetextures.net/
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Czestochowska.jpg
http://days.pravoslavie.ru/Images/im2559.htm
Csensztohovi Istenanya ikonja http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/portret2.html
http://sarmata.livejournal.com/119408.html
http://www.enci.ru/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D0%B8%D0%B7%D0%BC http://kolo-naleczow.w.interia.pl/wydarzenia.html
Koło śmierci. po 1680. Nieokreślony malarz polski
http://www.bursa.krakow.pl/hostel/ru/tours--krakow--old--town http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/taniec_smierci_mniejszy.html
„Taniec śmierci”, nieokreślony malarz bernardyński, lata osiemdziesiąte w. XVII(?) http://sarmata.livejournal.com/119408.html
(1650) http://www.artprojekt.ru/Gallery/Russian/02.html
Fjodor Alekszejevics cár portréja (1786)
Background:
http://allday.ru/2007/08/09/albom_ornamentov_i_jelementov_khudozhestvennogo_oformlenija_v_stile_barokko.html