A középkori szláv államok kultúrája A cseh kultúra a kezdetekt

ő

l a 17. század közepéig

A nyugati szláv államok

A középkori, reneszánsz- és (részben) a barokk szláv kultúra „lángvivői“.

A csehek horvát származásának mítosza: Čeh és két kisebb testvére, Ljeh és Rus (a lengyelek és az oroszok ősatyái) – 12. századi cseh krónikában (Kosmas, Chronica Boemorum, Kosmova kronika česká)  10.–11. sz.: Nagy Morvaország öröksége  11. - 13. sz.: A Pax Romanához és a latin nyelvű műveltséghez való tartozás és Szt. Václav-kultusz kiegyensúlyozó szerepe  14. sz.: IV. Károly korszaka és a cseh gótika  15. sz.: a huszita mozgalom kora  16.–17. sz. eleje: A rudolfiánus kultúra  17. sz.: A cseh emigráció kultúrája  17.–18. sz.: A cseh barokk kora

 10. sz.: latin és szláv egyházi- kulturális kör és a kultúra egységes jellege  Svatý Václav (Szt. Václav) kultusza. Uralkodó szerzetesi erényekkel és mártírhalála – két hagiográfia: latin (bajor szerző, a birodalmi kánon szerint – a helyi szentek kultuszának hagyománya, az uralkodói státuszának hangsúlyozásával), szláv (a keresztény mártírok hagiográfiája, Szt. Ludmilla kultuszával együtt – szellemi etikai aspektusból).

– első nemzeti szent – Csehország és a csehek égi patrónusa és „örökké való” uralkodója (a földi uralkodók megkettőzött szakralitása) – a cseh államiság fogalma – a föld, népe és égi uralkodója / földi helytartójának egysége („A Cseh királyság koronája”)   etnopatriotizmus és az államiság korán kialakult tudata (14. századi folytatása)

 a horvát eredet etnomítosza, a földművelő első király legendája (Přemysl Oráč), a kereszténység felvételének Cirill-Metódtól, a népnyelv használata  IV. Károly kora és a cseh gótika (14. sz.) – a cseh kultúra első virágkora: a nemzeti történelmi kulturális hagyomány és az európai állami, jogi és kulturális értékek egyesítése  a cseh messianizmus (Bohemia etimológiája)  a prágai Hrad és Visehrad – a Német-Római birodalom állami-egyházi és kulturális központjai, a Karlovy egyetem megalapítása (1348), Prága mint „új Jeruzsálem”  az udvari kultúra kialakulása és a karneváli kultúra előretörése (szatirikus irodalom)  a „lágy” (nemzetközi) gótika

     Huszita cseh kultúra – híd a Középkor és a Reformáció kultúrái között (a Reneszánsz kihagyásával) — a cseh nemzeti mítosz alapja: Jan Hus tanai és a nemzeti kultúra alapjai, a kulturális minimalizmus (kultúraellenesség), a huszitizmus sokszínűsége (poharasok és táboriták), a huszita háborúk Jan Žižka vezetése alatt és utána (1419–1434).

    

15. sz. vége – 17. sz. eleje:

huszita és reneszánsz elemek keveredése, a tolerancia-elv terjedése a cseh humanizmusban (1609, Maestat – a vallási tolerancia chartája), A „Cseh testvériség” – a pedagógia nemzeti iskolájának megteremtésében (  Jan Amos Komenský, Comenius) két műveltségre tagolódás: provinciális sajátosság, elvi hagyományosság, nemzeti zártság.



17. sz. eleje

 az ellenreformáció támadásai,  Habsburg-ellenes felkelés (1620), a nemzeti állami önállóság megszűnése.



A rudolfiánus kultúra:

 Prága – birodalmi főváros,  a manierizmus kultúrája (Ticho Brache, Johann Kepler – II. Rudolf asztrológusai, Gólem legendája),  a barokk előkészítése (G. Arcimboldo allegorikus művészete) A cseh barokk kialakulása – ellenreformáció és Csehország újra katolicizálása

A barokk általános jellemzői (1570–1750)

 Ellentétek egymásnak feszülése: sötétség / fény, fent / lent, felszín / mélység, realitás / álom, pillanat / örökkévalóság stb.) ≠ harmónia, kiegyensúlyozottság;  Szintetikusság  Erő, szenvedély (extázisig), dinamika (mozgás);  Vizuális orientáció – díszítettség, reprezentatív pompa;  Embléma és szimbolikusság

• Legjellemzőbb művészeti ágazatai:  festészet,  szobrászat,  építészet,  zene →  színház (irodalom).

Reneszánsz és barokk a szláv kultúrákban A lengyel kultúra a 10.–18. század végéig

• A kezdetek: erős morvai, később cseh hatás (Szt. Adalbertus Pragensis, Szt. Vojtěch [cs.], Wojciech [len.] kultusza). A nemzeti szent kultusza helyébe – Matki Boskiej Częstochowskiej (Częstochow-i Istenanya) ikonja és kultusza az államiság szentségének a hiánya, az egyházi és a világi hatalom szembeállítása.

• 10.–14. sz. Nem alakul egységes államiság.

 Szembenállás a Német-Római Birodalommal, a német lovagrendekkel, Kijevi Russal, tatárokkal.

 Területi, nemzetiségi, vallási és társadalmi tagoltság  a kultúra decentralizációja  Gallus Anonymus (1115, „vox populi vox dei”, „a nép szava az Isten szava”-elv) és Wincenty Kadłubek (1202.-ig) krónikái ( gondolatának megszületése.  Chronica Poloniae Maioris): a lengyel nemesi köztársaság

 A szlachta ("sljahta", ném. Geschlecht = nemzetség) kiválasztottságának és bástyaszerepének sztereotípiája vs. a szomszéd népek negatív sztereotípiái.

 A lengyel nyelv – a latin kiegészítője  a 16. századra a lengyel kultúra és irodalom bilingizmusa.

 A vallási türelem elve  Német és cseh impulzusok a lengyel gótika művészetében (14.–15. sz.) • A Lengyel-litván királyság (1385-1569) → Rzeczpospolita eszméje  az ortodoxia problémája

A lengyel Reneszánsz (15. sz. közepétől)

– a lengyel kultúra „aranykora”  királyi udvari és városi nemesi kultúra.

  Reneszánsz és Reformáció Lengyelországban.

a reneszánsz antropocentrikusság – a sljahta politikai öntudatának táptalaja (heraldika).

    palota- és kúriaépítészet, a szejmi politikai szónoklat, dekoratív pompa.

a halál kultuszának és a szociális reprezentáció a síremlék és a koporsófestészetben a kopernikuszi fordulat a szarmata-eredet mítoszának kialakulása Jan Długosz Annales seu

cronicae incliti Regni

Poloniae (1480) Maciej z Miechowa (Maciej Miechowita ) Traktat o

dwóch Sarmacjach Értekezés a két

Szarmátaországról, 1517)

A barokk paradigma

korai előjelei (16. sz. második felétől) • Az ellenreformáció hatásai Lengyelországban • A lengyel szarmatizmus mint a lengyel nemzeti és felekezeti öneszmélés fenoménje.

Társadalmi okai és megnyilvánulásai:  a sljahta „arany függetlenségének“ eszméje – az antik demokrácia örököse  Lengyelország – „Antemurale Christianitais” – lengyel providencializmus és messiás eszme  Ideológiai konfrontáció belülre (sljahta vs. szláv és litván többség) és kívülre (vs. ortodoxia, vs. centralizáció)  politikai konfrontáció a külvilággal – határszituáció (érintkezés / harc a törökökkel, több etnikumú népesség, konfrontáció az ortodox régiókkal) • A lengyel „szarmata” barokk: – keleti és nyugati keveredése a sljahta öltözködésében, viselkedésében, emberideáljában

– a népi kultúra hatása – mérsékelt jelleg  szarmata portré

 Az iskoladráma  „élet színháza“

Jelentősége:

• közvetítő szerep a nyugati barokk kultúra és a keleti szláv kultúrák között • a keleti szláv kultúrákban zajló megújulási folyamat gyorsítása

Képek és hátterek forrásai

http://www.referatu.ru/pictures_fail/31/828_2.htm

Latin és cirill írások Balra – „Karolingi minuszkulusz” (9. sz.), jobbra – novgorodi kézirat (12. sz.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ad/Lech_111.PNG

Lech s bratry: Čechem a Rusem http://curiavitkov.cz/images/zivot/vaclav-kopi.jpg

Svatý Václav s praporem na kopí. Kodex Vyšehradský, 11.sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f8/Premysl_orac.jpg

http://www.umeni.euweb.cz/obsah/gotika/chrmsvvta.jpg

Chrám sv. Víta, Praha http://www.vokrugsveta.ru/encyclopedia/images/4/40/Jan_Hus_na_drevorezbe.jpg

Jan Hus. Kiszínezett fanyomat (1530–1540 között) http://www.masterandmargarita.eu/images/03karakters/rudolf.jpg

Hans von Aachen, II. Rudolf császár portréja (1606/1608), Wien, Kunsthistorisches Museum, Gemäldegalerie http://cs.wikipedia.org/wiki/Soubor:Arcimboldovertemnus.jpeg

Giuseppe Arcimboldo, Vertumnus, portrét Rudolfa II (1590-1591).

http://czechstory.ru/cities/kutnaugora http://www.ilovecz.ru/index.php?idofimage=9710 http://www.photosight.ru/photos/1149336 Barokk szobor Szt. Ágnes kolostorban, Prága http://www.radio.cz/pictures/t/czech/cesky_krumlov_barokni_zamecke_divadlo.jpg

Česky Krumlov barokk színháza

Background:

http://archivetextures.net/

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Czestochowska.jpg

http://days.pravoslavie.ru/Images/im2559.htm

Csensztohovi Istenanya ikonja http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/portret2.html

http://sarmata.livejournal.com/119408.html

http://www.enci.ru/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D0%B8%D0%B7%D0%BC http://kolo-naleczow.w.interia.pl/wydarzenia.html

Koło śmierci. po 1680. Nieokreślony malarz polski

http://www.bursa.krakow.pl/hostel/ru/tours--krakow--old--town http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/taniec_smierci_mniejszy.html

„Taniec śmierci”, nieokreślony malarz bernardyński, lata osiemdziesiąte w. XVII(?) http://sarmata.livejournal.com/119408.html

(1650) http://www.artprojekt.ru/Gallery/Russian/02.html

Fjodor Alekszejevics cár portréja (1786)

Background:

http://allday.ru/2007/08/09/albom_ornamentov_i_jelementov_khudozhestvennogo_oformlenija_v_stile_barokko.html