Transcript Szegénykultúra és etnicizálódás 2.

I./2. Szegénykultúra és etnicizálódás
Kunbábony, Civil Kollégium Képzési Központ
2012. április 18-19-20.
május 16-17-18.
Szegénység, cigányság - kultúra
„Távolról sem vagyok abban a helyzetben, hogy tévedhetetlenül
ismerjem a tudatunktól független objektív valóságot a
magyarországi cigánysággal vagy bármi mással kapcsolatban.
S gyenge vigasz, hogy mások sincsenek ebben a helyzetben.”
(Solt Ottilia)
„A cigány sötét bőrű, fekete hajú.
Szegény, koszos és lop. Szemtelen,
tolakodó hangos. Kizsebel a buszon
vagy a villamoson. A cigány csúnya és
elesetett. A cigány torzonborz betörő.
Ellopja a libát, a tyúkot, a
szárítókötélről a lepedőt. Bűnöző vagy
csavargó, de leginkább a kettő együtt.
Azt hiszem, akár Magyarországon, akár
Litvániában, Franciaországban vagy az
Amerikai Egyesült Államokban élünk,
sokunk fejében valami ilyesmi villan át
először.” (Száraz, 2007)
„A czigány származás és
eredet megállapítása
rendszerint nem ütközik
túlságos nehézségekbe. A
közvélemény, a nép tudata
rendesen igen biztosan
evidentiában tartja a czigány
eredetűeket, s ezeknek elég
határozott ismérve az
anthropológiai jelleg.”
(Cigány összeírás, 1893.,
idézi: Havas, 1994)
2
Szegénység, cigányság - kultúra
1. 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek
jogairól
•
12 nemzeti és 1 etnikai kisebbség;
•
•
•
magyar állampolgárság – kisebbséghez tartozás öndefiniálás alapján;
önazonossághoz való jog – alapvető emberi jog (egyéni és közösségi);
„kultúrájuk része a magyarországi kultúrának”;
•
kisebbségek által használt nyelv a cigány (romani és beás);
„… minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább
egy évszázada honos népcsoport, amely az állam
lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai
magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját
nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg,
egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot,
amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult
közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.”
(Kisebbségi tv. 1.§. (2))
3
Szegénység, cigányság - kultúra
2. Szegénykultúra és etnicitás
•
Az underclass elmélete (Ladányi, Szelényi,2004.), Csenyéte példája
„Hátrányos helyzetű etnikai csoport által erősen
felülreprezentált osztálykategória” (Ladányi, Szelényi, 2004)
•
A gettósodás folyamata, következményei.
•
Szélsőséges egyenlősdi – egalitárius elosztás;
•
Bizalom és tekintély hiánya – patrónus (kívülállók)- kliens viszonyok;
hierarchikus közösségszerveződés elutasítása;
•
Beszűkült időhorizont – „racionális” válasz a szegénységre.
4
Szegénység, cigányság - kultúra
•
Szegény romák és nem romák alkalmazkodási, túlélési stratégiája –
szegénység újratermelődése;
•
Nem etnikus kultúra; a tartós mélyszegénység következménye;
„… ez a kultúra csak egyfajta válasz a szegénységre, amelyet
azonban döntően strukturális tényezők idéznek elő.”
(Ladányi, Szelényi 2004)
„… mivel a cigány életmód… feltehetőleg pusztán annyit jelent,
hogy valaki szegény, az, aki szegény, könnyen cigánynak
minősül, s gyakran az minősül cigánynak, aki szegény.”
(Ladányi, Szelényi, 2004.)
5
Szegénység, cigányság - kultúra
•
A szegények/ a szegénység kultúrája
•
•
•
•
•
a szegénység életmód: szerkezete, értelme, védelmi rendszere van;
öröklődik, újratermelődik;
gazdasági jellegzetességek, „létért való örökös küzdelem”;
zsúfolt otthon, magánélet lehetetlensége;
a szegénykultúra tárgyi környezete.
„A romos környezet, a sokszor egy szobába összezsúfolt
több generációt szolgáló szedett-vedett (és még így is
hiányos) berendezési tárgyak, a mások által levetett,
használt ruhák, a hulladékoknak ez a halmaza
öntörvényű rendszerré szilárdul, amely szinte
csapdaként tartja fogva a benne élőket. A környezetben
és tárgyakban testet öltött szétmállott, értékét és
„… a telepi
kultúra a cigány-szegénység
funkcióját vesztett, valaha valamilyen
kultúrákat
legjellegzetesebb
képviselő tárgyi világ lesz a szegénykultúra
tárgyiéletformája, ezért nemcsak
legreprezentatívabb képviselői a
kultúrája.”
szegénykultúrának, de hovatovább ez a kultúra
(Ambrus Péter 1994)
jelenti a magyarországi szegénykultúrát.” (Ambrus
1994)
6
Szegénység, cigányság - kultúra
Zsúfolt lakásban élő személyek aránya, 2010, %
50
47
40
30
18
20
10
10
Gyerekes háztartások, Szécsényi
kistérség, 2010, %
0
Magyarország
Forrás: Eurostat
EU 15
EU 27
40
30
20
10
0
Több
Nincs
foglalkoztatott foglalkoztatott
Felső harmad
Alsó harmad
Nincs víz
2
16
0
Zsúfolt lakás
7
26
9
Nem roma
Roma
17
4
13
27
8
30
7
Szegénység, cigányság - kultúra
3. Cigányság és kultúra
•
Népi kultúra
• elsősorban szóbeli
• marginális, „alávetett kultúra”
„… a cigányság nagy csoportjaira jellemzően részben
hiány-és részben szegénységi kultúra, az esetek jelentős
részében szubkultúra és törzsi nemzetiségi kultúra, sok
esetben pedig olyan lokális kultúra, amely még a
kulturális egységesülést megelőző állapotnál tart”
(Szuhay Péter 1999)
„A cigányságra irányuló asszimilációs törekvések azért
nem járhattak sikerrel, mert a többség lehajoló
gesztusában a kisebbség felé a felsőbbrendűség vélt
jogai fogalmazódtak meg, hogy értékeit ráerőlteti
azokra, akik egészen más értékekhez igazodnak. Ez a
magatartás eleve lehetetlenné tette a két kultúra közötti
közlekedést…” (Diósi Ágnes)
8
Szegénység, cigányság - kultúra
Csoportosítások
•
Erdős Kamill – kétféle cigány
• cigány anyanyelvű – a) kárpáti nyelv; b) oláh (vlax) nyelv
• nem cigány anyanyelvű
• (számos alcsoport mindkét főcsoportban)
•
mai egyszerűsített csoportosítás
• oláh cigányok – rom, roma (8%)
• magyar cigányok – muzsikusok (87%)
• román cigányok – beások (5%)
• (sok egyéb csoport/elnevezés – lokális kultúrákban, közösségekben)
•
merev csoporthatárok (pl. házasodás), elkülönülés foglalkozási,
életmódbeli, vagyoni, térbeli ismérvek, rokonsági rendszerek alapján.
9
Szegénység, cigányság – kultúra
10
Szegénység, cigányság – kultúra
11
Szegénység, cigányság - kultúra
4. Szegénység vagy kultúra?
•
asszimiláció – integráció?
•
a kultúra ápolása/támogatása - életkörülmények javítása?
•
programok, intézkedések, célkitűzések – mögöttes megfontolások.
„Az 1979-es párthatározat változtatott valamelyest a
cigányok társadalmi státusán. Ettől kezdve
különböztethető meg a beilleszkedés két módja. Az
asszimiláció a többséggel való teljes azonosulást, az
integráció az etnikai sajátosságok megőrzésének igényét
jelenti. Mindkét változat bonyolult.” (Diósi Á.)
12
Szegénység, cigányság - kultúra
Szempontok a feldolgozáshoz
(szövegrészletek az ÁSZ 2008-as jelentéséből)
1. Milyen érvek/ellenérvek hozhatók fel az állítás mellett/ellen?
2. Milyen példák hozhatók a mai hazai programok, intézkedések közül?
3. Milyen eredménye/ (nem szándékolt) következménye lehet az ilyen típus
programoknak, intézkedéseknek?
13