Transcript Szervezeti.kommunika..

A szervezeti kommunikáció
2010. április 30.
„a kultúra a tudás, amelyet egy
személynek birtokolnia kell
ahhoz, hogy megoldja a
mindennapi élet feladatát.”
Minden kultúrára jellemző, hogy:
- tanult,
- kollektív, az adott közösség
tagjaira jellemző, ebből következően
csoportspecifikus
- relatív, egyik kultúra sem állíthatja
magáról, hogy magasabb szinten van a
többinél.
1.1 Az ember szellemi beprogramozásának
szintjei
•
•
GEERT HOFSTEDE (1994)
- holland szociálpszichológus
az ember szellemi beprogramozásának
három szintje van:
– a kultúra (tanult)
– az emberi természet (örökölt)
– a személyiség (tanult+örökölt)
1.2 A kultúra rétegei
A HOFSTEDEI „HAGYMA” MODELL
1.3 A kultúra szintjei
• Az emberek többsége egyszerre több
csoport tagja (család, munkahely, baráti
kör stb.).
• A kultúra számos szinten értelmezhető, a
következőkben felsoroltakat tekinti
Hofstede a legfontosabbaknak:
- Nemzeti kultúra
- Regionális kultúra
- Etnikai és-vagy vallási hovatartozás
szerinti kultúra
- Nyelvi hovatartozás szerinti kultúra
- Nemi kultúra
- Generációs hovatartozás szerinti szint
- Társadalmi osztály/réteg kultúra
- Szervezeti kultúra
1.4 A szervezeti kultúra
• Charles Handy brit szociológus a
szervezeti kultúra típusokra irányuló
kutatásai során a következő
megkülönböztethető tényezőket határozta
meg:
• a hatalomgyakorlás módja (jutalmazás,
büntetés)
• az irányítás gyakorlata (részvétel)
• a tervezés időhorizontja
• a munkamegosztás, munkaszervezés
• a formalitás, a bürokrácia foka
• a beosztotti kezdeményezés
támogatottsága
• a munkafegyelem, a munkaidő betartása
• a szabályok fontossága, betartása
• az eredmények fontossága
• az egyéni viselkedés (pl. öltözködés,
különcködés) kezelése.
1.5 Négy isten a menedzsmentben
A „Klub” kultúra: Zeusz
• A kapcsolat a „pókkal” sokkal fontosabb,
mint a valódi beosztás.
• Leginkább a családi, baráti kapcsolatokon
alapuló kisvállalkozásoknál figyelhető
meg.
• Előnye a döntések gyorsasága. A jó
működés záloga a bizalom, az empátia és
a motiváció. Az ilyen szervezetben
általában szívesen dolgoznak a
munkatársak.
A „tevékenységközpontú” kultúra:
Apolló
• Döntően a szervezetben betöltött
szerepre, a tevékenységre, a munkakörre
koncentrál, nem pedig a személyekre, akik
ott dolgoznak.
• A tipikus karrier: valaki elkezd dolgozni az
egyik oszlop alján és végigjárva a
szamárlétrát, felküzdi magát a timpanonra.
• Felfelé megy az információ, lefelé az
utasítás.
• Az Apolló-kultúra jól működik olyankor, ha
a jövő nagy biztonsággal előre látható,
tervezhető. A stabilitás és tervezhetőség a
két kulcsszava ennek a kultúrának.
Az eredményközpontú kultúra:
Athéné
• A teljes szervezet rugalmasan kapcsolódó
egységek hálózata, amiben minden
egység javarészt öntörvényű, de
meghatározott felelőssége van a teljes
szervezet stratégiájának
megvalósulásában.
• A vezetés és a személyek közötti
konfliktusok ritkák, a munkatársak
kölcsönösen elismerik és tisztelik
egymást.
• Jellemző tanácsadó cégeknél, hirdetési
ügynökségeknél, stb.
A személyiségközpontú kultúra:
Dionüszosz
• A szervezet van azért, hogy az egyének
saját céljaikat is megvalósíthassák.
• A csillagok általában magasan képzett
szakemberek, akik létrehozzák a
szervezetet azért, hogy egyéni céljaikat
olcsóbban, jobban tudják elérni. (pl.
ügyvédek)
• Ebben a szervezetben öröm dolgozni,
hiszen a személyiség és annak
autonómiája áll a középpontban.
2. Szervezeti kommunikáció
2.1 A kommunikációról általában:
•
•
•
•
Elengedhetetlen a túléléshez
A kommunikáció latin eredetű szó:
communis (mn.) = közös, általános
communitas (fn.) = közösség
communicatio = 1. közzététel
2. teljesítés
3. gondolatok közlése a
hallgatókkal
2.2 A kommunikáció alapelemei:
1. a közlő
2. az üzenet
3. az eszközrendszer
4. a nyelv
5. a közeg
6. a befogadó
• A társadalom nagy intézményrendszeri
mindegyikének van kommunikációs
aspektusa.
Az egyes intézményrendszereknél:
- alapvető (pl. tudományok, művészetek,
oktatás, egyházak), másoknál viszont
- eszközjellegű (gazdaság, politika,
igazságszolgáltatás, közigazgatás,
egészségügy, sport, erőszakszervezetek).
A szervezet kommunikációja egyszerre
- belső (intern) és
- külső (extern).
Egyszerre zajlik
- formális és
- informális csatornákon.
Hatékony kommunikációs eszközök, pl.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Nagy plénumnak tartott tájékoztatók
Workshop-ok (műhelymunka)
Személyes beszélgetések
Megbeszélés vezetőkkel és munkahelyi irányítókkal
Csoport- és osztálymegbeszélések
E-mail és más információs technológia alkalmazása
Vezetői prezentáció
Vállalati hírlevél és belső újság
Információs csomag
Dolgozói kézikönyv
Új dolgozók orientációja
Újító és javaslattevő program
•
•
•
•
•
Kevésbé hatékony kommunikációs
eszközök, pl.
Információs telefon-vonal
Dolgozói folyosói pletyka
Videó
Tájékoztató tábla
Helyi újság és televízió
-
A kommunikáció funkciói:
informálás
kontroll
meggyőző funkció
érzelmi funkció
motiváló funkció
A kommunikáció síkjai:
- tartalmi és
- emberi sík
Köszönöm a figyelmet!
D. Fizel Natasa