Transcript Ralph Linton - PTE Egyetemi Könyvtár

Ralph Linton
Készítette:
Kozma Zsófia
Informatikus könyvtáros, MA I/1.
Élete
• Született: 1893. 02. 27. – Philadelphia
• Egyszerű kvéker család tagja – nem örökölte a
tudományos érdeklődést
• Apja üzletember, aki 10 éves korától kezdve
dolgoztatja a szabadidejében
• Kvéker középiskolában tanult
• A Swarthmore College-ban
természettudományokat tanult
Kezdetek
• Eleinte a régészet érdekelte
• Az egyetemen terepexpedíciókon vett részt (USA
délnyugati része, Guatemala)
• Publikációi komoly vitákat gerjesztettek.
• 1920 – Polinézia – érdeklődésének
középpontjába a kortárs népek kerültek
• 1925-27 – Madagaszkár – egyértelműen az élő
antropológia érdekli
• A Wisconsini Egyetemen kezd el oktatni
Terepmunkái
Marquesas-szigetek
(Hawaii állam)
Madagaszkár
1930-as évek
• Az antropológia tudománya nagy változásokon
megy keresztül; a régészet és a fizikai
antropológia kettéválik
• Linton az egyik vezéralak – okai:
- gondolatait és szintéziseit tiszta és egyszerű
angol nyelven fejtette ki
- nem zárt rendszerben gondolkozott, nyitott
szemléletű volt
Élete
• 1936 – The study of man (Az ember
tudománya) – fő műve
- Kidolgozta a státus és a szerep fogalmát
- Összefoglalta a funkcionalizmusról alkotott
nézeteit
- Az egyén és kultúra közötti szakadék áthidalását
tartotta fontosnak
• Az évtized antropológiai könyve
Élete
• Columbia Egyetem – tanszékvezető
• Yale Egyetem – professzor
• 1953. 12. 24. – szívinfarktus következtében
meghal
• Befejezetlen műve a The Tree of Culture (A
kultúra fája), amit felesége és kollégái később a
jegyzetei alapján befejeznek
• „Legnagyobb teljesítményemnek azt tartom, hogy a
komancs törzs fogadott tagja lettem, hogy a
Marquesas-szigetek őslakói mesterfaragónak
fogadtak el és saját tárgyaik alkotására szóló
megbízatásoknak tehettem eleget, hogy tagja
lehetek a Native Church of North America-nak a
kvapák rítusa szerint, hogy rendes ombiasy nkazonak (orvosságos ember) tekintenek Madagaszkáron
és hogy még egy közép-nyugati város Rotary
Klubjába is meghívtak tagnak.”
Munkássága
• A kultúra- és személyiségkutatások egyik
kulcsfigurája
• Antropológiaszemlélete átfogóan kulturális, de
minden kulturális és társadalmi vizsgálatban
fontosságot tulajdonít az egyénnek
• Nem helyezte mindenek fölé a funkcionalizmust
(az intézmények a hangsúlyosak, nem az egyén)
• Összegző tudós, az elgondolásokat új
összefüggésbe állítva új jelentéseket tárt fel
Munkássága
• A kulturális elemek négy jellemvonása:
• Forma: a viselkedésminták teljes rendje
• Jelentés: azokra a képzettársításokra utal,
amelyeket egy kultúra tagjai rendelnek hozzá egy
kulturális elemhez
• Használat: egy elemnek egy adott kulturális
kontextusban való felhasználása
• Funkció
Státus és szerep
• Státus:
• Elvont értelmében egy adott mintában található
pozíció
• Egy egyén státusa az általa betöltött státusok
összességét jelenti
• Nem azonos az őt betöltő egyénnel, egyszerűen
jogok és kötelezettségek összessége
Státus és szerep
• Szerep:
• A státus dinamikus vonatkozása
• Amikor a státust alkotó jogokat és kötelességeket
gyakorolja, szerepet játszik
• A két dolog elválaszthatatlan, nincsen szerep
státus nélkül és fordítva sem
• Az egyén sok szereppel rendelkezik a kül.
mintáknak megfelelően, amelyekben részt vesz
• Szerepe általánosságban összes szerepeinek
összessége
Státus és szerep
• A státusok és szerepek társadalmi mintákból
vezethetők le és szerves részét alkotják, de a
személyek számára önálló funkcióval is
rendelkezik
• Az attitűdöknek és a viselkedésnek azt a
minimumát jelenti, amit fel kell vállalni az
egyénnek, ha egy adott szerepet vagy státust
játssza.
• Pl.: munkáltató-alkalmazotti viszony
Státus és szerep
• A társadalom működőképes, ha tagjai jól
idomulnak státusaikhoz és szerepeikhez.
• Státusra való felkészülés kezdete: születés
• Nincs két egyforma ember, amelyik státus valaki
számára vonzó, a másik elutasíthatja
• Azonban szinte bárki megtanítható szinte
bármilyen szerep megfelelő előadására
Státustípusok
• Tulajdonított státus: amelyeket az
egyéneknek a bennük rejlő különbségekre vagy
képességekre való tekintet nélkül juttatnak
• Születéskor kezdődik a felkészítés
• Elért státus: amelyek adottságokat igényelnek
• Nem születéskor kapja valaki, hanem betöltésük
versengés és egyéni erőfeszítés eredménye
Hivatkozási pontok
•
•
•
•
Nem
Kor
Családi kapcsolatok (anya-gyermek kapcsolat)
Társadalmi osztály, kasztok
Nem
• Minden társadalom eltérő attitűdöket és
tevékenységeket ír elő a nők és férfiak számára
• A tulajdonítás a kultúra határozza meg
• Irokéz nők szadista kínzók – nyugati kultúra
nője gondoskodó angyal-típus
• Foglalkozások tulajdonítása
• A megosztási minta állandó, a tevékenység vagy
a nőké egyértelműen vagy a férfiaké
Kor
• Minden társadalom legalább három
korcsoportot különböztet meg:
• - gyermekkor
• - felnőttkor
• - időskor
Gyermekkorból a felnőttkorba
• Fiziológiai események, változások jelzik
• A biológiai felnőtt nem egyenlő a társadalmi
felnőtt státusszal.
• Mi társadalmunk – biológiailag felnőtt, jogilag
gyermek
• Törzsi társadalmak – akkor férfi, ha a
társadalom formálisan férfiként ismeri el –
szertartások, rítusok
Felnőttkorból az öregkorba
• Nehezebb észlelni, mindenkinél más a határ
• Néhány kultúrában kap csak szertartásos
elismerést
• Nem hangsúlyozzák, hiszen a többség igyekszik
elkerülni az öregkort, nem várja
A halottak státusa
• Egyik mód: a halottak már nem tagjai a
közösségnek
• Másik mód: a halál egy újabb átmenet,
hasonlóan a gyermekkorból a felnőttbe
• Amikor egy ember meghal, nem hagyja el
társadalmát, pusztán lemond egy sor jogról és
kötelességről és elfogad másokat
• Pl. tanala nemzetség, becileok
Biológiai kapcsolatok
• Bizonyos társadalmi státusok alapja
• Születés – kapcsolódás, viszony kezdete a család
többi tagjához: szülő, testvér, nagyszülő
• Anya – gyermek: 0-2 éves korig a szoptatás
miatti függőség
• 2 éves kor felett a gyermeknek bármelyik felnőtt
nő meg tudja adni mindazt, amire az anyja
képes, bárki lehet az apaszerepben
Biológiai alapú státusok
• Változatosak
• Fivér-nővér kapcsolat bizalmas vagy rideg
• Testvérek kapcsolata – legidősebb vagy
legfiatalabb dominanciája
• Mennyire szorosak a vérségi kapcsolatok?
• Melyik ág a dominánsabb? Apai vagy anyai?
• Vannak törzsek, amelyeket teljesen behálóznak a
rokoni kapcsolatok, pl. Ausztrália
Biológiai alapú státusok
• Házasság – szexuális társulás
• Jelentősége a folytonosság, a társadalmi
elismertség, új vérségi kapcsolatsorok,
leszármazottak nemzése
• Az időszakos társulások negatív társadalmi
megítélésben részesülnek
Társadalmi tényezők
• Sok társadalomban fontosan, a tulajdonítás
alapját képzik
• A társadalmak az őket alkotó egyéneket
csoportokra vagy kategóriákba sorolják, amelyek
eltérő jelentőségűek
• Pl: bizonyos indián törzseknél az egyén hadi
sikere
• Egyetemi szövetség
• Üzletemberklub
Társadalmi tényezők
• Cél: a felsőbb igyekszik utódaira is átruházni az
előnyöket, megakadályozni az alsóbb rétegek
bejutását az ő körébe
• Köv.: örökletes osztályok, kasztok
• Az osztályok kiegészítői a nem, kor, biológiai
alapú státusoknak, még világosabban
meghatározza az egyének szerepeit
• Erős osztályrendszer – az osztályok külön
társadalmat alkotnak, kizárólagos jellemzőkkel
A társadalmi rendszer
• Többségben a tulajdonított státusok
• Egyéni teljesítménnyel elérhető státusok, melyek
célja egyrészt az egyén kifutási lehetősége,
másrészt a társadalomba való beilleszkedés
• Látszólag nyitott a verseny, valójában
korlátozott:
• „Egyetlen nőből sem lehetne az Egyesült
Államok elnöke. De nem lehetne sem néger, sem
indián, bár erre nincs hivatalos szabály,…”
A társadalmi rendszer
• Az elérhető státusokért folyó versengés korlátai
veszteséget jelentenek a társadalomnak.
• Általában az átlagos egyénre épülnek, aki
bármilyen státus betöltésére felkészíthető,
megtanítható, vagy csak el tudja játszani
• Ellenkező esetben, ha speciális képességűre
várakozna, a státus nem töltődne be
• Tehát a középszerűség nyer a kiemelkedő
képesség ellenében
Szabadabb vs. szigorúan szerveződött
társadalmak
•
•
•
•
A szigorúban élőbb nem feltétlen boldogtalanabb
Példa: India
Egy hindu egész életét egy kasztban éli le
Vallása az egész rendszert értelmezi számára,
tehát a lelke fejlődési stádiumával függ össze a
kasztja
• Ha megfelelően él, következő életében más
kasztba kerül
• Kaszton belül is vannak mozgási lehetőségek,
amelyek még tovább hajthatják
Kultúra és normalitás
•
•
•
•
Abram Kardinerrel közös munkája
DE
A kultúra elsődlegessége
Az egyént a kultúrája alakítja, megismerési
képességeit, személyiségét.
• A kultúra is részben formázza minden
társadalomban a társadalmi státusokat
Kultúra és normalitás
• Filozófiai definíció: „ az emberi teljesítmények
összessége”
• DE ez antropológiailag nem használható
• Kultúrák szó használata
• A kultúra a egyes számban folyamatokra utal
• Egy társadalom – egy kultúra – egy „életmód”
Kultúra és normalitás
• Társadalom: szervezett egyének csoportja
• Kultúra: elképzelések, szokások és kialakított
érzelmi reakciók szervezett csoportja,
amelyekben osztoznak egy társ. Tagjai
• Kultúra nélkül nincs társadalom, csak emberek
halmaza
• Egy társadalom kialakulása hosszú folyamat,
kellenek közös szokások, elgondolások, stb.
Kultúra és normalitás
• A kultúrák tartalommal és szervezettel is
rendelkeznek
• Tartalma: a társ. tagjainak elgondolásából és
viselkedéséből áll
• Bármely homogén társadalom kultúrájának
tartalma három kategóriába osztható:
- Univerzáliák
- Specialitások
- Alternatívák
+ egyéni sajátságok
Kultúra és normalitás
• Összefoglalva:
• Az egyén és a társadalom viszonya kölcsönös
• Az egyént a kultúrája formálja, de ő is formálja a
kultúráját
Köszönöm a figyelmet!