Transcript Kultúra, vallás, társadalom - ESTIEM Wiki

Szociológia
Kultúra, vallás, társadalom
Dr. Orbán Annamária,
Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem
Szociológia és Kommunikáció tanszék
[email protected]
2015.04.13.
1
Mi a kultúra? Mi a társadalom?



Társadalom: egyéneket szorosan összefűző
kapcsolatrendszer
Kultúra: anyagi (ember alkotta), kognitív és normatív
elemekből áll (pl. hiedelmek, normák, vallás, nyelv,
tudomány, művészeti alkotások stb.). Minden társadalmi
közösségnek, népnek van szociológiai értelemben vett
kultúrája, az azonban változó, hogy melyik hogyan tud
alkalmazkodni a külső környezetéhez/ „változó
világhoz” (amelyik nem, az esetleg el is tűnik).
Kultúra és társadalom szorosan összefügg, a kettő nem
létezik egymás nélkül! Az embert a kultúrája, vagyis
identitása, nyelve, történelme stb. különbözteti meg az
ösztönösen és genetikailag kódolt állatvilágtól.
2015.04.13.
2
Társadalmi értékek és normák



Értékek: olyan kulturális alapelvek, melyek azt fejezik ki, hogy egy
társadalomban mit tartanak fontosnak, kívánatosnak, jónak vagy
rossznak. Ez koronként, társadalmanként, osztályok/rétegekként stb.
változó.
Normák: Emberi közösségek, társadalmi csoportok kollektív
viselkedését, magatartását irányító, befolyásoló szabályok.
Széles értelemben a norma magába foglal minden olyan társadalmi
játékszabályt
• az egyszerű viselkedési szabályszerűségektől, konvencióktól kezdve (pl.
köszönés)
• A közlekedési szabályokon, hagyományokon át
• az állami hatalommal kikényszeríthető jogi normákig
melyek a közösség tagjai számára követendőek,
megkönnyítik az együttműködést és segítségükkel
fenntartható a társadalmi rend.
2015.04.13.
3
Kulturális sokszínűség



Minden társadalomnak, emberi közösségnek van
kultúrája, de folyamatosan változik,
alkalmazkodik (vagy sem) a környezetéhez, bár
általában lassabban→kulturális késés
Korábban egységesebb, homogénebb kultúrája
volt az egyes társadalmaknak, de az erőteljes
népvándorlás, népesség keveredés egyre
sokszínűbbé tette a népek kultúráját,
etnikumban, nyelvében, vallásában stb.
különböző szubkultúrák élnek egymás mellett →
Kulturális pluralizmus és multikulturális
társadalom
2015.04.13.
4
Kulturális univerzálék

Azonban vannak közös kulturális jegyek
minden társadalomban →kulturális univerzálék
• Grammatikailag összetett nyelv
• Házasság, család,, gyermeknevelés
• Vallás, vallási rituálék
• Tulajdonjog
• Művészet, tánc, játék, ajándékozás
• Vérfertőzés tilalma
2015.04.13.
5
Nyelv



Legsajátosabb jellemzője mindegyik kultúrának,
több ezer nyelv létezik, de sajnos naponta
tűnnek el nyelvek!
Nyelvtani, grammatikai szabályt csak az ember
képes alkotni, alkalmazni
Fő közvetítője: beszéd és írás
• Írás „felfedezése” forradalmi változást hozott
az információ tárolásában, átadásában
2015.04.13.
6
Vallás
o
o
Azon fontos gondolati és eszmerendszerek közé tartozik,
mely értékeket és normákat kínál egy társadalmi
közösségnek. Tág értelemben vallásnak tekinthető
minden olyan eszmerendszer, mely az emberi és
társadalmi élet végső kérdéseire, pl. az élet értelmére és
céljára próbál választ adni, és ily értelemben minden
emberi társadalomnak volt és van vallása (ezt
vallástörténészek, régészek, kulturális antropológusok
kutatásai is bizonyítják), még ha nem is hivatkozik egy
transzcendens erőre, pl. Istenre.
Emile Durkheim (francia szociológus, 1858-1917, „alapító
atya”) szerint társadalom és vallás elválaszthatatlanok
egymástól. Azonban megkülönböztette a profán és szent
dolgokat: az előbbi a társadalomban mindennapos,
szokásos és adott, míg az utóbbi nem hétköznapi,
földöntúli, meghaladja a közvetlen léttapasztalatot.
Szerinte a vallás a szent dolgokra vonatkozó hitek és
gyakorlatok egységes rendszere.
Vallásosság dimenziói
•
•
•
•
•
Hit bizonyos vallási tételekben
Bizonyos rituálék gyakorlása, bennük való részvétel
Vallási ismeretek
Vallási élmények
A vallás által előírt erkölcsi normák betartása.
A vallás azonban nem egyenlő a
monoteizmussal pl. sok kultúrában létezik a
többistenhit (hindu), vagy nincsenek istenek
(taoizmus, buddhizmus), nem mindegyik ír
elő erkölcsi normákat (ókori görögök) vagy
nem feltételezi a természetfölötti hatalmat
(konfucionizmus).
Világvallások
• Monoteista (egyistenhívő) vallások: judaizmus
(zsidó), kereszténység, iszlám, melyek mind a
Közel-keleten születtek és mindegyik hatott a
másikra.
• Távol-keleti etikai vallások: buddhizmus,
konfucionizmus, taoizmus: ezek olyan vallások,
melyeknek nincsenek isteneik, helyettük olyan
etikai eszményeket hangsúlyoznak, amelyek
elhelyezik a hívőt az univerzum természetes
egységében.
Szocializáció



Az a folyamat, ahogy az emberből, mint biológiai lényből,
társadalmi lény lesz. Vagyis egy kezdetben öntudatlan
emberpalántából hogyan lesz öntudattal bíró, értelmes, a
körülötte lévő világot és kultúrát értő, ahhoz
alkalmazkodni tudó lény.
Nem passzív folyamat, kezdettől fogva az ember aktív
részese a szocializációnak (pl. anya-gyermek mosoly
kapcsolat), de az emberi közeg nélkülözhetetlen (lásd
„aveyroni vad fiú”. „Maugli” stb.)
Szocializációs közegek: azok a társadalmi csoportok, ahol
a szocializáció végbemegy
• Család, iskola, munkahely vagy akár egy börtön
• De! egyre inkább a média is (pl. fiatalkori agresszió terjedésében
kimutatható hatás)
2015.04.13.
10

Család,
házasság
Család: Társadalmi (kis)csoportok egyike, amelynek tagjait házasság vagy
leszármazási kapcsolat köt össze
• Csoport: közös ismérvek jellemzik a benne résztvevő egyéneket
• Kiscsoport: kislétszámú, tagjai egymással szoros kapcsolatban állnak



Minden emberi társadalomban létezett/létezik, de nagyon változatos
formában és nincs „lineáris” fejlődési modell (pl. poligám →monogám
házasság)
• Funkciói: termelési/fogyasztási (korábban),reprodukció, felnőttek
pszichés védelme, gyermek szocializációja
Házasság: amikor felnőttek házastársi családi kapcsolatot létesítenek
• monogám: egy férfi-egy nő
• poligám: több házastárs (poligínia: egy férfi- több feleség, poliandria: egy
nő – több férj)
• Csoportházasság: több férfi – több nő él együtt
• endogámia/ exogámia : társadalmi csoporton (törzs, klán, falu stb.)
belüli vagy azon kívüli házastárs
Legújabb kérdések, viták:
• Házasságnak tekinthető-e az egyneműek együttélése? (Több országban
jogilag, társadalmilag elfogadott )
• Családon belüli erőszak, család/házasság felbomlások (problémás
családok, családgondozók, pszichológusok), család jövője? És mi lesz
helyette?
Társadalmi szerkezet


Ember társas lény, csak társadalmi csoportokban létezik.
Társadalom nem csupán emberek halmaza, hanem egy
viszonyrendszer, amiben az egyes ember valamilyen
pozíciót tölt be, amit akár tovább is örökít utódaira
(státusz és szerepe)
→ társadalom láthatatlan szerkezete, felépítése
Azonban az egyes pozíciók különböző adottsággal
rendelkeznek, pl. hatalom, anyagi körülmények,
iskolázottság stb. tekintetében, ezért a társadalmakat →
egyenlőtlenség jellemzi
• Osztály (pl. Marxi tőkés-munkás) és réteg (jövedelem,
lakóhely, foglalkozás alapján, pl. Ferge „munkajelleg
csoportok”) ma már vitatott megközelítések
• helyette inkább társadalmi helyzet és életmód szerint
különböző csoportok
2015.04.13.
12
Társadalmi egyenlőtlenség


Az egyének/családok ill. különböző ismérvek alapján
meghatározott társadalmi kategóriák/csoportok helyzete
különböző a társadalmon belül. Ez a különbözőség,
egyenlőtlenség többféle dimenzióban is megmutatkozhat:
• Vagyon, jövedelem
• Lakóhely, lakás
• Munkakörülmények
• Iskolázottság stb.
Az egyes pozíciókba való bejutás esélye közötti különbség
pedig az →esélyegyenlőtlenség
• Esélyegyenlőség: a társadalom minden tagjának egyenlő
esélye van arra, hogy jövedelem, iskolázottság, lakás stb.
szempontjából kedvezőbb társ.i pozíciót érjen el
2015.04.13.
13
Szegénység


Hátrányos helyzet: pl. semmilyen vagy alacsony
jövedelem, melynek következménye alultápláltság, rossz
lakáskörülmények, aluliskolázottság stb.
Abszolút szegénység
• Egyén/család létminimumon él (KSH háztartási jövedelem
felvételek; egyes számítások szerint kb. 3 millió ember él ma
Magyarországon a létminimum körül vagy alatt.
Mélyszegénységben – napi 500-1000 Ft-ból élők – kb. 1.2 millióan.)

Relatív szegénység
• Egyén/család erőteljesen elmarad az adott társadalom átlagos
jövedelmi viszonyaitól (alsó 10-20%)
• Ha egy társadalom fejlődik, akkor az abszolút szegénység
csökkenhet, de a relatív nem szükségképpen!

Depriváció: valamitől való megfosztottság (pl.
szeretethiány, magány)
2015.04.13.
14
Társadalmi mobilitás
Egyének, családok különböző társadalmi helyzetek közötti ,
azaz a társadalmi hierarchián belül felfelé vagy akár lefelé
való mozgása
• Pl. paraszt-munkás, munkás-értelmiségi
 Intergenerációs: nemzedékek közötti, amikor az egyén
helyzete változik meg a szülőkhöz képest (pl. munkás fiából
mérnök, de fordítva is lehet)
 Intragenerációs: nemzedéken belüli, amikor valaki életpályája
során lép át egyik helyzetből a másikba (pl. szakmunkás
egyetemre jár és mérnök lesz)
• Oktatás, szakképzés szerepe kiemelt
• De! Kulturális felemelkedés a legnehezebb (Róbert P.:
státuszmobilitás)
 Házassági
 Nyitott/zárt társadalom

ISA paradigma
2015.04.13.
15
• Származási és elért társadalmi kategória

Kulturális tőke



Bensővé tett (inkorporált)
• testre szabott, személy része, tulajdonsága, „kiművelt emberfők”
• idő- és energiaigényes, lemondás
• humán/emberi tőkeberuházás, Családon/generációkon belüli
vagyonátruházás
Tárgyiasult (objektivált)
• szoros kapcsolat az előzővel, mert csak ezáltal adhatók át bizonyos
ismertek illetve élvezhető (pl. hiába van egy Van Gogh festményem,
ha nincs meg a tudás, amivel értékelni tudom)
• sok esetben feltételezi az anyagi, gazdasági tőke meglétét (pl. ha
ennivalóra sincs pénzem, valószínűleg könyvekre sem futja)
Intézményesült
• Személytől függetlenné válik (ember halandó)
• Titulus (pl. Dr., PhD), rang, társadalmi elismertség, „ranglétra” és
gazdasági siker, átválthatóság (Bourdieu)