A magyar társadalom a két világháború közötti Magyarországon

Trianon hatása a társadalom szerkezetére; demográfiai viszonyok; a nemzetiségi viszonyok átalakulása – a nemzetiségi politika; a lakosság vallási szerkezetének alakulása – az egyházak helyzete, valláspolitika; a társadalom szociológiai szerkezete, az egyes társadalmi csoportok helyzetének jellemzői; a zsidókérdés; az életmód és szociálpolitikai változásai; a társadalom önszerveződése – érdekképviseletek, egyesületek.

Trianon hatása a népességre

• • • Osztrák Magyar Monarchia 676,6 ezer km2 51,3 millió lakos Magyarország (azon belül) 325/282 ezer km2 20,8/18,2 millió lakos Trianoni Magyarország 93 ezer km2 -

7,9 millió lakos

Menekültek, bevándorlók

• • • • Összesen ca. 350-425 ezer fő. Romániából 222 ezer, Csehszlovákiából 147 ezer, Jugoszláviából 55 ezer, Ausztriából 2 ezer fő települt át 30% a kereső, állami és törvényhatósági tisztviselők, állami vállalatok alkalmazottai Ellátatlanok, vagonlakók, munkába állításuk, segélyezésük gondot okoz irredentizmus táplálói

Befogadó 1880

–

Magyarország a nemzetközi vándorlás folyamataiban

Magyarok menekülése az anyaországba Magyar–szlovák lakosságcsere Menekült hullámok, bevándorlás a szomszéd országokból

1914

Tengerentúlra vándorlás

Kibocsátó

+

1945 1956

Németek kitelepítése politikai emigráció Exodus

–

1990

Legális és illegális kivándorlás

+

2006 Szerkesztette. Dövényi Zoltán Grafika: Kaiser Miklósné

• • •

Határváltozás - demográfiai/etnikai változás

Jellemzők: etnikai homogenitás

a magyarok aránya 1920-ban közel 90% az etnikai kép megváltozása • • • a felekezeti-vallási szerkezet leegyszerűsödése 1920-ban két nemzetiség él számottevő mértékben Magyarország új határai között:

a német (550 ezer fő) a szlovák (140 ezer fő)

Határváltozás - demográfiai/etnikai változás

OMM más utódállamai a homogén nemzetállammá váló Magyarországgal szemben multietnikus országokká lettek, pl.: • SZHSZ királyság: a szerbek aránya 43%, horvátoké 23%, szlovéneké 8%, bosnyákoké 6%, macedonoké 5% • Csehszlovákia: a csehek aránya mindössze 51%, a szlovákoké15%, a németeké 25%

Magyarország népei 1914-ben

A népesség anyanyelv szerinti százalékos megoszlása Magyarországon Anyanyelv 1910 teljes terület 54,4 1920 trianoni terület 89,5 1941 trianoni terület 92,9 1941meg nagyobbod ott terület 77,5 Magyar Német Szlovák Horvát Szerb Román Egyéb Összesen 10,4 10,7 1,1 2,5 16,1 4,7 100 6,9 1,8 0,5 0,2 0,3 0,8 100 5,1 0,8 0,4 0,1 0,2 0,5 100 5,8 100 4,9 1,8 1,4 1,1 7,5

A népesség egyházak és felekezetek szerinti százalékos megoszlása Magyarországon felekezet Ró. Kat.

Gr. Kat.

Gr. Kel.

Ref.

Evang.

Unit.

Izraelita Egyéb Össz: 1910 teljes ter.

49,3 11 12,8 14,3 7,1 1920 trianoni t.

64 2,2 0,6 21,4 6,2 1941 trianoni t.

65,7 2,5 2,4 20,8 6,0 1941 Megnagy. t.

55 11,6 3,8 19 5,0 6,4 5 0,1 100 0,1 5,9 0,1 100 0,1 4,3 0,2 100 0,4 4,9 0,3 100

Összefüggés a nemzetiségi és vallási változások között

• • • • a szerbek és a románok lakta területek elcsatolása következtében csökkent a gr. keletiek aránya a románok és a ruszinok lakta területek elcsatolása következtében visszaesett a gr. katolikusok aránya is az erdélyi magyar és szász, a felvidéki szlovák és szász népcsoportok elkerülése az unitáriusok és az evangélikusok arányát csökkentette ugyan vesztett híveiből, de nőtt a katolikusok, reformátusok és enyhén az izraeliták aránya

Egyházszervezetek

• • • A korábbi 29 egyházmegyéből: csak a veszprémi, a székesfehérvári, a váci, az egri és a pannonhalmi maradt meg változatlanul az új magyar állam területén további 6 püspökség székhelye Magyarországon maradt: Esztergom, Győr, Szombathely, Pécs, Kalocsa és Hajdúdorog, de területeik részei nem Rozsnyó, Kassa, Szatmár, Nagyvárad és Temesvár, öt egyházmegye székhelye, az utódállamok területeire került, területük megmaradt

Egyházszervezetek

• • • • Reformátusok: 57 egyházmegyéből 19 teljes 10 csonka Lelkészek, népiskolák, tanítók Felsőfokú képzés: Máramarosszigeti Hódmezővásárhelyen, Debrecen Hatalmas veszteség-irredenta politika • • • Unitáriusok: 115 gyülekezet helyett 4 Összeköttetés az erdélyi anyaegyházzal nincs Bp: Unitárius Egyházi Igazgató Tanács

Egyházszervezetek

• Görög katolikusok: 1923-ban felállították a Miskolci Apostoli Kormányzóságot • • • Görög keletiek: Budai görögkeleti szerb püspökség működött (kánonjogi kapcsolat Belgráddal) Románoknak nincs országos szervezete Budapesti Görög Keleti Hittudományi Főiskola 1942-44

Nemzetiségi politika és annak hatása

• • • • A nem magyar nemzetiségek és főként a vallási kötődésű zsidóság számbeli fölénye a dualizmus korában központi kérdés volt az asszimiláció felülről kezdeményezett Trianont követően az asszimiláció alulról is megindult, főleg a zsidók, németek és szlovákok között önkéntes, spontán asszimiláció

Településszerkezet átalakulása

Településszerkezet átalakulása

• • • • Városhiányos térségek kialakulása Vonzáskörzetek és centrumok kapcsolatai megszakadnak – légüres terek Gazdasági, közlekedési, Kulturális, közösségi hálózatok megszakadnak

Torz településstruktúra

Urbanizáció szintje

A városi és vidéki népesség alakulása, 1920-1949 • • Alul-urbanizált ország A vidéki, falusi népesség növekedése táplálja a városi népesség növekedését – vándorlás a városok felé

Demográfiai jellemzők

• • • •

Születés, halálozás, házasodás:

a születések száma csökken az egészségügyi viszonyok és a várható élettartam kitolódása ellensúlyozta a halálozások száma csökken Demográfiai átmenet folyamata az 1930-as évektől a társadalom elöregedése, és a népességcsökkenés állandósult

A társadalom szerkezete

a két háború között

Tevékenységi/foglalkozási szerkezet • • • 1920-ban:

55,7% agrártevékenységből 30% iparból, kereskedelemből <10% értelmiségi, tisztviselő

• • • 1941-ben:

49% agrártevékenységből 35% iparból, kereskedelemből <10% értelmiségi, tisztviselő

A társadalom szerkezete a két háború között

• • Tulajdonviszonyok Magas a tulajdonos rétegek aránya A legtöbben a paraszti rétegből kerülnek ki • • • Jövedelemeloszlás A jövedelmek 1/5-e: a lakosság 0,6% A jövedelmek 2/5-e: a lakosság 81,2% A jövedelmek 2/5-e: a középosztályé, mely 18,2% a társadalomnak

A társadalom szerkezete a két háború között

• • • Elméletek: Weis István Szekfű Gyula Erdei Ferenc: „kettős társadalom” modellje • • • • Viták: Gyáni Gábor Kövér György Karády Viktor Bognár Bulcsu

Erdei Ferenc: „történelmi nemzeti társadalom” – „modern polgári társadalom” • Történelmi arisztokrácia – polgári arisztokrácia • Úri középosztály – polgári középosztály • Kispolgárság – kispolgárság • • Parasztság Munkásság

A társadalom szerkezete a két háború között

• Mely tényezők struktúraképző erejűek? a társadalmi csoportok életmódjuk alapján alkotnak közösséget és különülnek el egymástól (distinkció) • • • • életmód: tulajdon, jövedelem lakáskörülmények presztizsfogyasztás női munkavégzés, cselédtartás kulturális fogyasztás

Társadalmi feszültségek

• tulajdonnal viszonylag sokan rendelkeznek, de az nem mindig elegendő a megélhetéshez bérmunkával egészítik ki a jövedelmüket • • a jövedelmek és a tulajdon nagy részét egy szűk réteg birtokolja a társadalom széles rétegei saját elvárásainak szintje alatt él

Társadalmi feszültségek

• A helyzetért egyrészt a nagybirtokosokat, másrészt zsidó nagytőkét hibáztatták • Földkérdés és zsidókérdés meghatározó társadalmi probléma

Társadalmi nagycsoportok

• • • Foglalkozás szerint: parasztság, munkásság, értelmiség, tulajdonosi réteg Tulajdon, jövedelem, anyagi helyzet szerint Életmód, fogyasztás, presztizs szerint Több dimenzió együtt jelöli ki a társadalmi pozíciót

Társadalmi mobilitás

• • • • • • • Mobilitás felfelé: önkéntes, kívánt, pozitív Mobilitás lefelé: kényszer, küzdelem ellene, negatív Nyílt társadalom Zárt társadalom Intergenerációs mobilitás = generációk között Intragenerációs mobilitás = egy generáción belül Státusz-inkonzisztencia

Társadalmi mobilitás

• • • Mobilitási csatornák: tulajdonszerzés – üzleti élet, vállalkozás: nagy kockázat oktatás – foglalkozásváltás: közepes kockázat házasság – nők: kis kockázat, nagy függés • Fizikai/földrajzi mobilitás – társadalmi mobilitás: városba költözés – foglalkozásváltással jár • Sikeres társadalmi mobilitás: Életmód, fogyasztás, lakáskörülmények

Társadalmi nagycsoportok: Elitek

• • • • • • • Hagyományos elit Egyházi, katonai, tudás-elit Politikai elit Gazdasági elit Erősen zárt társadalmi csoport Egymás között is szigorú elkülönülés Multipozicionalitás

Hagyományos elit

• • • • • • • Latifundium Politikai befolyás Presztízs Főnemesi családok kb. 200 család Politikai térvesztés Presztizs fenntartása Vadászat, bálok

Politikai elit

• • • • • Kormányzó réteg Heterogén Törvényhozásban és végrehajtásban résztvevők Értelmiségiek, jogi végzettségűek, katonatisztek „Gömbös fiókák” külön réteg, politikai osztály

Gazdasági elit

• • • • • • Nagypolgárság: bankár, gyáros, nagykereskedő vezető tisztségviselők a 20-as években kerülhet be a nagytőke, a dualizmus korában még nem 50%-uk Bp-en élt Weiss, Hatvany, Ullmann, Wolfner, Fellner, Kornfeld, Chorin családok 1/3 zsidó (kikeresztelkedettekel együtt 45%)

Egyházi elit

• • • • • • • Egyházi vagyon és szimbolikus hatalom Kb. 100 fő Összesen 1 millió kat. hold (intézményi tulajdon) Pápától esetleg királytól kapott cím Szigorú megszólítási rend Intézményileg zárt Utánpótlása: középosztályi és kispolgári rétegekből, nincs társadalmi korlátja a rekrutációnak

Katonai elit

• • • • • 300-400 fő Tökéletes úriember ideálja származási összetétele az egyházi elithez hasonlóan alakul a csúcson lévők többet kerestek mint a miniszterek v. egyetemi tanárok alsó szegmense gimnáziumi tanár fizetési kategóriájába tartozott

Tudás elit

• • • • • Kivételesen megbecsült írók, művészek, egyetemi tanárok Tudományos szervezetek tagjai, Más elitekhez is tartozók Keresztény nemzeti értékek, tudományos szemléletmód Herczeg Ferenc, Vargha Gyula, Berzeviczy Albert, Teleki Pál

Középosztály

• • • • Úri-, polgári- és értelmiségi középosztály Differenciált, hierarchizált Keveredik a hagyományos és a polgári középosztály Jövedelemhatárok: 24.000-4000 pengő

Középosztály

• • • • • • • Életmód, életstílus a meghatározók Lakáshelyzet, cselédtartás Fogyasztási szokások Presztizsfogyasztás: 3 szoba, 3x étkezés de: 3. osztály a vonaton Erős mobilitás lefelé és felfelé is Deklasszálódás és feltörekvés

„Úri középosztály”

• • • Köztisztviselők: Csak minden 10. hivatalnok keresett havi 400 pengőnél többet sokan kispolgári, vagy munkáskörülmények közt éltek 2 illetve egyszobás lakásban az iskolai végzettség sem mindig megfelelő

Polgári középosztály

• • • • Inkább kereskedők, mint iparosok és magántisztviselők kereskedelmi, banki alkalmazottak Zsidóság felülreprezentált Bp-re koncentrálódnak

Értelmiségi középosztály

• • • • Diplomás értelmiségiek, akik nem tisztviselők Valamennyi szabadpályás: ügyvéd, orvos, tanár, mérnök, pap Egyetemi túltermelés: értelmiségi munkanélküliség Tekintély: attól függött mennyire képes ellenállni a feminizálódásnak az adott pálya

Kispolgárság

• • • = Alsó-középosztály Alkalmazotti, altiszti réteg Kisiparos Kiskereskedő

Altiszti réteg

• • • • • • • Hivatalok kiszolgáló személyzete „Fehérgalléros”: irodai munkát végez havi fizetéssel és nyugdíjjal 100 ezer fő (eltartottakkal 250 ezer fő) átmenőcsatorna éppen ezért mindig iskoláztatják gyermeküket, aki szinte soha nem marad ezen a pályán a polgári iskola

Iparosok

• • • • • • Ca. 300 ezer fő, eltartottakkal együtt 1 millió Hierarchizált, differenciálódott csoport Segéd nélkül, vagy 1-3 segéddel rendelkező műhelyek Jellemzője a kisszerűség, szegénység Elitje az 5 segédes középipari műhelytulajdonosok 1/3-uk Bp-en él, csak iparűzéssel foglalkozik

Iparosok

• • • • • Alsó szintje kétlaki életformát folytat: ipar és földművelés Ezért nem teljes értékű kispolgár 1/10-e az önálló műhelytulajdonosoknak zsidó, ők nem parasztosodtak el, életvitelük is más Vidéken a mg-i népességből nyerte utánpótlását Gyerekeiket taníttatták, középosztályba való felemelkedésüket támogatták

Kiskereskedők

• • • • • • • Ca. 84 ezer fő Kötetlenebb foglalkozás, nem kötődnek engedélyhez Legvárosiasabb réteg Társadalmi státuszuk magasabb az iparosokénál Elitje az ügynöki réteg 50%-ban Bp-en, 45%-uk izraelita Iparosoknál zártabb réteg

Kiskereskedők

• • • • • • Nem kell szakképzettség, mégis iskolázottabbak az iparosoknál Alsó rétegük a falusi szatócsok, a piaci kofák, házalók: minden 4-5. ebbe a kategóriába tartozott életmódjuk azonban nem ütötte meg a kispolgári szintet társadalmi tekintélyük nagyobb, mint az iparosoknak az iparos szülők gyakran nevelik gyermeküket kereskedőnek

+ Birtokos parasztság

Alsó osztályok = „proletariátus”

• • • • • • • • 4-4,5 millió fő fizikai munkát végző bérmunkások „agrárproletariátus” városi munkásság bérmunkából élők fizikai munkát végzők az agrárszektor a meghatározó a korszak egészében az iparosodás lassan halad

A mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők arányának változása, 1900-1998

Aktív keresők megoszlása ágazatonként, 1900-1990

(Városi) munkásság

• • • • • Belső hierarchia: kispolgár – nyomor Foglalkozás: szakképzettség Szakmunkás, betanított-, segédmunkás Szervezettség: minél képzettebbek Munkahely: állandó, idény, alkalmi Jövedelem: magas, átlagos, átlag alatti A hierarchián belül éles elkülönülés a presztizs és életmód, életszínvonal alapján!!

(Városi) munkásság

• • • • Budapest: magasabb bérek, több munkalehetőség Óra, majd akkordbér Terjedő szociális háló Nők aránya 13%-ról 23%-ra nőtt a korszak végére: házicselédek

• • • • • • • • • Házicselédek a városi „szolgáltatási szektor” jelentős része ca. 200 ezer fő Bp-i kereső nők ¼-e házicseléd Bevándorlók, hajadonok, házasodásig vállalják a munkát Bér, szállás, élelmezés járt Gazdájától függő személy – patriarchális függés „Agrárproletár”-származásúak – visszatérnek gyakran a faluba, vagy a városban férjhez mennek Nem tagozódnak a városi proletariátusba Nem kapcsolódnak a munkások szervezeteihez

Parasztság

• • • • • az agrárszektor a meghatározó a korszak egészében az iparosodás lassan halad hierarchizált társadalmi csoportok alkotják fő tényező: birtokszerkezet, tulajdon középosztálytól a legkiszolgáltatottabb „agrárproletárokig”

Birtokszerkezet

• • • • Túlteng a nagybirtok: 1/3-a birtokoknak 1000 holdon felüli A birtokok több mint fele (54%) közép és nagybirtok, a birtokosok 1%-ának kezén van A birtokok másik, kisebb felét a birtokosok 99%-a birtokolta Minden második tulajdonos rendelkezett 5 hold alatti földterülettel – törpebirtokosok

Középosztály: Birtokos parasztság

• • • • • ca. 750 ezer fő (35.000 család, 1930) Önálló mezőgazdasági kistermelők 100 holdas határ paraszti és úri birtok közt nem mindig adott 5-10 hold alatt azonban a kispolgári életformát nem biztosíthatták Bérmunkát is vállaltak életszínvonaluk fenntartásához

Életformájuk kispolgári jellegű – életformájuk alapján alkotnak közösséget

Birtokos parasztság

• • • • Rétegződése: birtoknagyság a föld minősége igaerő száma kül- és belterjességének foka A birtok nagysága volt alapvetően meghatározó: ca. 20-50 hold között középparaszti birtok ca. 50 hold felett gazdagparaszt (regionális különbségek 20-70 hold)

Parasztság - alsó osztályok

• • „Agrárproletariátus” fizikai munkát végző bérmunkások bérmunkából élők + tulajdonuk is lehet

„Agrárproletariátus”

• • • 1,2 millió fő (1920) - eltartottakkal együtt 2,1 millió 900.000 fő (1941) – eltartottakkal: 1,8 millió Gazdasági cselédség és mezőgazdasági munkásság =napszámosok + önálló termelők is egyben: törpebirtokosok, kisbirtokosok (5 holdig) ca. 3 millió fő

Gazdasági cselédség

• • • • • Állandó alkalmazottak – alkalmazotti státusz biztonság Egy teljes évre szegődtek - szegődményesek Szoros személyi függés a munkaadótól a hatalmat, a személy feletti rendelkezést a gazdatiszt gyakorolta Felemelkedés lehetősége: kizárólag a városba áramlás + munkavállalás

Gazdasági cselédség

• • • A cseléd egzisztenciális védettséget élvez, egész évre előre megszabott cselédbért kap Gyógyíttatás, lakhatás (cselédsor) biztosított Bérük 95%-át természetben kapták meg: készpénz+természetbeni javak+ művelésre átengedett illetményföld Szoros patriarchális függés + szociális biztonság Nem tartoztak a legszegényebbek közé

Napszámosok

• Mezőgazdasági munkásság =napszámosok • • • • Törpebirtokosok is egyben! Hónapos cselédek, vagyis summások Idénymunkára szegődtek – csak egy idényre Vándorolnak a munka után, szállást kapnak Kialkudott bér + termény – kevesebb mint a cselédeké

Napszámosok

• Lenézettek, az uradalmi hierarchia legalsó szintjén vannak • Magas a munkanélküliségük: Idényjellegű munkalehetőségek • 30-40%-uk nem talál munkát, munkanélküli – nincs hivatalos adat Társadalmi mobilitásra alig van esélyük városba költözés – ipari munka

Erdei Ferenc: „történelmi nemzeti társadalom” – „modern polgári társadalom” • Történelmi arisztokrácia – polgári arisztokrácia • Úri középosztály – polgári középosztály • Kispolgárság – kispolgárság • • Parasztság Munkásság

Társadalmi feszültségek

• • Az agrárgazdaság a meghatározó a korszak egészében, az iparosodás lassan halad Tulajdonnal viszonylag sokan rendelkeznek, de az nem mindig elegendő a megélhetéshez bérmunkával egészítik ki a jövedelmüket • A jövedelmek nagy részét egy szűk réteg birtokolja, míg a társadalom széles rétegei saját elvárásainak szintje alatt él

Társadalmi feszültségek

• A helyzetért egyrészt a nagybirtokosokat, másrészt zsidó nagytőkét hibáztatták • Földkérdés és zsidókérdés meghatározó társadalmi probléma

Zsidókérdés

• • • • Okok és előzmények: XIX. sz. végi gyökerek (jogi pálya és az gazdaság kihívásai) Az ellenforradalom időszakában zajló fehérterror véres eseményei elsősorban a zsidóságot érintették A Horthy korszakban a társadalmi egyenlőtlenségekért a nagybirtokosokat és a zsidó nagytőkét hibáztatták Teleki - numerus clausus törvény

Zsidókérdés

• • Bethlen: az antiszemitizmus nem emelkedett hivatalos rangra, 1928-ban enyhítette a numerus clausus törvényt a felsőházban 1927 és 1939 között hivatalból helyet kapott az izraelita felekezet két rabbija • A harmincas évek második felében: elsősorban a gazdasági világválság és annak politikai és társadalmi következményei kapcsán jelentkeztek fajvédő, antiszemita programok s azok intézményi keretei

Zsidótörvények

1938. XV. tc., ún. első zsidótörvény • • •

A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról

20%-ban limitálta a zsidók kamarai tagságát és üzleti, illetve kereskedelmi alkalmazottként történő alkalmazásukat a törvény felekezeti alapon állt

Zsidótörvények

• • 1939. évi IV. tc., az ún. második zsidótörvény: faji alapon zsidónak minősíti azt, akinek legalább egyik szülője, vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású A kamarai tagság arányát 6%-ra szorította le, s számos korlátozást léptetett életbe

Zsidótörvények

• • 1941. évi XV., ún. harmadik zsidó törvény:

A házassági jogról szóló 1894:XXXI.

törvénycikk bevezette a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot Megtiltotta a nem zsidók és zsidók közti házasságot, de nem ítélte el a nem zsidók és zsidók közti házasságon kívüli nemi kapcsolatot

Zsidótörvények

• 1942. évi VIII. tc., ún. negyedik zsidó törvény: megszüntette az izraelita felekezet bevett vallás jellegét és visszasorolta az elismert vallások kategóriájába, ahogy az 1867 és 1895 között volt

Egyház és állam viszonya

• • • • • 1918. ősz demokratikus rendszer

Felmerült ugyan az állam és az egyház teljes

szétválasztása: az egyházak magántestületekként való kezelése az egyházi birtokok köztulajdonba vétele ezt mégsem valósították meg a gyakorlatban

Sőt épp ellenkezőleg a főkegyúri jog saját részükre történő fenntartása mellett foglaltak állást

Berinkey-kormány intézkedései

1919 elejétől változás az állam és az egyházak

kapcsolataiban: • • 1919. évi V. néptörvény a szeparáció jegyében a fennálló Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium helyébe önálló vallásügyi és önálló közoktatásügyi minisztériumot állított fel

A szétválasztás ellen mind a katolikus, mind a protestáns egyházak tiltakoztak A földművelő nép földhöz juttatásáról intézkedő

néptörvény, elrendelte a 200 kh feletti egyházi birtokok kisajátítását is

Tanácsköztársaság intézkedései

• • • • •

A Tanácsköztársaság egyik első intézkedéssorozata az állam és egyház szétválasztására irányult: hitoktatás megszüntetése

valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézményt köztulajdonba vett (március 29.)

megszüntették a tanítás kezdetén és végén tartott imádságot

az egyházak vagyonának elkobzásáról és

szocializálásáról intézkedett

Az egyház 100 holdon felüli birtokait, könyvtárait és levéltárait köztulajdonba vették.

Egyházi autonómia kérdése

• • • • • • Egyházközségi vagy egyházmegyei szint Egységes szabályzat (1929-1985) Actio Catholica szervezete (katolikus tevékenység) világi katolikusok az apostoli papság munkáját segítették (1933) katolikus reneszánsz kiteljesedése a korszakban a katolikus egyház társadalmi tanítása: ker. szoc. tanítás

Katolikus szervezetek

• • • • • Egyházközösségi Munkásosztályok: EMSZO Katolikus Lánykötök Szövetsége: KALÁSZ Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete: KALOT 3000 falu, 500 ezer fiatal, 10 éven át működik.

Program: műveltebb falu, krisztusibb ember, életerős nép, önérzetes magyar Népfőiskolák, tanfolyamok

Izraeliták szervezetei

• • • • • • • Nyitra, Pozsony, Nagyvárad nagymúltú zsidóközösségei elvesztek 1919. Magyar Zsidók Országos Szövetsége Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Gimnáziuma Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Leánygimnáziuma Országos Rabbiképző 1926. Magyar Zsidók Pro Palesztína Szövetsége (hazai zsidóság bevonása P. újjáépítésébe)

A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása – 19.sz. második fele • 1891: A munkásbiztosítás fejlődésében nagy fordulat: az 1891. évi 14. törvénycikk • • Első olyan jogszabály, amely a kötelező biztosítás elve alapján rendelte el az érintettek ellátásának a megszervezését a védett személyek két csoportját határozta meg: a kötelező védelem alá esőket és az önkénteseket

A magyar társadalombiztosítási rendszer a századfordulón

• • • • mintegy 450 ezer biztosításra kötelezett volt Magyarországon a biztosításokkal kapcsolatos feladatokat mintegy 400 pénztár végezte magas adminisztrációs költségek gyakran az előírt kötelezettségeiket sem tudták teljesíteni

1907. 19. törvénycikk

• • • megvalósította a betegségi biztosítás egységes, országosan központosított szervezetét létrehozta a baleseti biztosítást lényegesen kiterjesztette a védett személyek körét is

1. Világháború következményei

• magas infláció: szétzilálta az ellátásokat, új törvényre volt szükség • • • 1927. évi 21. törvénycikk: megerősítette a centralizációt és megszüntette a helyi szervek önálló jogi személyiségét a betegbiztosítási járulék: 7% kiterjesztette a jogosultsági kört és az igénybe vehető ellátások körét az ipari munkásság széles körére is!!!

Társadalombiztosítás a két világháború között

• • 1928. évi 40. törvénycikk: az öregségi és rokkantsági biztosítás általános bevezetése a biztosítottakat két csoportba sorolták: 1. az úgynevezett javadalmazási határ alá esőkre (tisztviselők, művezetők, stb.) 2. javadalmazási határ alá nem esők (mindenki más, kivéve a mezőgazdasági dolgozók, ők csak 1938-tól lettek védettek)

Társadalombiztosítás a két világháború között

• • • • az öregségi korhatár: 65 év a biztosítással kapcsolatos feladatok: Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) a javadalmazási határ alá esők ellátása: Magánalkalmazottak Biztosító Intézete (MABI) + elismert vállalati nyugdíjpénztárak

Társadalombiztosítás a két világháború között

• • • • • 1928/XL. Tv: az ipari munkásságra terjesztették ki az öregségi biztosítást 1936: gazdatisztek nyugdíjbiztosítása 1938: a mezőgazdasági munkások is kapnak öregségi biztosítást, ha két holdnál nagyobb a birtokuk és férfiak 1939: özvegyi járadék bevezetése 1944: a házicselédekre is kiterjesztik az öregségi biztosítást

Társadalombiztosítás a két világháború között

• • • • Munkásvédelem 1893/XXVIII. tv: a gyáriparban Normát vezet be a biztosítandó munkafeltételekről 1922-es „ipartörvény”: 12. évben határozta meg a fiatalok munkába állásának kezdetét 1923/XV. tv: korlátozta a fiatalkorúak munkaidejét 1928/V. tv: 12 hét szülési szabadságot írt elő, éjjel munkát nem engedélyezett a nők számára

Társadalombiztosítás a két világháború között

• • • • • Munkásvédelem 1935: Áttörés a munkaidő meghatározásában: heti 48 órás munkahét munkabérminimum az iparban gyermeknevelési pótlék bevezetése – évekig nem alkalmazzák

Társadalombiztosítás a két világháború között

• • • • • Munkásvédelem 1938: Fizetett szabadság bevezetése Évente a munkások 6-12, művezetők 6-18, tisztviselők 6-24 napot kaptak Nyugat-Európától nagyban elmaradt Magyarország A munkásvédelem csak az ipari dolgozókra vonatkozott!

Társadalombiztosítás a két világháború között

• • • • Társadalombiztosítás a mezőgazdasági munkásság körében: Kötelező biztosítás nem vonatkozott rájuk Munkaadói szavatossági jog alapján élvezhettek ingyenes egészségügyi ellátást. = A munkaszerződésben rögzített: a munkaadó köteles alkalmazottjáról gondoskodni annak betegsége idején - egy ideig

Társadalombiztosítás a két világháború között

• • •

Munkanélküli segély nincs

Szakszervezeti segélyezés van csak – amelyik

szektorban van szakszervezet, és ha a munkás tagja annak!

Természetbeni juttatást jelent: ingyenebéd

Társadalombiztosítás a 2. világháború után

• • • • • Összeomlik az ellátórendszer Összeomlik az intézményrendszer is Rendkívüli intézkedésekre van szükség 1947: az öregségi nyugdíjbiztosítás területén áttértek a felosztó-kirovó formára – tv deklarálja Államosítás minden területen – itt is

Önszerveződés, egyesületi jog

• • • • • • 1. vh. után: Csökkenő taglétszám, csökkenő számú szervezet Trianon: Földrajzilag kikerültek az országból Országos szervezetek területi integritása is megtört Határon túl maradt szervezetek feloszlatása

Károlyi-kormány

• • • • • • 1919. évi III. Néptörvény: Nem köti engedélyhez, vagy bejelentéshez egyesület alapítását Megalkotja a jogképes egyesület fogalmát Az egyesületek jegyzékét a bíróságok vezetik Ha nem ütközik büntetőtörvénybe az egyesület célja: a bíróság köteles bejegyezni Mindössze 9 hónapig volt érvényben – eszmei jelentőség

Tanácsköztársaság

• • • 1919. június 28: Alkotmány hatályba lép 9.§: egyesülési és gyülekezési szabadság a dolgozók számára Végrehajtásra nem maradt idő

Tanácsköztársaság

• 9. §: „A burzsoázia uralmának megtörésével

elhárult a munkások szabad egyesülési joga útjából minden gát és a Tanácsköztársaság nemcsak megadja a munkásoknak és földmíveseknek a legteljesebb egyesülési és szervezkedési szabadságot, hanem egyesülési szabadságuk kifejlesztése és biztosítása céljából minden anyagi és szellemi támogatásban részesíti őket.”

Egyesületi jog a két világháború között

• • • Újabb lendület a konszolidáció idején 10x számbeli növekedés a területvesztés ellenére Szabályozások: nem történik érdemi előrelépés • • • 77.000/1922. BM rendelet Gr. Klebelsberg Kúnó belügyminiszter

„Az egyesületi alapszabályok általános kellékeiről”

Részletes, aprólékos szabályozás az alapításra, működésre vonatkozóan

Egyesületi jog a 2. világháború idején

• 2. vh. előestéjén: A szervezeti önállóság korlátozása, működés és alapítás szigorítása • 1937: Utolsó év, amikor korlátozás nélkül működhetett minden szervezet • • 2. vh.: Csökkenő taglétszám, csökkenő aktivitás Jogi korlátozások