Transcript I. A szabadidő fogalma 1. Idő

I. A szabadidő fogalma
1. Idő
A természet egyenletes változásai → az idő múlásának észlelése → az
idő mérése (objektív idő) + egyéni érzékelés (szubjektív idő)
Idő, tér, mozgás
Az (egyéni és társadalmi) élet megszervezése, tervezése
• Munka – Pihenés (alvás)
• Kultúra
• Család
• Háztartás
• Művelődés
• Szórakozás, egyéni kedvtelések
2. A fogalom különböző megközelítései
A) Szociológiai szempontok szerint
• Az az idő, amikor az egyén nem életfontosságú szükségleteket (pl.
munka) elégít ki, és társadalmi kötelezettségeinek (pl. családi
együttlét) tesz eleget.
• Olyan elfoglaltságok, amelyek során az ember a pihenésnek, a
szórakozásnak, ismeretei fejlesztésének engedi át magát.
„Félszabadidő”: a nélkülözhetetlen társadalmi, családi
kötelezettségek idejének megkülönböztetése az egyén kedvére
eltöltött idejétől.
• A szabadidő minden kényszermentességen kívül marad, amikor az
egyén saját választásait követve igyekszik önmagát kifejezni és
kibontakoztatni.
• Az élet viszonylag szuverén szférája, ahol a személy maga
választ a tevékenységek lehetőségei közül.
• A szabadidő a sokféleség a monotóniában, a „nem mindennapi”
betörése a „mindennapokba”.
…
…2. A fogalom különböző megközelítései
• Olyan időkeret, amely az anyagi (gazdasági, társadalmi,
fiziológiai) kényszer alapján feltétlenül szükséges elfoglaltságok
idején felül, tehát az azon kívül eső tevékenységre fennmarad.
B) A pedagógia oldaláról
• Az az idő, amely az iskola és a házi kötelezettségek teljesítése
után marad meg a tanulónak, és amelyet saját akarata szerint
pihenve, szórakozva érdeklődési körének megfelelően tölt el.
• „A tanórákra való felkészülésen, a heti értékelésen, a biológia
szükségletek kielégítésén és az ezekkel kapcsolatos járulékos
teendőkre fordított időn kívül fennmaradó idő, amely a gyerekek
számára érdeklődési körük alapján szabadon választott
tevékenységre fordítható.” (Kereszty Zsuzsa)
3. A szabadidőt meghatározó tényezők
 Munkaidő (mennyisége fordítottan arányos a
szabadidővel)
 Munka (jellege befolyásolja a szabadidő
eltöltésében mutatkozó igényeket)
–Az egyén létszükségletei (alvás, étkezés)
–Házimunka
–Önkiszolgálás (tisztálkodás)
–Helyi szolgáltatások
–Közlekedési viszonyok
4. A szabadidő felhasználását
segítő/korlátozó szempontok
•
•
•
•
A társas élet lehetőségei
Művelődési és szórakozási alkalmak
Az egyén anyagi helyzete
Az egyén igényei (felismert szükségletei) és
képességei
II. Történeti áttekintés
1. Ősközösség
Munkaidő–szabadidő; a termelés–fogyasztás
időbeni elkülönülése
Lassú fejlődés: a közösség egyes tagjai kezdetben
csak a nehezebb munkából, később pedig a
munka egészétől mentesülnek.
2. Ókor
„Ráérő idő”: nem irányul szigorúan körvonalazott,
meghatározott célok elérésére. A személyiség szemlélődő
képességének megnyilvánulása; az élvezet, a boldogság
és a gyönyör világa.
Ókori filozófusok: elsősorban a szabadidő révén válhatunk
emberré; egyedül itt valósulhat meg az emberi Én.
• Arisztotelész: a szabadidő feladata az emberi képességek
és erények sokoldalú kibontakoztatása (csak a szabad,
munkátlan görög férfiakra vonatkozott).
• Platon: az embernek a ráérő idejében arra kell törekednie,
hogy kivívja az Istenek jóindulatát.
3. Középkor
A munkaidőnek egyik korlátozó eszköze az egyházi ünnepek
nagy száma. Az ünnepek miatt szabadidő egyre jobban a
vallási befolyásolás szférájává alakult. „Dolgozz és
imádkozz” (Ora et labora) – ráérő idő: az imádság ideje.
Reneszánsz
Harmonikus személyiség → lehetőség az intellektuális
fejlődésre
4. Újkor
Háttérbe szorult a szabadidő jelentősége (a semmittevés, a
naplopás bírálata).
5. XX. század
Harc a munkaidő megrövidítéséért.
Magyarországon az 1970-es évektől (minden
második szabad szombat; később a „szabad
szombatos” rendszer teljes bevezetése.
Rövidebb munkaidő – a szervezett szabadidő
felhasználásának gondolata (bűnözés, alkohol)
6. A szabadidő ma
Talán az egyik legfontosabb tényező az ember életében.
A szabadidő felhasználása a személyiség fejlődésének és egyben az
emberi kultúra előrehaladásának fő problematikája.
• Állandó felkészülés, az ismeretek rendszeres megújítása, a
folyamatos önképzés szükségessége
• Társadalmi tényezők megnövekedett szerepe → a társadalmi
összefüggések tudatosításának szükségessége
A szabadidő funkciója korábban a kikapcsolódás kielégítésére irányult ↔
ma a munkával, társadalmi problémákkal kapcsolatos tájékozódás és
a kulturális javak elsajátítására irányuló törekvés jellemzi.
• A tudomány és a technika fejlődése
• A munkaidő csökkentése
• A különféle szolgáltatások számának és színvonalának emelése
A ráérő idő minősége, tartalma közvetlenül befolyásolja az egyén életét,
hat környezetére, így az egész társadalomra.
Időmérleg
Írja le hétfőtől vasárnapig
a napi időbeosztását!
Konkrét tevékenység
Ráfordított idő (kb.)
Csoportmunka
Az összeírt tevékenységek
rendszerezése a csoport által
választott szempont(ok) szerint
Falussy Béla rendszerezése
• Társadalmilag kötött tevékenység
(keresőtevékenység, tanulás, háztartás, család
ellátása, közlekedés)
• Fiziológiai szükségletek
• Szabadon végezhető tevékenység (pl. tévézés,
sport, olvasás, kulturális programok)
18–39 éves aktív, kereső férfiak
Tevékenységek
Egyezések (0–3 perc
különbség)
Újság-, folyóirat-olvasás
A tanuló felnőttek által több Társas szabadidőtöltés,
idővel eltöltött
szórakozás
tevékenységek (3 percnél
Könyvolvasás
nagyobb különbség)
Rádió, magnó, lemez
hallgatása
A nem tanuló felnőttek által
több idővel eltöltött
tevékenységek (3 percnél
nagyobb különbség)
Időbeli különbségek
percben
+5
+ 13
+7
Egyéb kedvtelések
+7
Passzív szabadidő
+ 13
Vallásgyakorlás, szervezeti
tevékenység
+15
Kulturális és
sportrendezvény látogatása
+4
Tévénézés, videózás
+12
Séta, sport, testedzés
+21
18–39 éves aktív, kereső nők
Tevékenységek
Egyezések (0–3 perc
különbség)
Időbeli különbségek
percben
Társas szabadidőtöltés,
szórakozás
Könyvolvasás
Egyéb kedvtelések
A tanuló felnőttek által több Újság-, folyóirat-olvasás
idővel eltöltött
tevékenységek (3 percnél
nagyobb különbség)
A nem tanuló felnőttek által
több idővel eltöltött
tevékenységek (3 percnél
nagyobb különbség)
Vallásgyakorlás, szervezeti
tevékenység
Kulturális és
sportrendezvény látogatása
+4
+20
+7
Tévénézés, videózás
+11
Rádió, magnó, lemez
hallgatása
+10
III. Szabadidő és kultúra
A kultúra tág értelmezése
• „Minden kultúra, amit az emberek tesznek.”
• „A kultúra azon eljárások összessége, amelyek
elviselhetővé teszik az életet.”
• „A kultúra célja vagy fő feladata az emberek
azon képességeinek fejlesztése, amelyek
alkalmassá teszik őket a társadalmi
integrációra.”
Hunyadi Zsuzsa: Kulturálódási és szabadidő-eltöltési szokások,
életmódcsoportok
• 1996 óta a legtöbb kulturális intézmény látogatottsága nőtt
(többen járnak színházba, múzeumokba, könyvtárakba,
könyvesboltba, moziba, könnyűzenei koncertekre, művelődési
házakba).
• Nem csökkent jelentősen a Budapest és vidék között fennálló
kulturális egyenlőtlenség.
• A többféle kulturálódási, művelődési lehetőségeket nyújtó
művelődési házak nem tudták a lemaradást kompenzálni.
• A legnagyobb közeledés a vidék és fővárosa között a
könnyűzenei koncertek látogatásában történt.
• A művelődési házak közönsége a legheterogénebb, és ez az
egyedüli kultúraközvetítő intézménytípus, amelyet a vidékiek
nagyobb arányban látogatnak, mint a fővárosiak.
• A művelődési házak programjait a különböző társadalmi
csoportok eltérő mértékben veszik igénybe.
…
• Kulturális programok: a nők, a képzettebb csoportok tagjai, a
40 év alattiak, a városi lakosok
• Tanfolyamok, klubok, művészeti csoportok: diplomások és az
iskoláskorúak
• Mulatságok, zenés-táncos szórakozási alkalmak, olcsó
vásárlási lehetőségek: iskolázatlanabb rétegek
• Fesztiválok (közösségi együttlét, művészeti élmény): A
lakosság mintegy 60%-a, azaz kb. 4,5 millió 14–70 éves
állampolgár (2003)
• Összességében a kultúrára és szórakozásra fordított kiadások
nagyjából fele-fele arányban oszlanak meg az otthon (CD-k,
DVD-k, újság, könyvek stb.), illetve az azon kívül (színház,
mozi, koncertek, szórakozóhelyek stb.) elköltött forintok között.
Otthonon kívüli evésre-ivásra többet fordítanak az emberek,
mint az otthonon kívüli kulturálódásra.
…
• A két legkedvesebb időtöltést a családi és a baráti
programok jelentik.
• Az iskolából kikerülve csökken a fiatalok kulturális
aktivitása.
• Nagyon erős a magyar társadalomban az
egyenlőtlenség mértéke és a státuszkristályosodás
(magas státusz, iskolázottság, jó jövedelmi helyzet).
• Az internet-használati szokásokat jelentősen
meghatározza a már meglévő olvasási kultúra (a
könyvet egyáltalán nem olvasóknak többsége, 94%-a
az interneten elérhető tartalmaknak sem jut a
közelébe).
• Akik kulturálisan aktívak, azok egyéb szabadidős és
rekreációs tevékenységet is a többieknél nagyobb
arányban végeznek (sport, kirándulás).
Rendszeresen végzett szabadidős tevékenységek
Fiatalos,
társasági,
modern
Otthonülős
Semmilyen kulturális
tevékenység
Hagyományos kulturális
tevékenységek
A kulturális aktivitás társadalmi eloszlásának modellje
Kulturális egyenlőtlenség
A népesség több mint tíz százaléka egyáltalán nem
fogyasztott semmit, azaz nem volt a felsoroltak
közül egyetlen kultúraközvetítő intézményben
sem, és egyetlen könyvet sem olvasott.
A társadalom felső kulturális tizede fogyasztja a
kulturális kínálat közel felét (45%-át), a felső
harmad fogyasztja a kulturális javak 80%-át, a
társadalom fele fogyasztja a kulturális kínálat 90%át! = a társadalom mintegy fele kultúrán kívüli,
sőt más szabadidős tevékenységből is teljesen
kimarad, sivár életmódot folytat.