Transcript Kézben tartott idő

Kézben tartható idő, kézben
tartható egészség
Az időgazdálkodástól a
gazdaságos ételkészítésig.
2012.március 20.
Tóth Gábor
Okl. élelmiszer-ipari mérnök
Élelmiszertudományi- és életmódoktató
Mindennapi stresszorok
„Csak lenni még nem élet”
Tennyson, angol költő
„Nem hosszú, hanem teljes életre
kell törekedni”
(Seneca)
Az idő szerepe
 Nem
korlát, hanem keret
 Szabályozó, mérték
 „Az idő emberenként más-más
sebességgel halad” (W. Shakespeare)
Tápcsatorna
MAKROFÁG
T
2300 X NAGY.
RÁKSEJT
T
ÖLŐ T
SEJTEK
Influenza vírus
Időgazdálkodási axióma
„A gyorsaság szükséges,
a sietség káros”
immunerősítő hatóanyagok, „gyorsítók”
• színes gyümölcsök: feketeribiszke, -áfonya, szeder, bodza, kékszőlő
• karotin források, klorofilforrások
• Méz, méhészeti termékek, csipkebogyó,
kasvirág (Echinacaea)
• Homoktövis, aloe
• Propolisz, méz, virágpor
• Búzacsíra, búzafűlé
• Torma
• Hagymafélék, fokhagyma (allicin)
• Grapefruitmag kivonat; szőlőmagkivonat
• Omega-3 források: lenmagolaj, csíraolajok
EGYÉB IMMUNERŐSÍTŐ
TÉNYEZŐK
• Bőrszöveti vérellátás fokozása: napfény,
vízkezelés, masszázs
• Belső keringés javítása: rendszeres
testmozgás
• Tápcsatorna regeneráció biztosítása:
bélflóra helyreállítás
• Tisztítókúrák, böjtök
Alapok
 Nagy
hadvezérek titka: időtervezés
 Sikeres üzletemberek titka: szervezettség,
munkamegosztás
 A helyes alapelvek elsajátíthatók
 Nem született, hanem szerzett képesség
 Tanulással és gyakorlással sajátítható el
Az alapelvek megértése befolyásolja a szemléletet, emberi
kapcsolatokat, döntést, életutat, egészséges jellemfejlődést.
Időgazdálkodási ismeretek
hiányának következménye
 Csapongó
gondolkodás
 Ötletszerű cselekvés
 Rövidtávra törekvő szemléletmód,
mában élés („pontszerű látásmód”)
 Kiegyensúlyozatlanság, kapkodás
 Részleges
eredmények
 Idegesség, stressz nyugtalanság
 „Kínpadra kerül, akit önnön lelke
elítél” (Cato) –
Lelkiismeretfurdalás krónikussá
válása, restancia-tudat
„…Cselekedj hát: markolj meg minden
órát. Tedd rá kezed a mára és kevésbé
fogsz függni a holnaptól.”
Seneca
„Amit ma megtehetsz, ne halaszd
holnapra”
(közmondás)
„Minden napnak elég a maga baja”
(Újszövetség)
Maslow-féle életvezetési
lépcsők
 Mivel
töltik az emberek ma az
életüket?
– Fizikai szükségletek biztosítása
– Anyagi biztonság megteremtése

munkacsapda
A családért dolgozom?
Emberi kapcsolatok
– Elismertség, önmegvalósítás
 „Nem azt kell megvásárolnunk, ami kell
nekünk, hanem ami nélkül nem
lehetünk meg” (Seneca)
Az élet hét területe
Munka
 Pénz
 Tárgyak
 Barátok
 Család
 Közösség
 Belső értékek

EZEK KÖZÖTT OSZLIK MEG ÉLETIDŐNK!
Helyes időgazdálkodás: munka és
szabadidő optimális aránya!
– Kötelességek elvégzése (elvárások)
– Regenerációs idő (pihenés)
– Személyes fejlődéshez szükséges idő
– Eközben a szociális háttér, egészség
fenntartása, megőrzése (életminőség)
A túl sok munka és túl sok szabadidő is
előnytelen lehet
Időgazdálkodás célja
• Élet- és munkaidő átláthatóbbá tétele
• Tervezhetőség, szervezettség
• Lassítani a „rohanást”, az élet
sebességét
• „Levegőt venni” – lelki erő megőrzése
„Csak idővel lehet az időt legyőzni”
(T.S. Eliot)
A helyes időgazdálkodás
gyakorlata
• Az életmód szervezés feladata: tervszerű,
céltudatos, egészséget nem veszélyeztető
életvezetési struktúra kialakítása és
fenntartása
• Feltételek
– Tervkészítés, és a terv kontollja (önellenőrzés)
– Gyors átlátókészség, prioritások ismerete
– Rugalmasság (program módosuláskor)
Munka hatékonyság
Munkaterhelés
Önfényképezés



1-2 héten keresztül rögzítjük napi
cselekedeteink kezdő- végpontját,
időtartamát
Ezenkívül jelezzük mennyi időt
szántunk az adott cselekedetre
Cél: önismeret megszerzése
Saját hibáinkat legtöbbször mi magunk
vesszük észre utoljára
„Az egészség a hiba felismerésével kezdődik”
Epikurosz
Az idő felosztása
 Hasznos idő
 minőségi idő – ennek növelése a cél
 Def.: A fontossági sorrendben első helyen álló
(otthoni, munkahelyi vagy egyéb) feladatra
célzottan ráfordított idő megfelelő
munkavégzési hatékonyság mellett.
 Ez alatt figyelmünket a konkrét feladatra
fókuszálva, minden képességünket
felhasználva megpróbáljuk maximális
pontossággal elvégezni az adott
tevékenységet.
 Felesleges idő
 Érdemi eredménnyel nem járó tevékenység (pl.:
időpazarló szórakozások, beszélgetéssel töltött
kávészünet, órabérnél jellemző)
 Az idő itt „folyik el”, ilyenkor a regenerációtól vesszük
el az időt
 Aki mindig azt teszi, amit akar, ritkán teszi azt, amit kell
 Veszteség idő
 Kényszerű események: baleset, váratlan eset,
betegség
 Előre tervezhető: becsülhető veszteségidő
 Előre nem tervezhető – ezt is kalkulálni kell!
Időrabló tényezők
Ötletszerűség, csapongás
 Késés – „szisztematikus számítási hiba”
eredménye
 várakoztatás, megszakítás
 Halogatás

– időszerű, ránk váró cselekedetek elvégzésének
belátható jövőbe való átcsúsztatása

Határozatlanság
– A szükségesnél több információ gyűjtése, a
jobb döntés érdekében
– elegendő információ esetében sincs döntés
 Elhamarkodott
ígéretek
– Jóhiszeműség, udvariasság
– Az ígéret pillanatában hisszük, hogy
sikerül
– Ötletgyártáskor minden jónak tűnik
 Elhullatott
„időmorzsák”,
időtöredékek
– „Minden emberi kín apróságból ered”
(Gorkíj)
– Szétszórtság, elhagyott tárgyak,
ötletszerű munkavégzés, feledékenység,
rendetlenség
 Motivációvesztés,
csüggedés,
panaszkodás – lassít
 Beszéd: stílusa, terjedelme, tartalma
Indikátor: reggeli felkelés ideje,
elindulás időpontja, stb
Az időnyereség titkai
Ne halogassuk teendőinket
 Állítsunk fel fontossági sorrendet, ne


becsüljük alá egy-egy feladat
elvégzéséhez szükséges időt
Osszuk meg a feladatokat.

Ne becsüljük túl egyéni hozzáértésünket,
és a lehető legtöbb olyan tevékenységet,
amelyet részben vagy egészben más is át
tud vállalni, adjuk át, és adott esetben
csak felügyeljük.

Ne ígérjünk semmit pusztán
udvariasságból. Csak arra tegyünk
ígéretet, amelyről az ígérettétel
pillanatában kétely nélkül tudjuk,
hogy, a realitás talaján mozogva,
képesek leszünk megvalósítani.


Az önfényképezés segítségével mielőbb
ismerjük fel az életünkben megbújó
felesleges időket, és haladéktalanul
váltsuk hasznos időre vagy pihenőidőre.
Keressük meg határozatlanságunk és
bizonytalanságunk legbensőbb okait, és
halogatott döntéseinket váltsuk bölcsen
meghozott döntésekre.

Kiemelten védjük egészségi
állapotunkat helyes táplálkozás,
rendszeres testmozgás, szabad
levegőn és napon végzett aktív
pihenés segítségével, mert a jó
közérzet és erőnlét a helyes
időgazdálkodás kulcseleme.
Ne panaszkodjunk, hanem az
előttünk álló munka hatékony
elvégzésére koncentráljunk. A
kitartó, céltudatos munka
önmagában hordozza az
eredményességet, amely
sikerélményt ad, ezáltal
kiemel a lelki mélypontból.



Keljünk fel az elindulás előtt 60-70 perccel.
Szánjunk időt a reggeli elmélkedésre, a
nap megtervezésére és a reggeli nyugodt
elfogyasztására.
Tegyük minőségivé „gondolkodás nélküli”
rutinszerű cselekedeteinket. Mosogatás,
főzés közben a legnagyszerűbb terveket
gondolhatjuk ki a megvalósítás eszközéig
bezárólag.
Kerüljük az ábrándozást.
Tudatosan küzdjünk a kis dolgok
által okozott bosszúságok ellen.
Kerüljük el a feledékenység, a
mindennapi tárgyak keresése és a
rendetlenség által okozott
időveszteségeket.
 Hirtelen támadt jó gondolatainkat,
bevásárolni valókat és teendőinket
vessük papírra majd rendezzük
faliújságra, határidőnaplóba.

Ne szőjünk egyszerre sok tervet, ne
engedjük, hogy időnk és erőnk
szétaprózódjon!
 Beszédünk legyen a tárgyhoz
kapcsolódó, tömör, mellékes
információktól mentes.

„Minden egészséges emberben
megvan az a mélyen rejlő képesség,
hogy alkotó energiáit kibontakoztassa,
ha munkáját belülről igenli”
Moholy-Nagy László