Transcript 3. előadás

A termelésmenedzsment
folyamatai
3. előadás
1
A. Gyártást megelőző folyamatok
1. A Megrendelés, ajánlatkérés
–
–
Véleményező lap kitöltése és határidőzése
- lényeges adatok kitöltése
•
•
•
•
•
–
= műszaki paraméterek
= mennyiségi adatok
= minőségi adatok
= elvárt határidők
= költségek + dokumentumok
- műszaki felülvizsgálat
•
•
•
–
= termék
= technológia
= fejlesztési igények
- mennyiségi vizsgálat
•
–
–
= kapacitás és határidők
- minőségi feltételek teljesíthetősége
- költség kalkuláció
•
= fedezet számítás
2
Megrendelés, ajánlatkérés 2.
•
•
•
Véleményező lap értékelése
Ajánlat megadása / visszaigazolás
Szerződés létrejötte
– rendelés visszaigazolással
– konkrét szerződéskötéssel
•
Munkaszám nyitása
3
2. Termelés tervezés
–
–
–
–
–
–
melyik erőforráson?
Mikor?
Mit?
milyen anyagból?
mennyi idő alatt?
várhatóan milyen költséggel állítunk elő?
4
3. Termelés előkészítés
–
•
•
vagy gyártás előkészítés GYEK
Tágan: a feltételek biztosítása
A feladat végzéséhez szükséges
–
–
–
anyag, alkatrész, részegység
megfelelő mennyiségben
megfelelő határidőre történő biztosítása és a
megfelelő erőforrásokhoz rendelése a
szerződések – belső rendelések
figyelembevételével
5
4. Gyártási bizonylatok
•
•
•
•
a) anyag utalvány
b) bér utalvány
c) gyártmány kísérő jegy
d) bevételezési bizonylat
6
a) Anyag utalvány
–
–
•
anyag kivitelezés jogosultságának bizonyítása
elszámolás alapja
Típusai:
–
–
•
Egyedi
Csoportos
egyedi gyártás, ismétlődő egyedi
kis sorozat , sorozat
Nincs mindig anyagutalvány
–
–
•
nagy sorozat,
folyamatos gyártás
Az anyagutalványok tartalmi elemei
–
–
–
–
–
–
–
–
Munkaszám
Anyagszám
Anyagminőség
Méret
Mennyiség
Mennyiségi egység
Raktár költséghely szám
Stb.
7
b) Bér utalvány
–
–
•
A feladathoz rendelt technológiai idő megadása
közvetlen bérelszámolás alapja
Tipusai:
–
–
•
Egyedi
Csoportos
egy termék bére vagy ideje
akkordbér
Nincs mindig bér utalvány
–
–
•
nagy sorozat,
folyamatos gyártás
Az bérutalványok tartalmi elemei
–
–
–
–
–
–
–
–
Munkaszám
rajzszám
technológiai utasítás száma,
főidő, mellékidő,
szerszámok számai,
mérőeszközök számai,
költséghely szám
Stb.
8
c) Gyártmány kísérő jegy
– Gyártmány megmunkálásának követésére
és bizonylatolására szolgál.
d) Bevételezési bizonylat
– Mennyiségi átvétel
– Minőségi átvétel
•
Leltár:
pénzügyi következmények
9
5. Teljesítés
Az elkészült terméket a raktárból szállító
levél használatával viszi ki a
megrendelő, ha teljesítés helye a
telephelyünk volt.
A leigazolt szállítólevél alapján a leszállított
tételekről számlát küldünk a
megrendelőnek, aki korrekt üzleti
kapcsolat esetén határnapra kiegyenlít.
10
B. Anyag rendelés és bevitelezés
folyamata
•
•
Feltétel :
Munkaszám nyitása
Több rendelés együtt (rendelésszám)
relatív sorozatnagyság
1. Anyagnormák ellenőrzése, felülvizsgálata
– Nettó anyagnorma
– Bruttó anyagnorma
2.
Raktárkészlet ellenőrzése
rendelések feladása
3. Anyag beérkezés
–
–
–
–
–
mennyiségi átvétel
minőségi átvétel
reklamáció
nyilvántartásba vétel
műbizonylat, anyaglap (kötelező)
11
4. A "Gördülő" tervezés
1. operatív
megbeszélés
2. konkrét
3. előkészítés
1. időszak
2. operatív
megbeszélés
3. operatív
megbeszélés
3. konkrét
4. előkészítés
2. időszak
4. konkrét
5. előkészítés
3. időszak
4. időszak
A fenti ábra szemlélteti sematikusan a gördülő tervezés működési mechanizmusát.
12
A működés leírása:
• A gördülő vagy rullírozó tervezési
módszer célja, hogy csak olyan feladatok
kerüljenek végrehajtásra, amelyekhez
minden erőforrás (anyag, gép, ember, stb.)
rendelkezésre áll.
• A tervezés két időszakot különböztet meg:
– közelebbi időszak
– távolabbi időszak
13
• A közelebbi időszakra vonatkozóan
meghatározásra és ütemezésre kerülnek az elvégzendő
feladatok. Ide csak olyan feladatok kerülhetnek
betervezésre, amelyek erőforrásai rendelkezésre állnak.
• A távolabbi időszakra tervezhetők olyan
feladatok, amelyek valamilyen kényszerből adódóan szállítási határidő - végrehajtandók. A betervezett
feladatok erőforrásigényét számba kell venni és tisztázni
kell az erőforrások rendelkezésre állását.
• Intézkedési feladattervet - határidők, felelősök - kell
kidolgozni a hiányzó erőforrások pótlására.
• A tervek az operatív megbeszélések alkalmával vagy
azok eredményeként jönnek létre. Ezeken a
megbeszéléseken az érintett területek vezetői vesznek
részt.
14
• Az operatív értekezleten
– a felelősök beszámolnak a korábban meghatározott
intézkedési tervben foglaltak teljesüléséről, illetve a
nem teljesülés objektív okairól, melyek alapján
helyesbítő tevékenységeket határoznak meg.
– meghatározzák a közelebbi időszak végrehajtásra
kerülő feladatait és annak ütemezését
– meghatározzák a távolabbi időszak terveit és az
ebből adódó intézkedési feladattervet.
Az időszak többnyire egy hét szokott lenni.
Célszerű lehet egy a távolabbi időszakon
túlmutató harmadik időszak alkalmazása, illetve
ennek rendszeres áttekintése is az operatív
értekezleteken.
15
Termelési feladatok
előrejelzése
16
1. Az előrejelzés eredményeinek alkalmazási
területei a termelésmenedzsmentben:
•
•
•
•
•
Kapacitás tervezés
Készletgazdálkodás
Beszerzési politika
Az igény regionális változásai – üzem
telepítés
Az igény nagysága – gyártási mód
17
2. Az előrejelzési módszerek osztályozása az
időhorizont alapján:
•
•
•
Hosszú távú előrejelzés – stratégiai
tervezés- Beruházási döntések
Középtávú előrejelzés – taktikai
döntések – Termeléstervezés
Rövid távú előrejelzések – operatív
döntések – Termelésprogramozás
18
3. Az előrejelzési módszerek osztályozása a
módszerek alapján:
1.
Kvalitatív módszerek:
–
–
–
–
–
2.
Szakértői becslés
Csoportmunka módszerek
Piackutatás
Történelmi analógiák
Delphy módszer
Kvantitatív módszerek:
–
–
Projektív módszerek: az igény múltbeli alakulását vizsgálja
és a tapasztalt tendenciát kivetíti a jövőbe. (Mozgó átlagok,
exponenciális simítások, stb.)
Kauzális módszerek: az igény okát vizsgálja és abból
következtet a jövőbeli igényre (regresszió számítás).
19
4. Az igény komponensei:
–
–
–
–
–
–
•
átlagos igény
trend
szezonalítás
ciklikusság
autokorreláció
véletlen változások
Az igény pillanatnyi értéke = az igény jellege +
véletlen változások
20
Trend
komponens
Szezonalitás
nincs
additív
multiplikativ
nincs
konstans
Konstans +állandó
amplitúdójú
változások
konstans +növekvő
amplitúdójú
változások
additiv
lineáris
lineáris +állandó
amplitúdójú
változások
lineáris +növekvő
amplitúdójú
változások
hatvány függvény
+állandó
amplitúdójú
változások
hatvány függvény
+növekvő
amplitúdójú
változások
multiplikativ
hatvány
függvény
21
22
•
Ha a növekedés és érettség szakaszában levő
termékek múltbeli fogyását vizsgáljuk, akkor jellegzetes
formákat vehetünk észre az igény alakulásában, ezek
az igényminták.
A múltbeli adatok hat alapvető
komponensre bonthatók:
1. Konstans elem. Minden piaci igénynek van egy
alapszintje, ami különösebb piaci stimuláció nélkül is
állandóan jelen van.
2. Trendelem. A népesedés, a fogyasztás vagy a
beruházások változása vagy a technikai fejlődés
miatt bekövetkező egyirányú igényváltozás.
23
3. Ciklus. A gazdaság és a politika ciklikusságához
köthetően hol növekvő, hol csökkenő irányú
igényváltozás.
4. Szezonalítás. Az igény éves ciklusú változását írja le,
ami elsősorban a naptári ünnepekhez, az adózás
rendjéhez, a szabadságolásokhoz és az időjáráshoz
köthető.
5. Tranziens elem. Az igény mértékére lényegi hatással
bíró egyszeri esemény. Általában mind a mértéke, mind
bekövetkezésének időpontja véletlenszerű.
6. Véletlen elem. Az igény zaja, azaz a tranziens elemet
leszámítva minden olyan változása, amelyet nem
tudunk, vagy kisebb jelentősége miatt nem akarunk
determinisztikus módon leírni.
24
A szezonalítás értelmezése
Szezon: egyedi jellemzőkkel rendelkező időszak.
•
A szezonokból áll össze a periódus.
Periódusnak nevezzük a valamennyi szezont csak egyszer
tartalmazó időtartamot. Például, egy év a periódus ha a
szezonok száma a négy évszak.
•
A perióduson belüli szezonok száma: N.
Szezonalítási faktor az átlagosnak tekinthető (konstans jellegű,
vagy trenddel is rendelkező) igény körüli ingadozást fejezi ki.
•
Definíció: a szezonalítási faktor, ct az igény aktuális
értékének és az átlagos igénynek a normalizált hányadosa:
ct = Dt / Dátlag
∑ci = N
i = t –N ; t
25
Az idő szerepe
a termelésben
26
Átfutási idő elemek
vállalkozás Műszaki előkészítés
Gyártás
Értékesítés
Szerződés
kötés
Gyártás
kezdete
Gyártás
vége
Gyártási átfutási idő
Termelési átfutási idő
Teljes átfutási idő
27
Átfutási idő elemek kapcsolata
Vállalkozás Műszaki előkészítés
Gyártás
Értékesítés
Vállalkozás
Műszaki előkészítés
Gyártás
Értékesítés
28
Ráfordítás növekedési görbe
Ráfordított
Bevétel
költségek
K
Kiadás
100 %
Jó
Jósz
Készültségi
fok
Jószág
29
Az átfutási idő ás a ráfordítás
növekedési görbe kapcsolata
• Adott termelési volumen előállításának forgóeszközszükségletét azonban nemcsak az átfutási idő hossza
szabja meg, hanem a költségnövekedés rendje is.
• Valamely gyártmány önköltsége olyan ütemben
emelkedik, ahogyan a gyártási folyamatban
előrehaladva értéke a fokozatos ráfordítások
eredményeképpen növekszik. Az önköltségnek az
átfutás tartalma alatti halmozódását a ráfordításnövekedési görbe jellemzi.
• A hosszú átfutású gyártmányok (s ugyanígy a
beruházások) technológiájának előírásakor és
programkészítésekor törekvésünk kell, hogy legyen a
gyártás oly időrendi lefolyásának tervezése, amely a
forgóeszköz lekötöttség szempontjából is
legelőnyösebb.
30
Tőke lekötés
Hozzáadott érték
Követelés készlet
ebből az eredmény
n = forgási napok száma
1/n = forgások száma
Késztermék készlet
Input készlet
Befejezetlen
Félkész
}
Termelési készlet
31
Mire használható a ráfordítás
növekedési görbe?
Ráfordított
költségek
Kts
K
F
OIFA
ε  OIFK


II.
A
O
I.
I
Átfutási
idő
Készültségi
fok
32
Átfutási idő szerkezete
D a ra b i d õ
(1 . 1 .)
Á tfu t á s i i d õ
T ec h nol ógia i
i d õ (1 . )
E l õ ké s zü l e ti é s
b e fe j e zé s i i d õ (1 .2 .)
T e rm é s ze t e s fo l ya m a to k
i d e j e ( 2 .)
Me g s za kítá s o k (3 .)
Mu n ka re n d b õ l a d ó d ó
m e g s za kítá s o k (3 .2 .)
Mu n ka re n d e n b e l ü l i
m e g s za kítá s o k (3 .1 .)
T a rta l é ki d õ
(3 . 1 .1 . )
S ze rve zé s i h i á n yo s s á g o k
(3 . 1 .2 . )
Mû ve l e tkö zi
i d õ (3 . 1 .3 .)
Mi n õ s é g e l l e n õ rzé s
(3 . 1 .3 . 1 .)
S zá l l ít á s
(3 . 1 .3 . 2 .)
S zá m b a vé te l
(3 . 1 .3 . 3 .)
33
Technológiai gráf
A alkatrész
B alkatrész
részszerelés
t1 t2
t3 t4
t1 t2
t3
t1
t2
Gyártunk egy terméket, mely áll:
- három (A,B,C) alkatrészből
végszerelés
t 1 t2
- szerelt egységből (A+B)
t1
- végszerelésből
t3 t 4
C alkatrész
A alkatrész
részszerelés
t1 t 2
B alkatrész
C alkatrész
t3 t4
t 1 t2
t3
t1
t2
végszerelés
t1 t2
t1
t3 t4
34
Gyártási tétel és gyártási mód
Z=
Z
Z>
Soros
Megszakításos
Átlapolásos
z
z

z


35
Soros műveletkapcsolás
• A műveleteknek ez a kapcsolási módja
elsősorban kissorozatgyártásnál
szokásos.
• Jellemzője, hogy a sorozatot csak akkor
továbbítják a következő művelethez,
amikor a sorozat minden egyes darabja
elkészült.
36
Soros műveletkapcsolás
s =sorozatnagyság = 4
t1=2
t2=1
t3=3
∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9
t4=1
t5=2
Ztech=s* ∑ti = 4*9=36
37
Párhuzamos műveletkapcsolás
• A műveletek párhuzamos kapcsolása
esetében a sorozat munkadarabjait
azonnal továbbítják a következő
munkahelyre, amint elkészültek.
• Ez tömeggyártás esetében szokásos. Ez
esetben legrövidebb az átfutási idő.
• (Az alábbi ábra a párhuzamos kapcsolású
műveleteket szemlélteti eltérő műveleti
időkkel.)
38
Párhuzamos műveletkapcsolás
s =sorozatnagyság = 4
t1=2
t2=1
t3=3
∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9
t4=1
t5=2
Ztech=∑ti +(s-1)*tmax= 9+3*3=18
39
Átlapolt műveletkapcsolás
• Az átlapolásos műveletkapcsolás azt
jelenti, hogy az első munkahely után
azonnal továbbítják a munkadarabokat, de
az utolsó (illetve esetenként egyes
közbenső) munkahelyen úgy indítják a
sorozatot, hogy az indítást követően ne
legyen várakozási idő.
40
Átlapolt műveletkapcsolás
s =sorozatnagyság = 4
t1=2
t2=1
t3=3
∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9
t4=1
t5=2
Ztech=∑ti +(s-1)*(∑th-∑tr)= 9+3*(7-2)=24
0
2
1
3
1
2
0
41
Kapacitás
• A vállalat teljesítőképessége
Kapacitás =
Időalap
Időnorma
• Kapacitást mindig csak a piac
szempontjából szabad megítélni
42
A kapacitás az igénybevett
időalap szempontjából
Tk = bk = nsz * msz * io * gsz* (1-v)
Megnevezés
Max. teljesítőképesség
kapacitása:
átbocsátó képesség
Reális teljesítőképesség:
kapacitás
nsz
Munkanapok száma
365
257
msZ
Műszakszám
io
Munkaórák száma
3 (4)
tény (1,2)
8
tény (7,2)
gsz
Homogén gépcsoport
gépeinek száma
minden gép
Tény (amely gépek az adott
termelési feladatban részt
vesznek)

Műszak kihasználási
tényezők
1
tény
v
Kieső idő
0
tény
43
Vertikalitás
•
Technológiai ágak szerinti mélységi kiépítése
–
–
–
–
–
•
öntöde
kovács
forgácsoló
felületnemesítő
stb.
abszolút vertikalitás
–
•
minden a gyártáshoz szükséges technológia fázis,
kapacitástól függetlenül
relatív vertikalitás
–
csak azokat a vertikumokat építik ki, amelyet gazdaságosan
tudnak üzemeltetni
44