Slide 1

Az idő története
múzeumpedagógiai foglalkozás
7. Az idő mérésére használt csillagászati jelenségek
„A” - A nap, hónap, év időegységek csillagászati alapjai


Slide 2

Bevezető
Az emberek többsége azt gondolja, hogy az idő követése igen
egyszerű dolog, csupán venni kell egy órát, és segítségével lemérni
az események időtartamát (pl. egy mozgó test mennyi idő alatt tesz
meg egy adott utat). Pedig az időmérő eszközök készítéséhez nem
csupán technikai nehézségeket kellett leküzdeni.
Természetes időmérő rendszerek kiválasztása volt szükséges,
amelyekhez szabhatjuk a mesterségesen megalkotott időegységeket. Sokan úgy tudják, hogy az időbeosztás első segédeszköze a
Hold volt, pedig már az ókori népek is a csillagok járásához
igazították mindennapi teendőiket.


Slide 3

Az idő mérése
A csillagászati időmérés az égitestek mozgásán alapul. Newton óta
tudjuk, hogy az olyan testek, amelyekre külső erő nem hat, egyenlő
utakat egyenlő idők alatt futnak be. Kézenfekvő tehát az idő
múlását a vizsgált test által befutott út segítségével meghatározni.
Sajnos azonban a természetben teljesen „erőmentes" mozgás nem
létezik, ezért kénytelenek vagyunk az időmérést konkrét mozgások
lefolyásának megfigyeléséhez kötni.

A Naprendszer tagjainak forgó, keringő mozgásának megfigyelése
célszerű eszköz az idő mérésére, hiszen ezen égitestek mozgását a
Newtoni törvények pontosan leírják. E testek mozgását az
állócsillagok rendszeréhez viszonyítjuk. Elvben bármelyik égitest
eljátszhatná az „óramutató" szerepét de praktikus okokból a Föld
Nap körüli keringését választották.


Slide 4

A Föld pálya menti helyzetét egyszerűen úgy adhatjuk meg, hogy
megfigyeljük, hogy hogyan helyezkedik el a Nap a távoli
csillagokhoz képest. A megfigyelések segítségével kapott időt
efemeris időnek nevezzük. Az efemeris idő egysége az efemeris
másodperc, amelyet a Nemzetközi Csillagászati Unió és a
Nemzetközi Súly és Mérésügyi Hivatal 1956 októberében a
következő módon definiált:
A másodperc történeti okoknál
fogva az 1900. év kezdőpontjára
számított efemeris időhöz tartozó
tropikus év 1/31556925,9717
része. Ahol a tropikus év a Napnak,
a Tavaszponton (T) történő két
egymás követő áthaladása közben
eltelt időt jelenti.


Slide 5

Az Föld keringési idejéből adódó efemerisz idővel azonban az a baj,
hogy nem egyenletesen telik. A napi nap hossza (a nap két egymást
követő delelése között eltelt időtartam) a tavaszi illetve őszi
napéjegyenlőség idején a legrövidebb míg a nyári és téli
napfordulón a legnagyobb. Ennek oka, hogy a Nap egy napi
mozgását az ekliptikáról le kell vetítenünk az égi egyenlítőre, mert a
Föld forgásának idejét ezen mérjük. A vetítés következménye, mivel
az ekliptika 23,5o-ot zár be az égi egyenlítővel, hogy a levetített
szakaszok illetve az ezekhez tartozó időegységek különböző
hosszúságúak.


Slide 6

Csillagnap
Ráadásul a Föld teljes 360o-os tengely körüli forgásának ideje
rövidebb mint a napi nap. Ugyanis a Nap egynapi pálya menti
haladása során évi útjának 1/365,24-ed részét azaz közel 1 o-t tesz
meg. Ez azt jelenti, hogy ennyivel tovább kell fordulnia ahhoz, hogy
a Nap ismét a délvonalba kerüljön. Ez kb. 4 percet jelent. Ezért a
nap időtartamát a Földnek a távoli csillagokhoz viszonyított
helyzetéből határozzuk meg. Az ebből származó időt csillagnapnak
nevezzük.


Slide 7

Forrás:
E-tananyag (weblap), 2013. januári állapot