Transcript A Föld, mint égitest

A Föld, mint égitest
A Föld alakja


Geoid alakzat
A Föld valódi alakját az
a szintfelület rajzolja ki,
amely minden pontban
merőleges a nehézségi
erő irányára.
A Föld mozgásai I.
FOROG a saját tengelye körül.
- A Föld képzeletbeli forgástengelyének felszíni
döféspontjai az Északi- és a Déli-sark.
- E tengely körül a Föld 24 óra alatt tesz meg
egy teljes fordulatot.
- Az Északi-sark felől szemlélve nyugatról
keletre, azaz az óramutató járásával
ellentétesen forog.
A Föld mozgásai II.



Kering a Nap körül
A Föld ellipszis alakú pályán kering a Nap
körül, melynek egyik gyújtópontjában a Nap
áll.--- Így a Föld hol napközelben, hol
naptávolban van a Naptól.
A keringés ideje 365 és ¼ nap --- négy évente
szökőév


A keringés pályasíkja, az
ekliptika nem esik egybe az
Egyenlítő síkjával, a két sík
által bezárt szöget (23,5 °)
nevezzük az ekliptika
ferdeségének. Ebből
adódik, hogy a Föld
forgástengelye és az
ekliptika síkja 66,5 °-os
szöget zár be.
A forgástengely és az
ekliptikára merőleges sík
által bezárt szöget pedig a
forgástengely ferdeségének
nevezzük, melynek értéke
23,5 °.
Az évszakok váltakozása

-
-
-
-
-
MÁRCIUS 21.
A Nap sugarai az Egyenlítőn
delelnek
A Föld északi és déli
félgömbét egyenlően
melegítik
A nappalok és éjszakák az
egész Földön egyenlő
hosszúságúak
Az északi félgömbön tavasz,
a délin ősz van.
TAVASZI
NAPÉJEGYENLŐSÉG

-
-
-
-
-
JÚNIUS 22.
A Nap sugarai a Ráktérítő
felett delelnek 90 fokos
szögben.
Az északi félgömbön
nagyobb a napsugarak
hajlásszöge, a nappalok is
ekkor a leghosszabbak.
Az Északi-sarkon március
óta nem nyugszik le a Nap.
(éjféli nap jelensége)
Az északi félgömbön nyár, a
délin tél van.
NYÁRI NAPFORDULÓ

-
-
-
-
-
SZEPTEMBER 23.
A Nap sugarai az Egyenlítőn
delelnek
A Föld északi és déli
félgömbét egyenlően
melegítik
A nappalok és éjszakák az
egész Földön egyenlő
hosszúságúak
Az északi félgömbön ősz, a
délin tavasz van.
ŐSZI
NAPÉJEGYENLŐSÉG

-
-
-

DECEMBER 22.
A Nap sugarai a Baktérítő
felett delelnek 90 fokos
szögben.
Az déli félgömbön nagyobb
a napsugarak hajlásszöge, a
nappalok is ekkor a
leghosszabbak.
Az északi félgömbön tél, a
délin nyár van.
TÉLI NAPFORDULÓ
A HOLD





A Hold ellipszis alakú
pályán kering a Hold és
Föld közös
tömegközéppontja körülkeringési ideje 27,3 nap
Nincs légköre
Nincs saját fénye
Felszíne nappal kb. 130
fokos, éjszaka -160 fok.
Felszínén medencéket,
fennsíkokat, krátereket
találunk.
Holdfázisok



A Hold forog saját tengelye
körül és kering a Föld körül,
illetve a Földdel együtt a
Nap körül.
A Hold mindig ugyanazt az
oldalát mutatja a Föld felé.
A Hold alakját négy hétig
figyelve folyamatosan
változik, oka, hogy a
mozgása során állandóan
más a Hold és a Nap
egymáshoz viszonyított
helyzete.
NAPFOGYATKOZÁS
HOLDFOGYATKOZÁS