Transcript Csillagászat

CSILLAGÁSZAT
Sok van, mi csodálatos,
De az embernél nincs semmi csodálatosabb.
A TÁVOLI MÚLT
• 13,82 milliárd évvel ezelőtt az Univerzum az ősrobbanással
(„Big Bang”) megkezdődik (a napjainkban leginkább
elfogadott elmélet szerint).
• 300 ezer évvel az ősrobbanás után hidrogén atommagok
elektronokat fognak be, létrehozva az első atomokat
• 600 millió évvel az ősrobbanás után kialakulnak az első
galaxisok
• 5 milliárd éve: a Nap létrejötte
• 4,6 milliárd éve: a Föld létrejötte, a geológiai korok kezdete
• 3,5 milliárd éve megjelennek az első egysejtűek a Földön
CSILLAGÁSZAT TÖRTÉNETE
Klaudiosz Ptolemaiosz (görög: Κλαύδιος
Πτολεμαῖος, latin: Claudius Ptolemaeus)
(Ptolemais Hermiou, 85/90 körül –
Alexandria, 168 körül), görögül író,
Egyiptomban élő, római polgárjoggal
rendelkező matematikus, csillagász,
geográfus, asztrológus és költő. Ő alkotta
meg a 17. századig meghatározó
geocentrikus (Ptoleimaioszi) világképet.
Nikolausz Kopernikusz (latinosan Nicolaus
Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik) (Toruń,
1473. február 19. – Frombork, 1543. május 24.)
lengyel csillagász.
Heliocentrikus világkép:
Föld és a többi bolygó kering a Nap, s a
Hold a Föld körül.
Kopernikusz az elmélet publikálásával
forradalmasította az egész világképet és
megalapozta Galilei, Kepler és Newton
felfedezéseit.
Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri,
1642. január 8.) olasz természettudós.
Habár az elterjedt nézet pontatlan, miszerint
Galilei találta volna fel a távcsövet, ő volt az első
emberek egyike, aki az égbolt tanulmányozására
használta azt.
A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a
Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben,
állítólag, végig azt mormolta maga elé: „Eppur si
muove!” („Mégis mozog!”)
Johannes Kepler (magyarul
ismert Kepler János néven is,
Weil der Stadt, 1571. december
27. – Regensburg, Bajorország,
1630. november 15.) német
matematikus, csillagász és
optikus volt, aki felfedezte a
bolygómozgás törvényeit,
amelyeket róla Keplertörvényeknek neveznek.
KEPLER TÖRVÉNYEI
I.
A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik gyújtópontjában van a Nap.
, ahol (r,φ) a bolygók napközpontú polárkoordinátái, l a fókuszon átmenő, a nagytengelyre
merőleges húr fele (semi-lactus rectum), e pedig az excentricitás.
II.
A bolygók vezérsugara (a bolygót a Nappal összekötő szakasz) azonos idő alatt azonos
területet súrol.
ahol az adott (nagyon kicsi) szögelfordulás alatt súrolt terület, ennek az idő szerinti első
differenciálhányadosa a területi sebesség, ami konstans.
III.
A bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a pálya fél nagytengelyeinek) köbei úgy
aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei, azaz a
hányados minden naprendszerbeli bolygó esetén ugyanakkora. Például a Jupiter keringési idejének
(11,8 földi év) négyzete majdnem 140. A Jupiter majdnem 5,2-szer van távolabb a Naptól, mint a
Föld; ennek köbe (5,2-ször 5,2-ször 5,2) szintén majdnem 140. Kepler III. törvényének pontos
alakja:
, ahol k a Gauss-féle gravitációs állandó, m1 és m2 pedig a testek tömege. Mivel értéke k-nak, a
Gauss-féle gravitációs állandónak a négyzete miatt nagyon kicsi, ezért az egyenlet jobb oldala
minden bolygóra nézve jó közelítéssel állandó.
A Gauss-féle gravitációs állandó: ahol m a Föld - Hold rendszer össztömege, T pedig a Föld - Hold
rendszer tömegközéppontjának a Nap körüli keringési ideje.
Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-byColsterworth, 1642. december 25. –
London, 1727. március 20.) angol
fizikus, matematikus, csillagász,
filozófus és alkimista; a modern
történelem egyik kiemelkedő tudósa.
NEWTON ELSŐ TÖRVÉNYE – A TEHETETLENSÉG
TÖRVÉNYE
Galilei és Kepler törvényei alapján
Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez
mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja.
A vonatkoztatási rendszer maga is nyugalomban van, vagy egyenes vonalú egyenletes
mozgást végez, és bármely hozzá viszonyított tökéletesen magára hagyott test
mozgására érvényes a tehetetlenség törvénye.
Már Arisztotelész is megfigyelte, hogy álló testek nyugalomban maradnak, amíg külső
hatás nem éri őket. Úgy vélte, hogy a nyugalom a természetes állapot, a mozgáshoz
van szükség kiváltó okra. Newton megállapította, hogy mind a nyugalmi helyzet, mind
az egyenletes mozgás stabil állapot, és a gyorsulás az, amihez külső hatásra van
szükség – ezt a külső hatást nevezzük erőnek. A mindennapi körülmények között
megfigyelhető helyzetekben egy ilyen, minden mozgó testre ható erőhatás a súrlódás,
ez lehetett az, ami Arisztotelészt megtévesztette.
Az első törvény arra is rámutat, hogy a Nap körül keringő bolygók, mivel nem
egyenes vonalú mozgást végeznek, külső erőhatás alatt kell, hogy álljanak: ez
pedig a gravitáció.
NEWTON TOVÁBBI TÖRVÉNYEI
Newton második törvénye – a dinamika alaptörvénye
Egy pontszerű test lendületének (impulzusának) a megváltozása
egyenesen arányos és azonos irányú a testre ható, 'F' erővel. Az
arányossági tényező megegyezik a test 'm' tömegével.
Newton harmadik törvénye – a hatás-ellenhatás törvénye
Két test kölcsönhatása során mindkét testre azonos nagyságú,
egymással ellentétes irányú erő hat.
Newton negyedik törvénye – az erőhatások függetlenségének
elve- más néven a szuperpozíció elve.
Ha egy testre egy időpillanatban több erő hat, akkor ezek együttes
hatása megegyezik a vektori eredőjük hatásával.
CSILLAGÁSZATI MÉRTÉKEGYSÉGEK
• CsE
• Fényév
• Parszek
CSE
• A csillagászati egység az égi mechanikában használatos
hosszúságegység. Eredeti definíciója szerint a Föld-Hold
rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél
nagytengelye.
• A Nemzetközi Csillagászati Unió azonban pontos
kilométerértéket megadva újradefiniálta, elhagyva az eddigi
mért érték hibaértékét. Jele: CsE.
• További elterjedt rövidítése az AU az angol "Astronomical Unit"nak megfelelően.
• 1 CsE = 149 597 870 700 m= 8,33 fényperc
• (kerekítve 150 millió km)
• 1 fényév = 63 241 CsE
FÉNYÉV
• A fényév a távolság csillagászatban használatos
mértékegysége: egy fényév az a távolság, amelyet a fény
légüres térben egy év alatt megtesz. Az idő
mértékegységeinek analógiájaként beszélhetünk a fényév
töredékeiről: fényóráról (amennyi utat a fény egy óra alatt
megtesz), fénypercről (a fény egy perc alatt megtett útja) és
fénymásodpercről (a fény egy másodperc alatt megtett útja).
• Egy fényév:
•
9,460529·1015 m = 9,4605 billió kilométer = majdnem 9,5
petaméter (Pm),
•
63 241 CsE (csillagászati egység), vagy
•
0,3066 pc (parszek).
PARSZEK
• Világegyetem: Legalább 28 000 megaparszek,
valószínűleg végtelen
• 1 parszek = 3,2617 fényév
• A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban használt
távolság egyik mértékegysége. Az elnevezés a
„parallaxis” és „secundum” szavakból származik;
nemzetközi jelölése: parsec. Az a távolság, amelyből
egy CsE – merőleges rálátás esetén – egy
ívmásodperc szög alatt látszik.
KOZMOLÓGIA
Koszmosz-világ Logosz-tudomány
Kozmognómia- világ keletkezése
• Teremtéstörténet
• Ősrobbanás (Big Bang)
Naprendszer keletkezés:
• Kant-Laplace-féle nebuláris elmélet:
Forró gázköd (nebula) összesűrűsödött, e
alakultak ki a bolygók
• Hoyle-elmélet
közben
TEJÚTRENDSZER
• A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a Hubbleféle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy SBc típusú) küllős
spirálgalaxisa, melyben a Naprendszer és ezen belül Földünk
található. 200-400 milliárd csillag található benne, átmérője 30
kiloparszek (97 800 fényév, azaz 9,5·1017 kilométer),
legnagyobb vastagsága 5 kpc (16 300 fényév). A Földről két
spirálkarját, az Orion- és Nyilas-kart látjuk. Vizsgálatát
megnehezíti, hogy belülről látjuk.
• Tudományos becslés szerint a Tejútrendszerben legalább 100
milliárd bolygó található.
NAPRENDSZER
A Naprendszer korát a Naprendszer különböző helyeiről (Föld, Hold, meteorok)
származó radioaktív izotópok vizsgálatai alapján kb. 5 milliárd évre becsüljük.
• A Nap tömege sokkal nagyobb (750-szer), mint az összes többi égitest
együttes tömege.
• A nagybolygók ugyanabban az irányban és közel egy síkban keringenek a
Nap körül.
• A Naprendszer összes perdületének csak töredék része (1/200-ada) jut a
Napra, a többit a bolygók képviselik.
• A Naprendszer nagybolygói két jól elkülöníthető csoportba oszthatók: Földtípusúak, illetve Jupiter-típusúak.
• A bolygókon mérhető deutérium-hidrogén arány a csillagközi térben mérhető
aránnyal egyezik meg, és sokkal nagyobb, mint a Napon mérhető arány.
HOYLE ELMÉLET
• Az 1940-es évek elején Hannes Alfven (1908-1995) svéd fizikus és
csillagász jutott először arra a gondolatra, hogy a Naprendszer keletkezését
az elektromos és mágneses erők is befolyásolhatták. Ilyen módon a Nap
forgási energiájának egy részét átadta a bolygóknak, ezért lassult le.
• Fred Hoyle (1915-2001) elmélete tartalmazza a korábbi elméleteknek
azokat az elemeit, amelyeket a megfigyelések alátámasztottak.
• Így Hoyle szerint a Naprendszer egy csillagközi gáz- és porfelhőből alakult
ki, ami a Tejútrendszer egyenetlen forgása miatt már eredetileg is forgott. A
felhőt a saját gravitációs tere húzta össze. (Tehát nem kihűlés
eredményeként húzódott össze.)
• Megtartotta viszont az Alfven által módosított Laplace-Roche-féle gyűrű
leválási elméletet. Sőt, továbbfejlesztve azt, arra is sikerült magyarázatot
adnia, hogyan alakult ki kétféle bolygótípus.
A 20. századra a spirálgalaxisok megfigyelése felfedte, hogy
a mi galaxisunk csak egy a több milliárd galaxis között a
folyamatosan táguló Világegyetemben - különböző méretű
galaxishalmazokba tömörülve.
A 21. századra a látható világegyetem átfogó szerkezetének
megértése tisztább lett, ahogy a galaxishalmazok egy
hatalmas hálót alkotnak a galaktikus rostokkal és a közöttük
elhelyezkedő üregekkel.
Mindezek mellett további különféle elméletek felvetik, hogy
Világegyetemünk csak egy a több milliárd univerzumot
összekötő multiverzumban.
CSILLAG
• A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan
égitest, amely nukleáris energiát termel, így
saját fénnyel rendelkezik
KELETKEZÉSE
• A világűrben hatalmas por- és gázfelhők vannak. A molekuláris felhőkben az
anyag sűrűbb és koncentráltabb. Ezek több tíz fényév átmérőjűek lehetnek, a
bennük lévő anyag még nagyon hideg. Azért nevezzük molekuláris felhőknek,
mert a benne található gázok molekulák formájában vannak jelen. Minden ilyen
molekuláris felhő gyenge egyensúlyban van. Külső hatás következtében ez az
egyensúly felborul. Ekkor a felhő egy része saját tömegétől összeroskad és az
anyag elkezd összehúzódni. A felhő kisebb anyagcsomókra oszlik.
• A molekuláris felhőkből kiváló anyagcsomókból globulák jönnek létre. Ezeknek
mérete a Naprendszerével egyenlő, tömegük 200 naptömeg. Még nagyon hideg
és sötét objektumok. Lassan egyre sűrűbbek és forróbbak lesznek, majd
létrejönnek belőlük a protocsillagok. Ezek már sugározni kezdenek. A
protocsillagok anyaga tovább sűrűsödik, fényük változó. Gyors gázkilövellések
indulnak a pólusok felé. Amikor a magban a hőmérséklet eléri a 10 millió fokot
beindulnak a nukleáris reakciók. A protocsillag átalakulásának ideje a tömegétől
függ (30 millió év egy Naphoz hasonló csillagnál és 300 ezer év egy 30
naptömegű csillagnál).
ÉLETÜK
Amikor egy csillag magjában a nukleáris reakciók már teljes erővel beindultak, azok belülről
nyomást fejtenek ki, ami ellensúlyozza az összehúzódást, és ekkor egyensúlyi állapotba
kerül. A csillag életének hossza méretétől függ. Haláluk így három típusba sorolható :
A kicsik:
Lassan fogyasztják el hidrogén-készletüket, így több tízmilliárd évig élhetnek, nem indul be
magfúzió, azaz a H-He átalakulás, lassan kialszanak, fekete törpévé válnak.
A közepesek:
Mint a mi Napunk is, amikor majd elégette a hidrogént, azaz héliummá alakította, azt még
tovább égeti szénné és oxigénné. Így hatalmas energiatermelés közben vörös óriássá
változik. Amikor elfogyott a hélium, kicsi, forró, fehér törpévé változik csillagunk.
A nagyobbak:
Hamarabb felélik hidrogénkészletüket, életük így nem szokott néhány millió évnél hosszabb
lenni. Itt is elérik a "vörös óriás" állapotot, de utána még a héliumból keletkezett szén is
átalakul, "elég", méghozzá kb. 750 millió fokon. Ez is még tovább alakul, végül vas lesz a
csillag anyagából. Ez a vasmag a gravitáció hatására összeroppan, anyaga tisztán
neutronná alakul, ami felrobban. Ezt nevezzük szupernóva-robbanásnak. Újabb kémiai
elemek keletkeznek, szétszóródnak az űrben, amik később akár élőlények alkotórészeiként,
így bennünk is, tovább élhetnek.
NAP · MERKÚR · VÉNUSZ · FÖLD · MARS · JUPITER · SZATURNUSZ · URÁNUSZ · NEPTUNUSZ
NAP
• Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át,
átmérője 109 földátmérő.
• 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló
magfúzió során héliummá alakul.
• Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe
szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi
élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője
pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja.
• Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási
jelentőséggel is bír
NAP
FELÉPÍTÉSE
• A mag a sugár 20%-án belül eső teret jelenti, és ez a Nap egyetlen olyan
része, amelyet közvetlenül a magfúzió fűt, a többi réteg az innen kiáramló
energiának köszönheti hőmérsékletét.
• A sugárzási zóna a sugár 20–70%-a közötti gömbhéjban helyezkedik el a
sugárzási zóna. Ez a régió az energiaáramlás módjáról kapta a nevét: ebben a
rétegben az anyag még elég sűrű és forró ahhoz, hogy a magban keletkezett
energia sugárzás, nem pedig hőáramlás formájában haladjon át rajta (ezt az
ionizált formában jelenlévő hidrogén teszi lehetővé). A hőmérséklet a magtól
kifelé haladva folyamatosan csökken, de még így is rendkívül magas, az alsó
„zónahatáron” 7 000 000 K, míg a felsőn 2 000 000 K
• A konvekciós zóna a napbelső legkülsőbb tartománya, értelmezéstől függően a
sugár 70%-ától kifelé elterülő, a felszín alatti mintegy 200 000 km vastag
gömbhéjat jelenti.
LÁTHATÓ RÉSZE
• A fotoszféra (görög: a fény gömbje) a Nap látható felszíne, a
naplégkör legalsó rétege, ahonnan a Nap látható fényének túlnyomó
része – több mint 90%-a [34] – származik. Lényegében a
csillagunkban termelődött energia ebben a rétegben sugárzódik szét
fény formájában. Ez a réteg egy rendkívül vékony (a napbelső és légkör messze legvékonyabb egysége), mindössze néhány száz
kilométer vastag
• A napkorona a Nap légkörének ritka
és kiterjedt legkülső része, ahol a
hőmérséklet meghaladja a félmillió
kelvint. A hőmérséklet tipikus értéke
1–2 millió K, a sűrűségé
109részecske/cm³, szemben a
fotoszférával, amely 1017 atomot
tartalmaz köbcentiméterenként. A
korona sokkal kiterjedtebb, mint a
Nap maga; 17 millió kilométeres
távolságig mutatható ki a jelenléte.
Éles külső határa nincsen. A
napkorona anyaga folytonosan szökik
(miközben alulról pótlódik), ebben a
folyamatban keletkezik a Napból
kiinduló plazmaáramlás a napszél.
•
Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a különböző szélességi körön levő területei
eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35
naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, amelyek
napkitörések és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező
felcserélődésének idején megszaporodó – napfoltok kialakulásához vezetnek
PLAZMA
• Csillagunk plazma állapotban levő anyagból áll. Ebben
a halmazállapotban az anyagot alkotó atomokról egy
vagy több elektron leszakad és így a plazma ionok és
szabad elektronok keveréke. A nagyobb sűrűségű
régiók anyaga kétkomponensű folyadékként viselkedik,
melynek összetevőit (az elektron- és az ion-folyadékot)
elektromágneses erők kötik össze. A kisebb sűrűségű
külső régiók esetén különösen furcsa jelenségek
tapasztalhatók, mivel az egyes részecskék mozgása és
a folyadékszerű viselkedés keveredik. A folyadékszerű
viselkedés okozta legfontosabb jelenség a differenciális
rotáció.
BOLYGÓ
• A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag
vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy
tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt
tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű
ahhoz hogy belsejében meginduljon a magfúzió.
Merkúr · Vénusz · Föld · Mars · Jupiter · Szaturnusz · Uránusz · Neptunusz
BOLYGÓK TÍPUSAI
• A Föld-típusú bolygók megnevezéssel jelenleg négy szilárd
felszínű bolygótestet foglalunk egy csoportba: a Merkúrt, a
Vénuszt, a Földet és a Marsot.
• A Föld-típusú bolygókat nagy átlagsűrűség, vasból és/vagy vasszulfidból álló mag jellemzi.
• Az óriásbolygók (gázbolygók, gázóriások, Jupiter-típusú
bolygók) a Nap és más csillagok körül keringő égitestek egyik
típusa.
• Az óriásbolygók a Naprendszer keletkezése idején a Naptól
távolabb jöhettek létre, ott, ahol már a víz is kifagyott, és a
jégszemcsék is részt vehettek a bolygótestek felépítésében.
Továbbá, miután összeállt egy néhányszor tíz földtömegnyi
magjuk, gravitációsan is magukhoz tudták kötni a
környezetükben lévő gázt
ÉGITESTEK
METEOROID
• A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és szikladarab
közötti méretű) szilárd test a Naprendszerben Amikor egy
bolygó légkörébe lép, a meteoroid a súrlódás hatására felhevül
Az izzó csóvát meteornak vagy hullócsillagnak nevezzük. Ha a
meteoroid bármely darabja eléri a talajt, azt meteoritnak
nevezzük.
• A meteoroid mérete 100 µm és 10 m közötti, az ennél nagyobb
test aszteroida, a kisebb pedig bolygóközi por.
ÜSTÖKÖS
• Az üstökös olyan Naprendszer-beli
égitest, mely a Nap körül, általában
elnyújtott pályán kering, és a Nap
közelébe érve kómája és a csóvája
fejlődik – mindkét jelenség legfőbb oka
az üstökösmagot érő napsugárzás.
Maguk az üstökösmagok lazán
összekapcsolódó jégből, porból és
szikladarabokból állnak, méretük néhány
kilométertől néhány tíz kilométerig terjed
KISBOLYGÓ
• Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú,
szilárd anyagú égitest, mely csillag körül kering. A legtöbb kisbolygó
feltehetően a protoplanetáris korongból származik, melyek nem álltak össze
bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor. Néhányuk saját holddal is
rendelkezik.
A CSILLAGKÖD VAGY NEBULA PORBÓL, GÁZBÓL
ÉS PLAZMÁBÓL ÁLLÓ CSILLAGKÖZI FELHŐ.
A NAGY SEMMI?
• A csillagközi anyag a világűrben, a csillagok, galaxisok és
egyéb égitestek közötti térben található anyagok összességét
jelenti, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a csillagközi tér
nem tökéletesen üres; változó – de mindig rendkívül alacsony
– sűrűségű gázok töltik ki.
• A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati
műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen
elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el,
jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra
kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. Az Univerzum
tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag,
23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.
A Föld alakja
GEOID
Ekliptika
Holdfázisok
Holdfogyatkozás
Fogyatkozás
TÁJÉKOZÓDÁS
• Látóhatár
• Horizont. a Föld felületének egy pontján (az észlelő
helyén) átfektetett vízszintes sík és az égbolt kör alakú,
látszólagos metszésvonala. Az általa bezárt kör a
látóhatár síkja. Ez annál nagyobb, mennél magasabban
fekszik az észlelés helye. A felszín feletti 5000 m
magasságban pl. a látóhatár sugara 252,6 km. Ez
elméleti érték; a terep egyenetlenségei miatt valójában a
látóhatár sugara sokkal kisebb.
KOORDINÁTA RENDSZER
• A gömb felületén valamely P pont a φ földrajzi
szélességével és a λ földrajzi hosszúságával
adható meg. Az ókori Babiloniaktól származó,
majd a görög gondolkodó és földrajztudós,
Ptolemaiosz által kiterjesztett elképzelés szerint
a teljes kör 360 fokra (360°) osztható fel. Ez
alapján alkotható meg a földrajzban használt
speciális gömbi koordináta-rendszer.
FOKHÁLÓZAT
SZÉLESSÉG
• A szélességet úgy kapjuk, hogy összekötjük a Föld
középpontjával, és az így kapott egyenes és az Egyenlítő
síkja által bezárt szög adja a szélességet. Megállapodás
alapján északi irányba pozitív, déli irányba negatív az érték
előjele.
• Az azonos szélességű pontok alkotta vonal a szélességi
kör. A szélességi körök síkjai párhuzamosak egymással és
az Egyenlítővel. Az Egyenlítő (φ=0) a leghosszabb
szélességi kör, a szélességi körök a pólusok felé
rövidülnek. A pólusok a 90 foknál találhatók: Északi-sark:
+90°; Déli-sark: -90°.
HOSSZÚSÁG
• Az azonos hosszúságú pontok alkotta görbe a
meridián, vagy más néven hosszúsági kör. A kezdő
meridián (λ=0), egy a Föld felszínén önkényesen
kijelölt ponton, a greenwichi obszervatóriumon (Royal
Observatory, Greenwich) halad keresztül. Az
antimeridián a kezdő meridiántól 180°-ra van egyaránt
keletre és nyugatra. A szélességi körökkel ellentétben a
meridiánok azonos hosszúságúak és nem
párhuzamosak: mindegyik áthalad az északi és a déli
póluson.
Idő
Középnapidő:
24 óra
Valódi napidő: a Nap két
delelése között eltelt idő
Helyi idő
•
A „helyi idő”-vel, amit az adott hely földrajzi hosszúsága határoz meg.
•
Meridián
•
1o = 4 perc
•
15o = 1 óra
•
60’ (szögperc)= 1 o
Magyarország helyzete
•
A földrajzi fokhálózat (koordináta rendszer) szerint országunk az északi szélesség 45 o48'
és 48o35', a keleti hosszúság 16 o5' és 22o58'-e között terül el.
•
Az ország maximális kelet-nyugati szélessége 526 km, míg legnagyobb észak-déli
kiterjedése 268 km.
Zóna idő
•
1884-ben a Nemzetközi Meridián Konferencia azt a
döntést hozta, hogy az angliai Greenwichi Királyi
Obszervatórium helyi ideje legyen az a kiindulási időzóna.
•
Miért volt rá szükség?
Időzóna
•
GMT: Greenwich Mean Time.
•
UTC: egyezményes koordinált világidő.
Angolul „CUT” lett volna a „coordinated universal time” rövidítése, míg franciául „TUC” a
„temps universel coordonné” rövidítése.
Kompromisszumos megoldásként fogadták el az „UTC” jelölést.
Térkép
Mennyi az idő?
•
Budapesten (GMT +1)11:00 óra van.
• New Yorkban (GMT-4)? 6 óra
• Los Angelesben (GMT -7)? 3 óra
• Sanghajban (GMT +8)? 18:00 óra
• Kievben (GMT +2)? 12 óra
•
Budapesten 3:00 óra van.
• New Yorkban? 22:00
• Sanghajban? 10:00
•
Budapesten 19:00 óra van.
• New Yorkban? 14:00
• Sanghajban? 2:00
•
Mennyi a helyi idő SYDNEY (GMT+11)-ben dec. 22-én, ha GMT 15:23? A Nap deleléskor
melyik látóhatáron látszik?
•
d. sz. 33° 52′ 06″, k. h. 151° 12′ 31″
•
Mennyi a helyi idő TASKENT (GMT +5)-ben szept 23 ha GMT 11:12? A Nap melyik
látóhatáron delel?
•
é. sz. 41° 16′, k. h. 69° 13′
Helymeghatározás
•
1.Melyek Kairó földrajzi koordinátái?
•
2.Hol található a Kenya-vulkán?
•
3.Melyek Sao Paulo földrajzi koordinátái
•
4.Melyik város található az alábbi koordinátákon? é. sz. 20°, k. h. 110°, illetve é. sz. 30°, ny. h. 90°, valamint d. sz.
42°, k. h. 175°
•
5.Melyik szigetet találjuk a k. h. 150° és a d. sz. 17° alatt?
•
6.Melyik hegycsúcs található az é. sz. 46° és a k. h. 7° földrajzi koordinátákon?
•
7.Melyik földrajzi szélességen fekszik Afrika legészakibb és legdélibb pontja?
Megoldás:
•
2. é. sz. 30° és k. h. 31°10’
•
2. d. sz. 1° és k. h. 37°
•
3. d. sz. 23°57’ és ny. h. 47°
•
4. Hajkou, New Orleans, Wellington
•
5. Willis-szk.
•
6. Mont Blanc
•
7. é. sz. 37° 20’ és d. sz. 34°
Feladatok:
•
30.Hány földrajzi fok London és Budapest hosszúságkülönbsége?
•
31.Mennyi New Orleans és London hosszúságkülönbsége?
•
32.Állapítsuk meg Alexandria és Mekka hosszúságkülönbségét!
•
33.Olvassuk le a glóbuszról Budapest és Fokváros hosszúságkülönbségét!
Megoldás:
•
30. 19°
•
31. 90°
•
32. 9°50’
•
33. 0°40’
Kinek a nevéhez fűződik a geocentrikus világkép elmélete?
Ptolemaiosz
Galileo Galilei
Kopernikusz
Kepler
Ki és mikor alkotta meg a heliocentrikus világképet?
Kopernikusz - XVI. században
Arisztotelész - Kr.e. 384-ben
Giordano Bruno - XV. században
Newton, angol tudós - XVII. században
Kinek a nevéhez fűződik a bolygók mozgástörvényeinek megalkotása?
Kepler, német származású prágai csillagász
Galilei, olasz fizikus
Kopernikusz, lengyel csillagász
Giordano Bruno, olasz filozófus
Mi volt a geocentrikus világkép lényege?
A Világegyetem központja a mozdulatlan Föld, s valamennyi égitest körülötte kering.
A Föld mozog, a többi bolygó mozdulatlan.
A Föld kering a Nap körül.
Az Univerzum központi csillaga a Nap.