Transcript Csaszi Fruzsina_Kulturalis kulonbsegek

A kulturális különbségek megjelenése és kezelése, valamint
kamatoztatása a vállalati értékteremtés folyamatában a MOLCsoport példája alapján
Császi Fruzsina Orsolya
Debreceni Egyetem Kommunikáció-, és médiatudomány BA szak, III. évfolyam
Külső konzulens: Somlyai Dóra, MOL-Csoport Társasági Kommunikáció igazgató
Témavezető:
Maksa Gyula PhD, egyetemi adjunktus
Kontextualizálás I.
 A kulturális sokk aktualitása
 Globalizáció térnyerése
 Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL-Csoport)
 MOL-Csoport térnyerése (országokon és kontinenseken át)
 A világ 15 országában van jelen (Oroszország, Észak- Afrika)
 Stratégiai cél: Balti-tengertől az Adriáig jelentős szerep a piacon
Page  2
Kontextualizálás II.
 Kalvero Oberg antropológus feljegyzése (1955)
 Szimptómákkal jellemezhető betegség
 A téma előtérbe kerülésével új elméletek
 „A kulturális sokk a külszolgálatra kiküldött alkalmazott reakciója az új, kiszámíthatatlan, és
ennél fogva bizonytalan környezetre.” (Adler)
 Multinacionális cégek figyelmének középpontjában áll
 Létfontosságú, elhanyagolhatatlan tényező
 Interkulturális tréningek létrejötte és fontossága
Page  3
Módszertan
 Empirikus, hipotézis tesztelő kutatás
 Terepkutatás
 Kvalitatív személyes mélyinterjúk
 Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata
 Kovács Éva: Közösségtanulmány, módszertani jegyzet
Előnye
Hátránya
 Közvetlenebb légkör alakulhat ki a
beszélgető partnerek között
 Rossz élményekről nem biztos,
hogy számot ad
 Négyszemközti beszélgetés
 Tárgytól való elkalandozás
Page  4
A csoport kiválasztása
 Tudatos
 5 Interkulturális menedzser
 Idegen nyelvek ismerete
 Interkulturális tréningek
 MOL rotációs programjában való részvétel
Page  5
Dolgozat elkészítése
 Előzetes szakirodalmi kutatás
 Hipotézis megfogalmazása:
az interjúalanyok mindegyikénél megjelent a kulturális sokk jelensége a külföldi kiküldetés
időtartama alatt, a szakirodalomban lefektetett és előre jelzett módon
 17 főkérdés, néhol alkérdések, összesen 32 kérdés
 Magánéleti és munkahelyi kérdések egyaránt
 Interjúk hossza kb. 35-50 perc
 Személyes találkozók
 Diktafon használata (megbízhatóság)
 Geert Hofstede IBM-es kutatásának tanulmányozása
Page  6
Interjú kérdések csoportosítása
1.
Homogén válaszokat eredményező magánéleti kérdések
2.
Homogén válaszokat eredményező munkahelyi kérdések
Okai: külföldön való tartózkodás, interkulturális tréningek, nyelvtudás
3.
Ambivalens válaszokat eredményező magánéleti kérdések
4.
Ambivalens válaszokat eredményező munkahelyi kérdések
Okai: kulturális különbségek megjelenése
Page  7
Vizsgált országok
 Horvátország (INA)
 Szlovákia (Slovnaft)
 Románia (MOL Románia)
 Kazahsztán
 Olaszország (IES)
 Magyarország (MOL Nyrt.)
Page  8
Hofstede kutatási adatai 5 országgal kapcsolatban
PDI
IDV
MAS
UAI
LTO
Magyarország
46
80
88
82
50
Horvátország
73
33
40
80
-
Szlovákia
104
52
110
51
38
Románia
90
30
42
90
-
Olaszország
50
76
70
75
34
 Alacsonyabb érték
 Körülbelül azonos érték
 Magasabb érték
 Viszonyítási alapérték: Magyarország értékei
Page  9
Forrás: Culture GPS
Tapasztalatok
 Hofstede kutatása szerint:
Olaszország értékei a leghasonlóbbak, míg Szlovákia értékei a legeltérőbbek hazánktól
 Saját kutatásom szerint:
Szlovákia tekintetében beigazolódott Hofstede eredménye, míg Olaszország esetében
nem igazolta vissza kutatásom Hofstede eredményeit
 Kazahsztán helyzete (Hofstede-nek nincsenek idevonatkozó adatai)
Page  10
Érdekességek - Olaszország
 Hogyan érintették Önt az eltérő vallási és normarendszerek a kint tartózkodása során,
megijesztették-e Önt?
„Olaszországról mindenki azt gondolja, hogy milyen erősen katolikus ország és hogy
nagyon fontos a vallás, de ezt mi abszolút nem érzékeltük.”
 Az üzleti életben való boldogulását könnyebbnek, vagy nehezebbnek érezte?
„Mindenképpen nehezebbnek, mert úgy érzem Magyarországon fegyelmezettebbek.
Nagyon ritkán van az Olaszországban, hogy egy üzleti megbeszélést pontosan el lehet
kezdeni, mert tényleg késnek, nem érnek oda időben és náluk ez teljesen a
mindennapok része. Én már ezen fel sem bosszantom magam, hogy egy megbeszélést
5-10-20 perc késéssel kezdünk. Holott Magyarországon, kvázi ez nem fordulhat elő.”
Page  11
Érdekességek - Szlovákia
 Mi a helyi hivatalos nyelvről a véleménye, hasznosnak gondolta-e az elsajátítását?
„Nyelvében él a nemzet - ez igaz Szlovákiában. Azért is kezdtem el szlovákul tanulni,
hogy jobban megértsem a helyiek gondolkodását. Azt hiszem ez volt a legjobb, amit
tehettem. Ebből semminemű hátrányom és kellemetlenségem nem származott, sőt
óriási előnyt jelentett. Ellentétben a hírekkel engem, mint Szlovákiában élő magyart túl
azon, amit idegen országban általában tapasztalhatunk, semmi kellemetlenség nem ért.”
 Ha változott a véleménye az adott országról, akkor pozitív, vagy negatív irányban?
„Óh, persze, nagyon. A kettő között az a nagy különbség, hogy előtte a véleményem,
illetve az egész képem Szlovákiáról, igen erőteljesen az írott sajtó és a média által
keltett kép volt. Ahogy kikerültem, megéltem a valóságot, ami egész más és sokkal
pozitívabb, mint gondoltam. Szlovákia jó ország, ahol jó élni.”
Page  12
A kutatás konklúziója
Saját kutatásom és Geert Hofstede kulturális index értékei alapján:
minden interjú alany esetében fellépett a kulturális sokk jelensége, függetlenül attól, hogy
hazánktól milyen mértékben eltérő kulturális közegben tartózkodott
A sokkhatás enyhítő körülményei:
1.
Előzetes interkulturális élmények
2.
Interkulturális tréningek
3.
MOL-Csoport segítsége
4.
Nyelvtudás
5.
Emberi faktor
6.
Nagyobb volumenű kulturális sokk bekövetkezte
már a vizsgált kiküldetés előtt
Page  13
Hipotézis pusztán részbeni beigazolódása
Mindenkinél megjelent és fellépett a kulturális sokk jelenségének legalább egy enyhébb
változata, így a dolgozat elején felállított hipotézist a kutatás csak részben igazolta, azért
csak részben, mert a kulturális sokk jelensége nem a szakirodalomban előre jelzett
módon és mértékben jelent meg a megkérdezettek 100%-nál.
Page  14
Köszönöm figyelmüket !