Transcript integrált-inkluzív pedagógia

INTEGRÁLTINKLUZÍV
PEDAGÓGIA
„Nem az a feladatunk, hogy a felnövekvő generációnak meggyő-
ződéseket közvetítsünk. Hozzá kell segítenünk, hogy a saját ítélő
erejét, a saját felfogó képességét használja. Tanuljon meg a saját
szemével nézni a világban ...”
Rudolf Steiner
Tartalom
• Az integrált inkluzív nevelés előzményei
• Az inkluzió fogalma, tartalma
• · Az inkluzió fogalmának többszempontú
értelmezése
• · Integráció – inklúzió
• · Az inkluzió szintjei
• Inkluzió és multikulturális pedagógia
előzmények
• A múltban a másság elfogadása sokkal kisebb
mértékben valósult meg, , ezért jellemző volt
az ilyen gyerekek elkülönítés/ szegregált kezelése.
• A XIX. század második felétől jelentek meg a
polgárosodással együtt az oktatással kapcsolatos iskolatörvények. Ezekben deklarálták a
tanuláshoz való jogot, de ezek a törvények
nem terjednek ki a fogyatékosokra.
előzmények
• A XX. században a demokratizálódás felerősíti a emberi jogi kérdéseket. Az esélyegyenlőség felé törekvés a méltányos oktatás megjelenését hozta.
• A szülői igény azt mutatta, hogy nem akarták fogyatékos gyermeküket elkülönített intézményekbe járatni. A 60-as, 70-es években a fejlett országokban
elkezdték kritizálni a teljesítményközpontú iskolákat.
A kritika megfogalmazta, hogy a fogyatékos gyermekek fejlesztését is meg lehet oldani a
„hagyományos” intézményekben.
előzmények
• 1984-ben a fejlett országok (OECD) oktatási
vezetői megállapodtak abban, hogy minden
egyes gyermek szükségleteit kielégítő iskola
koncepcióval kell foglalkozni. Ez lenne a „mindenki iskolája”, ami képes alkalmazkodni a különböző gyermekek igényeihez.
Leginkább iskoláról beszélünk, mert ezekben az
időkben az óvoda nem került fókuszba.
definíció
• A szegregáló és az integráló nevelés-oktatás szakmailag
elfogadott meghatározása:
• a) gyógypedagógiai szegregáció a sajátos nevelési igényű
gyermekek és tanulók óvodai, alapfokú és középfokú nevelése
és oktatása, amelyet kifejezetten erre a célra létrehozott és
működtetett gyógypedagógiai intézmények látnak el, esetenként bentlakás biztosításával;
• b) gyógypedagógiai szempontú integráció a sajátos nevelési
igényű gyermekeknek és tanulóknak az épek (másképpen
„többségi”) óvodáiban, alapfokú, középfokú oktatási intézményeiben megvalósuló nevelése, oktatása, képzése
megfelelő feltételek biztosítása mellett.
Kiket kell bevonni az inkluzív nevelésbe?
• Speciális nevelési szükségletűek (testi, értelmi fogyatékosok)
• Tanulási problémákkal küzdők
– Tanulási nehézség
– Tanulási zavar
• Magatartási zavarokkal küzdők
– Visszahúzódó vagy depresszív gyermek (ezekkel a gyerekekkel nem szoktak a pedagógusok foglakozni, mert csöndben, az órát nem zavarva meghúzódnak)
– Ellenséges, inkonzekvens (ezekkel a diákokkal mindenképpen kell foglalkozni, mert ők azok, aki a tanítás menetét
teljesen szétbonthat)ják)
fogalomértelmezések
• Szegregáció
• Az SNI gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztées
amelyhez speciális intézmények, speciális felszereltség is tartozik, illetve speciális tudással rendelkező
szakemberekre van szükség,
• Cigány gyerekek elkülönített nevelése, fejlesztése
- általában a fentiek nélkül – felzárkóztatás címén
fogalomértelmezések
Integráció szintek
• Lokális integráció: a helyi iskolában/óvodában egy külön
osztályban helyezik el az SNI/roma gyermekeket,
• Szociális integráció: elkülönülten tanulnak, de bizonyos
események (pl. ünnepek) alkalmával közös programok vannak.
• Funkcionális integráció
– Részleges – van valami közös – a fentiek variációi
– Teljes - ha a nevelés-oktatás speciális megsegítéssel történik a nem fogyatékosok osztályaiban a tanítás teljes időtartamában.
• Fordított integráció: valakiről azt hiszik, hogy értelmi fogyatékos, és ezért kerül speciális osztályba.
• Spontán integráció: Egy fogyatékos diákot a normál osztályba
teszik, mert nincs máshol hely.
Az integráció pedagógiai jelentése
• „minden gyermek és tanuló (meglevő akadályozottságának módja, súlyossági foka miatti
kirekesztés nélkül), egymással együttműködve,
a mindenkori fejlettségi szintjén (pillanatnyi
észlelési, gondolkodási és cselekvési kompetenciájához mérten), egy közös tárggyal és tárgyon (projekt/terv/tartalom/téma) játszik,
tanul és dolgozik.”
Az inkluzió jelentése
• A 80-as években kialakult egy új fogalom, az
inkluzió. Ez integrációval hasonló jelentésű.
(„Ha jól sikerül az integráció, akkor inkluzióról
beszélünk)
• Az integráció szintjében bekövetkező minőségi
különbségek a fogadás (integráció) és a
befogadás (inkluzió) kifejezésekkel értelmezhetőek.
Mi az hogy minőségi különbség?
• A fogadó óvodában/ iskolában a sajátos nevelési
igényű gyermek csak jelen van, különleges igényeit
nem veszik figyelembe, beilleszkedését és tanulását
nem segítik adekvát módon.
• Az inkluzív (befogadó) óvodai/ iskolai oktatás és
nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett formája. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni
differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és
fejlesztés szemléletét képviselik.
Az inkluzió fő jegyeinek összegzése:
•
•
•
•
•
•
- az intézmények azonosulása az inkluzió gondolatával,
- az egyéni differenciálás mint alapelv elfogadása,
- a jelenlegi gyakorlattól eltérő tanulásszervezés,
- rugalmas tanterv bevezetése,
- értékelési eljárások korszerűsítése,
- a többségi pedagógusok felelősségvállalásának megnövekedése- attitűdváltás
• - a specialista mint segítő partner,
• - a szülők bevonása az együttnevelésbe,
• - a szociális befogadás szerepe( a kirekesztett csoportok
irányába)
Inkluzióra kész?
• Egy óvoda/iskola akkor lesz kész az inkluzióra, ha az ott tanító,
tanuló személyek együttesen elfogadják az inkluziót, gondolati szinten teljesen magukévá teszik.
• Az európai vizsgálat alapján az eredményes inkluzió feltételei:
- tanári attitűd; a tanárok szakmai kompetenciája (gazdag
módszertani repertoár, alkalmasság és akarat a befogadásra);
- támogató környezet az iskolában és az iskolán kívül
(igazgató, helyi irányítás, helyi közösség, szakmai szervezetek);
- egyértelmű kormányzati politika (megfelelő finanszírozási
rendszer)
Kik „zavarják” azt az iskolát (ti. a kirekesztő
iskolát)
azt:
• amelyik egyoldalúan és kizárólagosan a gyermektől/fiataltól
várja el az iskola világához való megfellebbezhetetlen igazodást, alkalmazkodást;
• amelyik nem akar/tud alkalmazkodni a gyermekek/fiatalok
világához, lehetőségeihez, szükségleteihez, sajátos személyiségfejlesztési igényeihez;
• amelynek pedagógusa nem rendelkezik az értelmes és hatékony tanulás és tanulássegítés lényegiségéhez kapcsolódó
hiteles és felhasználható szakmai tudással, differenciált,
rugalmas módszertani repertoárral
Talán azok a gyerekek/fiatalok, akik például:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
nem akkor és úgy érdeklődnek a tanórai tananyag és feladatok iránt, amikor és
ahogy a tanár elvárja tőlük;
érdektelenséget mutatnak egy-egy számukra érthetetlen, értelmetlen feladat iránt;
értetlennek, netán lustának, butának tűnnek, mivel nem is értik, mit magyaráz, mit
vár el tőlük a tanár;
harsányságukkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet;
nem tolerálják a hazugságot, az igazságtalanságot, mindenképpen szókimondók,
ellenvéleményüket is kifejezésre juttatók;
csak a számukra értelmes, általuk megértett elvárásokat, szabályokat hajlandóak
elfogadni, betartani;
nem egy ütemre, egyenletesen teljesítve haladnak, egyes területeken lemaradnak,
másutt esetleg „előre szaladnak”;
alacsony fokú kudarctoleráló képességekkel rendelkeznek (netán mert szoronganak
a teljesítménybeli kudarctól);
nem tisztelik azokat a pedagógusokat (felnőtteket), akik nem a másik embert
megillető tisztelettel viszonyulnak hozzájuk.
Mi a különbség?
Integráló óvoda/iskola
- módszer, óraterv nem
változik
-frontális, teljesítmény orientált hagyományos stílus
- a gyógypedagógusra hárul
minden
Inklúzív óvoda/iskola
- módszer, óraszervezés nem
hagyományos
- differenciálás
- gyógypedagógus partner a
probléma megoldásban
Az inkluzió segítő pillérei
Alkalmazkodás,
változáskezelés
Kulturális
érzékenység
partnerség
Multikulturális „nyomulás „
Kulturálisan érzékeny pedagógusok nélkül csak „színház” a
multikulturális pedagógia.
Ezért folyamatos intézményi feladat az „érzékenyítés”, olyan
attitűdformálás amelyben a pedagógusok:
• - alapos ismeretekkel rendelkeznek a különböző társadalmi
csoportok kulturális értékrendjéről,
• Megvan a bátorságuk ahhoz, hogy ne az iskolai kudarcok
„áldozatait” hibáztassák a sikertelenségért,
• Megvan bennük az akarat, hogy újragondolják a fennálló
oktatási tételeket, tradíciókat, meggyőződéseket,
• Megvannak a készségeik , amelyek lehetővé teszik, hogy a
kulturális sokszínűséggel kapcsolatos ismereteiket átültessék a pedagógiai gyakorlatba.
Geneva Gay nyomán
szocializáció
• A szocializáció a születéstől a halálig tartó tanulási folyamat. A szocializáció nem más, mint a „társadalomba való beilleszkedés folyamata,
amely során az egyén megtanulja megismerni önmagát és a környezetét,
elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.” (Bagdy, 1986.)
• Azokat a a normákat, értékeket, hagyományokat, nézeteket, attitűdöket
sajátítjuk el, amelyek az adott kultúrában, környezetben használatosak.
A szocializáció mindig kölcsönhatás, ahol a környezet hat az egyénre és
fordítva, az egyén is mindig visszahat a környezetére. A szocializáció
abban a mikromilliőben kezdődik, amelybe az ember beleszületik. Így a
szocializáció első színtere a család, majd később – a gyermek növekedésével - egyre nagyobb szerepe lesz a tágabb környezetnek, a kortársaknak, az óvodának, az iskolának, tágabb értelemben az egész társadalomnak.
bikulturális szocializáció
•
A bikulturális szocializáció kettős folyamat,-egyik része azt jelenti, hogy
valamely kisebbségi csoport tagja beleszületik saját, eredeti kultúrájába,
és ennek jellemzőit nagyobbrészt az indirekt szocializáció során mintegy
észrevétlenül sajátítja el. A folyamat másik oldala a közoktatásba (óvoda,
iskola) lépéskor a többségi társadalom kultúrája is mint szocializációs
terep megjelenik a kisebbségi csoport tagja számára. Vannak olyan családi
szocializációk, amelyek kulturális tartalma kis átfedést mutat az iskolára
jellemző kulturális térrel. Ezt azonban mint megoldandó helyzetet kell
kezeli: célul tűzi ki a két tér átfedésének szélesítését! Az ebben részt
vevők feladata a célok elérése. Az egyik szereplő a mediátor, aki az iskolai
kulturális térben otthonosan mozgó személy (például pedagógus), aki az
eltérő kultúrájú primer szocializációs teret megismerve képes abból elemeket átemelni az iskola világába, ezzel szélesítve az átfedést.
A másik szereplő a transzlétor, aki az iskolától eltérő kultúrájú elsődleges
szocializációs térből érkezve már sikereket ért el a másodlagos (intézményi) szocializációs térben, és közössége számára képes kulturális elemeket közvetíteni az intézményi térből.
Bikulturális szocializáció
szocializációs terek
INFORMÁLIS nevelési tér:
család,
kortárs csoport, rokonság,
szomszédság
FORMÁLIS nevelési tér:
oktatási rendszer
NEM FORMÁLIS nevelési
tér:
közösségi terek,
könyvtár, színház
Szocializásiós tér
Primer
szocializációs tér
(informális terek)
Szekunder szocializációs
tér (formális + nem
formális terek)
Bikulturális szocializáció
1.
2.
Hogyan?
A tanulókhoz alkalmazkodó oktatási stratégiák
- tanulóbarát környezet, a tanulók fizikai komfortigényének
-
figyelembe vétele,
az érdeklődés felkeltésére, az unalom elűzésére alkalmas
oktatási stratégiák alkalmazása,
bőséges mozgáslehetőség, választási lehetőségek,
tompa világítás,
változatos szemléltetés és segédeszközök használata,
Egyénre szabott fejlesztés, személyre szabott tanulási stílus
A tradicionális tantermi struktúra átalakítása ( pl: olvasósarok)
Az egyéniség vállalásának engedése ( pl: öltözködés….)
Hogyan?
• Pedagógus érzékenyítés
- belső levelező rendszer/folyamatos multikulturális olvasnivaló küldés,
- csapatépítő tréningek nagyon őszinte önértékelésekkel,
- stratégiai fontosságú műhelyek működtetése
(akár kistérségben is)
- szakmai napok rendezése, hospitációk
fogadása
PROBLÉMA 1.
SNI, HHH, BTM
A RUTINOK NINCSENEK ÖSSZHANGBAN A HIRDETETT PEDAGÓGIAI ELVEKKEL
Az elkülönült oktatás nem segíti a fenti csoportokba tartozó
gyerekek társadalmi beilleszkedését, ezért vagyunk az
inkluzív pedagógia követői.
Dia egy csapatépítő tréning anyagából
Ugyanakkor az iskola jelenlegi rutinja nem megfelelően
oldja meg a gyerekek tanulást akadályozó problémáit, nem
kezeli hatékonyan magatartászavaraikat, nem alkalmazza
rendszerszerűen a tanult és alkalmazni vállalt pedagógiai
eszközöket, a nevelő-hatások és rutinok nem egységesek,
ezért a viselkedési devianciák kezdenek az elviselhetetlenségig felerősödni!
Hogyan?
• olyan tanítási és motivációs eszközöket alkalmaznak a pedagógusok, amelyek hatékonyak a
különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai
csoportokból származó tanulóknál,
• a tanítási anyagok bemutatják a különböző
fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait,
Alapos ismeretek
a különböző társadalmi csoportok kulturális értékrendjéről
•
•
•
•
•
intézményi multikulturális tréning/nem akkr.
multikulturális műhely
belső levelezés szakmai anyagok
romológus szakosodás ösztönzése
Projektek multikulturális irányokba ( a felkészülés
már fejleszti az ismereteket)
Bátorság
• Szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a kisebbségi gyermekek gyenge teljesítménye sokkal inkább a tanárok felkészületlenségének következménye! *
A pedagógusok azok, akik ”hiányt”szenvednek, professzionalizmusban, szemléletben, tanítási stratégiákban,
kompetenciákban, energiában, türelemben, kooperációban,
hatékony team munkában…..
Eszközei iskolánkban : önértékelések (egyéni, csoport), partnerek elégedettségmérései (MIP), alapos vezetői minősítések,
kompetencia mérések eredményei, külső vizsgálatok, mentorok
*a kudarcot genetikai, szociokulturális okokra visszavezetni vakság, hisz még ha ez igaz volna is , akkor
is a pedagógia dolga ezekre hatékony eszközöket alkalmazni.
Akarat, készség
•
•
Megvan bennük az akarat, hogy újragondolják a fennálló oktatási tételeket, tradíciókat,
meggyőződéseket,
Megvannak a készségeik , amelyek lehetővé teszik, hogy a kulturális sokszínűséggel
kapcsolatos ismereteiket átültessék a pedagógiai gyakorlatba,
Még mindig a pedagógusokról van szó!
Elfogadni pl: projekthetek……. Hogyan fogok haladni a tananyagban? – Miért kell két tanár a tanórán ? – Miért szükséges
a tanórai differenciálás, a kooperáció, a személyre szabott
fejlesztés, a szöveges értékelés,?
Elismerni a különböző etnikai csoportok kulturális örökségének
létjogosultságát, mint ami befolyásolja a tanulók természetét,
magatartását, tanuláshoz való viszonyát….
Eszközei: tréningek, munka műhelyekben, fejlesztő csoportokban, téma fókuszú munkamegbeszélések,……..
Hatékony tanítási és motivációs
eszközök
•
•
•
•
•
•
•
Kooperatív tanulásszervezés
Projektpedagógia
Drámapedagógia
Interkulturális pedagógia
Személyre szabott fejlesztés
zeneterápia, lovas-terápia,
szolidaritás,
„nem lényegtelen látványelemek”
• többnyelvű információs feliratok
(a jövőben braille írással is)
• beás nyelvű étlap
• akadálymentesítés
• új fejlesztőeszközök bevezetése: lovas terápia, zene
terápia, szülő/gyerek közös tábor,
• sokféle udvari játék: hinták, játszóvár, trambulinok,
boxzsák….
• sokféle virág, padok, árnyékolók
Köszönöm a figyelmet!