Transcript Sajátos nevelési igény

„A tagállamoknak el kell ismerniük az
egyenlő, integrált általános-, közép-,
és felsőfokú oktatás lehetőségét a
fogyatékossággal
élő
gyerekek,
fiatalok
és
felnőttek
számára.
Biztosítani
kell,
hogy
a
fogyatékossággal
élő
személyek
oktatása az oktatási rendszer szerves
részét képezze.”
(A fogyatékossággal élő emberek
esélyegyenlőségének alapvető szabályai
1995. 6. szabály)
Sajátos nevelési igény
Játék a szavakkal?
Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló
=
Testi-, érzékszervi-, értelmi-,
beszédfogyatékos, a pszichés fejlődés
zavarai miatt a tanulásban tartósan,
súlyosan akadályozott (dys, mutizmus,
hyperkinetikus v. kóros aktivitászavar)
gyermek, tanuló
Az integrált oktatás - nevelés
gyökerei
• Emberi és polgári jogok érvényesítésére
irányuló mozgalmak
• Alternatív pedagógiák megjelenése
• A fogyatékos gyermekek szüleinek
törekvései
• A gyógypedagógiai különnevelés kritikája
• Új fogalomhasználat kialakulása
• A törvényi szabályozás megváltozása
Az orvosi és a pedagógiai
(szociális) modell
• deficitdiagnózis
(címkézés)
• szegregált elhelyezés
(homogén csoportok)
• szakemberek
• speciális módszerek,
eszközök, tanterv
• a „normál” pedagógia
tehermentesítése
• fejlesztési diagnózis
(erősségek,szükségletek)
• integráció (heterogén
csoportok)
• személyi és tárgyi
feltételek
• többségi tanterv,
differenciálás
• a gyermek része a
társadalomnak
A hazai hagyományok
•
•
•
•
szelektív iskolarendszer
teljesítménycentrizmus
a frontális oktatás túlsúlya
differenciált
pedagógusképzés
• eltérő tantervek
• kiterjedt és differenciált
speciális iskolarendszer
• fejlett diagnosztika
(deficitorientált)
• intézményes nevelés
túlértékelése
Esélyteremtő változások
• az oktatás - nevelés állami monopóliumának
megszűnése
• plurális oktatási rendszer kialakulása
• alternatív pedagógiák térhódítása
• gyermekszám csökkenése
• szülői jogok érvényesíthetősége
• törvényben rögzített alapvető jogok és
könnyítések
A hazai integrált oktatás
története
• első kísérletek a 70-es években
spontán integráció feltárása
integrációs modellek kidolgozása
• 1993-as Közoktatási törvény
spontán integráció felszámolása
feltételek biztosítása
• közép- és felsőfokú képzés csak integrált
formában
(Felsőoktatási törvény módosítása)
• szakképzés – adaptált képzési programok
• terapeuta-képzés
Az együttnevelés „többlete”
• „normális” magatartásminták közvetítése
• reális énkép, önértékelés
• húzóerő, megfelelés magasabb
követelményeknek
• diákotthoni elhelyezés elkerülése
• társadalmi beilleszkedés megkönnyítése
• tolerancia, segítőkészség
• hatékonyabb pedagógia
Az integráció típusai
•
•
•
•
•
spontán integráció
lokális integráció
szociális integráció
funkcionális integráció (részleges, teljes)
fordított integráció
Az integrált oktatás-neveléshez
szükséges feltételek
•
•
•
•
•
sérülés súlyossága
sérülés fajtája
életkor
személyiség
intellektus
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
korai felismerés
segédeszköz ellátás
korai fejlesztés
gyógypedagógiai
segítségnyújtás
intézmény, pedagógus
hozzáállása
létszám/összetétel
szülői támogatás
tanterem adottságai
szemléltető eszközök
szakkörök
Integráció - Inklúzió
• az intézmény nem
változtat stílusán
(módszer, óraszervezés)
• átlagnál jobb gyerekek
• a pedagógus nem
vállal felelősséget
• gyógypedagógiai
foglalkozás külön
• nyitott iskola
(differenciálás,
kooperatív tanulás)
• minden gyermek
• a siker elsősorban a
pedagóguson múlik
• segítségnyújtás a
pedagógusnak és a
gyermeknek
Az integrált oktatás - neveléshez
szükséges kompetenciák
pedagógiai
• Egyénre szabott
oktatás (tervezés,
szervezés, módszerek,
értékelés)
• Sajátos nevelési igény
kielégítése
• Együttműködés
gyógypedagógiai
• Segítségnyújtás a
pedagógusnak (előkészítés,tervezés,szervezés,
módszerek,segédeszközök
értékelés)
• Segítségnyújtás a
gyermeknek (sérülésspecifikus, osztálytermen
belül és kívül)
• Együttműködés (más
szakemberek bevonása)
A gyógypedagógus feladatai
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Intézményválasztás
Folyamatos kapcsolattartás a fogadó pedagógussal
A nevelőtestület informálása
Egyéni fejlesztési terv készítése
Korrepetálás megszervezése
Terápiás tevékenység
Más szakemberek bevonása
Kapcsolattartás a szülőkkel
A gyermek fejődésének értékelése
Intézményváltás
Az integrált oktatás – nevelés
Magyarországon
(2002/2003. tanév OM)
• Összes fogyatékos gyermek, tanuló: 64.199 fő
• Integrált oktatás – nevelésben részesülőként
jelzett: 18.165 fő (28.3%)
• Ebből testi, érzékszervi fogyatékos: 1480 fő
(az érintettek 47.6%-a)
Az integrált oktatás – nevelés
Magyarországon
2002/2003. 2004/2005. tanév
• Összes fogyatékos gyermek, tanuló
64.199 fő
56.922 fő
• Integrált oktatás – nevelésben részesülőként
jelzett
18.165 fő (28.3%)
24.067 fő (42.3%)
(forrás OM)
Törvényi háttér
• 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról
• 1998. évi Esélyegyenlőségi törvény
• 29/2002. OM rendelet A fogyatékossággal élő
hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges
esélyegyenlőséget biztosító feltételekről
• 2003. évi OM közlemény a hátrányos helyzetű
tanulók integrációs és képességkibontakoztató
fejlesztéséről
A tankötelezettség teljesítése
• kezdete legkorábban a betöltött hatodik,
legkésőbb a betöltött nyolcadik életévben
• sajátos nevelési igényű tanuló
tankötelezettsége meghosszabbítható a
huszadik életévig

szakértői és rehabilitációs bizottság
véleménye alapján
A Ktv. integrációt támogató
rendelkezései
•
•
•
•
•
•
•
•
megemelt normatív támogatás
az SNI tanuló a létszámba 2 ill. 3 főnek számítható
gyógypedagógus
habilitációs/rehabilitációs foglalkozások
nem kötelező tanórai foglalkozások
felmentés
számonkérés, vizsgáztatás módosítása
egyéni továbbhaladás (4.o.)
Integrációban résztvevő
intézmények
• Óvodai program  Sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai nevelésének irányelve
• Helyi tanterv  Sajátos nevelési igényű tanulók
iskolai oktatásának tantervi irányelve
• Alapító okirat
• Az intézménynek rendelkeznie kell a sajátos
nevelési igényű tanuló egészségügyi és pedagógiai
célú habilitációs és rehabilitációs ellátásához
szükséges feltételekkel
Felzárkóztató oktatás
• a tanuló nem fejezte be az általános iskola
nyolcadik évfolyamát
• elmúlt tizenhat éves
• nappali rendszerű
• tíz hónap, aki a hetedik évfolyamot-, húsz
hónap, aki a hatodik évfolyamot sikeresen
befejezte
• emelt normatíva, két főnek számít
• alapfokú iskolai végzettséget tanúsít
• Pedagógiai szakszolgálat  fejlesztő
felkészítés.
• Az első - harmadik évfolyamon, illetve a
negyedik évfolyamon félévkor szöveges
minősítés (kiváló, jó, megfelelő,
felzárkóztatásra szorul).
• Az első - harmadik évfolyamon
évfolyamismétlés csak igazolt, igazolatlan
hiányzás miatt.
• A jegyző elrendelheti a gyermek nevelési
tanácsadáson, illetve a szakértői és
rehabilitációs bizottság vizsgálatán való
megjelenését.
• Integrációs felkészítés (a többi gyermekkel
azonos csoportban, arányok)
• Integrációs oktatásban résztvevő iskolában
fejlesztő pedagógus, gyógypedagógiai
asszisztens alkalmazása.
Jelen helyzet hangsúlyos feladatok
• széleskörű integráció
• komplexebb szükségletek
• a gyógypedagógiai szaktudás megosztása
(team-tanítás, osztálytermen belüli
segítségnyújtás)
• „manager” tevékenység hangsúlya
(előkészítés,tervezés,szervezés, értékelés,
kapcsolattartás)
• terápiás tevékenység (team-munka)
„Az egyenlőségeszmény fényében
felismerhetővé vált, hogy a fogyatékos
emberek számára nem lehet
különpályás társadalmi beilleszkedési
utat kialakítani. A fogyatékos emberek
társadalmi beilleszkedéséhez a
társadalomnak olyan intézményeket
kell létrehoznia és olyan
magatartásformákat kell kialakítania,
amelyek nem tesznek különbséget a
fogyatékos és nem fogyatékos ember
között.” (Illyés Sándor)
Kötelező irodalom
•
•
•
Csányi Yvonne: A speciális nevelési szükségletű
gyermekek és fiatalok integrált nevelése – oktatása (in:
Illyés S. szerk.: Gyógypedagógiai alapismeretek Bp.
2001. 379 – 407. old.)
Nagy Gyöngyi Mária: Közoktatási intézmények és
szolgáltatások a fogyatékos gyermekek számára (in:
Illyés S. szerk.: Gyógypedagógiai alapismeretek Bp.
2001. 359 – 376. old.)
Perlusz Andrea (szerk.): Fogyatékos gyermekek integrált
nevelése hazai kísérletek tükrében BGGYTF 1995.