Transcript Jogszabályi_változások a_szakszolgálat rendszerében

Dr. Knyihárné Gaika Judit
igazgató
1
Pedagógiai szakszolgálati intézményrendszerről
Forrás: Csepregi András; Műhelymunka a diagnosztikus ellátórendszerben érintett intézmények
és szakemberek számára ea.
A diagnosztikus ellátórendszer
megújulása
ALAPÉRTÉKELÉS
óvodák/iskolák
fejlesztőpedagógusok
FEJLŐDÉS NYOMON
KÖVETÉSE
járási
tanácsadók/bizottságok
SNI-VEL KAPCSOLATOS
ÉRTÉLEKÉSEK/ELLÁTÁS
ELLENŐRZÉSE
megyei szakértői
bizottságok
3
A diagnosztikai munka
tartalmi megújítása
Kutatás-fejlesztés
2012.01.06.-2012.02.29.
TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002
„Koncepció kialakítása a diagnosztikus ellátó rendszer intézményi
struktúrájának megújítására;
és koncepció kidolgozása diagnosztikus módszertani protokollok
egységes átfogó alkalmazására;
Diagnosztikus kézikönyv elkészítése.”
4
Diagnózis helyett a probléma összefoglalása
 az iskolai pályafutást és az aktuális tanulási feltételeket elemzik,
 áttekintik a korábbi fejlesztés és más segítség jellegét,
gyakoriságát és eredményességét,
 megállapítják, hogy milyen tényezők teszik szükségessé a
gyógypedagógiai ellátást,
 mérlegelik, hogy milyen keretfeltételek között lehet ezeket a
gyógypedagógiai fejlesztéseket megvalósítani,
 megvizsgálva a gyermek pedagógiai környezetének pedagógiai,
személyi, szervezeti, tárgyi és anyagi feltételeit döntést hoznak
az iskolai képzésre és fejlesztésre vonatkozóan.
Késleltetett diagnózis
Torda Ágnes nyomán
Diagnosztikai protokollok kézikönyve
• Bevezető a protokolláris diagnosztikus működés
•
•
•
•
•
•
•
•
•
alapelvei
Autizmus
ADHD
Beszédfogyatékosság
Értelmi (enyhe, súlyos és halmozott)fogyatékosság
Hallásfogyatékosság
Látásfogyatékosság
Mozgásfogyatékosság
Specifikus tanulási zavarok
BTMN
Pedagógiai szakszolgálat
Nkt. 15. § (2)-(5)
Nkt. 7. § (1) i) alapján
15. § (2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek
a pedagógiai szakszolgálati intézmény a köznevelési
rendszer intézménye.
súlyos és halmozottan
fogyatékos, attól az
évtől kezdve, amelyben
•az ötödik életévét betölti, fejlesztő
Nkt. 18. §
nevelésben,
A koraiafejlesztés
és gondozás,
valamint
(1)A szülő és a pedagógus nevelő munkáját, valamint
nevelési-oktatási
intézmény
• attól
az
évtől
kezdődően,
hogy
tankötelessé
a fejlesztő
feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat
segíti.felkészítés 2013. január 1-jéig
válik,
fejlesztő
nevelés-oktatásban
vesz részt.
bölcsődei gondozás,
fogyatékosok
(2) Pedagógiai szakszolgálat
A fejlesztő
nevelést,
fejlesztő nevelés-oktatást
ápoló, gondozó
otthonában
nyújtott
a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés,
oktatás
és
gondozás,
a gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai
gondozás, gyermekotthonban
nyújtott
b) a fejlesztő nevelés,
nevelési,
nevelési-oktatási
intézmény látja el
gondozás,
gyógypedagógiai
c) szakértői bizottsági tevékenység *,
egyéni
vagy csoportos
formábanés gondozás
tanácsadás,
korai fejlesztés
d) a nevelési tanácsadás,
e) a logopédiai ellátás,
keretében
biztosítottkülön
fejlesztés
a) saját
intézményében
erre aés
célra
f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás,létrehozott
gondozás,
konduktív pedagógiai ellátás
csoportban,
g) a konduktív pedagógiai ellátás,
keretében
is ellátható.
b) otthoni
ellátás
keretében,
h) a gyógytestnevelés,
c) abban az intézményben, amely a gyermek
i) az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás,
ápolását, gondozását ellátja.
j) a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása.
Ellátása 2014. szeptember 1-től kötelező. Eddig az
* a tanulási képességet vizsgáló szakértői és
rehabilitációs
időpontig
az érintetttevékenység,
tanulók részére atovábbá
fejlesztő az
országos szakértői és rehabilitációs tevékenység
helyett
iskolai oktatás
a Kt. szabályai szerint is
megszervezhető. [Nkt. 97. § (5)]
Az Nkt. 4. § (1) q) alapján a pedagógiai szakszolgálati
feladat alapfeladat.
Alapfeladat továbbá:
p) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás
r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető,
oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek,
tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása
s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek,
tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása,
akik a többi gyermekkel, tanulóval nem
foglalkoztathatók együtt
A gyermeknek tanulónak joga, hogy
 állapotának, személyes adottságának megfelelő
megkülönböztetett ellátásban – különleges
gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban –
részesüljön, és
 életkorától függetlenül a pedagógiai
szakszolgálat intézményéhez forduljon
segítségért.
Nkt. 46. § (3) g)
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti,
legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a
szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és
ezt követően válik tankötelessé.
•A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.
•Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a
kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti,
hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
(4) A tankötelezettség kezdetéről
a) az óvoda vezetője,
b) ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság,
c) az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat
alapján a szakértői bizottság dönt. (Eljárásrendje: R. terv. 21-22. §)
Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki
Az a különleges
bánásmódot
gyermek,
tanuló,
aki a szakértői bizottság
a szakértői
bizottságigénylő
szakértői
véleménye
alapján
szakértői véleménye alapján
• az életkorához viszonyítottan Kiemelt
jelentősen alulteljesít,
figyelmet
• mozgásszervi,
• érzékszervi,
igénylő
gyermek,
tanuló
• társas kapcsolati problémákkal,
tanulási,
magatartásszabályozási
• értelmi vagy
• beszédfogyatékos,
hiányosságokkal küzd,
• több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
• közösségbe
való beilleszkedése,
továbbá személyiségfejlődése
hátrányos
• autizmus
spektrum zavarral
vagy
halmozottan
különleges
•egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos
tanulási, figyelem- és
vagy
nehezített vagy sajátos
tendenciákat
mutat,
bánásmódot
igénylő
hátrányos
magatartásszabályozási zavarral)
küzd.
tanuló
helyzetű gyermek,
de nem minősül sajátos gyermek,
nevelési igényűnek.
tanuló
sajátos nevelési
igényű gyermek,
tanuló
beilleszkedési,
tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő
gyermek, tanuló
kiemelten
tehetséges gyermek,
tanuló
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 4.§ 3., 13., 25. pont
11
Az Nkt. 96. § a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
(8) Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában, működési engedélyében, nyilvántartásba
vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei között
a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy
vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos
rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók ellátása szerepel, azon 2013. január 1-ig az
egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási
zavarral) küzdő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell.
(9) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló szakértői véleményében a
sajátos nevelési igényt
 a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra
visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége,
 b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy
súlyos rendellenessége alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő
felülvizsgálatáig, de legkésőbb 2015. szeptember 1-ig az egyéb pszichés
fejlődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási
zavart) is érteni kell.
2012. évi CXXIV. törvény
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 31. § (2)
Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése,
oktatása I.
Nkt. 47. § (1)-(10)
(1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges
bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai,
konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy
igényjogosultságát megállapították.
A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői
véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
(3) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelésoktatása, továbbá kollégiumi nevelés
 az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben,
konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy
 a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai
csoportban, iskolai osztályban
(a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók – külön vagy közös
vagy részben közös – nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola,
kollégium együtt: gyógypedagógia nevelésben, oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézmény) történhet.
Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók nevelése,
oktatása II.
Nkt. 47. § (1)-(10)
Sajátos nevelési igény
• A gyógypedagógiai nevelésben,
oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézményben a
gyermek, tanuló egészségügyi és
pedagógiai célú habilitációs és
rehabilitációs ellátásban is
részesül. [Nkt. 47. § (5)]
Beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézség
• Ha a gyermek, a tanuló
beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzd,
fejlesztő foglalkoztatásra
jogosult.
• A fejlesztő foglalkoztatás a
nevelési tanácsadás, az óvodai
nevelés, az iskolai nevelés és
oktatás, a kollégiumi nevelés és
oktatás keretében valósítható
meg. [Nkt. 47. § (8)]
Új heti foglalkoztatási időkeret 2013. szeptember 1-től lép hatályba.
A Kt. 30 § (9) bekezdés mentesítési
lehetőségei helyébe a következő lép
Nkt. 56. §
(1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a
szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti
a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és
minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés
alkalmazását írja elő,
b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból,
tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.
(2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak
helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik
tantárgyat választhat.
2012. évi CXXIV. törvény
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 17. §
Méltányossági elvek
Nkt. 51. § (5):A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási,
magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán
indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az
írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai
tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga
szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz.
R. tervezet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról 33. §(3)
Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási
nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított
jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a
szakértői bizottság véleményét. Az igazgató a kérelemről döntését határozat
formájában hozza meg. Az igazgató döntésében a vizsgázó számára biztosíthatja az
iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközöket, az írásbeli
dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbítását, a vizsga meghatározott
részeinek értékelése alóli felmentést.
Bővebben: Pedagógiai kedvezmények érvényesítésének szabályai vizsgahelyzetben
R. terv 68. § (4)-(5), 71. § (3)-(4).
Feladatok SNI, BTM(N) ellátással kapcsolatban
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
EMMI rend. előterjesztés alapján: R. terv.
 Iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása
céljából szakértői bizottsági vizsgálat kezdeményezése
szülő, óvoda, iskolaigazgató által. [R. terv. 21. § (2)-(4)]
 Speciális szakiskolába a felvétel kizárólag a sajátos
nevelési igényt megállapító szakértői bizottsági
szakvélemény alapján történhet. [R. terv. 28. § (5)]
 Az SNI és BTM(N) tanulók pedagógiai kedvezményeinek
vizsgahelyzetben való alkalmazásának részletes szabályai
[R. terv 68. § (4)-(5), 71. § (3)-(4)].
 SNI, BTM(N) tanulók esetében a szakvélemények
feltüntetési módja a felvételi és mulasztási, ill. beírási
naplóban, törzslapon. [R. terv 90. § (4), 95. § (5), 99. § (4)]
 Felterjesztési kötelezettség felülvizsgálatra minden év
június 30.-ig. [R. terv 95. § (6)]
Vonatkozó jogszabályok
 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
módosításáról
 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)
 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról
 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények
működéséről2012. EMMI rendelet-előterjesztés: a nevelési-oktatási
intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
 2/2002. (III. 1.) OM. rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának
irányelve kiadásáról 2012. EMMI rendelet-előterjesztés: a Sajátos nevelési
igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű
tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról