Transcript dr. Köpf L.-né: SNI tanulók a szakképzésben
Sajátos nevelési igényű tanulók a szakképzésben
dr. Köpf Lászlóné V. Kollégiumi konferencia
Kiindulás – a problémakör volumenének megvilágítása A 2001 es népszámlálás adataiból: • közel 600 ezer fő a fogyatékkal élők száma, • 17 % születésétől kezdve fogyatékos, • a többi szerzett, balesetek, betegségek stb. következtében, • a fogyatékos személyek 32 %-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel, • 39 % általános iskolai végzettséggel, • 25 % szakképesítéssel, érettségivel, • 5 % felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
• Az érintettek 1/3-a tudott a munkaerőpiacon elhelyezkedni, sokan inaktív keresővé válnak.
A fenti számok ma is irányadók – bár pozitív és negatív elmozdulások voltak (pl. gazdasági válság) – szűkebb értelemben vetten értelmezik a fogyatékosságot – vannak feltáratlan fehér foltok – össz. 700 ezer fő – tágabb kör a közoktatási SNI – ez indokolt a fogyatékosságok kompenzálhatók, főleg kisgyermekkorban, de SERDÜLŐKORBAN is mögöttük jelentős iskolázatás-képzési problémák
A sajátos nevelési igény
• történeti kitekintés, • közoktatási kategória, • 1993-tól törvényi szinten, • jogok, finanszírozás, sajátos nevelési feltételek.
• Testi, érzékszervi, értelmi és beszédfogyatékosság, autizmus, • megismerő funkciók, viselkedés súlyos rendellenességei, • nehézségek, zavarok.
• A tanulókat azonos jogok illetik meg.
Viták
• a rászorulók köréről, számáról, • az anyagi lehetőségek és a rászorultság megfeleltetéséről, • a diagnosztikai munkáról, • a szakemberszükségletről, • a fejlesztés követelményeiről és intézményi kereteiről, • az integráció és/vagy szegregáció kérdéséről.
Viták
Elsősorban a pszichés fejlődést, a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, a nehezen kezelhető tanulók megítélését érintették.
Következménye: • • Az érintettek teljes körének újravizsgálata, • az organikus és nem organikus okok megkülönböztetése.
Változások: A szakértői bizottságok és a nevelési tanácsadók, szakszolgálatok feladatkörében, munkamegosztásában.
Az SNI kategória ma is mozgásban van. Az OECD ben zajló egységesítési folyamatokhoz kötődő.
Az Oktatási Kerekasztal is ezt szorgalmazta.
Az elmúlt másfél évtizedben
• pozitív folyamatok szolgálták a rászorulók esélyeit, • a viták során sikerült megőrizni az eredményeket, • eredményes szakmai és civil érdek képviselet, • szemléletváltozás történt, melyet kifejez a sajátos nevelési igény elnevezés.
Főbb eredmények
• A közoktatási és gyógypedagógiai intézményrendszer átalakulása, • a szakemberek fokozott felelősségvállalása, • az inklúzió térnyerése, • szakmai bázisok, jól működő modellek jöttek létre, • az SNI-jogok, sajátos feltételek térnyerése az alapfokú nevelés-oktatás mellett – a középfokon, – a szakképzésben, – a felnőttoktatás, – a felsőoktatás valamint – a felnőttképzés területén is.
Sajátos nevelési igényű diákok az Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskolában
Az iskola diszlexiás programja 15 éve alapvetések az azonos út az első esély iskolája érettségi + legalább egy szakma a sajátos feltételrendszer, tanulói jogok érvényesítése szakközépiskola, szakiskola választási lehetőség, átjárhatóság a nevelés-oktatás területét egyaránt érintő komplex program folyamatosan bővülő eszközrendszer pedagógusattitűd, felkészültség együttműködés szülő - diák - pedagógus iskola szakmai és civil szervezetek Deák Ferenc Kollégium Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ tapasztalatok folyamatos gyűjtése, továbbadása
Felzárkóztatandó területek Szakképzés
A jogszabályok és a szakképzési gyakorlat ellentmondásosak befogadták a kt. 30. paragrafusának kategóriáit, kitételeit, az alkalmazás gyakorlata még nem alakult ki, a szakképzés egészétől elkülönülő rendszer, a szakmaalkalmassági protokollok egyes fogyatékosságtípusokra vonatkozóan nem kidolgozottak,
Felzárkóztatandó területek Szakképzés
• az OKJ leszűkítve értelmezi az SNI differenciált jelenségcsoportját, • a szakmai-tanulmányi versenyek nem érvényesítik a sajátos SNI-jogokat, • a TISZK-ek fejlesztése nem kapcsolódik össze az SNI problémakörrel, • a szakképzésben nincsenek speciális felkészültségű pedagógusok, pedagógusokat segítő gyógypedagógusok, • infrastruktúra.
Pályaorientáció, pályaválasztás, pályaépítés
• hiányzik egy átfogó segítő rendszer.
Javaslatok
• a köz- és felsőoktatásban, a szak- és felnőttképzésben egységes fogalomrendszer kialakítására, • a jogok, feltételek, követelmények egységesítése, • a képzési feltételek és vizsgakövetelmények egységesítése az iskolarendszerű és az iskolarend szeren kívüli szakképzésben, • a sajátos nevelési igényűek, fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek szakképzése integráltan történjen.
• Az inkluzivitás erősítése a szakképzési intézményekben, a képzési- és munkakörülmények alakítása, szakemberek felkészítése, foglalkoztatása a szakképző intézetben
Javaslatok
• Ki kell alakítani egy olyan segítő pályaépítési rendszert, amely minden életkori szakaszban és élethelyzetben támogatni, orientálni tudja a rászoruló egyént a megfelelő nevelési-oktatási-képzési, foglalkoztatási lehetőségek felé. • Az állami képzési-foglalkoztatási programok kiemelten támogassák a sajátos nevelési igényű, fogyatékos és megváltozott munkaképességű tanulói-hallgatói réteget, az oktatásukat-képzésüket végző intézményeket és pedagógusokat, szakembereket.