A fogyatékosság kezelése - TIT Fejér Megyei Egyesülete honlapja
Download
Report
Transcript A fogyatékosság kezelése - TIT Fejér Megyei Egyesülete honlapja
A fogyatékosság kezelése
Aa) Komponens
Kulturális Projekt Ciklus Menedzsment
TÁMOP 3.2.3.-08/2-2009-0045
„Építő közösségek”, Közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2.kör: A
közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában
A TUDÁS ÉS MŰVELTSÉG MEGÚJÍTÁSA – A TÁRSADALOM MEGÚJÍTÁSA
Kedvezményezett: TIT FEJÉR MEGYEI EGYESÜLETE
Előadó: Zoltai Márta, okl. EU, felnőttképzési szakértő
Kodolányi János Főiskola, 2011.
Miről lesz szó, mi indokolja?
Az alkalmazott fogalmak tisztázása;
A pályázatok, intézményi, program
akkreditáció hatása a képzési
rehabilitációra, foglalkoztatás-politikára;
Jogszabályok;
Statisztikai adatok;
A feltárt hiányosságok – tanulságok,
helyesbítési lehetőségek;
Jogszabályi háttér 1.
EU Alapvető Jogok Chartája;
2000/43/ EK Tanácsi irányelv;
2000/78/EK Tanácsi irányelv;
2004/113/EK Tanácsi irányelv;
771/2006/EK Európai Parlament és Tanácsi határozat;
Amszterdami Szerződés 13. cikkelye;
Esélyegyenlőségi törvény (1988.XXVI.tv.) indoklása a fogyatékos
személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról;
ENSZ Egyezmény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól;
10/2006 (II,16.) Országgyűlés határozata az új Országos
Fogyatékosügyi Programról;
141/2000 (VII.9.) Kr. A fogyatékosság minősítéséről, a felülvizsgálatról
és folyósítási szabályokról;
2005. évi CXXXIX. Tv. a felsőoktatásról;
2001. évi CI. Törvény;
1993.évi LXXVI. Törvény;
Jogszabályi háttér 2.
14/2005. (IX.2.) FMM rendelet a rehabilitációs
akkreditáció eljárásról és a követelményrendszer
szabályairól;
22/2004 (II.16.) Kr. A felnőttképzést folytató
intézmények és a felnőttképzési programok
akkreditációjának szabályairól;
24/2004 (XI,22,) FMM rendelet az akkreditációs
eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól;
2007. évi XCII. Törvény a fogyatékossággal élő
személyek programjairól;
2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és
az esélyegyenlőség előmozdításáról; (- nagyon sok
fogalom)
Statisztikai adatok
(foglalkoztatott és inaktív összesen a legutóbbi
népszámlálási adatok alapján)
mozgássérült
467.113
látássérült
143.100
értelmi fogyatékos
83.868
nagyothalló
79.922
siket, siketnéma, néma
15.009
beszédhibás
11.109
egyéb
összesen
219.702
1.019.821
Fogyatékkal élők száma (megközelítő adatok)
Megye
Fő
Békés
37.000
Borsod-Abaúj-Zemplén
51.000
Nógrád
17.300
Heves
23.500
Jász-Nagykun-Szolnok
30.000
Tolna
17.500
Bács-Kiskun
34.000
Baranya
25.000
Szabolcs-Szatmár-Bereg
33.500
Veszprém
19.000
Csongrád
24.600
Somogy
18.500
Fejér
23.400
Hajdú-Bihar
29.500
Komárom-Esztergom
16.600
Pest
53.400
Zala
14.100
Budapest
82.000
Vas
12.000
Győr-Moson-Sopron
17.600
Az alkalmazott fogalmak tisztázása
Fogyatékosság;
Megváltozott munkaképesség;
Rehabilitáció;
A fogyatékosság nem zárja ki az
egészséget – nem betegség
A fogyatékosság vagy sérültség annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy
érzékszervi,
mozgásszervi,
értelmi vagy
kommunikációs képességei számottevően
elmaradnak az emberek átlagától és ez a
társadalmi életben való részvételét jelentősen
akadályozza, vagy lehetetlenné teszi.
A fogyatékosság mértéke
Teljesítmény, amelyet az egyéntől önmaga és a
társadalom elvár.
Meghatározzák: az általános
emberi,
társadalmi,
kulturális,
nemzeti, stb. normák.
Megkülönböztetnek: átmeneti-tartós; részletes-teljes;
a korlátozottság alapján (önellátási, mozgási, látási,
hallási, értelmi) fogyatékosokat.
A fogyatékkal élő felnőtt, aki
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük (2001 évi CI tv. 29 §(8)) biztosításáról szóló
141/2000 Kr, 1. sz. mellékletében szereplő mértékű
fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben a
törvény alkalmazásában felnőttnek minősül,
VAGY
a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998 évi XXVI tv. 4§ a)
pontjában meghatározott fogyatékos személy,
amennyiben e törvény értelmében felnőttnek minősül.
Megváltozott munkaképesség
Általánosságban: a vele született fogyatékkal élők, és
azok a személyek, akik egészségügyi okok miatt a
tanult foglalkozásukat nem képesek ellátni.
Aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az
orvosi rehabilitációt követően munkavállalási,
munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi
károsodása miatt csökkennek.
Az az álláskereső, aki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható
költségvetési támogatásáról szóló Kr. feltételeinek
megfelel.
Az egyes végrehajtási rendeletekben differenciáltabb
megfogalmazások.
A munkaképesség felmérése – folyamat, a munkába
történő integráció, reintegráció céljából különböző
munkakörök követelményeivel összevethető.
Rehabilitáció
Eredetileg: egy adott személy valami iránti képességét, ‘talentumát’, jártasságát
jelölte, azonban ma:
Komplex tevékenység, mely a fogyatékos egyén testi és szellemi
képességének felhasználásán és fejlesztésén alapul és a társadalmi részvétel
minél magasabb szintjének megvalósulására irányul. (Salgó, 1966)
Folyamat, amely segít az adott személy teljes maximumának az elérésében az
élet minden területén, a károsodás természetének, a környezeti adottságoknak és
az egyén vágyainak, életről alkotott elképzelésének figyelembevételével.(DeLisaCurrie-Martin, 1998)
Rehabilitációs Szakmai Kollégium – WHO definíció alapján: szervezett
tevékenység, a megmaradt képességek közösségben való ‘hasznosítása’,
orvosi, nevelési, foglalkoztatási, szociális intézkedések tervszerű, együttes és
összehangolt, egyénre szabott alkalmazása, amelyben az egyén tevőleges
részvétele nélkülözhetetlen;
1998 évi tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról:
egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési,
foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat,
amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten
tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló
életvitelének elősegítése.
A rehabilitáció lehet
Medicinális rehabilitáció,
Szociális rehabilitáció,
Mentális rehabilitáció,
Foglakoztatási rehabilitáció,
Szakmai rehabilitáció,
A fentiek kombinációi, egymást kiegészítői,
segítői.
Néhány szóhasználat
Helytelen, kerülendő
Helyes kifejezés
Beteg, nyomorék
Fogyatékos, sérült, fogyatékossággal élő,
segítségre szoruló
Fogyaték, fogyatékkal élő
Fogyatékos, sérült, mozgás-, látásfogyatékos,
siket
Önmagában főnévként
Melléknév+ ember, személy
Béna, ‘kripli’
Rokkant, bénult ember
Kerekesszékbe, tolókocsiba
kényszerült
Kerekesszékes, tolókocsis
Világtalan
Vak, gyengénlátó
Süket
Siket
Mutogatni, mutogatás
Jelelni, jelelés
Jelbeszéd
Jelnyelv
Törpe, törpenövés
Kisember
Fogyatékos sérült, mozgássérült,
vak, süket
Fogyatékos, sérült, mozgásfogyatékos,
látásfogyatékos, siket
Szakmai-képzési rehabilitáció
EU célkitűzések:
Hátránykezelési stratégiák;
Esélyegyenlőség;
Egyéni szükségletek, holisztikus szemlélet;
Főbb eszközök:
Munkaadók ösztönzése (adókedvezmények, bértámogatás,
kedvezményes hitelek),
Munkáltatók kötelezése (kvóták, kvóta-bírság, szankciók),
Munkavállalók ösztönzése (alacsony járadékszint, bérkiegészítés),
Oktatás, képzés, oktatási-, képzési támogatások,
A munka ‘adaptálása’.
A fogyatékos emberek
rehabilitációját akadályozó
tényezők
A másság;
Az izoláció;
A függőségi viszony;
A csökkent önértékelés;
A beteg szerep;
A fogyatékos szerep;
A stigmatizáció;
Az előítélet;
A fogyatékos emberek munkanélkülisége;
Az – akkreditált – képző, kulturális, közművelődési
intézmények fogadóképességének hiánya.
Pedig
24/2004. (VI.22) FMM rendelet 7§ (2)
MIR, amely kijelöli azokat a folyamatokat, amelyek a képzésben
résztvevő felnőttek elvárásaival összhangban álló eredmények
eléréséhez szükségesek, ide értve a képzéssel kapcsolatos dokumentumok, szerződések, tananyagok és taneszközök kezelésére
vonatkozó eljárásokat, valamint
A képzéshez szükséges egységes és biztonságos, a mindenki számára
egyenlő hozzáférést biztosító környezet megteremtését is;
24/2004. (VI.22) FMM rendelet 15§ … (megj.: jogszabályváltozás…kulcsszó: amennyiben) A program akkor akkreditálható, ha a
képzés módszere és formája megfelel a célcsoport jellemzőinek, a
képzés céljának és megvalósítható a választott módszerrel az adott
célcsoportban, az adott időtartam alatt;
A képzési program meghatározza a bekapcsolódás és részvétel
feltételeit, a fogyatékosságból eredő speciális igények figyelembe
vételének módját (- mindegyikre kitérni és milyen fokon; pl.
kereksszékes);
Csoportlétszám, képzési körülmények „igazítása” – eszközök,
vakvezető kutya elhelyezése stb.
Ami minden képzésre vonatkozik
2003. évi CXXV.törvény az Egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőségről 27 §-a
(1) az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan
nevelésre, oktatásra, képzésre
Amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján
folyik, vagy
Amelynek megszerzésére ba)az állam közvetlen költségvetési
támogatást nyújt, vagy bb) közvetve – így különösen közterhek
elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján hozzájárul.
(2) az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben
meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell
különösen: …….bekapcsolódás feltételeinek meghatározása;
oktatási, képzési követelmények pontos meghatározása;
teljesítmények értékelése; szolgáltatások igénybevételének
biztosítása; tanúsítványok,bizonyítványok kiadása, a részvétellel
összefüggő jogviszony megszüntetése.
Példa a TIT-ben: a TELC nyelvvizsgarendszer – felkészítő
tanfolyamok.
a)
b)
c)
d)
A hátrányos megkülönböztetés
tilalma
A magyar jogrendszer egésze tartalmazza: valamennyi e
szempontból releváns törvény foglalkozik ezzel a tilalommal,
mint ahogyan a felnőttképzési törvény is.
A diszkrimináció, azaz az „egyenlőtlen” kezelés
megvalósulhat közvetlen és közvetett formában: azonos
csoportba tartozó személyek között nyíltan, egyértelműen
meghatározható, indokolatlan különbségtétel alkalmazása,
okozása.
Fajtái: közvetett (semlegesnek tűnő intézkedések mögé
bújtatott, beazonosítható csoportnak hátrányt okozó intézkedések, utasítások); közvetlen: zaklatás, megtorlás, jogellenes
elkülönítés (szegregáció), vallása, kisebbséghez tartozása,nem,
kora vagy személyes tulajdonsága miatt valakivel kedvezőtlenül
bánnak, mint más, egyéb tekintetben hasonló helyzetben levő
személyekkel (pl. állásinterjú, tanfolyam).
Pojekt-gondolkodás
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Melyek azok a képzések, tevékenységek, amelyek
maradéktalanul megfelelnek a fent említetteknek?
Melyek azok a képzések, amelyek megfeleltethetőek? –van-e
tervezett fejlesztés?
Megfelelő-e az infrastruktúra?
A hátrányos helyzetűek képzésére mennyire felkészült az
intézmény?
Milyen változtatásokra (infrastrukturális) van szükség a
törvényi megfeleltetésben?
Vannak-e a fejlesztési irányok vagy marad a ‘kényszer’?
A munkaerő-piaci érdekeket (távmunka) figyelembe veszi-e az
intézmény?
Miben szükséges (egyáltalán szükséges-e) a fogyatékosokkal
szembeni szemléletváltás?
Köszönöm a figyelmet!