Transcript Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája

SNI gyerekek az iskolában
(2.) Integráció-inklúzió
Szabó Edina
2012/13. I. félév
Integráció fogalma
Az integratív pedagógia az együttnevelési folyamatot
az akadályozottság, ebből következően a speciális
szükségletek és a segítségnyújtás aspektusából
vizsgálja. Vele ellentétes a korábbról ismert szelektív
pedagógiai kifejezés, ami teljesítményorientált, tudás
alapon történő tanulói elkülönítést, vagyis a
fogyatékosok számára iskolai szegregációt
eredményezett.
Inkluzív pedagógia:
Az inkluzív pedagógia az együttnevelést a többségi iskolába
történő befogadás, a többségi iskola hagyományos
értékrendje, ebből következőleg elsősorban
folyamattervezési, oktatásszervezési, metodikai oldaláról
közelíti meg. Arra keresi a választ, mit és milyen módon
kell másként tenniük a többségi iskola pedagógusainak
tanórai és tanórán kívüli munkájuk során a sikeres
integráció érdekében.
Inkluzív pedagógia kiket érint
Szülő
Gyerek/gyerekek
Pedagógus
Mit tehet a pedagógus?
Szülő→ Nevelési Tanácsadó → T.K.V.Sz.R.B.
A SNI gyermek tanulása, pedagógiai
aspektusa
Az átlagos tanulási teljesítményhez képest extrém pozitív
vagy extrém negatív értékeket mutató gyermek
Az eredményes tanulás összetevői
• Tempó
• Tartósság
• Konvertálhatóság
Bloom tanulás modellje
Tanuló
Tanítás
Kognitív jellegű
előzetes tudás
Eredmények
Teljesítmény
Tanítási téma
Affektív jellegű
előzetes magatartás
Tanulási gyorsaság
Motiváció
A tanítás minősége
Tanulási problémák
Tanulási
nehézségek,
zavarok
átmeneti
tartós
Tanulási
nehézség
Tanulási
zavar
Lemaradó tanulók
Lassan tanulók
Helytelen
szokásokkal
tanulók
Általános
pedagógiai
kompetencia
(felzárkóztatás)
Tanulási
akadályok
Tartós, átfogó
Tanulási akadályozottság
Dyslexia
Dysgraphia
Dyscalculia
Hiperaktivitás
Beilleszkedési
zavar
Tanulási zavar
Percepció zavar
Motoros
működés zavar
Kommunikáció
zavar
Kognitív
funkciók zavara
Gyógypedagógiai kompetencia
(diagnózison alapuló egyéni fejlesztés)
időszakos
•Törött kar
•Nátha
•Családtag elvesztése
•Fülgyulladás
•Haláleset vagy válás
a családban
•Gyulladásos
megbetegedések
•Fülgyulladás
enyhe
súlyos
•Intellektuális sérülés
(enyhe tanulási probléma)
•Agyi sérülés
•Érzékszervi sérülés
•Súlyos tanulási nehézség
•Gerincvelő megbetegedései
•Vele született, súlyos és összetett
tanulási nehézség
•Súlyos emocionális zavarok
•Érzékszervi sérülés
állandó
Az inklúzió faktorai
Inklúzióval kapcsolatos attitűdök
A pedagógust érintő faktorok
• Attitűdök
(Nem elfogadás=felelősség hárítás)
• Elérhető források
1. Tanítási módszerek
2. Eszközök
3. Tanítási idő
4. Képzések
5. Tapasztalatok
Iskolai faktorok
•
1.
2.
3.
4.
Hogyan képesek biztosítani a speciális
szolgáltatásokat
Többségi osztály, nincs segítség
Többségi osztály, a tanárnak és/vagy tanulónak
nyújtott osztályon belüli segítség
Többségi osztály, osztályból kiemelve nyújtott
segítség
Többségi osztály mint bázis,részlegesen eltöltött idő
a speciális osztályban
Iskolai faktorok II.
5. Speciális osztály mint bázis, részlegesen
eltöltött idő a többségi osztályban
6. Speciális osztályban eltöltött teljes idő
7. Részleges idő a speciális iskolában, részleges
idő a többségi iskolában
8. Teljes idő a speciális iskolában
Iskolai faktorok összegezve, az
inkluzív oktatás szervezésében rejlő
kérdések iskolai szinten
• Speciális szolgáltatásokat biztosító
struktúra
• A gyógypedagógia szerepe
• Más támogató rendszerek
• Decentralizáció
• Az iskolák közötti együttműködés
Külső faktorok
• Törvények, rendeletek
• Anyagi források
A közfelfogás és a megfelelő törvények,
anyagiaknak meghatározó szerepe van, de
különösen érdekes kérdés, hogy a
pedagógus szemlélete megegyezik-e a
társadaloméval?!
Az integrált nevelés nemzetközi trendjei
• Az integrációs mozgalom egyek hajtóereje a szülők
motiváltsága
• 1982. ENSZ: Egyezmény a gyermekek jogairól
• USA 1975. speciális tanulási problémát mutató
gyermekek felkutatása
• 1960-as évek vége Európa, Skandináv országok
• 1977 Olaszország: végletes megoldás
Integráció megvalósulásának 2 fő
típusa
• Kizárólagos megoldási mód:
Olaszország
• Széles körű integráció a speciális intézmények
párhuzamos működtetése mellett
Az inklúzió feltételei és tényezői
Lényeges szerepet játszik a hagyomány, a
nevelési kultúra és az intézmények
konzervativizmusa. A sikeres inklúzióhoz a
többségi iskolai, illetve a gyógypedagógiai
oktatásban dolgozó pedagógusok
szemléletváltására van szükség!
Kulcsérv az integráció mellett
• Emberjogi érv: A fogyatékos gyermekeknek
alapvető emberi joguk a többségi iskolai
nevelésben való részvétel, bármi, ami ettől
eltér igazságtalan megkülönböztetés
A fogyatékosság nem minőségi,
hanem mennyiségi eltérés
• Minőségi szemlélet: egyfajta mindent uraló
állapot (BÉNULT!)
• Mennyiségi szemlélet: fogyatékossága
mellett számos „normális” tulajdonsága,
jellemzője is van!
Mindannyian képességek és
fogyatékosságok keverékei vagyunk
A gyógypedagógia demisztifikálása
• Speciális iskola=különleges dolgok, egyszerű
pedagógusok képességét meghaladó nevelési
módszerek
• Gyógypedagógus=ő képes „igazán” kielégíteni
a fogyatékos gyermek igényeit
• Gyógypedagógusokat külön intézményben
képzik=misztikus légkör övezi
Nem fogyatékos gyermekek jogai és
kötelességei
• Joguk van hozzá, hogy tőlük valamelyest
különböző társaival egy közösségben nőjenek
fel
• A különbözőség tisztelete
• Másokon segítés öröme
• A fogyatékos ember is hasznossá tudja magát
tenni, nem tartoznak egy „más fajhoz”!
A többségi iskola speciálissá tétele
• Befogadó legyen a tanár, képes legyen
módszerei változtatni
• Gyerekközpontúság
• Differenciálás
• Tanárok és gyógypedagógusok közös
munkája
• Pedagógusképző intézmények felelőssége
Akadályok az integráció útjában
• IDŐ: reflexióra, megbeszélésre (A fogyatékos
gyermekkel való egyéni foglalkozás rendkívül
időigényes)
• Speciális iskolák anyagi erőforrásait
átcsoportosítani a többségi iskolákba
• Gyógypedagógusok status quo-ja
• Teljesítményorientált tanterv-iskolák között
folyó verseny a jobb tanulmányi
eredményekért
Alapfogalmak
• Lokális vagy fizikai integráció
• Szociális integráció
• Funkcionális integráció: részleges integráció
és teljes integráció
• Spontán (hideg) integráció
• Integráció (beilleszkedés)
• Inklúzió (befogadás)
Attitűdvizsgálat pedagógusok
körében az integrált nevelésről
• Az integráció egyik fő akadálya az iskolaipedagógiai kultúrában a nevelői attitűdben
rejlik
Integrálás első szintje
„Helyet biztosítunk neked magunk között, de
elvárjuk, hogy ne lógj ki a sorból. Tudjuk,
hogy más vagy, mint a többség, de próbálj
meg a lehető legkevésbé más lenni! Az
együttéléshez tőled várjuk a nagyobb
energia-befektetést!”
Integrálás második szintje:
inklúzió
„Minden gyermek más, a fogyatékosság is csak egy
változata ennek a másságnak, így te is
egyenrangú tagja vagy a közösségünknek.
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy másságával
együtt teljes értékűként fogadjuk el őt. A mi
feladatunk a differenciált bánásmód által
megteremteni az optimális feltételeket
mindenkinek, hogy a maga ütemében, a maga
képességei szerint a lehető legjobban ki tudjon
bontakozni.”
A vizsgálat
• Forrás: Horváthné Moldvay Ilona
• 3 budapesti többségi általános iskola
• 3 Nógrád megyei többségi ált. isk.
• Cél: A nevelőtestület együttneveléssel
kapcsolatos beállítódásának feltárása
• Kérdőíves technika
Eredmények: általános
megállapítások
• A pedagógusok jó része nincs tisztában
azzal, hogy intézménye integrál-e, illetve,
hogy azok a gyermekek, akiket tanít, ebbe
a körbe tartoznak-e
• A pedagógusok többsége minimális szinten
sem tájékozott az együttneveléssel
kapcsolatban
Eredmények: általános megállapítások
• SNI gyerekek között is van tehetséges
• Családdal való együttműködésben jelentősen
eltérő vélemények a pedagógusok között
• A pedagógusra komoly terhet ró az integrálás
• Nem mindegy a gyermek milyen fogyatékossággal
rendelkezik
• Szükség van módszertani segítségre
• Osztálylétszám 20 fő alatt legyen
Összegzés, tapasztalat
• A pedagógusok 1/3-a nagyobb részben egyetért az
integrációval, 1/3-a részben egyetért vele, 1/3-a
elutasítja az együttnevelést
• Azoknak a pedagógusoknak, akik többletismerettel
rendelkeznek, pozitívabb az attitűdje
• Az integrációval kapcsolatos félelem, bizonytalanság
és információhiány jellemzi a pedagógusokat
• A pedagógusok jelentős része kevésnek ítéli meg a
tudását az együttneveléshez
Következtetés
• A szemléletformálást már a
pedagógusképzésben el kell kezdeni
• Ha a pedagógusnak fontos a közösség, a
demokrácia, a másik ember tiszteletben
tartása, így is nevel
• Széles körű együttműködésre van szükség
Befogadás
Fischer Gabriella kutatása:
„Semmilyen szakmai tudásom nincs, hiszen
ha ez érdekelne, a gyógypedagógiai
főiskolára jelentkeztem volna.”
Befogadásra nem lehet rákényszeríteni
a pedagógust, mert a sérült gyermek
látja kárát!
Ennek ellenére a pedagógusnak nincs
választási lehetősége…