Transcript Hallgatói teljesítményt támogató kapcsolati erőforrások a

A hallgatói teljesítményt
befolyásoló erőforrások a
kampuszon
Pusztai Gabriella
Az intézményi eredményességtől a
hallgatói eredményességig
Intézményi eredményesség és hallgatói
eredményesség
Hallgatói szocializáció, hallgatói integráció
A hallgatói integráció hatása az
eredményességre
Felsőoktatási eredményesség
magyarázatai
1. Individuális magyarázatok: személyiség, orientáció,
erőfeszítés, elkötelezettség, kongruencia,
elégedettség, kulturális tőke (Holland 1966, ClarkTrow 1966, Bourdieu–Passeron, 1977, Pace 1984,
Tinto 1987)
2. Szervezeti magyarázatok: struktúra, diverzitás,
habitus (Pasarella-Terenzini 1991, 2005, Berger
2000; Reay et al. 2001, Hurtado 2007)
3. Kapcsolathálózati magyarázatok:(involváltság: Astin
1993, integráció: Tinto 1993, társadalmi tőke
Coleman 1988)
Astin: a hallgató involváltsága
(gyakoriság/ tartam)
1. A tanulmányi részvétel
2. Az oktatókhoz való kötődés (nem
tantermi)
3. A hallgatótársadalomban való részvétel
(társas tevékenységek, szervezetek)
4. A munkavégzés (kampuszon kívül/belül)
5. Az egyéb tevékenységek (önkéntes
munka, a vallási közösség, saját család)
Eltérések a tevékenységek/
kapcsolatok hatásában
1.Hallgatói szervezetek frontemberei +++
2. Lakóhely a kampuszon ++
3. Tehetséggondozó programok +
4. Élsportolók: mérsékelt +
Tinto: hallgatói integráció
Elszakadás a kinti kapcsolatoktól/normáktól
Forrásai:
Van Gennep: rites of passage/ Durkheim
anómia /Parsons integratív normák,
Coleman (1961) iskolai társas kontextus,
Festinger (1954) társas összehasonlítás
Szeparáció
Tranzíció
Inkorporáció
Tinto interaktív modellje
Tanulmányi integráció
• formális: (tanórai tevékenység)
• informális (oktató-hallgató interakciók)
Kockázata: bukás, rossz eredmény
Társas integráció:
• formális (extrakurrikuláris tevékenység)
• informális (kortárs csoportok, centrális és
marginális szubkultúrák)
Kockázata: önkéntes lemorzsolódás
Társadalmi tőke
1. Peer effect: piaci haszon (Goethals 2001,
Zimmerman 2003)
2. Kiterjedt hálózati tagság helyett szoros, kis
létszámú kapcsolatháló (Bean 2005)
3. A kampusz diverzitása: a NT hallgatók
funkcionális közösségből való kiszakadása
negatív/kockázatos (Hurtado 2007, Thomas
2002)
4. Szoros kapcsolatháló + stabil értelmező
(érték)közösség támogató ereje + az
intézményen kívüli és belüli erőforrások
összekapcsolása (Coleman-Hoffer 1987)
Mivel járulhatnak hozzá a hallgatói
eredményességhez az intézmények?
A származás hatása erősen érvényesül, de
intézményi hatóerők módosíthatnak ezen:
• a kampusz társadalmának kompozíciója
• kapcsolati struktúrái
• domináns kultúra, interpretációk
• a hallgató beágyazottsága
Debrecen-központú
felsőoktatási térség
2003, 2005
Regionális
Egyetem
2008, 2010
A felsőoktatás
szerepe a
társadalmigazdasági
átalakulásban
TERD
Végzős
alapképzés
Elsőéves mester
2010-2012
Campuslét
Kérdések
A határozottabb relációs beágyazódás juttatja a sikerhez
szükséges erőforrásokhoz a hallgatót?
A gyenge integrálódás (erős külső kapcsolatok)
hasznosabb a sikeres pályafutáshoz?
Differenciált-e ez a hatás csoportonként?
A beágyazódás jellege mellett a kompozíció karaktere
befolyásolja inkább a hallgatót?
A beágyazódás jellege mellett a domináns
kampuszkultúra befolyásolja-e a hallgatót?
Mi a felsőoktatók szerepe?
Eredményesség mutatói
• Alapképzésben : továbbtanulás /
munkavállalás terve
• Mesterképzésben: komplex, belső és
relatív: az aggregátumokéhoz viszonyít
• Komponensei: munkába állási szándék,
társadalmilag hasznos munka, kötlezőn
túli tanulmányi vállalás, önképzés, LLL terv
A továbbtanulást és/vagy munkába állást tervezők aránya a
A tvábbtanulást és/vagy munkába állást tervezők aránya a
beágyazottság
szerintiszerinti
alapképzéses
csoportokban,
beágyazottság
csoportokban,
százalékszázalék
75,0
75,0
50,0
Továbbtanul
Továbbtanul
Munkát
Munkátkeres
keres
25,0
0,0
0,0
intergenerációs
intergenerációs
beágyazott
beágyazott
(21,9%)
(21,9%)
széleskörű
széleskörű
intragenerációs
intragenerációs
(28,2%)
(28,2%)
szűkkörű
szűkkörű
intragenerációs
intragenerációs
(37,7%)
(37,7%)
Izolált (12,2%)
Izolált (12,2%)
Az oktatók és a hallgatók közöttii kommunikáció és a továbbtanulási
terv a szülői iskolázottsági csoportok szerint
75
50
Tanulmányi
segítség
Partneri
kapcsolattartás
25
Mentori
kapcsolattartás
Értelmiségi
kapcsolattartás
0
nem tanul
tovább
továbbtanul
Alapfokú végzettségű
szülők
nem tanul
tovább
továbbtanul
Középfokú végzettségű
szülők
nem tanul
tovább
továbbtanul
Felsőfokú végzettségű
szülők
A hallgatói extrakurrikuláris tevékenységek és a továbbtanulási terv a
szülői iskolázottsági csoportok szerint, százalék
60
40
Kortárs versengés
Kooperáció az oktatókkal
20
0
nem tanul továbbtanul nem tanul továbbtanul nem tanul továbbtanul
tovább
tovább
tovább
Alapfokú végzettségű
szülők
Középfokú végzettségű
szülők
Felsőfokú végzettségű
szülők
A hallgatói továbbtanulási aspiráció kialakulásának esélyhányadosai
az alapképzésben
harmónia a hallgatótársak világnézetével*
intézményen belüli intrag. szerepvállalás*
tanfolyami részvétel*
mentori figyelem érzékelése**
oktatókba vetett bizalom**
általánosan képző középiskola**
kisebbségi hallgató**
nem***
diplomás anya**
diplomás apa
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
1,4
1,6
1,8
2
A társadalmi hasznosságot célzó munkakép kialakulásának esélyhányadosai
az alapképzésben
Harmónia a hallgatótársakkal
Vallási-kulturális közösségi tag**
Multiplex baráti kapcsolat**
Oktatókba vetett bizalom
Mentori figyelem percepciója***
Kisebbségi hallgató
Átlagon felüli vagyoni helyzet
Nagyvárosi lakóhely**
Általánosan képző középiskola
Anya felsőfokú végzettsége
Apa felsőfokú végzettsége
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
A kiváló hallgatóvá válás esélyhányadosai a felsőfokú szülői iskolai
végzettség kontrollja alatt a mesterképzéses hallgatók körében
Hallgatókhoz hasonló világlátás‫٭٭‬
Multiplex barátság‫٭٭‬
Hallgatói közösségi részvétel erős
Oktatóhoz hasonló világlátás‫٭٭‬
Oktatóval formális kapcsolat ‫٭٭٭٭‬
Oktatóval informális kapcsolat‫٭٭‬
Tanulásorientált kapcsolatok
Felső vagyoni harmad
Nagyvárosi lakhely
Anya iskolázottsága (diplomás)
Apa iskolázottsága (diplomás)
Kollégista
Kisebbségi intézmény‫٭٭‬
Nem
0
0,5
1
1,5
2
2,5
Az átlagnál jobb hallgatóvá válás esélyhányadosai az intézményen kívüli és
belüli erőforrások kontrollja alatt a mesterképzéses hallgatók körében
Hallgatókhoz hasonló világlátás ‫٭٭‬
Multiplex barátság
Hallgatói közösségi részvétel erős
Oktatóhoz hasonló világlátás ‫٭٭‬
Oktatóval formális kapcsolat ‫٭٭٭‬
Oktatóval informális kapcsolat ‫٭٭‬
Bejárás
Tanulás melletti munka
Sportklubok
Vallási, civil közösségek ‫٭٭‬
Tanulásorientált kapcsolatok ‫٭٭‬
Felső vagyoni harmad
Nagyvárosi lakhely
Anya iskolázottsága (lega. középfokú)
Apa iskolázottsága (legal. középfokú)
Kollégista
Kisebbségi intézmény ‫٭٭‬
Nem
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
A hallgatói integráció hatása az
eredményességre
• Az alapképzésben a szülői státus hatása
erős, a mesterképzésben gyengébb
• Az intergenerációs beágyazottság hatása
igen erősnek bizonyult mindkét szinten.
• A hallgatói környezet szerepére érdemes
odafigyelni
• A külső-belső erőtér csak részben
differenciál
Elméleti következtetések
• Az intézményi hatás modelleket árnyalni
kell
• A társadalmi tőke elmélete finomításokkal
alkalmazható
• A hallgatói értelmező közösségek
koncepciójának lehetőségei