Transcript Váry Annamária - Az együttműködes szintjei..

A szervezeti
együttműködések szintjei
és szerepe a jelenkor szociális
problémáinak megoldásában
Dr Váry Annamária
Klinikai és pályatanácsadó szakpszichológus,
szervezetfejlesztési tanácsadó
Szociális problémák a jelenkorban
• Szegénység
• Társadalmi kirekesztődés,
• Munkanélküliség
Az Unió lakosságának mintegy 16% él
szegénység által fenyegetve, ez azt jelenti,
hogy minden 5 emberből egy.
Történelmi kitekintés
• 1975-ben tárgyalta először az EU a szegénység
kérdését, majd valamivel később a társadalmi
kirekesztődést is.
• 1992-ben a szociálpolitika egyik fő céljaként
fogalmazták meg a társadalmi kirekesztődés
elleni harcot (Maastricht-i egyezmény).
• 2000 – Európa Tanács megfogalmazza azokat a
közös célokat, melyek elvezettek a nemzeti
cselekvési tervekhez, „a koordinálás nyitott
módszere” alapján.
• 2006-tól kezdődően a nemzeti tervek beszámolói
szociális téren három fő témára vonatkoznak,
ezek: a társadalmi beilleszkedés, a nyugdíjak és
a hosszú távú gondoskodás.
TÁVLATOK
Az inaktivitásból eredő káros gazdasági és társadalmi folyamatokért nem tehető
felelőssé egyetlen intézmény sem, amely a kérdéssel foglalkozik, azonban
mindegyik tehet azért, hogy csökkentse azok hatásait. A hatékonyságot ezen a
területen a résztvevők stratégiai partnerségben történő együttműködése növeli.
Az Unió jelenlegi álláspontja szerint[1], „az aktív integrációs politikák sikere
számos szereplő részvételén és együttműködésén múlik.
[1] Az Európai Közösségek Bizottsága, közlemény: A szociális védelem korszerűsítése a nagyobb társadalmi igazságosság és
társadalmi kohézió érdekében: a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak aktív integrációjának elősegítése, Brüsszel, 2007.10.17.
4-5 oldal;
A társadalmi integráció
követelményei[1]:
• 2006-tól Európa-szinten követelmény:
• Az alapvető forrásokhoz való garantált hozzáférés biztosítása, jogok
és szolgáltatások a társadalmi részvétel biztosítására, a
kirekesztődés extrém formáinak kezelése és harc a diszkrimináció
formái ellen, melyek kirekesztődéshez vezetnek.
• Az aktív társadalmi beilleszkedés biztosítása mindenki számára, a
munkaerőpiacon való részvétel támogatása, a szegénység és
kirekesztődés elleni harc.
• Annak biztosítása, hogy a társadalmi befogadást támogató
szociálpolitika koordinálásban a kormányzat minden szintje és a
releváns érintettek részt vegyenek …beleértve a gazdaságot, a
költségvetést, az oktatást és képzést, valamint a strukturális alapok
felhasználást.
•
[1] Developing local social action, 2008 január, UNCCAS 15 oldal;
Társadalmi problémák megoldási
alternatívái
• Az egyén szintjén
• Együttműködésben
– Csoportok
– Szervezetek
• Közösség-alapú megközelítésben
A fenti módok ritkán találhatók meg tiszta
formában, izoláltan.
Individuális megoldás:
Az egyén felelősségét hangsúlyozza, neki kell
erőfeszítést tenni a helyzet megoldásáért.
Az együttműködés szintjei
•
•
•
•
•
•
•
•
Integrált együttműködés
Szinergikus együttműködések
Stratégiai partnerség
Partnerség
Rendszeres formális kapcsolat
Eseti, formális kapcsolat
Informális kapcsolatok
Izolált működés
Együttműködés: egy társadalmi
probléma megoldásában több szervezet a
saját eszközeivel tevékenyen részt vesz.
Formális együttműködések
Kölcsönös információ csere
Ügyfélkörről általában, és konkrétan (pl. havonta)
Helyi munkaerő-piaci helyzetéről, pályázati lehetőségekről, programokról
Saját akcióikról, stb.
Közös fellépések, akciók
Állás-, képzési börzék, vállalkozói fórumok,
Új beruházással kapcsolatos munkahely teremtés, leépítések,
Támogatott projektek, célcsoport programok, esélyegyenlőségi programok
Térségi média (PR), „e” szolgáltatások, stb.
Szakmai fórumok
Egyeztető szakmai fórumok
Egyeztető szakpolitikai fórumok
Kölcsönös beszámolók, stb.
Szinergikus együttműködés: egy időben
különböző hatások egymást erősítik
A szinergia hatása
•
•
Lényeges eleme az egyidejűség, a
különböző támogatásoknak egy időben
kell hatniuk.
Eltérő irányokból érkező hatások
érvényesülnek: pl. képzés mellett
egészségi állapot kezelése, segítő
kapcsolat hatása, stb.
Integráció:
Egyes részek beilleszkedése egy egészbe
Tervszerű összekapcsolást
Összehangolás
Integrált együttműködés jellemzői
•
•
•
•
Közös tervezés, közös célok
Hosszabb távú együttműködés
Egységes adatbázis
Összehangolt szolgáltatások
• Közös értékelési rendszer
• Munkamegosztás
• Összehangolt fejlesztések
KÖZÖSSÉG ALAPÚ megközelítés: a helyi
kezdeményezésekre fekteti a hangsúlyt
Közösség alapú megközelítés
• A helyi közösség szerepvállalása a
foglalkoztatási problémák kezelésében az
Európai Unió foglalkoztatáshoz kapcsolódó
prioritásainak egyike.
• Szoros összefüggést mutat az integrált
megközelítéssel:
• minden megoldás a helyi közösség érintett
szereplőinek/csoportjainak, összehangolt
fellépésével valósul meg.
• A legjobb példák gyakran az Európai Szociális
alapok támogatásával kerülnek kidolgozásra.
• Ismert példái a Paktumok
Az együttműködést facilitáló
tényezők
Szubjektív
- elköteleződés
- tájékozottság
- A szakmai ismertek
folyamatos bővülése
- Újabb, segítő
szakmák megjelenése
- Jövőkép
Objektív
- Irányelvek a
szakpolitika szintjén
- Források
- EU
kezdeményezések
- CSR: corporate social
responsibility
Az együttműködés akadályai
Objektív – külső tényezők
• a szervezeti működés,
(racionális legális
bürokráciák, változások)
• Magas ügyfélszám
• Erőforrások hiánya
• A szakmai felkészültség túl
specifikus, szűk területet
érint
• Nincs tradíciója az
együttműködésnek
• Fogalmi zavarok
• Szűkös motiváló eszköztár
Szubjektív – belső tényezők
• BIZONYTALANSÁG
• Félelmek
• Ellenállás
• Elköteleződés hiánya
• Megerősítések hiánya
• Jövőkép hiánya
• Szakmai kultúra
hiányosságai
• Többirányú leterheltség
JÖVŐKÉP: A társadalmi befogadás
megvalósítása
- több EU közösségi kezdeményezés forrásai
- hazai strukturális alapok
- helyi összefogás és kezdeményezések
A fenntartható szervezeti együttműködés
megalapozása – SYNORG modell
1.
Együttműködések a Van kiút- partnerségben a
fogvatartottakért Equal projektben (bv. intézetek,
Pártfogó felügyelői szolgálat, civil szervezetek,
munkaügy), külföldi tapasztalatok megismerése.
2.
Helyzetfelmérés és a partnerek igényeinek
elemzése (kérdőívek a potenciális partnerek
számára, a kapott adatok feldolgozása)
3.
A helyi szintű együttműködések
alapozás/megerősítése
Helyzetfelmérés és a partnerek igényeinek
elemzése
Adatgyűjtés: kérdőíves és interjú, mely a
célcsoporttal kapcsolatos attitűdre,
együttműködésekre és szakmai ismeretekre, az
infrastruktúrára kérdezett rá.
– Büntetés-végrehajtási intézetek 10
– Pártfogó Felügyelői Szolgálat,
– Önkormányzatok, családsegítők 20
– Munkáltatók/vállalkozók 29
– Munkaügyi szervezet
– Civil szervezetek 21
Eredmények
• A megkérdezett minta alapján a munkáltatókról egy
olyan kép bontakozik ki, amely szerint nem
zárkóznak el a volt fogvatartottak foglalkoztatásától,
de látják annak nehézségeit.
• Az önkormányzatok szerepvállalása a volt
fogvatartottak beilleszkedésének segítésében
változó, úgy tűnik alacsonyabb intenzitású, mint
ahogy azt feltételezni lehet.
• a civil szervezetek részvételét a volt fogvatartottak
munkaerőpiaci reintegrációjában elsősorban a
szakmai oldalról kell erősíteni. Az elköteleződés
létezik és az ügyfelek a látókörükben vannak
Szakmai nap a munkaerőpiaci reintegrációt
támogató együttműködések kialakításához
CÉLKITŰZÉS
• munkaerő-piaci reintegrációs tevékenység fejlesztése.
• kapcsolatfelvétel, a folyamatban érintett szervezetekkel,
intézményekkel a meglévő együttműködések
továbbépítése, hálózatépítés, beleértve a civil szférát.
• A munkáltatók megszólítása, bevonása, egyrészt azon
munkáltatókat, akikkel már van kapcsolat, illetve további
munkáltatók.
• A jövőbeni pályázati együttműködések magalapozása
(pl.TÁMOP 3.5.6.) előkészítése.
• Helyi jó gyakorlatok felkutatása, bemutatása.
A szakmai napok
2008. április 18-30 között kerültek lebonyolításra,
Meghívottak:
• Munkaügyi szervezet (helyi, és/vagy regionális szint)
• Munkáltatók:
–
–
–
•
Profitorientált vállalkozásokat tömörítő szervezetek:
–
•
•
•
•
Helyi iparkamarák, stb.
Helyi önkormányzatok, ezen belül szociális irodák képviselői,
Családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat,
Regionális Forrásközpontok,
Nonprofit szervezetek (alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok)
–
•
•
•
A közérdekű munka büntetés végrehajtásában közreműködő szervezetek.
Olyan gazdasági szervezetek, amelyek foglalkoztatnak volt elkövetőket.
Potenciális gazdasági szervezetek (akikkel még nem sikerült munkakapcsolatot kiépíteni).
Olyan segítő szervezetek, akik hátrányos helyzetű személyek, csoportok foglalkoztatására
specializálódtak. Előny, ha van olyan működő, vagy befejezett projekt, amelynek bemutatása
tanulságos lehet a résztvevők számára.
Büntetés-végrehajtási intézet,
Szakképző szervezetek,
Egyéb
Tapasztalatok
• A munkáltatók nagyon szűk körben
képviseltették magukat,
• hasonlóan az önkormányzati intézmények
képviselői is;
• a munkaügyi szervezet – akár regionális szinten
is –, képviseltette magát
• a regionális képző központok is számos
megyében megjelentek.
• a regionális forrásközpontok, illetve
• a civil szervezetek széles körű reprezentáltak
voltak.
Következtetések
• Az iparkamarák, az elsődleges munkaerő-piaci munkáltatók
munkaerő igényét a piaci mozgástér határozza meg, bizonyos
szakmákban munkaerő hiány van.
• A munkáltatók számára kevéssé vonzó az elkövetők foglalkoztatása.
Az alacsonyabb képzettséghez kötött, szakképzetlenség nélkül
betölthető álláshelyekre inkább túlkínálat van.
• Az elsődleges munkaerő-piaci munkáltatókat kevéssé motiválja,
hogy a hátrányos helyzetűek mellett segítő szervezet áll, amely
segíti őt a szociális, életvezetési vagy krízishelyzetek kezelésében.
• A regionális képző központok és a pártfogó felügyelői szolgálat
között alacsony szintű az együttműködés; a képző központok
kínálata nincs összhangban a munkaerő-piaci igényekkel.
• A pártfogó felügyelők szűk körében ismert, hogy az egyes szakmák
kompetenciákra lebontottak, és egyre több képzési program ennek
mentén halad.
Köszönöm a figyelmet!