Transcript 6. ea.Kulturák

Vallások és civilizációk
8. Előadás
A kultúra és az intézmények
szerepe a társadalmak életében
A kulturális szokások sokfélesége
„Az amerikaiak megeszik a kagylót, de a
csigát nem. A franciák megeszik a csigát, de
a sáskát nem. A Zuluk megeszik a sáskát,
de a halat nem. A zsidók megeszik a halat,
de a disznóhúst nem. A hinduk megeszik a
disznóhúst, de a marhahúst nem. Az
oroszok megeszik a marhahúst, de nem a
kígyót. A kínaiak megeszik a kígyót, de nem
az emberhúst. Az Új Guineaiak kifejezetten
ízletesnek tartják az emberhúst.”
Egy múlt évbeli hír






The Dutch lower house of parliament has passed a law effectively
banning the ritual slaughter of animals, in a move condemned by
Muslim and Jewish groups.
The legislation states that all animals must be stunned before being
killed.
But the Islamic dhabiha and Jewish shechita methods of ritual
slaughter require them to be fully conscious.
The legislation was proposed by an animal rights party with two
MPs, which argued that failing to stun the animals subjected them
to unnecessary pain.
But debate over the matter swiftly became a focus of animosity
towards the Netherlands' 1.2 million-strong Muslim community. The
country's Jewish population is comparatively small at 50,000.
Many see it as a violation of their religious freedom, and among the
Jewish community it is a worrying echo of a similar ban brought in
by Hitler.
Civilizációk
Vallások
Területi szerveződés
Spirituális szerveződés
Etnocentrizmus
Kultúra
Életprogramszerveződés
Értékek
Spirituális közösség
Állam - Nemzet
Identitás meghatározó keret-modell
A civilizáció - mint hasznos értelmezési keret
A hosszú-távú – Európa-Közel-Kelet-India-Kína - kereskedelem
két úton zajlik: szárazföldi (selyem-út), és a tengeri út. A
tengeri kereskedelem az arabok által „kifejlesztett” commenda
formájában szerveződik.
A commenda: befektető vállalkozó, aki tőkét visz be
(megvásárolja a hajót, és az árút), megbízza az utazó
kereskedőt, vigye el, adja el, és hozzon vissza amit mondtak.
Majd ¾ ¼ arányban osztoznak a hasznon.
A kereskedelem alapjában projektekre szerveződik, és azt
stabilizálandó, az állomásokon tudatosan épített családi
kapcsolatokkal alakítottak ki ellenőrző-, és végpontokat. Ebben
a formában működik az arab, a kínai, az indiai, és az európai
szerveződésű hosszú-távú kereskedelem.
1400-tól kezdve az európaiak egy új formát alkalmaznak: a
corporation-t (vállalatot). A vállalat több tulajdonos kockázatmegosztásos szerveződése, ahol a szerveződésnek a tagjaitól
(egyben a tagok magánvagyonától) elválasztott önálló léte van
Ekkortól kezdve a vállalat, mint szerveződési forma ismert volt
mindenütt.
Kérdés: Miért nem alkalmazták a corporation-t másutt, ahogyan
az európaiak a commendát? Miért európai jelenség ez?
Az európai civilizáció jellegzetességei
Mert egyedül a nyugat-európai civilizáció (térség)
egyedi jellegzetessége volt az „átengedett
szuverenitás”, amelyből születik az intézményes
hatalommegosztás és a törvények hatalma:
 Az egyház önálló, és elválasztott a világi hatalomtól
(a invesztitúra harcokat követően)
 Önálló autonóm és hosszú távú szerveződések
(város, céh, egyetem, társaságok),
 Itt volt lehetőség a szerveződések (beleértve az
egyházak) gazdasági szerepvállalására, „vállalatszerű” szerveződés keretében,
 Itt alakult ki a szuverenitás személyektől elválasztott
fogalma, amelyek szerveződésekre vonatkozott,
 Itt jön létre a kiterjesztett család helyett az un.
„nukleáris család”, mint a társadalom elemi egysége,
amely szükségessé tette a „corporáció” típusú
szerveződést
A civilizáció – mint a politikai elemzés fogalma




A civilizáció-fogalom használatának előnye a
politikai elemzésénél, hogy felszínre hozza és
megvilágítja azokat a jellegzetességeket, amelyek
átlépik az államok politikai határait, gyakran a
földrajzi határokat is.
Bár a civilizációknak rendszerint van egy jól
azonosítható régiója, amelyben születtek, és
kifejlődtek, ma a legtöbb globálisan kifejlődött.
A civilizáció fogalma egyesíti sokféle tudomány
különböző megközelítéseit (jog- és vallástudomány,
szociológia, antropológia,)
A civilizáció egy viszonylag nagy népesség tartós és
intézményekre épülő kulturális jellegzetességeire
utal, amely egyedi jelleget kölcsönöz az adott
népességnek.
Kultúra és civilizáció




Minden társadalom kultúra rendszere, de nem
minden kultúra egyben civilizáció.
Minden társadalom anyagi termelő tevékenységek,
eszmék, szokások és művészetek egyedi halmazával,
sajátos kultúrával rendelkezik, akár civilizáció, akár
nem.
A civilizáció szövevényes kultúrát jelöl, írást,
művészetet, építészetet, szervezett vallást és
összetett szokásokat. Meghatározott szinten a
kultúra keret-rendszerét, és intézményi feltételeit.
Azért fontos a civilizációs keret és a kultúra
elemzése, mert a legtöbb társadalomban a kettő
elválaszthatatlanul összefonódik!
A kultúra és a civilizáció (- E. B. Taylor szerint )
„A kultúra vagy a civilizáció az a komplex egész,
amely magában foglalja és felöleli a tudást, az
hiedelmeket, a művészetet, az erkölcsöket a
szokásokat és valamennyi egyéb képességet és
hagyományt, amelyet az ember mint egy adott
társadalom tagja elsajátít.”
Minden embercsoport rendelkezik kultúrával és ez
bizonyos, a tagok számára érvényes elemekből
áll, alapvetően a hagyományokra támaszkodik,
amelyeket az egyénnek el kell sajátítania, illetve
meg kell tanulnia.
Edward B Taylor. 1871
Miért fontos a kultúra
– mint szemléleti keret?
A kultúra fogalma és koncepciója azért fontos az
emberek számára, mert lehetővé teszi:
 Előre jelezni a velünk kapcsolatba kerülők
viselkedését,
 Világossá teszi, hogy az emberek mit, miért tesznek,
 Elkerülhető, hogy sértők, vagy megbántók legyünk,
 Bizonyos fajta közösségi érzést, „otthonos légkört”
segít kialakítani,
 Szabványosítja a viselkedést, illetve könnyen
felismerhetővé teszi a társadalmi szabályokat,
 Általános elfogadhatóságot kelt, a „mieink közül való”
érzetét adja, rendet sugall az adott közösség
gyakorlata szerint.
R. D. Lewis: The Cultural Imperative
A kultúra



A kultúrán tág értelemben azt értjük, amit az
emberek azért hoznak létre, hogy természeti
környezettől elválasszák magukat, vagyis azt a
mesterséges környezetet, amely rátermettségüket
növeli,
A kultúra tehát afféle mesterséges realitás, amely
születésünktől fogva körülvesz minket, és amelyet
fokozatosan meg kell tanulni,
A tanulás a hagyományok és teendők elsajátítása, a
munkamegosztási szabályok megtanulása, és a
helyes viselkedés elsajátítása a szocializáció, és az
enkultúráció révén
A kultúra
A kultúra szó a latin colere („művelni”) szóból
származik és eredetileg a föld megművelését
jelentette. Ápolni, művelni, megdolgozni, eredeti
értelmében ekével körülszántani és kijelölni, és
megtisztítani egy földdarabot.
Már ebben az értelemben is benne van, hogy a
kultúra és a föld is valami olyasmire vonatkozik,
amelyet, mint egy érintetlen földterületet
elvettek a természettől, és azt megtisztították, és
mássá, emberivé (ember számára hasznossá)
alakították.
A kultúra tehát valami olyan amit az ember hoz
létre azért, hogy mesterséges környezetet
teremtsen, és elválassza magát a természettől.
A kultúra három alapjelentése
A kultúra kifejezést ma többféle eltérő
értelemben használjuk:
1.
Minden ember által teremtett dolgok
összesség, az ember által konstruált
realitás,
2.
A civilizációk teremtette hasznos, és
kellemes dolgok, és viselkedési formák
összessége, kifinomult életstílus,
3.
A kifinomult ízlésű un. „magas kultúra”
alkotásainak ismerete, és élvezete
Az ember (a kultúra)
„Matrjoska” modellje
Az intézmények szintje
A kulturális univerzáliák szintje
A szimbólumok szintje:
az emberi kultúra születése
A mentális modulok szintje:
„Előfeszítettség” a kultúra
befogadására
Állati közösségekben:
a közösségben elterjedt,
funkcióval rendelkező, és
továbbadott viselkedési
forma
Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán)
Ajándékozás
Álom-fejtés
Szexuális tilalmak
Boldogság-elképzelések
Személy-nevek
Család
Szerszám készítés
Törvények, normák
Pubertás kori szokások
Státus-differenciálás
Tűzgyújtás
Vallási rituálék
Demográfia
Viccek
Etikett
Folklór
Gyógyítási hiedelmek
Kereskedelem
Játékok
Főzés
Higiénia
Ünnepek
Orvoslás
Öröklési szabályok
Munkamegosztás
Vendégszeretet
Étkezési idők
Partner szerzés
A kulturális univerzáliák:
valamennyi létező társadalomban
fellelhető, viselkedést befolyásoló,
meghatározó jelentőségű kultúra-elemek,
amelyek „kifeszítik” a társadalmakat.
Tánc
Életkor mint rendező elv
Etika
Szülészet
Rokonsági csoport
Zene
Díszítő-művészet
Sport
Tisztaság-elmélet
Uralmi forma
Testdíszek
Büntető-szankciók
Temetkezési rituálék
Tulajdon és tulajdon jog
Incestus tabu
Látogatások
Jövendő-mondás
Gesztusok
Nyelv
Művelődés
Mágia
Kozmológia
Naptár
Köszöntés formák
Lakás formák
Gyász
Hit a természetfeletti lényekben
Mitológia
A kultúra ma elfogadott fogalom-rendszere
Az etnológia (kulturális antropológia) kultúra-fogalma azon a
gondolaton alapul, hogy minden embernek ugyanolyan
alapvető fizikai és pszichológiai tulajdonságai és szükségletei
vannak.
A kultúra, az ember lényegi tulajdonsága. Ez különbözteti meg az
állattól (Az állatnak génjei, az embernek kultúrája van!)
Anyagi (eszközök, építmények), nyelvi, eszmei elemekből
(hiedelmek, tudás) és viszonyokból (intézmények, és
szerveződések) tevődik össze, amelyek egymással is
kapcsolatban vannak.
Az emberek egy meghatározott csoportja osztozik rajta,
Az emberek a kultúrát az enkulturáció (szabálytanulás)
keretében, vagyis a hagyományok másolása, és szocializáció
útján szerzik, és tanulják, vagyis nem biológiai eredetű,
Az enkultúráció fogalma
Azt a folyamatot, amelynek során a kultúra
használatát, és jelzéseinek, jelentéseinek
lényegét elsajátítjuk, normáit, a „helyes” és
a „helytelen” fogalmát megtanuljuk
enkulturációnak nevezzük,
Ennek másik oldala, hogy amint megtanuljuk a
normákat, és értékeket, a viselkedési
szabályokat – vagyis a enkulturáció
eredményeként - magunk is a társadalom
teljes értékű tagjaivá válunk.
Akkulturáció folyamata
Az a folyamat, amelyben egyes emberek, családok,
közösségek önként vagy valamilyen külső vagy
belső nyomás hatására - néha egyenesen
kényszerből - beilleszkednek egy számukra új,
domináns kultúrába. A beilleszkedés gyakran jár
együtt az eredeti kultúra elvesztésével,
térvesztésével.
Más jelentésben (pl. a frankofon szakirodalomban) a
fogalmat a szocializáció egyik változatának
jelölésére használják. Az akkulturációt mind
szakmai, mind hétköznapi értelemben
megkülönböztetjük gyakori végeredményétől, az
asszimilációtól, s ennek ellentététől, a
disszimilációtól. Az akkulturáció folyamatában az
eredeti kultúrák fennmaradnak (szubkultúra).
A 20. század két tapasztalata
Nem működik a "népek kohója" vagy a "népek
olvasztótégelye”: egy országban a már eredetileg
is ott lévő vagy bevándorolt etnikumok többnyire
nem akarnak kulturálisan összeolvadni;
Nem lehet hosszú távon fenntartani olyan helyzeteket
sem, amikor hadseregek tartanak össze
soknemzetiségű, sokvallású birodalmakat.
Ez a 21. század legfontosabb kihívása - amely
hirtelen, szinte a semmiből, előbukkan váratlanul
egy eseménnyel – amikor a kulturális különbségek
politikailag, ideológiailag vagy gazdaságilag
meghatározó jelentőségre tesznek szert.
A 21. században pedig előbukkannak a civilizációkon
belüli kulturális (vallási) különbségek
S. D. Huntington: Culture Matters (How Values
Shape Human Progress) 2000






Mi a kapcsolat a globális rendszerben érvényes és
működő értékek, és azon kulturális beállítódás
között, ami az emberek „mozgatja”?
Mi a kapcsolat a kultúra (értékek) és a fejlődés
(illetve a haladás) között?
Mi a kapcsolat a kultúra (értékek, beállítódás) és a
társadalmi intézmények között?
Hogyan történik a kultúra átadása, és miként
történik a kultúra átvétele, és megváltoztatása?
Mérhetővé tehetők-e az értékek, és ennek alapján
a követett kulturális normák?
Adható-e bármi tanács társadalmaknak, és
közösségeknek átvegyenek-e, vagy ellenálljanak-e
a kulturális értékek átvételének?
A kultúra fontossá válásának tényezői a 20.
század végén
1.
2.
3.
4.
5.
A vitatott kapcsolat a kulturális értékek
és a haladás között,
Az „univerzális értékek” kérdése, és a
„Nyugat” kulturális imperializmusa,
A geográfia és kultúra összefüggése,
A kultúra és az intézmények közötti
kapcsolat,
A kulturális változás esélye, módja, és
korlátai
1. A kulturális értékek és a haladás közötti
kapcsolat
Vannak tudományágak, amelyek jobbára kételkednek a kultúra és
a haladás közvetlen kapcsolatában,
A közgazdászok pl. feltételezik, hogy a megfelelő gazdaságpolitika
bármely kultúrában a kívánatos eredményre vezet.
Ugyanakkor sok példa van arra, hogy ugyanabban a gazdasági
környezetben (társadalomban) a különböző kultúra
különbözőképpen sikeres,
Az antropológusok között viszont a kulturális relativizmus volt az
uralkodó nézet, amely elutasítja más kultúrák - „értékszerinti” megítélését. Eszerint bármely közösség kultúrája – definíció
szerint – harmonikus, adaptív, és a konfliktus és a zavar csak
más kultúrák befolyásának következményeképpen lép fel,
Az elmúlt években megerősödött a kultúra és az intézmények
közötti szoros kapcsolat elfogadása, és ezzel a kultúra és a
társadalmi fejlődés szoros kapcsolatának ténye
F. Fukuyama: A bizalom
Alapjában a kultúra – intézmények határozza meg az egyes társadalmak
teljesítményét, és az ott élők
életesélyeit, és élet-minőségét.
Nem az én hibám – NÉH (No es nuesta culpa)
A columbiai bőr kézi-táska ára magas, a minősége alacsony ezért
nem volt rá kereslet a New York-i boltokban. Vizsgálat indult az
okok felderítésére.
1. Az exportáló gyártó: NÉH – a kereskedő magasan tartja az
árakat
2. Kereskedő: NÉH – a kormány adókedvezményt ad a
bőrgyárnak így azt nem kényszeríti a verseny az ár
csökkentésére és a minőség javításra,
3. Helyi bőrgyár: NÉH – a vágóhídról alacsony minőséget kapunk,
mert ők több pénzt kapnak ha húsnak adják el, és ezért nem
vigyáznak a minőségre,
4. Helyi vágóhíd: NÉH – a helyi marhatenyésztőktől gyenge
minőséget kapunk, mert ők összebélyegzik az egész bőrt, hogy
elejét vegyék, hogy a bandák ellopják a marhákat,
5. Helyi marhatenyésztők: No es nuesta culpa. Es la culpa de la
vaca (a tehén hibája): állandóan a fának dörgölődznek, mert
összecsípik őket a bögölyök, és lyukacsos lesz a bőrük.
2. Az „univerzális értékek” kérdése, és a
„Nyugat” kulturális imperializmusa
A „haladás” gyanús szó, azok számára akik a
kulturális relativizmust – vagyis azt, hogy minden
kultúrának megvan a maga célja, értéke, etikája,
amelyet hosszú generációk során fejlesztett
tökélyre - vallják.
Ebből az következik, hogy az egyik kultúrának nem
szabad rákényszerítenie a sajátját másokra, így a
„nyugatiaknak” nem szabadna kritizálni pl. nők
megkövezését stb.
Az ENSZ Emberi jogokról szóló deklarációjában
azonban felsorol egy sor – alapvetően a Nyugat
fejlődése során elért politikai kulturális vívmányt,
amelyet ma mindenki elfogad és követésre
méltónak ítél
ENSZ: az alapvető emberi jogok





Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz, a
személyes biztonsághoz. Az ember léthez hozzátartozik a
vélemény, és a nézete hirdetésének szabadsága.
Mindenkinek egyenlőnek kell lenni a törvény előtt, a
szabadnak kell lenni bármiféle megkülönböztetéstől, és
egyenlő védelmet kell élveznie,
Mindenkinek egyenlő jogai vannak, hogy részt vegyen a
közösség kormányzásában, közvetlenül, vagy közvetve
azáltal hogy képviselőt választ magának,
Mindenkinek joga van, hogy magának és családjának
megfelelő életszínvonalat biztosítson, amely egészséget és
jólétet nyújt számukra,
Mindenkinek joga van a képzéshez, és az oktatáshoz
3. A geográfia és kultúra összefüggése,
J. Diamond (Háborúk, járványok, technikák)
amelyben azzal érvel, hogy a különböző
társadalmak közötti fejlettségbeli különbségek
jórészt a földrajzi elhelyezkedésből következik,
amelyből a gazdaság meghatározott módja adódik.
Az egyes társadalmak gazdagságát vagy éppen
szegénységét az éghajlat, a természeti források
gazdagsága, és a mezőgazdasági vagy ipari
termelés lehetőségei alapvetően meghatározzák,
Ugyanakkor egy sor jellegzetes példa van arra, hogy
egymás mellett élő társadalmak (Haiti és Costa
Rica, Észak- és Dél-Korea) meghökkentően
különböznek
4. A kultúra és az intézmények közötti
kapcsolat,
A kutatások egyértelműen bizonyítják, hogy a gazdasági fejlődés
és a demokrácia alapvetően a társadalmi intézményekkel van
kapcsolatban. A jólétet, és a gazdaság versenyképességét
támogató legfontosabb társadalmi intézmények:

Magántulajdon, és annak biztonsága,

Jogbiztonság,

A piac és a piaci intézmények,

A demokratikus politikai intézmények,

Adófizetési morál, és a civil kötelességek teljesítésére való
hajlandóság,

A hatékonyan működő állam, és korrupció alacsony szintje
 A szabálykövetés magas szintje az adott országban,

A konfliktus-kezelésre rendelkezésre álló intézmények.
Ezen intézmények „mögött” konkrét kulturális értékek vannak:
együttműködési készség, bizalom, szabálykövetés, altruista
büntetési hajlandóság, a TFT egyéni stratégia dominanciája
5. A kulturális változás esélye, módja, és
korlátai




A kultúrát nem úgy váltja az ember, mint a ruhát. A kultúra
megváltoztatása konfliktusos, és nehéz. A kultúra-váltás
folyamán alapvetően megváltoznak az emberek kapcsolatai a
családban, a házasságban, a kis közösségben, a
gazdaságban.
Aki kultúrát vált az úgy érzi hirtelen két közösség közzé
került egy légüres térbe, amelyben nehéz létezni. Az egyik
még nem fogadta be, a másik meg már „kivetette”,
Mindezt még inkább megnehezíti, hogy szerte a világon, a
nagyobb és kisebb közösségekben szinte minden változóban
van. A generációk közötti viszonyok, a kis közösségen belüli
viszonyok, a bevándorlók új viszonyai stb.
A legújabb kutatások viszonylag jó elkülönítették a
kultúrának két típusát: a modernizációt segítő, és változást
támogató, illetve a modernizációt hátráltató, és a
változásoknak ellenálló kultúra rendszerét.
A kultúrák leírásánál használt legfontosabb
tényezők (1)
1. A vallás (a modernekben segíti a gazdagodást, az
„ellenállóknál” gúzsba köti az egyéni
kezdeményezést),
2. Az emberekben való bizalom (a modernekben
mindenkire kiterjed, az „ellenállókban” csak a
családra terjed ki),
3. A morális alapértékek (három szintje: altruizmus,
társadalmi felelősség, jog-érzék), a modernekben
egymásra épülnek,
4. A gazdagság két koncepciója (a modernekben arra
helyeződik a hangsúly ami megszerezhető, az
„ellenállókban” arra ami van),
5. A versenyről alkotott nézet (modernek elvárják, és
ösztönzik, az „ellenállók” elutasítják, és
korlátozzák),
A kultúrák leírásánál használt legfontosabb
tényezők (2)
6. A „jövőről” vallott nézetek (ellenállók: csak a most
élők a fontosak, modernek: a jövőbeli generációkra
is tekintettel kell lenni),
7. A munka értéke (a modernek a munkát értéket
alkotó, és fontos dolognak tartják, az „ellenállók”
alacsonyrendűnek, és kényszernek)
8. Az „eretnekségről” vallott nézetek (az örökül kapott
igazságok továbbgondolhatók-e, vagy szó szerint
ragaszkodni kell azokhoz),
9. Az oktatás jellege („agymosás” vagy „újragondolás”)
10. A hasznosság figyelembe vétele (a „hasznosság”
gyanús, vagy – modernek – lényeges mérlegelési
szempont)
A kultúrák leírásánál használt legfontosabb
tényezők (3)
11. A „kisebb” erények tisztelete (a moderneknél
magasra értékelik az olyanokat mint pontosság, jól
elvégzett munka, takarékosság),
12. Az idő fókusza (múlt, jelen, vagy jövő),
13. A racionalitás hangsúlya (a moderneknél
alapvetően fontos, az „ellenállóknál” a grandiozitás
a hangsúlyos),
14. A tekintélyek szerepe és alapja (a modern
társadalmakban a törvény szabályozza, a
„ellenállóknál” a hagyomány, és a vezér)
15. A „világnézet” (a modernekben a világ
megváltoztatható, és érdemes változtatni, az
„ellenállóknál” felesleges, és káros)
A kultúrák leírásánál használt legfontosabb
tényezők (4)
16. Az életről alkotott nézet (a modernekben én alkotom a
életemet, az „ellenállóknál” az élet megtörténik velem),
17. Az élet képe (a modernekben az alkotás tere, és magában
hordozza jutalmát, az „ellenállóknál” az élet „siralomvölgy”, és
csak a túlvilág az érdekes),
18. Az utópia-modell (a modernekben egy állandóan fejlődő,
jobbá váló világ, a „ellenállóknál” a beavatkozás csak ront a
helyzeten,
19. Az optimizmus természete (a modernekben alapja a saját tett
és alkotás, a z ellenállóknál” a szerencse – lásd a mesék
üzenete)
20. A demokrácia víziója (a moderneknél a hangsúly a
megosztott, és mindenkit megillető hatalmon van, az
ellenállóknál a hangsúly a hagyományon, és a tekintélyek
abszolút hatalmán van.
A kultúra lehetséges rétegei:








Civilizációs és/vagy vallási szint,
Nemzeti szint, és /vagy etnikai szint,
Regionális és/vagy nyelvi hovatartozás
szintje,
Nemektől függő szint (férfi/női szerepek),
A generációk szintje (életkor szerinti
különbségek – a 20. alapvető változást
hozott )
A társadalmi osztályok, rétegek szintje
(vállalkozó, munkás, paraszt)
Szervezeti szint (üzleti, vagy foglalkozási
csoport szerinti különbségek)
Egyedi szerveződési szint
Miért jelenik meg a kultúra az üzleti szervezetek
világában?
Mi integrálja a szervezetet vagy a társadalmat?
 Első közelítésben - a hatalom.
 Második közelítésben - az információ (a terv és a
célok).
 Harmadik közelítésben - a kultúra (bármit
jelentsen is)
A 80-as években válik fontossá ennek az elemzése.
Ráébrednek a kutatók, de az üzletei irányítói,
hogy van valami ami a hatalmon, és a terveken
túlmenően is összetartja és teljesítményre
ösztönzi a szervezeteket.
Kiderül, hogy éppen úgy mint a társadalomban, az
üzlet világában is a kultúra meghatározó
teljesítmény-tényező. (Vagyis a szervezetek
világában is a „culture matters”)
A szervezeti kultúra meghatározásai
• „A kultúra, az a mód, ahogyan a dolgokat a szervezetben
intézik/teszik”
• „A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott
hiedelmek és elvárások mintája”.
• A kultúra, a szervezet tagjai által közösen elfogadott, és az
újonnan belépőknek továbbadott a viselkedést befolyásoló
értékek, feltételezések, és gondolkodásmód együttes
• A kultúra, a munkával, a fogyasztókkal, az üzleti
partnerekkel, az emberekhez és környezethez való
viszonnyal kapcsolatos feltételezések, normák, értékek
rendszere, és ezek belső összefüggése, mintája.
A szervezeti kultúra lényege
A vállalati kultúra az adott szervezet által
elfogadott alapvető értékek/feltételezések
együttese, amelyet
• a környezethez való alkalmazkodás, valamint
a csoporton belüli konfliktusok és problémák
megoldása közben alakítottak ki,
• elég hatékonyan működik ahhoz, hogy
követésre méltónak ítélje a csoport, és
• minden új csoporttagnak, mint a gondolkodás
és a viselkedés elfogadható és helyes módját
adják át.
A szervezeti kultúra szerepe
A szervezeti kultúra egy tanulási folyamat
eredménye, amely
 Részben rejtett és nem racionális, részben
formális, és előírt,
 A környező társadalom, az életkor, és a
szervezeti pozíció által befolyásolt,
 Hatékony módja a szervezeti viselkedés
befolyásolásának,
 A stabilitás érzését nyújtja, és
meghatározza a várakozásokat
Hofstede-féle kultúra-modellek
Szimbólumok
Örökölt és tanult
Rítusok
Személyiség
Kultúra
Hősök
Tanult
Emberi természet
A mentális programozás szintjei
Értékek
Örökölt
A kultúra „hagyma” modellje
A Hofstede dimenziók változása
1954 (Inkes-Lewinson)
1.
A tekintélyhez való viszony,
2.
Az énkép (egyén és társadalom, maszkulinitás - feminitás)
3.
A konfliktus-kezelés módja
1974 (Hofstede)
1.
A társadalmi egyenlőtlenség
2.
Egyén és csoport kapcsolata
3.
Férfi és női szerepfelfogás
4.
Bizonytalanság-kerülés (kockázatvállalási hajlandóság)
1994 (Hofstede)
1.
A társadalmi egyenlőtlenség (power distance – PDI)
2.
Egyén és csoport kapcsolata (individualism-collektivism IDV)
3.
Férfi és női szerepfelfogás (masculinity-feminity – MAS)
4.
Bizonytalanság-kerülés (bizonytalanság-kerülés, vagy
kockázat-vállalási hajlandóság – uncertancy avoinadnce –
UAI) )
5.
Jövő felé fordulás mértéke (hosszútáv-rövidtáv orientáció)
A Hofstede-féle értékelemek
Country
PDI
IDV
MAS
UAI
Austria
11
55
79
70
Finland
France
Greece
Great Britain
33
68
60
35
63
71
35
89
26
43
57
66
59
86
112
35
Germany
35
67
66
65
Hungary
31
55
79
83
Italy
Japan
50
54
76
46
70
95
75
92
Sweden
USA
31
40
71
91
5
62
29
46
Venezuela
81
12
73
76
A hatalmi távolság
A hatalmi távolság azt fejezi ki, hogy egy adott ország
intézményeinek (család, és iskola) és szervezeteinek
(üzleti, és állami cégek) dolgozói, különösen a kevesebb
hatalommal rendelkező tagjai, milyen mértékben fogadják
el, és milyen mértékben várják el a hatalom egyenlőtlen
elosztását.
A hatalmi távolság kiszámítását három kérdésre adott válasz
teszi lehetővé:

Milyen gyakori az ellenvélemény, ha azt alacsonyabb
beosztású fogalmazza meg?

Milyen döntéshozatali stílus – autokratikus-paternalistakonzultatív-résztvevő - a gyakoribb?

Milyen döntéshozatali stílust részesítenek előnyben a
beosztottak?
Individualizmus-kollektivizmus
Az individualizmus olyan társadalmak jellegzetessége,
amelyekben az egyének közötti kötelékek lazák:
mindenkitől elvárják, hogy gondoskodjon magáról, és
közvetlen családjáról.
A kollektivizmus olyan társadalmakat jellemez, amelyekben
az emberek születésüktől fogva erős, összetartó zárt
csoportba illeszkednek, ami feltétlen hűségükért cserébe
egész életük során védelmet nyújt számukra.
Az individualista ország: a diáktól elvárják, hogy egyénileg
megnyilvánuljon az osztály előtt.
A kollektivista ország: a diákok csak a csoport jóváhagyásával
szólalhatnak meg hangosan az osztályban.
„Ha egy nő/férfi rendelkezne az össze Ön által fontosnak
tartott tulajdonsággal, de Ön nem lenne bele szerelmes,
házasságot kötne-e vele?
USA: 4% igen, 86% nem. Pakisztán: 50% igen, 39% nem.
Férfi/női szerepek, önérvényesítés és versengés
Egy társadalmat akkor nevezünk maszkulinnak,
amikor a nemek érzelmi szerepei világosan
elkülönülnek: a férfiaktól elvárják, hogy
magabiztosak, kemények legyenek, és anyagi
siker érdekében fáradozzanak, a nők pedig
szerények és gyöngédek legyenek, és az élet
minőségével törődjenek.
Egy társadalmat akkor nevezünk femininnek,
amikor a nemek érzelmi szerepei között
átfedések van: a férfiakkal és a nőkkel szemben
is elvárás az, hogy szerények, gyengédek
legyenek, és az élet minőségével törődjenek, de
épp így, hogy versengők legyenek, és
fáradozzanak a család eltartása érdekében.
Bizonytalanság-kerülés és kockázat-vállalási
hajlandóság
A bizonytalanság-kerülés úgy határozható meg, mint annak a
mértéke, hogy egy adott kultúra tagjai mennyire tekintik
fenyegetésnek a kétes vagy ismeretlen helyzeteket. Ezt az
érzést fejezi ki többek között az idegesség, a stressz és a
kiszámíthatóság iránti igény, az írott és íratlan szabályok
szükségessége.
Az erős bizonytalanság-kerülés krédója: „Ami különböző, az
veszélyes”.
A gyenge bizonytalanság-kerülés krédója: „ Ami különböző, az
érdekes.”
Az erős bizonytalanság kerülés többnyire alacsony
kockázatvállalási hajlandóságot eredményez, míg a gyenge
bizonytalanság-kerülés többnyire magasabb
kockázatvállalási hajlandóságot
Jövő-orientáció mértéke (hosszú táv, vagy rövid
táv)
A hosszútáv orientáció az olyan erények – elsősorban, a
kitartás és a takarékosság – ápolása, amelyek majd a
jövőben hozzák meg a gyümölcsüket. Az ezzel ellentétes
beállítódás, a rövidtáv orientáció viszonyt az olyan erények
ápolása, amely a múlttal és a jelennel kapcsolatosak –
elsősorban a hagyomány tisztelete, az „arc” megőrzése, és
a társadalmi kötelezettség teljesítése.
A hosszú távú orientáció olyan társadalmak sajátja, amelyek
nemkívánatosnak tartják a nagy társadalmi és gazdasági
különbségetek.
A rövid távú orientációra a „meritokrácia” jellemző, vagyis,
elfogadják, hogy az emberek képességeik szerint
különbözzenek.
A különböző értékek hozzájárulása a
versenyelőnyhöz
Kis hatalmi távolság
A felelősség elfogadása
Nagy hatalmi távolság
Fegyelem
Kockázatvállalási hajlandóság
Alapvető innovációk
Bizonytalanság kerülése
Precízitás
Kollektivizmus
Alkalmazottak elkötelezettsége
Individualizmus
A menedzsment mobilitása
Feminitás
 Személyes szolgáltatások,
 Megrendelésre készülő termékek
Maszkulinitás
 Tömegtermelés,
 Hatékonyság
Rövid távú orientáció
Gyors alkalmazkodás
Hosszú távú orientáció
Új piacok kialakítása
A kulturális „háló”
A 21. század legfontosabb tapasztalatai
1.
2.
3.
Egy adott – nemzeti, vagy szervezeti kultúrán belül is nagy különbség van a
teljesítmény-orientált, és a kudarcra vezető
kultúra között,
Az egyik legfontosabb: a szervezet
történelmi fejlődése során kialakított, a
szervezeti sikert megalapozó viselkedési
modell,
A másik legfontosabb: a szervezet vezetése
által tudatosan vagy öntudatlanul
kialakított, és folytonosan megerősített
karriert megalapozó viselkedés
A HATÉKONY ÜZLETI KULTÚRA HÁROM
MEGHATÁROZÓ VISELKEDÉSI NORMA-CSOPORTJA
1.
2.
3.
Egyéni teljesítményre vonatkozó normák: hogyan
kell viselkednem, amikor magam vagyok és senki
sem lát?
Együttműködő viselkedés normái: hogyan kell
viselkednem, amikor másokkal működöm együtt?
Innovativitásra vonatkozó norma: miként kell
viszonyulnom az újhoz, a szokatlanhoz és a
váratlanhoz?
TELJESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ NORMÁK
Teljesítményre irányultság: mindig a legjobbat, de
mindenképpen másoknál többet kell nyújtanom,
kezdeményeznem kell, tökéletesítenem kell
magam,
•Becsületesség: becsületesnek és átláthatónak
lenni mások szemszögéből, őszintének lenni
magammal, és szembe nézni a valósággal,
•Meritokrácia: Önmagamat és másokat is
teljesítmény szerint értékelni, tetteik és azok
eredményei/következményei (és nem a szavak)
alapján megítélni az embereket.
•
EGYÜTTMŰKÖDŐ VISELKEDÉSRE VONATKOZÓ
NORMÁK
·
Kölcsönös bizalom: Megbízni a velem együtt
dolgozókban, és bátorítani másokat, hogy
ugyanígy hagyatkozhatnak az én tudásomra és
elkötelezettségemre,
·
Viszonosság: Az aranyszabály - „ne tedd
mással azt, amit nem szeretnél ha veled
tennének” - érvényesíteni a munkahelyen.
·
Közösen elfogadott alapcélok: A szervezet
céljait helyezd saját egyéni érdekeid elé, és bízz
abban, hogy mindenki ezt teszi.
ÚJÍTÁS-KÖZPONTÚSÁGRA VONATKOZÓ NORMÁK
· Nem-hierarchikusság: a vélemény a fontos, és
·
•
•
nem az, ki mondja. A szervezet sikerének alapja
ha mindenki - pozíciójától függetlenül elmondhatja a vélemény és az meghallgatásra
talál,
Nyitottság: Légy érdeklődő, vedd észre az új
jelenségeket, kísérletezz és vállalkozz arra, hogy
kipróbálj új dolgokat,
Tény-alapú döntéshozatal: Tényekre támaszkodj,
kérdezz rá bármely vélekedés bizonyítékára,
különböztesd meg a véleményt a ténytől,
A kihívás elfogadás: Légy mindig
versenyszellemű, ne térj ki a kihívások elől.
A kultúra és az értékek
Minden kultúrában vannak a társadalmi életet meghatározó
szabályok, normák, és értékek, amelyeket a társadalom
minden tagjának meg kell tanulnia (és gyakorolnia kell),
ahhoz, hogy a társadalom teljes-jogú tagjának fogadják el.
Ezt a tanulási folyamatot enkulturációnak nevezik.
Szabályok: viselkedési utasítások (parancsok és tilalmak), mit
kell, és mit nem szabad tenni.
Normák lehetnek:
a, statisztikailag leggyakrabban előforduló viselkedési-minták,
b, bizonyos csoporton, vagy bizonyos kontextuson belül az
elvárt, vagy előírt viselkedési minták, amelyeket erkölcsileg
értékelnek (milyen viselkedés a helyes, vagy helytelen)
Értékek: a szabályok és a normák mögötti okokat jelölik, miért
éppen ez a viselkedés a helytálló, illetve miért helytelen egy
adott viselkedés
Az értékek sokfélesége
Mivel az értékek azokhoz a szerveződésekhez
tartoznak, amelyekbe az ember élete során
tartozik, csatlakozik, vagy amelynek keretében éli
az életét,
és mivel minden ilyen érték-rendszerhez bizonyos
értelemben specifikus kultúra kapcsolható,
így az ember egyidejűleg sokféle kultúra
csomópontjában létezik.
Emellett a társadalom folyamatosan változik, és adott
időben is egyidejűleg többféle, gyakran
ellentmondó értékek léteznek
Ebből egy strukturált, sok tényezőjű, és általában
hierarchikusan szervezett (multi)kultúra-modell
adódik.
Az értékváltozás univerzális folyamatai
A tradicionális értékek:
Fogadd el ami van, ne törekedj többre, kijelölt helyed van a
társadalomban, születéseddel eldől minden, követendő utadat, és
viselkedésedet kijelöli vallásod, a nő és a gyermek szolgál, és
engedelmeskedik.
Modernizáció értékei (Max Weber: a protestáns etika):
Kemény munka, felhalmozás, vagyonszerzés, szabálykövetés,
adófizetés, Istennek tetsző, ha adakozol a közösségednek. A nő
társ, de csak meghallgattatik.
Materiális értékek: (A 20. század értékei)
A fogyasztás fontossága, és igénye, szerezz meg mindet, amit felkínál
a piac, az vagy, amit birtokolsz, gondolj az „evilágra”, a túlvilág
helyett, a család fontos, de belül egyenlőség van.
Posztmodern értékek (önmegvalósítás, önkifejezés, élet-minőség)
Az „evilág” a fontos, minden embernek joga van a boldog életre, és
joga van, azt olyan úton keresni, ahogy akarja. Senkinek semmi
köze, hogyan élsz, és miként viselkedsz, de te sem írhatod elő
másnak hogyan éljen.
A kultúrák kategóriái
Feladat-orientáltak,
Jól szervezett tervezők
Személy-orientáltak,
Helyi kapcsolat építők
Az együttműködés nehéz
Multi-aktív
Lineáris-aktív
Reaktív
Befelé-fordulók,
Tisztelet orientált hallgatók