Transcript Barokk

A barokk meghatározása
 olasz barocco ’nyakatekert okoskodás’, a barokkra




jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal
korszak és korstílus – a reneszánszt követő nagy
korszak egész kultúrájának, művészetének és
irodalmának legfőbb jellemzője
kb. 1600-1750
a 19. századig nem számított külön irányzatnak,
először Heinrich Wölfflin veszi annak
késői ága a copf, illetve a rokokó stílus
Wölfflin megállapításai
Reneszánsz
Barokk
„zárt” alkotások
„nyitott” alkotások
alakzatok egymás mellé rendelése és
szimmetria
alá-fölé rendelés
egy nézőpont
több nézőpont (nézőpontváltás)
felületi alkotások
mélység-magasság
statikusság
mozgalmasság
A barokk társadalmi alapja
 A feudalizmus újraerősödése - REFEUDALIZÁCIÓ
 A polgárság nem tud uralkodó osztállyá válni, átmeneti visszaesés
 Feudális termelési viszonyok restaurációja
 Abszolutisztikus királyságok létrejötte
 A katolikus egyház megerősödése - REKATOLIZÁCIÓ
 Reneszánsz – reformáció , hitviták
 Ellenreformáció



1545-1563 Tridenti zsinat
Jezsuita rend
Loyola Ignác
 Tudomány fejlődésével a világ kitárul
mozdulatlanság,
viszonyok állandósága
 Ellentmondások csillogó külsőségekkel való elfedése
Az ellenreformáció
 A barokk eszmei háttere
 A katolikus egyház célja a reformációban elvesztett hívek
visszaszerzése
 A hitben való megerősítés
 Eszközök: lenyűgözés, gyönyörködtetés, misztikus révület,
túlzás, monumentalitás
 A jezsuita rend tagjai (Richelieu, Mazarin, Pázmány Péter)
fontos állami és egyházi tisztségeket láttak el
a
római katolikus egyház hatalmának és befolyásának
növelése
 Misszionáriusok – Latin-Amerika erős katolicizmusa nekik
köszönhető.
Stílusjegyek











mozgalmasság, dinamizmus
monumentalitás
heroizmus
patetizmus
az illúzió valóságként való beállítása
titokzatosság
misztika
komplexitás, bonyolultság
erős kontrasztok
látványosság
bonyolult, túldíszített formák
Korszakolás
 Kezdetek (késő-reneszánsszal, manierizmussal
keverve
 Heroikus vállalkozások, hősiesség kultusza, jezsuita
művészet, hősi eposzok virágzása
 Misztika, a lélek mélyére menekülés + hedonizmus
(élvezetek kultusza)
 Rokokó
Barokk építészet
 legfőbb alkotásai a templomok: elkápráztatás, a római
katolikus egyház hatalmának és nagyságának
érzékeltetése
Jellemzői:
 csigavonal (Il Gesu) mozgalmasság
 illúziókeltés: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor
megnövelték a teret (pl. templomok homlokzatának
volutája, hogy úgy tűnjön, mögötte is tart az épület;
mennyezetre festett kupolabelső; kastélyok
tükörtermei)
Lépcsők a melki apátságban
Szent Péter tér, Vatikán
Oszlopsor (kolonád)
Reneszánsz
Barokk
az önmagukban egységes építészeti
motívumok egymás mellé illesztése
alá- és fölérendelés
az emberhez mérte az épületeket
a méretek mindenek feletti fokozása
tér
• áttekinthető, felépítésének elvei
világosak és következetesek
• pillanatok alatt felfoghatók a tér
szerkesztésének módszerei
• egyetlen ponton állva átláthatjuk a
teret
tér
• talányos, a térbe lépve csupán egyes
részletei tárulnak fel, más
motívumai csak sejthetőek
• szívesen él az illúzió (érzéki
csalódás) módszereivel
• csak a térben mozogva tárul fel a tér
statikus
dinamikus
jól elválaszthatóan jelenik meg egymás
mellett az alapfal és az arra helyezett
kép
összemossa a határokat az épített
architektúra, a festett építészet, a
szobrászat és épületplasztika között.
Valóság és képzelet, e világ és túlvilág
határai egymásba mosódnak
Würzburg – Érseki palota, lépcsőház
Würzburg – Érseki palota,
keresztmetszet
Würzburg – Érseki palota, alaprajz
Würzburg – Érseki palota, középrizalit
Szobrászat
Reneszánsz
Barokk
racionalizmus
patetikus
kiegyensúlyozottság
szélsőséges
harmónia
diszharmónia
emberléptékűség
földöntúli léptékű emberi érzelmek
mozgalmasság (fény-árnyék hatások)
Giovanni Lorenzo Bernini
 Maffeo Barberini bíboros (később VIII. Urbán néven
lett pápa) a mecénása
 Bernini az újjáépülő Vatikánban kapott munkát
 Leghíresebb épületegyüttese a római Szent Péter
bazilika kolonádja
 Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa – ez egy
szoborcsoport része. Az istenélményt már-már testi
kéjként ábrázoló szobrot egy titkos ablakból érkező
fény világítja meg, és teszi még csodálatosabbá.
Bernini: Szent Teréz extázisa
Michelangelo és Bernini Dávidja
Festészet
 Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni.
 Főúri (királyi) megrendelők, illetve a megújuló katolikus egyház.
Témái:
 bibliai és mitológiai jelenetek
 gazdagon díszített főúri portrék
 csendéletek (újdonság a festészetben)
 táj- és zsánerképek.
Jellemzői:
 lendületes vonalvezetés
 a fény és az árnyék festői ellentétének kiaknázása,
 gazdag, élénk színek
 mozgás ábrázolása, dinamizmus
 kidolgozott részletek (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak)
 érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések)
 pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai
 alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása
 perspektíva-játékok
Rubens: Phaeton bukása
Zene
 Zenei barokkot 1608-tól (Monteverdi, az első opera szerzőjének születése)
1750-ig (J.S. Bach halála)
 Reneszánszban a hangszeres zene csak kíséret, barokkban középpontban áll.
 Jellemzői:
 Hangszerelés (melyik szólamot melyik hangszer játssza) – kialakul a zenekar
 Folyamatos basszus
 Teraszos / lépcsőzetes dinamika (nem fokozatos halkítás vagy hangosítás,
hanem pillanatok alatt)
 Szekvencia (egy rövid zenei motívum többször is ismétlődik egy hanggal feljebb
vagy lejjebb)
 Görög drámák hangszerekkel kísért részei mintájára érzelemcentrikus, érthető
szövegű dalok – opera létrejötte, recitativo, bel canto, oratórium, kantáta
 Hangszeres zene: versenymű (concerto) – szólóhangszer felelget (koncertál),
versenyez a zenekarral.
 A barokk a vonós hangszerekre írt művek virágkora. Ekkorra fejlődtek ki a
vonós hangszerek. A fafúvós zene is jelen van kisebb mértékben (oboa,
blockflőte, fagott, trombita).
Viseletek
 A férfiruházat XIV. Lajos uralkodása alatt két ízben is jelentősen megváltozott.
 A század közepén a zeke ujja és hossza megrövidült, boleró jellegűvé vált. A
hímzett és csipkével díszített bő selyeming habosan buggyant ki. Az ingujjakat
két-két fekete masnival kötötték át. A gallér helyére dús csipkezsabó került.
 A bő alsónadrágot térd alatt nagy csipkeszalaggal kötötték meg.
 Az öltözet felületét szalagcsokrok, masnik, fodrok sokaságával (több száz
méter) tarkították
 A század utolsó negyedében alakultak ki a férfi öltözet napjainkig jellemző
alapdarabjai: a kabát, a mellény és a nadrág.
 A „Napkirály" által igen kedvelt új sziluettű kabátot, szűkre szabták és nyitva
viselték. Deréktól - rakott oldalhajtások - trapéz formában futott szét a térd
magasságáig. Az azonos szabású mellény a felsőkabát aljáig ért. A kabát
majdnem teljesen eltakarta a leszűkült térdnadrágot (culotte).
 Az öltözet bársonyból, csíkos és moaré selyemből vagy brokátból készült. A
felületeket sűrű paszománysorral, fémgombbal, csipkével és hímzéssel
díszítették.
 Az európai női viseletet a francia divat határozta meg a 17.
század közepétől.
 A női sziluett karcsúvá, elegánssá, ugyanakkor kissé
merevvé vált. A „csónaknyakú" keményített, szorosan
fűzött, elől csúcsos ívű derékrészt egy gazdagon díszített
betétrész tartotta össze. A ruha ujja legföljebb könyékig ért
és tölcséresen kibővülő végeit többszörös csipkefodor
díszítette.
 Az uszályos felsőruha elöl nyitott széleit felhajtották és
kétoldalt, valamint hátul terebélyesen beráncolták. Ezt a
hatást később egy, a szoknya alá tett kispárnával fokozták.
A felsőruha anyaga többnyire bársonnyal bélelt vastag
szatén volt.
Barokk Magyarországon
17. század elejétől az 1770-es évekig
 1640-ig: a barokk kezdetei
 1690-ig: a Habsburg-uralom kiterjedése az egész
országra; a rendek és a Habsburgok hatalmi
vetélkedése
 1740-ig: az arisztokrácia elfordul a nemzeti kultúrától,
a nemesség elparlagiasodik. Jezsuiták virágkora; nagy
önvizsgálatok, lélekelemzések, befelé fordulás ideje
 1770-ig rokokó
Műfajok
 Regény: nincs
 Emlékirat: virágzó, főleg Erdélyben
 Líra: megtorpant, sablonokkal dolgozik
 Epika: a magyar barokk legérettebb formája
Összefoglalás
1. Mozgás
 A templomok homlokzata a reneszánsz nyugalom és derű
után az erő és a szenvedély benyomását kelti
 A kép, szobor pedig heves, olykor féktelen lendületet fejez ki
2. Súlyos tömegek
3. Nyugvó vonal ismeretlen, hullámzó, csavarodó vonalak
4. Céltudatos művészet
 Rábeszélés
sugallás
az olvasóval, nézővel
olyasmit akar elhitetni, ami a józan ész számára hihetetlen:
látomásokat, mártírok gyönyörűséggel vállalt szenvedését stb.
5. Hihetetlen tartalom
6. Mesterségbeli tudás




„realista” stílus
Kompozíció (Wölfflin írta le) szilárd, monumentális
Pátosz
Hősiesség kultusza
Magamutogatás, szép formák, erotika – gyakran allegorikus –
(még szentképeken is)
7. Színpadiasság
8. Megragadni a csodálatost, különöst, változót, eliramlót
ezért az anyag törvényszerűségein is túllép: röpülő szobor, a
falfestmény egyes részletei belépnek a valóságos térbe, festett
fa
márványt utánoz
9. Mindent eláraszt a díszítés, de ez nem a szerkezeti elemek
kiemelése, hanem inkább elleplezése céljából
BAROKK = PROPAGANDA + REPREZENTÁCIÓ