Transcript Barokk
A barokk meghatározása
olasz barocco ’nyakatekert okoskodás’, a barokkra
jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal
korszak és korstílus – a reneszánszt követő nagy
korszak egész kultúrájának, művészetének és
irodalmának legfőbb jellemzője
kb. 1600-1750
a 19. századig nem számított külön irányzatnak,
először Heinrich Wölfflin veszi annak
késői ága a copf, illetve a rokokó stílus
Wölfflin megállapításai
Reneszánsz
Barokk
„zárt” alkotások
„nyitott” alkotások
alakzatok egymás mellé rendelése és
szimmetria
alá-fölé rendelés
egy nézőpont
több nézőpont (nézőpontváltás)
felületi alkotások
mélység-magasság
statikusság
mozgalmasság
A barokk társadalmi alapja
A feudalizmus újraerősödése - REFEUDALIZÁCIÓ
A polgárság nem tud uralkodó osztállyá válni, átmeneti visszaesés
Feudális termelési viszonyok restaurációja
Abszolutisztikus királyságok létrejötte
A katolikus egyház megerősödése - REKATOLIZÁCIÓ
Reneszánsz – reformáció , hitviták
Ellenreformáció
1545-1563 Tridenti zsinat
Jezsuita rend
Loyola Ignác
Tudomány fejlődésével a világ kitárul
mozdulatlanság,
viszonyok állandósága
Ellentmondások csillogó külsőségekkel való elfedése
Az ellenreformáció
A barokk eszmei háttere
A katolikus egyház célja a reformációban elvesztett hívek
visszaszerzése
A hitben való megerősítés
Eszközök: lenyűgözés, gyönyörködtetés, misztikus révület,
túlzás, monumentalitás
A jezsuita rend tagjai (Richelieu, Mazarin, Pázmány Péter)
fontos állami és egyházi tisztségeket láttak el
a
római katolikus egyház hatalmának és befolyásának
növelése
Misszionáriusok – Latin-Amerika erős katolicizmusa nekik
köszönhető.
Stílusjegyek
mozgalmasság, dinamizmus
monumentalitás
heroizmus
patetizmus
az illúzió valóságként való beállítása
titokzatosság
misztika
komplexitás, bonyolultság
erős kontrasztok
látványosság
bonyolult, túldíszített formák
Korszakolás
Kezdetek (késő-reneszánsszal, manierizmussal
keverve
Heroikus vállalkozások, hősiesség kultusza, jezsuita
művészet, hősi eposzok virágzása
Misztika, a lélek mélyére menekülés + hedonizmus
(élvezetek kultusza)
Rokokó
Barokk építészet
legfőbb alkotásai a templomok: elkápráztatás, a római
katolikus egyház hatalmának és nagyságának
érzékeltetése
Jellemzői:
csigavonal (Il Gesu) mozgalmasság
illúziókeltés: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor
megnövelték a teret (pl. templomok homlokzatának
volutája, hogy úgy tűnjön, mögötte is tart az épület;
mennyezetre festett kupolabelső; kastélyok
tükörtermei)
Lépcsők a melki apátságban
Szent Péter tér, Vatikán
Oszlopsor (kolonád)
Reneszánsz
Barokk
az önmagukban egységes építészeti
motívumok egymás mellé illesztése
alá- és fölérendelés
az emberhez mérte az épületeket
a méretek mindenek feletti fokozása
tér
• áttekinthető, felépítésének elvei
világosak és következetesek
• pillanatok alatt felfoghatók a tér
szerkesztésének módszerei
• egyetlen ponton állva átláthatjuk a
teret
tér
• talányos, a térbe lépve csupán egyes
részletei tárulnak fel, más
motívumai csak sejthetőek
• szívesen él az illúzió (érzéki
csalódás) módszereivel
• csak a térben mozogva tárul fel a tér
statikus
dinamikus
jól elválaszthatóan jelenik meg egymás
mellett az alapfal és az arra helyezett
kép
összemossa a határokat az épített
architektúra, a festett építészet, a
szobrászat és épületplasztika között.
Valóság és képzelet, e világ és túlvilág
határai egymásba mosódnak
Würzburg – Érseki palota, lépcsőház
Würzburg – Érseki palota,
keresztmetszet
Würzburg – Érseki palota, alaprajz
Würzburg – Érseki palota, középrizalit
Szobrászat
Reneszánsz
Barokk
racionalizmus
patetikus
kiegyensúlyozottság
szélsőséges
harmónia
diszharmónia
emberléptékűség
földöntúli léptékű emberi érzelmek
mozgalmasság (fény-árnyék hatások)
Giovanni Lorenzo Bernini
Maffeo Barberini bíboros (később VIII. Urbán néven
lett pápa) a mecénása
Bernini az újjáépülő Vatikánban kapott munkát
Leghíresebb épületegyüttese a római Szent Péter
bazilika kolonádja
Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa – ez egy
szoborcsoport része. Az istenélményt már-már testi
kéjként ábrázoló szobrot egy titkos ablakból érkező
fény világítja meg, és teszi még csodálatosabbá.
Bernini: Szent Teréz extázisa
Michelangelo és Bernini Dávidja
Festészet
Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni.
Főúri (királyi) megrendelők, illetve a megújuló katolikus egyház.
Témái:
bibliai és mitológiai jelenetek
gazdagon díszített főúri portrék
csendéletek (újdonság a festészetben)
táj- és zsánerképek.
Jellemzői:
lendületes vonalvezetés
a fény és az árnyék festői ellentétének kiaknázása,
gazdag, élénk színek
mozgás ábrázolása, dinamizmus
kidolgozott részletek (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak)
érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések)
pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai
alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása
perspektíva-játékok
Rubens: Phaeton bukása
Zene
Zenei barokkot 1608-tól (Monteverdi, az első opera szerzőjének születése)
1750-ig (J.S. Bach halála)
Reneszánszban a hangszeres zene csak kíséret, barokkban középpontban áll.
Jellemzői:
Hangszerelés (melyik szólamot melyik hangszer játssza) – kialakul a zenekar
Folyamatos basszus
Teraszos / lépcsőzetes dinamika (nem fokozatos halkítás vagy hangosítás,
hanem pillanatok alatt)
Szekvencia (egy rövid zenei motívum többször is ismétlődik egy hanggal feljebb
vagy lejjebb)
Görög drámák hangszerekkel kísért részei mintájára érzelemcentrikus, érthető
szövegű dalok – opera létrejötte, recitativo, bel canto, oratórium, kantáta
Hangszeres zene: versenymű (concerto) – szólóhangszer felelget (koncertál),
versenyez a zenekarral.
A barokk a vonós hangszerekre írt művek virágkora. Ekkorra fejlődtek ki a
vonós hangszerek. A fafúvós zene is jelen van kisebb mértékben (oboa,
blockflőte, fagott, trombita).
Viseletek
A férfiruházat XIV. Lajos uralkodása alatt két ízben is jelentősen megváltozott.
A század közepén a zeke ujja és hossza megrövidült, boleró jellegűvé vált. A
hímzett és csipkével díszített bő selyeming habosan buggyant ki. Az ingujjakat
két-két fekete masnival kötötték át. A gallér helyére dús csipkezsabó került.
A bő alsónadrágot térd alatt nagy csipkeszalaggal kötötték meg.
Az öltözet felületét szalagcsokrok, masnik, fodrok sokaságával (több száz
méter) tarkították
A század utolsó negyedében alakultak ki a férfi öltözet napjainkig jellemző
alapdarabjai: a kabát, a mellény és a nadrág.
A „Napkirály" által igen kedvelt új sziluettű kabátot, szűkre szabták és nyitva
viselték. Deréktól - rakott oldalhajtások - trapéz formában futott szét a térd
magasságáig. Az azonos szabású mellény a felsőkabát aljáig ért. A kabát
majdnem teljesen eltakarta a leszűkült térdnadrágot (culotte).
Az öltözet bársonyból, csíkos és moaré selyemből vagy brokátból készült. A
felületeket sűrű paszománysorral, fémgombbal, csipkével és hímzéssel
díszítették.
Az európai női viseletet a francia divat határozta meg a 17.
század közepétől.
A női sziluett karcsúvá, elegánssá, ugyanakkor kissé
merevvé vált. A „csónaknyakú" keményített, szorosan
fűzött, elől csúcsos ívű derékrészt egy gazdagon díszített
betétrész tartotta össze. A ruha ujja legföljebb könyékig ért
és tölcséresen kibővülő végeit többszörös csipkefodor
díszítette.
Az uszályos felsőruha elöl nyitott széleit felhajtották és
kétoldalt, valamint hátul terebélyesen beráncolták. Ezt a
hatást később egy, a szoknya alá tett kispárnával fokozták.
A felsőruha anyaga többnyire bársonnyal bélelt vastag
szatén volt.
Barokk Magyarországon
17. század elejétől az 1770-es évekig
1640-ig: a barokk kezdetei
1690-ig: a Habsburg-uralom kiterjedése az egész
országra; a rendek és a Habsburgok hatalmi
vetélkedése
1740-ig: az arisztokrácia elfordul a nemzeti kultúrától,
a nemesség elparlagiasodik. Jezsuiták virágkora; nagy
önvizsgálatok, lélekelemzések, befelé fordulás ideje
1770-ig rokokó
Műfajok
Regény: nincs
Emlékirat: virágzó, főleg Erdélyben
Líra: megtorpant, sablonokkal dolgozik
Epika: a magyar barokk legérettebb formája
Összefoglalás
1. Mozgás
A templomok homlokzata a reneszánsz nyugalom és derű
után az erő és a szenvedély benyomását kelti
A kép, szobor pedig heves, olykor féktelen lendületet fejez ki
2. Súlyos tömegek
3. Nyugvó vonal ismeretlen, hullámzó, csavarodó vonalak
4. Céltudatos művészet
Rábeszélés
sugallás
az olvasóval, nézővel
olyasmit akar elhitetni, ami a józan ész számára hihetetlen:
látomásokat, mártírok gyönyörűséggel vállalt szenvedését stb.
5. Hihetetlen tartalom
6. Mesterségbeli tudás
„realista” stílus
Kompozíció (Wölfflin írta le) szilárd, monumentális
Pátosz
Hősiesség kultusza
Magamutogatás, szép formák, erotika – gyakran allegorikus –
(még szentképeken is)
7. Színpadiasság
8. Megragadni a csodálatost, különöst, változót, eliramlót
ezért az anyag törvényszerűségein is túllép: röpülő szobor, a
falfestmény egyes részletei belépnek a valóságos térbe, festett
fa
márványt utánoz
9. Mindent eláraszt a díszítés, de ez nem a szerkezeti elemek
kiemelése, hanem inkább elleplezése céljából
BAROKK = PROPAGANDA + REPREZENTÁCIÓ