Transcript Eklektika_orai

Romantika
XXIV. A század első felének
művészete - historizmus,
eklektika, realizmus
Az
eklektika
Általános
jellemzés: építészete


Történelmi háttér:

Tőkés társadalom fejlődése ÚJ szakaszba érkezett---fejlettebb
országokban felhalmozódott a tőke és MONOPOL helyzetbe kerültek
(új csoportosulások jöttek létre kartelek, trösztök, szindikátusok)

Megindult a harc a PIACért

Növekvő általános feszültség a művészetekben az első modern
forradalom= IMPRESSZIONIZMUS inkább botránykeltőnek gondolták
mint korszakalkotónak az emberek nagy része

Elismerést történeti témákat feldolgozó, az itáliai reneszánsz nagy
mestereinek példáját követő akadémikus festészet részesült.

Hasonló jellegű kettősség megfigyelhető az építészetben is:
kitörnek az általános téralkotásból (új alaktani megoldások)
új anyagok ACÉL technika kísérletezése a fő cél pl.: Párizsi Eiffel
torony a világkiállításra készült
Megsokasodtak az építészet történetét tárgyaló munkák pl.: francia
Viollet-le-Duc 1854-1869 között kiadott "Építészeti szótára".

A kor felfogása szerint a szakmai felkészültség=elsősorban a
történelem beható ismerete, a történelmi formák
alkalmazásában szerzett jártasság jelentette.

Terveztek gótikus középületet, román templomot,
reneszánsz palotát, barokk lakóházat s klasszicizáló
múzeumot.

szabályok nem alakultak ki, egy épületet a rendeltetéstől
függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni

Az elsődleges követelmény az volt, hogy az alkotás a
választott stílusnak hűen megfeleljen

neo-stílusoknak ez a változatos együttese összefoglaló
néven az EKLEKTIKA

új megoldások nem születtek, barokktól örökölt
módszerekkel élt.
Gustave Eiffel, Párizs:
Eiffél-torony, 1832-1923

1889-es Világkiállításra építette Gustave Eiffel, kizárólag azért, hogy az
acél felhasználásából adódó szinte korlátlan lehetőségeket bemutassa

célszerűségre törekedett

a konstrukció önmagában is szép, ha maradéktalanul megfelel a
rendeltetésének
Párizs: az 1889-es
Világkiállítás gépcsarnoka

Egy építész és egy konstruktőr, Ferdinand Dutert és Henri-Louis
Contamin közös alkotása. Az Eiffel-torony mellett ez volt a kiállítás
másik híressége.

Az építészetben addig az elérhető maximális fesztáv 40 m körül
mozgott. Ilyen nagyságrendű volt a római Pantheon, majd később
a firenzei dóm és a római S. Pietro kupolája.

DE---Itt viszont a 45 m magasra felnyúló, háromcsuklós acéltartók
80 m-es szabad fesztávot hidaltak át. Meglepő volt a forma is,
ahogyan a tartók megjelentek.

A kőépítészetben kialakult az a formatörvény, hogy a teherhordó
támasz az önsúly arányában lefelé egyenletesen vastagodik. A
gépcsarnok acéltartóinál a keresztmetszet - éppen megfordítva a támaszkodási pontnál volt a legkisebb, azt az érzést keltve,
mintha terhelés nélküli könnyedséggel ívelné át a hatalmas teret.

Az 1889-es párizsi Világkiállítás két acélszerkezetű építménye, az
Eiffel-torony és a gépcsarnok felszabadító hatású volt. A példa
meggyőző erejével segítette az építészetet, hogy a történeti
formáktól elszakadva továbblépjen a modern kor felé.
Párizs: Opera

A Haussmann-féle városrendezés részeként az Opera sugárút
tengelyében épült.

Tervezője, Charles Garnier hivalkodóan gazdag neobarokk
stílusban dolgozott.

díszes főhomlokzat

földszint árkádíves

emeletet oszloprend tagozza

két szélső axis rizalitként kissé előrelép

Az architektúra azonban a zsúfolódó részletek miatt
bizonytalanná oldódik

Finomkodóan aprólékos,

A párizsi Opera a korabeli francia polgárság ízlésének jellegzetes
megnyilvánulása.
Bécs, Ring (Képzőművészeti
Múzeum)
Magyar eklektika

Ybl Miklós (1814-1891) a pályakezdés romantikus
korszaka után, a hetvenes évek elejétől
neoreneszánsz stílusban dolgozott.

Ekkor keletkeztek budapesti nagy alkotásai, a
Fővámpalota, a Várkertbazár, az Operaház és a
Bazilika.
Budapest: Ybl Miklós
Operaház
1875-1884
Budapest: Operaház

A magyar eklektika kiemelkedő értékű emléke. 1875-1884
között épült, neoreneszánsz stílusban.

Időrendben a párizsi és a drezdai új Operaház után következik.

E nagyhírű alkotásokból Ybl átvette mindazt, amit a
térszervezésben s főként színháztechnikai megoldásokban
hasznosítani tudott. Munkája azonban a formálás művészi
egységében mind Garnier, mind Semper művét megelőzi.
Kivételes formaérzéke s a klasszikusokon iskolázott szemlélete
megóvta attól, hogy a kor általános gyakorlata szerint
"öltöztesse" az épületet. A történeti formák jelenléte itt
architektonikusan indokolt, ezt mutatja a nemes méltóságot
sugárzó, Colosseum-motívumokkal képzett főhomlokzat, a
földszinti kettős előcsarnok s a reneszánsz díszteremként
kialakított emeleti foyer.

Ybl nem utánozta, hanem a saját kora szintjén újraélte a
múltat. Úgy tudott tervezni, az eredetiség hitelével, mintha
maga is a reneszánsz teremtő erejű mestere lett volna.
Steindl Imre, 1839-1902

budapesti Új Városháza, amelynek tágas közgyűlési
terme s öntöttvas-szerkezetű lépcsőháza a magyar
eklektika jelentős emléke.

Steindl főműve, a budapesti Országház homlokzata
neogótikus. A stílus megválasztásában a londoni
Parlamenthez igazodik.
Schulek Frigyes (1841-1919)

műemlék-helyreállítás legjelentősebb hazai képviselője.
Főműve a budavári Nagyboldogasszony- (Mátyástemplom) 1874 és 1896 között végrehajtott újjáépítése.

Halászbástya
Hauszmann Alajos (1847-1926)

budai Várban a Királyi palota együttesét

Műegyetem központi épülete.
Budapest: Műszaki Egyetem,
Hauszmann Alajos műve, 19031909