Transcript Egyházismeret - Gregersen Labossa György
Slide 1
Istentisztelettől a másik emberért végzett
szolgálatig
„Az apostoli alapokon álló, püspöki
testvéregyház”
Slide 2
A gyülekezeti élet
kiindulópontja ApCsel 2, 37-42
Slide 3
Slide 4
Oltári szentség
A hely, ahol Jézus egyszeri
önfeláldozására emlékezünk
(Golgota)
A hely, ahol a Feltámadott
vendégségbe hív és testével
vérével táplál
A hely, ahonnan küld minket,
hogy a róla szóló örömhír
mellett a szolgálatát is vigyük
szerte a világba
A szolgáló élet a másik
embernek Jézus jelenlétének a
jele. (Signum Jesu)
Az eucharisztiából élő egyház
csak szolgáló egyházként
működhet.
Slide 5
Mi következik ebből
Szolgálatunk megújítását mindig a nekünk
szolgáló Úrnál kell kérni
Az istentisztelet az oltár körül zajlik, onnan
indul ki szolgálatunk és oda kell visszatérni
Lutheránus egyház komolyan veszi az oltári
szentséget. Evangélikus deficit
Slide 6
Egyetemesség – „wittenbergi
katolicizmus”
1.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház az egy,
szent,
egyetemes, apostoli, keresztyén
anyaszentegyház része, a Magyarországon élő
evangélikusok jogilag szervezett közössége.
Tanítása a Szentíráson, az egyetemes hitvallásokon
(az Apostoli, a Niceai és az Athanasiusi
Hitvallásokon)
és a reformáció lutheri irányzatának hitvallásain
(különösen az Ágostai Hitvalláson és a Kiskátén,
Nagykátén ) alapul.
Slide 7
Wilhelm Löhe
Ami nem intenzív, az nem is
extenzív
Az intenzivitást az élő Úrral
való közösség adja, aki tegnap,
ma és mindörökké ugyanaz
(paruzia feszültsége)
Slide 8
Gyülekezet helye struktúrában.
Struktúra, mint varázsszó
Slide 9
Ordinált és laikus
Szószék hatás
Kiszolgáltatottság
Apostoli autoritás
Omnipotencia
Ne szólj szám…
Felelősség
Gyermeki nyáj, személyi kultusz
Együttműködés
Presbitérium: egységben az erő
Kis család vagyunk
Úgy táncol, ahogy mi fütyülünk
Paritás
Legfeljebb lemondok
Önállótlan társaság
Felelős gondolkodás
Team munka
Dolgos rang
Slide 10
A gyülekezet az egyház
struktúrájában
Autonómia
Gyülekezeti elv
Ki fizeti a révészt?
Partikularitás
Gyülekezetek
önállóságába vetett
feltétlen hit
Kegyességek szerinti
differenciálódás
Szolidaritás
Egyházi elv
Őszinteség
Rendszerszemlélet
Józanság
Sokszínűség
elfogadása,
hitvallásosság
Slide 11
Részek és egészek viszonya,
rendszerszemléletű egyház –
gyülekezet építés
Slide 12
FOGALMAK
ZSINAT
PERMANENS ZSINAT
TÖRVÉNY VAGY SZMSZ
GYENGE, PUHA JOG
EGYHÁZ BELSŐ SZABÁLYAI
Slide 13
DIASZPÓRA VAGY PROVINCIALIZMUS
PROTESTÁNS
LUTHERÁNUS
EVANGÉLIKUS VAGY EVANGELICAL
KICSI, DE BÜSZKE
BOCS, HOGY ÉLEK
Slide 14
AUTONÓMAI FONTOS ÜGY VAGY
ÜRÜGY?
10.§2 (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház
minden egyházközsége jogi személy.
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház minden
önkormányzattal és önálló gazdálkodással
rendelkező szervezeti egysége közgyűlési
határozata alapján jogi személy lehet, és ezek
további önálló jogi személyként működő
szervezeteket és intézményeket hozhatnak létre.
Mindez azonban nem bontja meg a
Magyarországi Evangélikus Egyház egységét.
Slide 15
KI VOLT MONTESQUIEU
Slide 16
HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSA
11.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház – a
törvényesség érvényesülése érdekében, a
törvényben rögzített módon – a
törvényhozást, az egyházkormányzást, a
bíráskodást egymástól elválasztja.
Slide 17
PARITÁS, DE HOGY?
12.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház
törvényhozásában, kormányzásában és
bíráskodásában az egyházi szervek
összetételénél a paritás elve, vagyis a lelkészi
és nemlelkészi elem azonos mértékû
befolyása érvényesül.
Az egyházi élet minden területén a nők és a
férfiak azonos jogokat élveznek.
Slide 18
KI TARTOZIK HOZZÁNK?
13.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház
tagja az a magyar állampolgár és az a
Magyarországon élő személy, aki
keresztségben részesült, az evangélikus
egyháznak a Szentíráson alapuló hitvallásos
tanítását elfogadja, vallja és képességei
szerint megtartja.
Slide 19
KICSIT KONKRÉTABBAN
14.§ Az egyháztagság rendesen
egyházközségi tagságban valósul meg. Az
egyházközség tagja az az egyháztag, aki
annak gyülekezeti életében és
fenntartásában lelki, szellemi és anyagi
erejéhez képest részt vesz és általában
az egyházközség területén lakik. Az
egyházközség tagjairól nyilvántartást vezet.
Slide 20
JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK
16.§ Minden egyházközségi tag, aki az
egyházi törvényekben megfogalmazott
feltételeknek megfelel, jogosult a
Magyarországi Evangélikus Egyház
közéletében és kormányzásában részt venni.
Az egyházjogi hatalom az összes jogosult
egyháztag közakaratán alapul. Az egyházi
törvényekben megfogalmazott feltételek
fennállása esetén minden egyházközségi tag
egyházi tisztségre választó és választható.
Slide 21
KÖTELESSÉGEK
17.§ Egyházi tisztségre az olyan feddhetetlen életû,
egyházához hűséges egyházközségi tag választható,
aki aMagyarországi Evangélikus Egyház
jogszabályaiban meghatározott feltételeknek
megfelel. Az egyházi tisztségviselők felelősséggel
tartoznak a rájuk bízott feladat elvégzéséért és az
anyagi javakért. Az egyházi tisztségekre történt
választás meghatározott idõtartamra szól. Egyházi
tisztségrõl érvényesen lemondani csak írásban vagy
törvényben meghatározott más módon lehet.
Slide 22
VÁLASZTÁSOK UTÁN
ÖNKORMÁNYZATISÁG VAGY BOHÓZAT
MEGFELELŐ HELYRE MEGFELELŐ EMBER
VAGY LOBBIK ÉS KLIKKEK HARCA?
ÖNKÉNTESSÉG, JELÖLTEK, VÁLASZTÁSOK
STRUKTÚRA (bázis demokratikus gyakorlat)
Slide 23
MILYEN EGYHÁZKORMÁNYZÁS
KÍVÁNATOS?
EPISZKOPÁLIS – „ÓVAKODJ A PÁPÁTÓL!”
ZSINAT-PRESBITERI – MINDENHATÓ
DEMOKRÁCIA?
KONGREGACIONALISTA – „ÓVAKODJ A
PÁPÁKTÓL!” SZEKTÁK ÉS KISEGYHÁZAK
HATÁRÁN.
Slide 24
NÉHÁNY MEGFONTOLÁSRA MÉLTÓ
FOGALOM, MELYIK HASZNÁL, MELYIK
NEM?
Gyülekezetek önállóságába vetett feltétlen hit;
szolidaritási elv; egyháziasság; sokszínűség
elfogadása; kooperáció a gyülekezetek között;
kegyességek szerinti differenciálódás az
egyházon belül; partikularitás;
rendszerszemlélet; struktúra és
jogszabályok mindenhatósága; zsinatpresbiteri egyházmodell; hitvallásosság
Slide 25
RENDSZERSZEMLÉLETŰ EGYHÁZIRÁNYÍTÁS,
GYÜLEKEZETÉPÍTÉS
A rendszerszemléletű gondolkodás egy
sajátos látásmódot és cselekvési
stratégiát jelent, amiben a szervezet
vagy az egyén arra törekszik, hogy
feltérképezze a kapcsolati
rendszereket, és holisztikus módon
közelítsen egy probléma
megoldásához.
Slide 26
Slide 27
Slide 28
Gyülekezeti háttér
Presbitérium-oszlopok
-
Slide 29
PRESBITER ESKÜJE
Én, N. N., / esküszöm az élő Istenre, / aki Atya, Fiú, Szentlélek / egy
igaz Isten, / hogy presbiteri tisztségemben / egyházunk törvényes
rendjét / elfogadom és megtartom; / gyülekezetünk belső békéjét /
őrzöm és építem; / ebben egyházi elöljáróimat / készségesen
támogatom; / magam is példásan élek, / és tisztségemmel járó
feladataimat / legjobb tudásom szerint / hűségesen végzem el. / Isten
segítsen erre. / Ámen.
Slide 30
Hűséges kövek
Slide 31
Köszönet a figyelemért és a
bizalomért!
Gregersen-Labossa György lelkész
[email protected]
www.szombathely-lutheran.hu
Istentisztelettől a másik emberért végzett
szolgálatig
„Az apostoli alapokon álló, püspöki
testvéregyház”
Slide 2
A gyülekezeti élet
kiindulópontja ApCsel 2, 37-42
Slide 3
Slide 4
Oltári szentség
A hely, ahol Jézus egyszeri
önfeláldozására emlékezünk
(Golgota)
A hely, ahol a Feltámadott
vendégségbe hív és testével
vérével táplál
A hely, ahonnan küld minket,
hogy a róla szóló örömhír
mellett a szolgálatát is vigyük
szerte a világba
A szolgáló élet a másik
embernek Jézus jelenlétének a
jele. (Signum Jesu)
Az eucharisztiából élő egyház
csak szolgáló egyházként
működhet.
Slide 5
Mi következik ebből
Szolgálatunk megújítását mindig a nekünk
szolgáló Úrnál kell kérni
Az istentisztelet az oltár körül zajlik, onnan
indul ki szolgálatunk és oda kell visszatérni
Lutheránus egyház komolyan veszi az oltári
szentséget. Evangélikus deficit
Slide 6
Egyetemesség – „wittenbergi
katolicizmus”
1.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház az egy,
szent,
egyetemes, apostoli, keresztyén
anyaszentegyház része, a Magyarországon élő
evangélikusok jogilag szervezett közössége.
Tanítása a Szentíráson, az egyetemes hitvallásokon
(az Apostoli, a Niceai és az Athanasiusi
Hitvallásokon)
és a reformáció lutheri irányzatának hitvallásain
(különösen az Ágostai Hitvalláson és a Kiskátén,
Nagykátén ) alapul.
Slide 7
Wilhelm Löhe
Ami nem intenzív, az nem is
extenzív
Az intenzivitást az élő Úrral
való közösség adja, aki tegnap,
ma és mindörökké ugyanaz
(paruzia feszültsége)
Slide 8
Gyülekezet helye struktúrában.
Struktúra, mint varázsszó
Slide 9
Ordinált és laikus
Szószék hatás
Kiszolgáltatottság
Apostoli autoritás
Omnipotencia
Ne szólj szám…
Felelősség
Gyermeki nyáj, személyi kultusz
Együttműködés
Presbitérium: egységben az erő
Kis család vagyunk
Úgy táncol, ahogy mi fütyülünk
Paritás
Legfeljebb lemondok
Önállótlan társaság
Felelős gondolkodás
Team munka
Dolgos rang
Slide 10
A gyülekezet az egyház
struktúrájában
Autonómia
Gyülekezeti elv
Ki fizeti a révészt?
Partikularitás
Gyülekezetek
önállóságába vetett
feltétlen hit
Kegyességek szerinti
differenciálódás
Szolidaritás
Egyházi elv
Őszinteség
Rendszerszemlélet
Józanság
Sokszínűség
elfogadása,
hitvallásosság
Slide 11
Részek és egészek viszonya,
rendszerszemléletű egyház –
gyülekezet építés
Slide 12
FOGALMAK
ZSINAT
PERMANENS ZSINAT
TÖRVÉNY VAGY SZMSZ
GYENGE, PUHA JOG
EGYHÁZ BELSŐ SZABÁLYAI
Slide 13
DIASZPÓRA VAGY PROVINCIALIZMUS
PROTESTÁNS
LUTHERÁNUS
EVANGÉLIKUS VAGY EVANGELICAL
KICSI, DE BÜSZKE
BOCS, HOGY ÉLEK
Slide 14
AUTONÓMAI FONTOS ÜGY VAGY
ÜRÜGY?
10.§2 (1) A Magyarországi Evangélikus Egyház
minden egyházközsége jogi személy.
(2) A Magyarországi Evangélikus Egyház minden
önkormányzattal és önálló gazdálkodással
rendelkező szervezeti egysége közgyűlési
határozata alapján jogi személy lehet, és ezek
további önálló jogi személyként működő
szervezeteket és intézményeket hozhatnak létre.
Mindez azonban nem bontja meg a
Magyarországi Evangélikus Egyház egységét.
Slide 15
KI VOLT MONTESQUIEU
Slide 16
HATALMI ÁGAK SZÉTVÁLASZTÁSA
11.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház – a
törvényesség érvényesülése érdekében, a
törvényben rögzített módon – a
törvényhozást, az egyházkormányzást, a
bíráskodást egymástól elválasztja.
Slide 17
PARITÁS, DE HOGY?
12.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház
törvényhozásában, kormányzásában és
bíráskodásában az egyházi szervek
összetételénél a paritás elve, vagyis a lelkészi
és nemlelkészi elem azonos mértékû
befolyása érvényesül.
Az egyházi élet minden területén a nők és a
férfiak azonos jogokat élveznek.
Slide 18
KI TARTOZIK HOZZÁNK?
13.§ A Magyarországi Evangélikus Egyház
tagja az a magyar állampolgár és az a
Magyarországon élő személy, aki
keresztségben részesült, az evangélikus
egyháznak a Szentíráson alapuló hitvallásos
tanítását elfogadja, vallja és képességei
szerint megtartja.
Slide 19
KICSIT KONKRÉTABBAN
14.§ Az egyháztagság rendesen
egyházközségi tagságban valósul meg. Az
egyházközség tagja az az egyháztag, aki
annak gyülekezeti életében és
fenntartásában lelki, szellemi és anyagi
erejéhez képest részt vesz és általában
az egyházközség területén lakik. Az
egyházközség tagjairól nyilvántartást vezet.
Slide 20
JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK
16.§ Minden egyházközségi tag, aki az
egyházi törvényekben megfogalmazott
feltételeknek megfelel, jogosult a
Magyarországi Evangélikus Egyház
közéletében és kormányzásában részt venni.
Az egyházjogi hatalom az összes jogosult
egyháztag közakaratán alapul. Az egyházi
törvényekben megfogalmazott feltételek
fennállása esetén minden egyházközségi tag
egyházi tisztségre választó és választható.
Slide 21
KÖTELESSÉGEK
17.§ Egyházi tisztségre az olyan feddhetetlen életû,
egyházához hűséges egyházközségi tag választható,
aki aMagyarországi Evangélikus Egyház
jogszabályaiban meghatározott feltételeknek
megfelel. Az egyházi tisztségviselők felelősséggel
tartoznak a rájuk bízott feladat elvégzéséért és az
anyagi javakért. Az egyházi tisztségekre történt
választás meghatározott idõtartamra szól. Egyházi
tisztségrõl érvényesen lemondani csak írásban vagy
törvényben meghatározott más módon lehet.
Slide 22
VÁLASZTÁSOK UTÁN
ÖNKORMÁNYZATISÁG VAGY BOHÓZAT
MEGFELELŐ HELYRE MEGFELELŐ EMBER
VAGY LOBBIK ÉS KLIKKEK HARCA?
ÖNKÉNTESSÉG, JELÖLTEK, VÁLASZTÁSOK
STRUKTÚRA (bázis demokratikus gyakorlat)
Slide 23
MILYEN EGYHÁZKORMÁNYZÁS
KÍVÁNATOS?
EPISZKOPÁLIS – „ÓVAKODJ A PÁPÁTÓL!”
ZSINAT-PRESBITERI – MINDENHATÓ
DEMOKRÁCIA?
KONGREGACIONALISTA – „ÓVAKODJ A
PÁPÁKTÓL!” SZEKTÁK ÉS KISEGYHÁZAK
HATÁRÁN.
Slide 24
NÉHÁNY MEGFONTOLÁSRA MÉLTÓ
FOGALOM, MELYIK HASZNÁL, MELYIK
NEM?
Gyülekezetek önállóságába vetett feltétlen hit;
szolidaritási elv; egyháziasság; sokszínűség
elfogadása; kooperáció a gyülekezetek között;
kegyességek szerinti differenciálódás az
egyházon belül; partikularitás;
rendszerszemlélet; struktúra és
jogszabályok mindenhatósága; zsinatpresbiteri egyházmodell; hitvallásosság
Slide 25
RENDSZERSZEMLÉLETŰ EGYHÁZIRÁNYÍTÁS,
GYÜLEKEZETÉPÍTÉS
A rendszerszemléletű gondolkodás egy
sajátos látásmódot és cselekvési
stratégiát jelent, amiben a szervezet
vagy az egyén arra törekszik, hogy
feltérképezze a kapcsolati
rendszereket, és holisztikus módon
közelítsen egy probléma
megoldásához.
Slide 26
Slide 27
Slide 28
Gyülekezeti háttér
Presbitérium-oszlopok
-
Slide 29
PRESBITER ESKÜJE
Én, N. N., / esküszöm az élő Istenre, / aki Atya, Fiú, Szentlélek / egy
igaz Isten, / hogy presbiteri tisztségemben / egyházunk törvényes
rendjét / elfogadom és megtartom; / gyülekezetünk belső békéjét /
őrzöm és építem; / ebben egyházi elöljáróimat / készségesen
támogatom; / magam is példásan élek, / és tisztségemmel járó
feladataimat / legjobb tudásom szerint / hűségesen végzem el. / Isten
segítsen erre. / Ámen.
Slide 30
Hűséges kövek
Slide 31
Köszönet a figyelemért és a
bizalomért!
Gregersen-Labossa György lelkész
[email protected]
www.szombathely-lutheran.hu