Transcript A barokk kultúra Magyarországon

A barokk kultúra
Magyarországon
Manierizmus a magyar irodalomban
Magyarországon a manierista kultúra kiteljesedését gátolta:
• a török hódítás,
• az ország három részre szakadása,
• a reformáció és ellenreformáció harcai
• a "tizenöt éves háború"
A magyar irodalomban a manierizmus a
költészet területén és a kortárs
prózairodalomban jelentkezett.
Manierista szerzőink:
• Balassi késői műveinek stílusán felismerhető a manierizmus.
• Rimay János (1569—1631)
• Wathay Ferenc (1568—1608?).
• Nyéki Vörös Mátyás (1575—1654)
• Pécselyi Király Imre (1590?—1641) tankönyvíró lelkész is a manierista modorban
alkotott.
A manierizmus egyes elemei évszázadokkal később még Csokonai egyes
verseiben is felbukkannak.
A korszak
Történeti háttér
A magyar kultúrában a barokk stílus az 1620-as évek végén
tűnik fel, s a század végére a művészet valamennyi ágában
uralkodóvá válik.
•
•
•
•
•
Pártfogói
Érdekek és érdekellentétek
Benczur Gyula: Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása (1683)
A birodalom érdekeit szolgáló kizsákmányolás, a németesítő
politika és az ellenreformáció -- a nemzeti függetlenségért
vívott Rákóczi szabadságharchoz vezetett.
Leverése után az ország gyarmati sorba süllyedt.
Irodalom
A barokk periódusai az irodalomban:
• a barokk kezdetei (kb. 1600—1640 között);
• a hősi barokk (kb. 1640—1690);
• a kiteljesedés, a "misztikus barokk" (1690—1740);
• a késő barokk: a rokokó (1740—1770).
A magyar barokk irodalom
kezdetei
A tordai gyűlés
A magyarországi barokk irodalom
egyházi keretek között születik meg
Fő szövegtípusai:
• a prédikáció és a vitairat.
• az ájtatossági irodalom.
• a barokk szépprózában vallásos
olvasmányok születnek.
• A költészetben az anyanyelvű
katolikus egyházi énekek jelennek
meg anyanyelven, gyűjteményeik az
énekeskönyvek.
A magyar barokk irodalom
kiemelkedő alakjai
Pázmány Péter (1570—1637)
egyházszervező és író, a magyar próza első
nagy mestere; a magyarországi
ellenreformáció legnagyobb alakja.
Művei:
Vitairatok: pl.
•
(Felelet az Magyari István sárvári prédikátornak
az ország romlása okairul írt könyvére, 1603) és
•
Alvinczi Péterrel folytatott vitája:
(Öt szép levél, 1609).
Főműve:
• Az Isteni igazságra vezérlő Kalauz (1613)
az első magyar nyelvű katolikus hittudományi
rendszerezés.
Pázmány Péter
A magyar barokk irodalom
kiemelkedő alakjai
Zrínyi Miklós (1620—1664)
költő, hadvezér és államférfi, a 17. századi
magyar függetlenségi küzdelmek
vezéralakja.
Főművei:
• a Szigeti veszedelem (1646), első nemzeti
eposzunk.
• Az török áfium ellen való orvosság (1661)
Legjelentősebb szépirodalmi műveit egy
kötetben adta ki 1651-ben
Hadtudományi művei:
Tábori kis tracta (1646-51)
Vitéz hadnagy (1650-53)
A magyar barokk irodalom
kiemelkedő alakjai
Gyöngyösi István (1629—1704) a
barokk kor népszerű elbeszélő
költője.
Főműve: a Márssal társalkodó murányi
Venus, egy kalandos és szerelmes
történet verses elbeszélése. Stílusa
gördülékeny, verstechnikája fejlett
• Gyöngyösi István tette népszerűvé az
elbeszélő költészetünkben a felező
12-es sortípust.
Gyöngyösi István
A magyar barokk irodalom
kiemelkedő alakjai
Petrőczy Kata Szidónia
Petrőczi Kata Szidónia
(1662—1708)
• Az első jelentős magyar költőnő.
• Ötven költeménye kéziratban maradt
ránk.
• Verseinek jelentős része vallásos ének
• Istenes énekei a német pietista versek
fordításai.
• Jó formaérzékkel, könnyedén
alkalmazza a különböző divatos
versformákat, közöttük a Balassistrófát.
• A költőnő egyéni panaszai mellett
megszólal verseiben a hazája sorsán
aggódó, a protestánsok erőszakos
térítésén szomorkodó hazafi hangja is.
A barokk irodalom kiteljesedésének időszaka
Magyarországon 1690 és 1740 közé esik.
meghonosodnak a modern nyugati eszmeáramlatok:
• az enciklopédizmus,
• a karteziánizmus,
• a pietizmus és
• a janzenizmus.
A barokk a társadalom valamennyi rétegében megjelenik:
• a főnemesi és
• egyházi-vallásos barokk mellett
• a köznemesi,
• a népi
• és a polgári változatok is megszületnek, ill. megerősödnek.
• Jellegzetes műfajok ekkor: a levél, az önéletírás, az emlékirat és
a napló.
A magyar barokk
emlékirat-irodalom kiemelkedő
alakjai
Bethlen Miklós (1642—1716)
államférfi (erdélyi kancellár), a
magyar próza kiemelkedő
művelője. Apáczai Csere János
tanítványa volt.
• Börtönévei alatt készíti az
Önéletírását (1708—1710),
a vallomás-irodalom magyar
remekét.
A magyar barokk
emlékirat irodalom kiemelkedő
alakjai
Bethlen Kata (1700-1759)
• 1717-től Haller László gr., majd
halála után 1722-től Teleki József gr.
felesége.
• Életének maga által való rövid leírása
c. emlékirata
• Imádságai
• Korabeli orvosoktól orvostudományt
tanult.
• Udvari papja, Bod Péter segítségével
értékes, különlegességeket tartalmazó
könyvtárat gyűjtött össze, ezt a
nagyenyedi kollégiumra hagyta.
• Oktatási kérdésekkel is foglalkozott,
bírálta a leánynevelés korabeli
hiányosságait.
A magyar barokk
emlékirat irodalom kiemelkedő
alakjai
Rákóczi Ferenc ((1676—1735)
fejedelemnek — politikai és
történelmi főszerepe mellett — az
irodalmi jelentősége is kivételes.
• Az emigrációban francia címmel,
latinul írta vallomásszerű
önéletrajzát Emlékiratok címmel
(Mémoires, 1716—1717). A
• Vallomások (Confessiones) című,
szintén latin nyelvű művét
Törökországban írja, benne
életútját és személyes döntéseit
boncolgatja.
A magyar barokk
levél-irodalom kiemelkedő alakja
Mikes Kelemen (1690—1761)
• a magyar próza kiemelkedő
művelője.
• A Törökországi levelek
(1717—1758) műfaja francia
divatot követ, de megszólal
benne az erdélyi barokk
kultúra, és a székely
hagyományok is.
• A mű személyes és
kordokumentum is egyszerre.
A magyar barokk tudományos
irodalma
Apáczai Csere János (1625-1659)
• Munkásságában összegződött és
egységbe rendeződött a korabeli
Európa valamennyi korszerű
szellemi irányzata.
• Alapvető jelentőségű
tudományos műve, a Magyar
enciclopaedia (1655)
A magyar barokk tudományos
irodalma
Tótfalusi Miklós (1650-1702):
betűmetsző, nyomdász, könyvkiadó.
• A nagyenyedi Bethlen kollégiumban
később Amszterdamban tanult.
• A Blaeu-nyomdában
nyomdászmesterséget és a betűöntést
tanult.
• 1689-ben visszatért Erdélybe.
• Fölújította a református egyház
kolozsvári nyomdáját.
• 1693-tól, több mint száz igényes
nyomtatványt, jelentős részben világi
könyvet adott ki.
A magyar barokk tudományos
irodalma
Pápai Páriz Ferenc (1649-1716 )
• Heidelbergben filozófiai,
Bázelben orvosdoktor lett.
• 1675-ben hazatért s a fejedelem
orvosa lett.
• A nagyenyedi kollégiumban
görög nyelvet, fizikát és logikát
tanított 1680-tól haláláig.
• 1680-ban Kolozsvárt jelent meg a
Pax Corporis c. műve, az első
magyar nyelvű nyomtatott orvosi
könyv.
• Átdolgozta, kibővítette Szenci
Molnár Albert latin-magyar
szótárát
Pápai Páriz Ferenc
A magyar barokk tudományos
irodalma
Bod Péter (1712 - 1769)
református lelkész, irodalomtörténész
• Nagyenyeden, majd a leydeni
egyetemen tanult a teológiát és keleti
nyelveket.
• 1743-ban gr. Bethlen Kata udvari
papjának hívta meg.
• Fő műve: Magyar Athenás (NagySzeben), 1766. (485 életrajz)
Bod Péter
A barokk építészet emlékei
Magyarországon
A magyar barokk építészet
Kastélyok I.
• Az 1650-es évektől Nyugat
Magyarországon bontakozott ki a
barokk stílus.
• Az ország legnagyobb részén és
Erdélyben még a késő reneszánsz
volt az uralkodó.
• A kastélyépítészet barokk stílusa a
sárvári Nádasdy kastély 1653-ban
készült nagytermének
kialakításában jelentkezett először.
• I. Esterházy Pál herceg (16351712), nádor alakíttatta át a régi
kastélyt Kismartonban, 1663 és
1672 között barokk stílusban.
Sárvár
Sárvár
Kismarton
A magyar barokk építészet
Kastélyok II.
Ráckeve, Savoyai kastély
• Az 1700-as évektől a magyar
barokk építészet irányítását az
olasz mesterektől az osztrákok
vették át.
• Az 1690-es években kapcsolódott
be a magyarországi
stílusfejlődésbe a bécsi barokk
nagy mestereinek első
nemzedéke:
• Domenico Martinelli (16501716),
• Fischer von Erlach (1656-1723).
• Savoyai Jenő herceg Ráckevén, a
város határában fekvő, művészi
kerttel kiegészített nyári
rezidenciája jellemzőn barokk
alkotás (1701-1702)
A magyar barokk építészet
Kastélyok III.
• Mária Terézia trónra kerülése új
lendületet adott a főúri
kastélyépítészetnek.
Grassalkovich Antal (1694-1771)
1735-ben kezdte el Gödöllőn
kastélyának felépítését
• A kettős U alakú épület díszudvarával,
hét egyemeletes szárnyával,
templomával, valamint lovardájával és
istállójával, franciakertjével egyedülálló
méretű, reprezentatív barokk együttest
alkotott.
• Mária Terézia 1751-ben, látogatásával
tisztelte meg Grassalkovich grófot.
A magyar barokk építészet
Kastélyok VI.
Fertőd, kastély
Dísztretem
• A barokk kastélyépítészet csúcspontja:
Esterházy Miklós (1714-1790) fertődi
kastélya
• Hazai viszonylatban páratlan együttest
alkotott, melybe nemcsak kerti
épületeket (operaház, színház,
muzsikaház, medencék, kutak,
víztornyok, lovarda és istálló,
vadászház és vadaskert, képtár stb.)
komponálta bele, hanem a park révén
az egész tájat is barokk kompozíciós
egységbe rendezte.
Barokk templomépítészet
Nagyszombat
A reformáció 17. századi térhódításával
szemben fellépő ellenreformáció a
Habsburgok támogatásával jelentős
szakrális építészeti tevékenységet
folytatott a Nyugat-Felvidéken.
• A jezsuita templomok (Nagyszombat,
Győr), kolostorok, püspöki vagy érseki
paloták, a korszak fontos építészeti
alkotásai, melyek már a barokk stílus
első hazai képviselői.
• A királyi Magyarország egyházi
székhelyén, Nagyszombatban 16291637-ben épült a római Il Gesu
egyszerűsített, kiegészített, bécsi
mintára formált változata. A templom
építésze feltehetőleg az itáliai Pietro
Spazzo (1734-1797) volt.
Franz Anton Maulbertsch
1724-1795
• A barokk templomok
nagyszabású freskódíszeit
általában külföldről jött
mesterek készítik, köztük
a legjelentősebb,
• Franz
Anton
Maulbertsch, aki élete fő
műveit nálunk alkotta.
Franz Anton Maulbertsch
Franz Anton Maulbertsch
műveiből
Johann Lucas Kracker
1717-1779
Johann Lucas Kracker
• letelepedett hazánkban és
Jászón, majd Egerben
dolgozott.
• Freskókat, oltárképeket is
festett.
• Kracker fő műve az egri
líceum könyvtártermének
freskója.
Mányoki Ádám
1673-1757
• Korának
legjelentősebb
magyar festője.
• Hamburgban,
majd
Hannoverben tanult.
• II. Rákóczi Ferenc udvari
festőjévé nevezte ki.
• 1724-ben,
visszatért
Magyarországra,.
• 1732-től
Berlinben
és
Lipcsében működött, majd
haláláig
Drezdában
élt
visszavonultan.
Barokk kori magyar szobrászat
• A barokk szobrászat Magyarországon inkább az egyházi,
mint a világi művészetet tekintve hagyott jelentős műveket
az utókorra.
• Az egyházi művészetet főként a díszes templombelsők és a
szenteket ábrázoló plasztikák jellemzik.
• A jóval szegényebben jelen levő világi szobrászat alkotásai
főként a kapuzatok, az épületornamentika és a
stukkószobrászat terén ér el eredményeket.
Georg Raphael Donner
1693-1749
• Donner
1729-1739-ig
Pozsonyban működött mint
az érsek udvari építésze és
szobrásza.
• Donner legismertebb műve a
pozsonyi dóm főoltárának
szoborcsoportja a templom
névadójának,
Szent
Mártonnak lovas szobra,
amint a mecénás Esterházy
arcvonásaival,
magyar
ruhában, megosztja köpenyét
a földön ülő koldussal.
Philipp Jakob Straub
1706-1774
• A Zala megyei Egervár
plébániatemplomának főoltár
tabernákuluma számára készítette a
szobrot a művész.
• A templom kegyura a gróf Széchenyicsalád.
• Az egervári főoltár 1730 körüli szobrai
a stájer barokk hatását mutatják. A
pestis ellen védő szent alakja a fájdalom
és a szenvedés érzékletes
megfogalmazása.
Franz Xaver Messerschmidt
1736-1783
• Fontos
műve:
Kovachich
Márton
György történésznek, a
budai
egyetemi
könyvtár
őrének,
mellszobra.
• Kovachich
maga
rendelte meg portréját,
közvetlenül
a
művésznél
Pozsonyban.
A barokk zene Magyarországon
• A 17-18. század fordulóján az igényes műzenei gyakorlat
megteremtésére elsősorban a püspöki székesegyházak,
nagyobb városi templomok és a szélesebb műveltségű főúri
udvarok vállalkozhattak külföldről érkezett zenészek
alkalmazásával.
• A 18. század folyamán - gyorsan emelkedett a hazai
muzsikusok száma, egyre szélesebb rétegek körében támadt
igény a rendszeres zenélésre. A korábbi központok mellett a
műkedvelő köz- és kisnemesség és a városi polgárság is egyre
jelentősebb együtteseket hozott létre, az iskolákban lényeges
szerepet kapott a zeneoktatás. A művelt értelmiség körében
közkedveltségnek örvendett a hangszeres kamarazene, a dal, a
színpadi zene és az igényes tánczene.
• Az új zenei áramlatok a népzenét sem hagyták érintetlenül,
ugyanakkor a kor műzenéje számos területen szoros
kapcsolatban áll a népdallal és a hangszeres népzenével.
Az Esterházy család és a zene I.
• Az Esterházy-család egymást
követő zeneszerető tagjai
hatalmas vagyonuk tekintélyes
részét áldozták a templomi és
világi zeneélet felvirágoztatására.
• Esterházy Miklós (1582–1645)
még csak trombitásokat és
dobosokat foglalkoztatott.
• Fia, Esterházy Pál (1635–1713),
Magyarország nádora 1711-ben
egy 55 egyházi kantátából álló
gyűjtemény szerzője Harmonia
Celestis címmel, melyet a
magyar barokk zene első
dokumentumaként tartunk
számon.
Kismarton
Az Esterházy család és a zene II.
• Az udvar első jelentős
komponistája Werner Bécsből
érkezett 1728– ban és csaknem
négy évtizeden át, működött itt
karmesterként és komponistaként,
az egyházi zene repertoárjának
gyarapításán fáradozott
• Haydn 1761-től működött itt,
tevékenységének középpontjában
a világi hangszeres műfajok és
az operák állottak.
Werner egy
kézirata
Haydn