Transcript szigeti veszedelem

Zrínyi Miklós :Szigeti
veszedelem
A barokk
• 17.századi kultúra, korstílus(irodalom,festészet, építészet, zene)
• A katolikus megújulás reprezentatív kultúrája
• Jellemzői:
-mély vallásosság
-a földi lét és a transzcendens világ kapcsolata
-érzelmi telítettség, szenvedélyesség
-színpadiasság(illúziókeltés)
-dekorativitás, festőiség, lenyűgöző látványelemek
-monumentalitás
-mozgalmasság
-ellentétek(fény-árnyékhatások),diszharmónia
-pátosz
-bonyolult kompozíció
Zrínyi Miklós(1620-1664)
• Költő, államférfi, hadvezér; művelt főúr
• Célja: a török kiűzése, a nemzeti egység megteremtése
• „eszközei”: „szablya”(törökellenes harcok), „penna”
(prózai és lírai művek)
• Művei:
-Tábori kis tracta
-Vitéz hadnagy
-Mátyás király életéről való elmélkedések
-Az török áfium ellen való orvosság
-Az adriai tengernek syrenája gróf Zrini Miklós
* 1651, Bécs
* Szigeti veszedelem(1645-46;1647-48)+versek
Szigeti veszedelem= barokk eposz
1.
• Antik forma(eposz)+barokk szellemiség
• Antik forma(műfaji konvenciók)
-hős(ök) sorsfordító cselekedete(i)
-eposzi kellékek
* propozíció:”Fegyvert s vitézt éneklek,török hatalmát,/Ki meg merte
várni Szulimán haragját,/Ama nagy Szulimánnak hatalmas
karját,/Az, kinek Európa rettegte szablyáját.”
* invokáció:”Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt,/Arról, ki
fiad szent nevéért bátran holt”
* enumeráció: a török, majd a magyar sereg bemutatása
* deus ex machina: Isten haragja teszi „ostorrá” Szulimán seregét
* verselése eltér az antik mintától: négyütemű tizenkettes sorok
Szigeti veszedelem= barokk eposz
2.
• Barokk szemléletmód:
- hősiesség
- mártíromság
- a három világ kapcsolata(ég, föld, alvilág)
- a Jó és a Rossz küzdelme; a Jó morális
fölénye, győzelme(l.paradox tétel)
- a költő múzsája Szűz Mária
- a vallásos hit mint erős „pajzs”
Szigeti veszedelem- történet
•
•
•
•
Szigetvár ostroma, 1566(ugyanennyi strófából áll)
Főhős: Zrínyi Miklós, a költő dédnagyapja
Ellenfele:Szulimán(Nagy Szulejmán)
Cselekmény(röviden):
- Szulimán támadásának okai: Isten haragja, Arszlán levele
- a szigetvári kapitány híre, imája
- Mehmet veresége Siklós alatt( Eger helyett Szigetvár ellen indul a szultán)
- a szigetiek készülődése, esküje
- Zrínyi levele a királynak(Miksa)
- Szulimán követei, az alku elutasítása
- magyar hőstettek: Juranics, Radivoj, Deli Vid
- Delimán és Cumilla
- Borbála megmenti Deli Videt
- a hadiszerencse fordul: galambposta
- Alderán és az alvilági szellemek
- Zrínyi és ötszáz ember kitörésre készül
- Gábriel harca a démonokkal
- Zrínyi megöli Szulimánt és Delimánt is
- a hősök lelkét angyalok viszik az égbe
Eszmei üzenet
• Paradox tétel
• Kontrasztok a két sereg között: a magyarok egységét eszményíti a
török széthúzással szemben
• A magyar hősök a legkiválóbb erényeket testesítik meg:
bajtársiasság, hazaszeretet, önfeláldozás, erkölcsi tisztaság”Harcolnunk peniglen nem akarmi okért /Kell,hanem keresztény
szerelmes hazánkért,/ Urunkért, feleségünkért, gyermekinkért,/ A
magunk tisztességéért és életünkért.”
• Sorsszerűség
• Változó hadi szerencse(„Sors bona, nihil aliud.”)
• Az eposz embereszménye Zrínyi Miklós
- mitikussá növelt hős, alakja felnagyított (barokkos túlzás)
- athleta Christi: Krisztus követője, életáldozat, sorsának tudatában is
buzdítani képes katonáit
- tiszteli ellenfeleit