Transcript A Magyar Köztársaság Biztonsági Stratégiája

A Magyar Köztársaság
Biztonsági Stratégiája
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
0.0.0.0.0-0
1
A Magyar Köztársaság Biztonsági
Stratégiája(nak vázlata)
 Bevezetés, kiindulás, alapelvek
 Magyarország geopolitikai környezete,
adottságai, nemzeti értékei és érdekei,
történelmi változások
 Biztonságpolitikai kihívások és válaszok
 Biztonságpolitikai eszközök és feladatok
 Összegzés
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
0.0.0.0.0-1
2
Bevezetés, kiindulás, alapelvek
•
•
•
•
•
•
2001.11.08.
politika-biztonságpolitika-védelempolitika
a biztonság komplex fogalommá vált
stratégia - nemzeti biztonsági stratégia - MK
biztonsági stratégiája
az ország biztonsága párt semleges, össznemzeti
ügy
a NATO tagságból és az amerikai tragédiából
kiindulva újraértékelni a biztonságot
az ország jövőjének fontos feltétele a biztonság
minősítése
Várhalmi Miklós
1.0.0.0.0/1
3
Bevezetés, kiindulás, alapelvek
•
•
•
•
2001.11.08.
94/1998(XII.29.) országgyűlési határozat a MK
Biztonság- és védelempolitikájának alapelveiről
a MK Biztonsági Stratégiájának célja megvédeni az
értékeinket-érdekeinket a veszélyforrásokkal
szemben
a stratégia érvényességét a különböző
veszélyforrásoknak, kockázatoknak megfelelő
folyamatos aktualizálással lehet fenntartani
egy átfogó stratégiából kiindulva lehet meghatározni
a biztonság részstratégiáit
Várhalmi Miklós
1.0.0.0.0/1
4
A Magyar Köztársaság Biztonsági
Stratégiája(nak vázlata)
 Bevezetés, kiindulás, alapelvek
 Magyarország geopolitikai környezete,
adottságai, nemzeti értékei és érdekei,
történelmi változások
 Biztonságpolitikai kihívások és válaszok
 Biztonságpolitikai eszközök és feladatok
 Összegzés
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
0.0.0.0.0-1
5
Magyarország geopolitikai környezete,
adottságai, nemzeti értékei és érdekei,
történelmi változások

Geopolitikai környezet, várható tendenciák

Az ország adottságai és lehetőségei

Nemzeti értékek

Nemzeti érdekek és célok
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
2.0.0.0.0.
6
Geopolitikai környezet, várható tendenciák
•
•
•
•
•
•
•
•
2001.11.08.
a hidegháború vége és a Szovjetunió felbomlása
a nemzetközi politikai rendszer és erőviszonyok átalakulása
Oroszország a nemzetközi politika fontos tényezője (természeti
és humán erőforrások, katonai potenciál: nukleáris erő)
a Kelet-Európai országok átalakulásának eltérő üteme és
ellentmondásai
a balkáni fejlődés nemzeti, etnikai, vallási és kulturális
konfliktusai kiéleződésének távlatai
a volt szovjet köztársaságok eltérő társadalmi-gazdasági
átalakulásával járó válságok, különös tekintettel Ukrajnára
Európa és a Baltikum bekapcsolódása az integrációs
folyamatokba: demokrácia, piacgazdaság, jószomszédi viszony
a NATO és az EU közötti együttműködés Európa biztonságát
garantálja
Várhalmi Miklós
2.1.0.0.0
7
Magyarország geopolitikai környezete,
adottságai, nemzeti értékei és érdekei,
történelmi változások

Geopolitikai környezet, várható tendenciák

Az ország adottságai és lehetőségei

Nemzeti értékek

Nemzeti érdekek és célok
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
2.0.0.0.0.
8
Az ország adottságai és lehetőségei
•
•
•
•
•
•
•
2001.11.08.
földrajzilag és történelmileg a centrum és a periféria határán:
eltérő fejlettségű, kultúrájú, vallású országok között
a rendszerváltás óta a biztonságpolitikai mozgástér
kiszélesedett, érdekérvényesítési képesség megnőtt
a piacgazdaság relatíve gyors üteme, gazdasági
súlypontáthelyezés nyugatra
a legnagyobb külföldi tőkeáramlás cél országa
magas színvonalú iparfejlődés, ugyanakkor egyes iparági
elsorvadások és új nemzetközi függőségek
a környező országokban élő magyarokkal kapcsolatos előnyök
és hátrányok
a Magyar Honvédség potenciáljával kapcsolatos problémák a
balkáni NATO feladataink ellátásával kapcsolatosan: felkészítés,
kiképzettség haditechnikai eszközök, anyagi készletek és
objektumok helyzete
Várhalmi Miklós
2.2.0.0.0
9
Magyarország geopolitikai környezete,
adottságai, nemzeti értékei és érdekei,
történelmi változások

Geopolitikai környezet, várható tendenciák

Az ország adottságai és lehetőségei

Nemzeti értékek

Nemzeti érdekek és célok
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
2.0.0.0.0.
10
Nemzeti értékek
Szuverenitás
Biztonság
Demokrácia
Gazdasági fejlődés, szociális biztonság
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
2.3.0.0.0.
11
Szuverenitás
•
•
•
2001.11.08.
a kétpólusú világrend megváltozásával, a társadalmipolitikai rendszerváltással valamint a kül- és
biztonságpolitikai reláció váltással visszanyertük
szuverenitásunkat
új típusú lehetőség a globalizáció és integráció
eredményeként formálódó önrendelkezéshez
ugyanakkor a társadalmi, gazdasági, szociális,
politikai, környezeti, stb. kihívásokat csak nemzetközi
együttműködéssel lehet megoldani, ami az
önrendelkezés egyes elemeinek önkéntes átadásával
jár(kétoldalú, regionális, globális kapcsolatok, stb)
Várhalmi Miklós
2.3.1.0.0
12
Biztonság
•
•
•
•
2001.11.08.
nemzeti létünk alapfeltétele az ország és a lakosság
biztonsága
a biztonság fogalma ma már átfogóbb, mivel a
hagyományos politikai, katonai vonatkozásokon túl
magába foglal jogi, gazdasági, pénzügyi, szociális,
technológiai, környezeti, közbiztonsági, emberi és
kisebbségi stb elemeket is
Magyarország biztonsága a környezet és a
szövetségesek biztonságától elválaszthatatlan
A biztonság fenntartásának elsődleges politikai
eszközei: diplomáciai, gazdasági, kulturális
együttműködések, melyeket a fegyveres testületek és
rendvédelmi szervek erősítenek
Várhalmi Miklós
2.3.2.0.0
13
Demokrácia
•
•
•
2001.11.08.
Magyarországot a valóságos és működő demokrácia
jellemzi általában: nagyrészt kiépültek a jogállamiság
keretei és részben működnek a többpártrendszeren
alapuló politikai demokrácia intézményei
a fegyveres erők és rendvédelmi szervek a
társadalom és a demokratikus hatalmi struktúra
integráns részét képezik, irányításuk és ellenőrzésük
jellemzően alkotmányos
a magyarországi kisebbségek szabadon
gyakorolhatják jogaikat
Várhalmi Miklós
2.3.3.0.0
14
Gazdasági fejlődés, szociális biztonság
•
•
•
•
•
2001.11.08.
nincs biztonság gazdasági biztonság nélkül
a társadalmi fejlődés fontos tapasztalata, hogy nincs
tartós biztonság a lakosság tartós gazdasági és
szociális biztonsága nélkül
Magyarországon kialakultak a vegyes tulajdonon
alapuló piacgazdaság fejlődésének feltételei
az állam újraelosztó szerepe és a piaci
mechanizmusok aránya kedvező tendenciájú, bár
változása lassú
az ország gazdasága nyitott, fejlődése a nemzetközi
munkamegosztástól erősen függ
Várhalmi Miklós
2.3.4.0.0
15
Magyarország geopolitikai környezete,
adottságai, nemzeti értékei és érdekei,
történelmi változások

Geopolitikai környezet, várható tendenciák

Az ország adottságai és lehetőségei

Nemzeti értékek

Nemzeti érdekek és célok
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
2.0.0.0.0.
16
Nemzeti érdekek és célok
Demokrácia, emberi és kisebbségi jogok
Gazdasági, politikai integráció az európai
országokkal
Közös európai biztonság- és védelempolitika
A határon túli magyarok jogainak érvényesítése
A technológia színvonalunk gyors növelése
Az emberi erőforrásaink növelése oktatással
A biztonsági kihívásokkal és a NATO feladatainkkal
arányos fegyveres erők és rendvédelmi szervek
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
2.4.0.0.0.
17
A Magyar Köztársaság Biztonsági
Stratégiája(nak vázlata)
 Bevezetés, kiindulás, alapelvek
 Magyarország geopolitikai környezete,
adottságai, nemzeti értékei és érdekei,
történelmi változások
 Biztonságpolitikai kihívások és válaszok
 Biztonságpolitikai eszközök és feladatok
 Összegzés
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
0.0.0.0.0-1
18
Kihívások és válaszok

Globális kihívások: széleskörű nemzetközi
együttműködést igényelnek

Regionális kihívások: geopolitikai helyzetünk
miatt fokozottan érzékenyek vagyunk

Belső kihívások: az átalakulásunk negatív
jelenségei és a tranzit jellegünk
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
3.0.0.0.0.
19
Globális kihívások
Globalizáció
Instabil régiók kialakulása
Tömegpusztító fegyverek elterjedése
Terrorizmus
Pénzügyi-gazdasági instabilitás
Informatikai és információs kihívások
A legújabb természettudományos-ipari-katonai,stb
kutatások rosszindulatú és ellenőrizhetetlen
felhasználása
Globális környezet- és természetvédelmi veszélyek
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
3.1.0.0.0-1
20
Globalizáció
ellentétes hatásai miatt folyamatos
elemzést igényel
 pozitív hatások: együttműködés,
összefogás, integráció
 negatív hatások: megkülönböztetés,
kirekesztés, uniformizálás

2001.11.08.
Várhalmi Miklós
3.1.1.0.0
21
A globalizáció rendszerkockázata(systemic risk)
•
•
2001.11.08.
A globális tőke nagysebességű világnyerése mellett a
globális szabályozási módok és az új, komplex
biztonsági rendszer kiépülésének jelentős
elmaradása
A lassuló világgazdaság, a recesszió, a
rendszerkockázat és a globalizáció összefüggései
Várhalmi Miklós
3.1.1.2.7.
22
Instabil régiók kialakulása
•
•
•
2001.11.08.
folyamatosan nő a különbség a fejlett és az
elmaradott régiók és országok között
az elmaradott országokban népességrobbanás
tapasztalható
az instabilitás, mint globális kihívás kezelése
nagyrészt attól függ, hogy ezeket az országokat
hogyan sikerül elindítani a társadalmi-gazdasági
fejlődés útján
Várhalmi Miklós
3.1.2.0.0.
23
Tömegpusztító fegyverek elterjedése
•
•
•
•
2001.11.08.
a nemzetközi biztonságra az egyik legnagyobb
veszélyt jelentik(nukleáris, vegyi, biológiai, stb)
egyrészt az eszközök, másrészt a célba jutatásuk
eszközei és technológiája
a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető
államok valamint terrorista csoportok a veszélyesek
Magyarország a non-proliferációs rendszer tagja és
aktívan részt vesz az exportellenőrzésben
Várhalmi Miklós
3.1.3.0.0.
24
Terrorizmus
•
•
•
2001.11.08.
az 1990-es évekig kevésbé érintett ország voltunk
a terrorizmus elleni harc a megváltozott intellektuális
tartalmára is tekintettel megköveteli a hazai és
nemzetközi szervezetek közötti szoros
együttműködést valamint a közös fellépést
alapvetően a nemzetbiztonsági szolgálatok, de más
rendvédelmi szerveknek is fontos feladata a
terrorszándék felderítése, a megelőzése, kezelése
Várhalmi Miklós
3.1.4.0.0.
25
Pénzügyi-gazdasági instabilitás
•
•
•
a globalizáció növeli a világgazdasági feszültségeknek és
válságoknak a nemzetgazdaságokra gyakorolt hatásait
globális veszély a pénzügyi és reálfolyamatok szétválása és az
ebből eredő instabilitás lehetősége(végső esetben a a világ
pénzügyi rendszerének részbeni vagy teljes összeomlása)
Megelőzésének, kivédésének eszközei:
•
•
•
•
2001.11.08.
gazdasági kockázatvállalások mértéke
gazdasági zavarelhárításokhoz tartalékképzés
gazdasági válsághelyzetekben ellátás kezelés
egyéb
Várhalmi Miklós
3.1.5.0.0.
26
Informatikai és információs kihívások
•
•
•
2001.11.08.
az információs forradalom, az információs társadalom és az
elektronikus közigazgatás a XXI. század jelentős kezdeményei
és a jövőben még alapvetőbb befolyást gyakorolnak a termelés,
a szolgáltatás és a védelem területeire is
az információs hálózatok széleskörű kiépülése lehetővé teszi a
terrorizmus, a szervezett bűnözés térhódítását, a védett
rendszerekbe való bejutást, jelentős hatású visszaéléseket, a
pénzügyi, államigazgatási és katonai rendszerek tönkretételét
Magyarország fontos érdeke, hogy az infokommunikációban is
felzárkózzon és nemzetközi összefogás részeseként megvédje
nemzeti informatikai infrastruktúráját
Várhalmi Miklós
3.1.6.0.0.
27
A legújabb természettudományos-ipari-katonai,stb
kutatások rosszindulatú és ellenőrizhetetlen
felhasználása(néhány példával jellemezve)
•
•
•
•
•
•
•
2001.11.08.
NANOTECHNOLÓGIA
a nanotechnológia, mint egy új ipari forradalom lehetővé teszi, hogy az
anyagok és a tárgyak közvetlenül atomokból és molekulákból is
felépíthetők és így létrehozhatók intelligens anyagok, amely a sejtekbe
is beépíthető
az új tudomány gazdagságot és pusztítást is hozhat, mint más
esetekben, mivel a tömegpusztító fegyverek miniatürizálása is
feltételezhető
GENOM KUTATÁS-GÉNTÉRKÉP
a gyógyítás forradalma várható
az emberek egészségügyi, képességbeli minősítése,
kategorizálhatósága, manipulálhatósága komoly veszélyeket rejthet
a teljes reprodukáló klónozással a gonosz hatalmak névtelen,
nyilvántartásokban nem szereplő, az ösztönök és érzelmek teljes körű
kikapcsolásával manipulálható, akár bármikor megsemmisíthető
embereket lehet „gyártani”.
Várhalmi Miklós
3.1.7.0.0.
28
Globális környezet- és természetvédelmi
veszélyek
•
•
a természeti környezet gondatlan vagy tudatos rombolása
kofliktusokhoz vezethet
a globális környezeti egyensúly megbomlása globális veszélyt is
jelenthet:
•
•
•
•
•
•
2001.11.08.
ózonréteg károsítása(üvegházhatás)
erdők pusztítása
víz, levegő földszennyezések
élővilág pusztulása
egyebek
Magyarország részt vesz a széleskörű nemzetközi
összefogásokban, melyekkel nagyobb esély van ezen
jelenségek megelőzésére és kezelésére
Várhalmi Miklós
3.1.8.0.0.
29
Kihívások és válaszok

Globális kihívások: széleskörű nemzetközi
együttműködést igényelnek

Regionális kihívások: geopolitikai helyzetünk
miatt fokozottan érzékenyek vagyunk

Belső kihívások: az átalakulásunk negatív
jelenségei és a tranzit jellegünk
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
3.0.0.0.0.
30
Regionális kihívások
egyes országok fejlettsége miatti leszakadások
egyes országok instabilitásának jellege és mértéke
a szovjet utódállamok kockázati hatásai
a balkáni régió hatásai
a mediterrán térség hatásai
illegális és tömeges migráció
a határon túli magyarok helyzete
az ország ellátás- és piacbiztonsága(energia, nyersanyag,
élelmiszer,stb)
környezet és természetvédelmi biztonság, katasztrófa elhárítás
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
3.2.0.0.0-1
31
Egyes országok fejlettségi és fejlődésbeli
különbségének növekedése, egymástól való
leszakadásai
•
•
•
2001.11.08.
a Közép- és Kelet-európai országok politikai,
társadalmi és gazdasági változásai az eltérő
történelmi és kulturális hagyományok, gazdasági
adottságok, a reformok iránti elkötelezettségek miatt
eltérő ütemben és formában mennek végbe
a különbségek az eltérő fejlődési ütemek miatt
tovább nőhetnek
szerepünk az lehet, hogy a társadalmi-gazdasági
törésvonalak ne állandósuljanak és ne jelentsenek
számottevő konfrontációkat
Várhalmi Miklós
0.0.0.0.0.0.0
32
Egyes országokon belüli instabilitások jelleg és mértéke
•
a gazdasági fejletlenség, az elhúzódó válság és a
lemaradás belső társadalmi és politikai instabilitást
gerjeszthet:
•
•
•
•
•
•
2001.11.08.
euroatlanti értékekkel szemben állás
szélsőséges politikai erők előretörése
agresszív nacionalizmus erősödése
külső és belső ellenségkeresés
demokratikus jogok korlátozása
Magyarország szerepe, hogy aktívan segítse a
felzárkózni kívánó országokat
Várhalmi Miklós
3.2.2.0.0.
33
A szovjet utódállamok kockázati hatásai
•
•
•
•
•
•
2001.11.08.
Alapvetően két utódállam hatása fontos számunkra:
Oroszország és Ukrajna
Oroszország esetén a tartós instabilitás veszélyes a természeti
erőforrások, a lakosság és a fegyveres erők mérete miatt is,
különös tekintettel a nukleáris potenciálra
elkerülendő Oroszország világpolitikai és világgazdasági
elszigetelődése, melyben Magyarországnak is fontos szerepe
van
tartós európai biztonság csak Oroszországgal együtt
lehetséges, amihez azonban Oroszország szándékára is
szükség van
Ukrajna függetlensége Magyarország fontos biztonságpolitikai
érdeke
Ukrajna kinyilvánította csatlakozási szándékát az Európai
Unióhoz és szoros kapcsolatokat ápol a NATO-val
Várhalmi Miklós
3.2.3.0.0.
34
A balkáni régi hatásai
•
•
•
a demokratikus irányba tett lépések ellenére Európa második
világháború utáni legpusztítóbb konfliktusa – a délszláv válság –
még nem teljesen lezárt, az önfenntartó békét még nem sikerült
megteremteni
Magyarországot a szomszédsága és a vajdasági magyar
nemzeti kisebbség érintettsége folytán a térség feszültségei és
konfliktusai különösen érzékenyen érintik
a katonainál közvetlenebb fenyegetést jelentenek számunkra:
•
•
•
•
•
•
•
2001.11.08.
a szállítási útvonalak elzáródása
a balkáni piacok tartós elvesztése
a migráció
az illegális kereskedelem
a fegyver- kábítószer- és embercsempészet
a határokon átnyúló bűnözés egyéb formái
rendezés csak nemzetközi együttműködésben lehetséges
Várhalmi Miklós
3.2.4.0.0.
35
A mediterrán térség hatásai
•
•
•
2001.11.08.
Magyarországot közvetlenül nem érintik a térség problémái,
közvetve, a NATO tagságunk kapcsán viszont igen
a térség hagyományosan konfliktusoktól terhes, ahol a
szegénység, a gyors népesség-növekedés, a migráció, a
kulturális és vallási ellentétek, a szélsőséges mozgalmak, a
területi viták, a hagyományos fegyverek felhalmozása,
kiegészülve a tömegpusztító fegyverek birtoklására irányuló
törekvésekkel veszélyeztetik a stabilitást
a Mediterrán Fórumon belül a NATO már 1994-ben elindította a
párbeszédet Egyiptommal, Izraellel, Jordániával, Mauritániával,
Marokkóval és Tunéziával
Várhalmi Miklós
3.2.5.0.0.
36
Illegális és tömeges migráció
•
•
2001.11.08.
a migráció Magyarországot eddig elsőorban tranzitországként érintette, de a korábbi cél-országok
szigorodó bevándorlási politikája és gazdasági
fejlődésünk következtében egyre többen tekintik
hazánkat cél-országnak
Magyarország a nemzetközi egyezmények
részeseként igazodik az EU tagállamainak migrációs
és bevándorlásügyi gyakorlatához
Várhalmi Miklós
3.2.6.0.0.
37
A határon túli magyarok helyzete
•
•
•
•
•
2001.11.08.
a határon túli magyarok részei a magyar nemzetnek
közösségeik aktív közreműködésével a Magyar Köztársaság
jelentős mértékben erősítheti a térség stabilitását és a
szomszédos államokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatait
politikánk általános célja a határon túli magyarok
összefüggésében a kisebbségek egyéni és közösségi jogainak
biztosítása
a
nyugat-európai
demokráciák
működő
gyakorlatának megfelelően
ugyanakkor Magyarországnak fokoznia kell erőfeszítéseit a
szomszédos országok euroatlanti integrációs szervezetekhez
való közeledésének és integrációjának támogatására, mert ez a
demokratikus intézmények és a jogállamiság megerősödését
eredményezi
sajnos konfliktusforrást is jelent az értük folyó tevékenységünk,
különös tekintettel az egyes szomszédos országok esetében
Várhalmi Miklós
3.2.7.0.0.
38
Az ország ellátás- és piacbiztonsága
•
Energiahordozók
•
•
•
•
Nyersanyagok: saját és import
Élelmiszer: saját és import
Export és import piacok
•
2001.11.08.
jelentős részét a szovjet utódállamok biztosítják, ami
egyoldalú függőséget jelent, bár rendelkezünk elégséges
alternatív forrással
a piacbiztonság az exportorientált magyar gazdaság
kulcsfontosságú eleme
Várhalmi Miklós
3.2.8.0.0.
39
Környezet- és természetvédelemi
biztonság, katasztrófa elhárítás
•
•
•
2001.11.08.
napjainkra fontos problémává vált a környezeti károk, a
természeti és ipari katasztrófák megelőzése, illetve
következményeik felszámolása
Magyarországot földrajzi adottságainál fogva fokozottan érintik a
Kárpát-medence szomszédos országaiban keletkező környezeti
ártalmak, az árvizek, a víz és levegő-szennyezés, valamint az
esetleges ipari katasztrófák
a NATO polgári veszélyhelyzeti tervezési rendszerével
összhangban álló egységes katasztrófa-elhárítási rendszer
kiépítése szükséges, melynek törvényi, intézményi, személyi és
technikai feltételeit biztosítani kell
Várhalmi Miklós
3.2.9.0.0.
40
Kihívások és válaszok

Globális kihívások: széleskörű nemzetközi
együttműködést igényelnek

Regionális kihívások: geopolitikai helyzetünk
miatt fokozottan érzékenyek vagyunk

Belső kihívások: az átalakulásunk negatív
jelenségei és a tranzit jellegünk
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
3.0.0.0.0.
41
Belső kihívások
a belső biztonsági helyzetet két alapvető tényező
befolyásolja:
a társadalmi-gazdasági átalakulást kísérő negatív
jelenségek
az instabil régiók régiók közötti összeköttetési útvonalak
rajtunk keresztül húzódnak
szervezett bűnözés
kábítószer kereskedelem és fogyasztás
feketegazdaság és korrupció
demográfiai problémák
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
3.3.0.0.0-1
42
Szervezett bűnözés
•
•
•
•
2001.11.08.
az utolsó évtizedben összességében nőtt
ezek a csoportok bekapcsolódtak a kábítószer-, fegyver-,
stratégiai anyag-, gépjármű- és embercsempészetbe
a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében:
•
eredményesebbé kell tenni a bűnüldöző,
igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási szervek
munkáját
•
javítani kell szervezeti és technikai feltételeiket, anyagi és
erkölcsi elismertségüket valamint szakmai felkészültségüket
•
erősíteni kell a szervezett bűnözés elleni fellépésben érintett
hazai és nemzetközi szervek együttműködését valamint a
kölcsönös információ-csere biztonságát, hatékonyságát
a megelőzésre is megfelelő hangsúlyt kell helyezni
Várhalmi Miklós
3.3.1.0.0.
43
Kábítószer kereskedelem és fogyasztás
•
•
•
2001.11.08.
Magyarország a kábítószer kereskedelem jelentős
tranzitállomása, hiszen az országon keresztül vezet az egyik
olyan útvonal, amely összeköti a termelőket a nyugat-európai
fogyasztókkal
a kábítószer fogyasztás terjedése komplex probléma, ami
önmagában is gerjeszti a bűnözést, de biztonságpolitikailag
elsősorban azért veszélyes, mert erősíti a bűnözés szervezett
formáját
a kábítószer fogyasztás terjedése még megállítható, a
felvilágosító munka kiterjesztése mellett, határozottan fel kell
lépni a kábítószerek szállítóival, forgalmazóival szemben
Várhalmi Miklós
3.3.2.0.0.
44
Feketegazdaság és korrupció
•
•
•
•
2001.11.08.
a rendszerváltás óta a gazdasági és társadalmi átalakulás során
megerősödött a feketegazdaság
a feketegazdaság egy bizonyos mérték felett nemcsak az állami
bevételek kiesésével veszélyezteti a társadalmi stabilitást, de
rontja a gazdasági szabályozók hatását, aláássa a
törvényességbe vetett hitet és a politikába beszivárogva
befolyásolni igyekszik a gazdasági szabályozást és ellenőrzést
a korrupció, a feketegazdaság és a szervezett bűnözés sokszor
egymással összefonódó jelenségek, amelyek akadályozzák a
piacgazdaság normális működését
külön figyelmet kell fordítanunk arra, hogy megakadályozzuk a
bűnözői csoportok kapcsolatépítését a politikai élet szereplői, a
törvényhozás. az igazságszolgáltatás, a fegyveres erők és
rendvédelmi szervek valamint a média irányába
Várhalmi Miklós
3.3.3.0.0.
45
Demográfiai problémák
•
•
•
2001.11.08.
a nemzet számszerű csökkenésének önmagában is
negatív voltán túl az előre jelezhető folyamatok két
módon veszélyeztetik az ország stabilitását
egyrészt
a
korstruktúra
várható
változása
meghatározza a gazdaságilag aktív és passzív
lakosság arányát és ezen keresztül az ország
jövedelemtermelő és eltartó képességét
másrészt a demográfiai változások nemcsak a
társadalom jövedelemtermelő képességét határozzák
meg, hanem a bevételi oldal csökkenése együtt jár a
kiadási oldal növekedésével
Várhalmi Miklós
3.3.4.0.0.
46
A Magyar Köztársaság Biztonsági
Stratégiája(nak vázlata)
 Bevezetés, kiindulás, alapelvek
 Magyarország geopolitikai környezete,
adottságai, nemzeti értékei és érdekei,
történelmi változások
 Biztonságpolitikai kihívások és válaszok
 Biztonságpolitikai eszközök és feladatok
 Összegzés
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
0.0.0.0.0-1
47
Eszközök és feladatok
 Külpolitika
 Belpolitika
 Gazdaságpolitika
 Védelempolitika
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
4.0.0.0.0-1
48
Külpolitikai eszközök és feladatok
kapcsolatunk a világ országaival, a különböző
érdekviszonyok alapján kezelendő régiókkal
részvételünk a különböző nemzetközi
szervezetekben(ENSZ, NATO EBESZ, OECD, stb)
közös érdekeltségű partnereink
ellenérdekelt országok
egyebek
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
4.1.0.0.0.
49
Belpolitikai eszközök és feladatok
többpártrendszer
parlamenti demokratizmus-erkölcs-kultúra
a kormány- és az ellenzéki pártok
együttműködésének jellege
társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés
réteg és szakmapolitika
állam- és közigazgatási gyakorlat az állampolgárok
szolgálatában
vallási és etnikai kérdések
egyebek
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
4.2.0.0.0
50
Gazdaságpolitikai eszközök és feladatok
költségvetési politika-költségvetési egyensúly
egészségügy-oktatás-közművelődés
vidékpolitika-térségfejlesztés
bel- és külföldi adósságszolgálat kezelése
családtámogatási és szociális ellátási rendszer
nyugdíjrendszer
elsődleges és másodlagos elosztórendszerek jellege
termelési és műszaki fejlesztési támogatások
központi elvonások jellege és mértéke
bér- és jövedelempolitika
egyebek
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
4.3.0.0.0.
51
Védelempolitika, különös tekintettel a komplex
biztonságon belül a fegyveres testületek és rendvédelmi
szervek feladataira
a Magyar Köztársaságot közvetlen, fegyveres, katonai támadás
veszélye nem fenyegeti
külső biztonságunkat a NATO keretében biztosítjuk
továbbra is szükség van a fegyveres erők speciális felkészültségére és
eszközeire: természeti és ipari katasztrófák megelőzésében illetve
következményeinek elhárításában, különleges műszaki feladatok
elvégzésében, jelentős menekülthullám esetén a menekültek
elhelyezésében és védelmében, robbanóanyagok hatástalanításában
valamint terrorista akciók megelőzésében és elhárításában
a cél egy olyan új, kisebb, a vállalt szövetségi kötelezettségeket
teljesíteni képes, finanszírozható, képességalapú haderő kialakítása,
amely békében is hatékonyan működtethető
a védelmi szervezetek arculatát, kapcsolatrendszerét, nyilvánosságát
úgy kell kialakítani, hogy a társadalom elegendő és rendszeres
információt kapjon a haderőről ahhoz, hogy biztonságérzete folyamatos
legyen, illetve ítéletet alkothasson az elköltött közpénzek
eredményességéről
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
4.4.0.0.0/1
52
Védelempolitika, különös tekintettel a komplex
biztonságon belül a fegyveres testületek és rendvédelmi
szervek feladataira
az alapvető hadiipari kapacitásokat, illetve kutatási-fejlesztési
képességeket a jövőben is meg kell tartani, amiben célszerű az állami
szerepvállalás.
a Határőrség határrendészeti és határvédelmi feladatokat lát el
a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott feladataik
elvégzésével elősegítik az ország szuverenitásának, alkotmányos
rendjének védelmét, a nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítését és
információkat biztosítanak a kormányzati döntésekhez. A polgári és
katonai titkosszolgálatok korszerűsítésénél a hatékonyság, a
megelőzés és a gazdaságosság növelése a cél, különös tekintettel a
megváltozott veszélyforrásoknak, kockázatoknak. Továbbá meg kell
felelni a NATO-tagságból eredő feladatoknak és együttműködési
követelményeknek is
a Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján a fegyveres testületek és
rendvédelmi szervek tevékenységét és feladatait felülvizsgálva kell
meghatározni és újraszabályozni a nemzeti védelmi struktúrában
tevékenységüket, helyüket és szerepüket
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
4.4.0.0.0/2
53
A Magyar Köztársaság Biztonsági
Stratégiája(nak vázlata)
 Bevezetés, kiindulás, alapelvek
 Magyarország geopolitikai környezete,
adottságai, nemzeti értékei és érdekei,
történelmi változások
 Biztonságpolitikai kihívások és válaszok
 Biztonságpolitikai eszközök és feladatok
 Összegzés
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
0.0.0.0.0-1
54
Összegzés
 Tökéletes
biztonság elvileg nem
lehetséges, mivel sem az egyes
emberek sem pedig az
államapparátusok sem megbízhatóak
tökéletesen
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
5.0.0.0.0/1
55
Összegzés

A biztonság csak a demokráciák emberi
szabadságjogainak korlátozása mellett
optimalizálható. Az ellenőrzés növelésének
szélső értéke a diktatúra, ami már nem nyújt
biztonságot sem a merényletek sem pedig
az élet védelmében. A megoldás a biztonság
és a szabadság közötti helyes arányokban
van.
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
5.0.0.0.0/2
56
Összegzés
A
biztonság átfogó, komplex fogalommá
vált, melynek egyes elemei nem
választhatók el egymástól, a
kihívásokra adandó válaszok nem
szűkíthetők le egyes elemekre.
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
5.0.0.0.0/3
57
Összegzés

A komplex biztonságot csak a megfelelő és
komplex védelem nyújthatja, melynek minél
inkább megelőzőnek kell lenni és nem pedig
utólag vagy késve aktivizálódni. A
megelőzéshez igen aktív, érzékeny,
szervezett, tudatos, információszerző és
elemző, feldolgozó munka szükséges a
kormányzati irányítás és a végrehajtás
oldaláról is.
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
5.0.0.0.0/4
58
Összegzés

A nemzeti biztonság közvetlen védelmét a
fegyveres testületi(katonai) és rendvédelmi
szervek(rendőri, titkosszolgálati, stb) között
oly módon kell felosztani, amennyire jellegük,
felkészíthetőségük legjobban megfelelhet a
folyamatos változásban lévő kihívásoknak,
kockázatoknak és veszélyforrásoknak.
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
5.0.0.0.0/5
59
Összegzés

A MK Biztonsági Stratégiájának vázlata további
kidolgozásokkal finomíthatóan magába foglalja a kor
legfontosabb kihívásait, az azokra adandó
válaszokat. Az egyes ágazatok részstratégiáját erre
alapulva lehet elkészíteni, mint például: külpolitikai,
katonai, rendőri, nemzetbiztonsági, gazdasági,
pénzügyi, tudományos, oktatási, egészségügyi,
környezetvédelmi, közigazgatási, államháztartási,
szociális, infokommunikációs, polgári védelmi és
katasztrófa elhárítási, stb.
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
5.0.0.0.0/6
60
Összegzés

A szerző az anyagot a teljesség igénye és
lehetősége nélkül valamint az egyes témák
eltérő mélységű kidolgozottsága mellett
állította össze az idevonatkozó irodalom és
forrásmunkák alapján.
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
5.0.0.0.0/7
61
Fontosabb forrásmunkák
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
2001.11.08.
Biztonsági tanulmányok az 1990-es évekre(Shultz-Godson-Greenwood)
A katonai stratégia kutatás a NATO-ban(Dr Hajma Lajos)
Az új század nemzetbiztonsági stratégiája
Nemzeti biztonsági stratégia, nemzeti katonai stratégia és katonai doktrína
A nemzeti biztonsági- és katonai stratégia elméleti és gyakorlati kérdései(Dr
Szternák György)
A nemzet biztonsága(Dr Szikinger István)
A biztonsági stratégia kidolgozása során érvényesítendő elvek és
módszerek(Jávor Endre)
Biztonság, nemzetbiztonság, biztonságpolitika(Konéta György)
Doktori- és kandidátusi értekezések, szakmai műhelymunkák, tanulmányok
és kéziratok.
Várhalmi Miklós
5.0.0.0.0/8
62
A komplex Nemzeti Biztonsági Stratégia
kidolgozása csak jól szervezetten, nyitottan
és együttműködően, minden parlamenti
pártot és szakértői-szakmapolitikai testületet
átfogóan lehet igazán eredményes.Ez
valójában egy célszerű és szükséges nemzeti
összefogást jelent, ami által a biztonságunk
pártpolitikai csatározások áldozatává is
válhat,amit nem engedhetünk meg.
2001.11.08.
Várhalmi Miklós
5.0.0.0.0/9
63