Slide 1

Húsvét
Készítette: Fekete Krisztina

• A húsvét szó eredete arra vezethető vissza, hogy húsvét vasárnap
ér véget a 40 napos böjt. A zsidó húsvét a pászkaünnep, az
egyiptomi szabadulásra való emlékezés, míg a keresztény húsvét
Jézus Krisztus feltámadásáról való megemlékezés. Húsvét
szorosan kapcsolódik a tavasz eljöveteléhez. A barkaszentelés a
keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A barkát
virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának
bajelhárító szerepe van.Böjt: A 40 napos böjt hamvazó szerdán
kezdődik. A név arra utal, hogy ezen a napon a templomban
megszentelik az előző évi barka hamuját. A böjt alatt nem ettek húst,
zsír helyett olajjal vagy vajjal főztek, száraz növényi ételeket ettek,
általában csak napi egyszer étkeztek. Ma már nem ilyen szigorú a
böjt, főleg nagypéntekre vonatkozik, mely Krisztus halálának
napja.A sonkát szombaton este kezdik meg, a böjtöt ezzel zárják. A
feltámadás napja húsvét vasárnap. Ekkor sonkát esznek főtt
tojással és tormával, de e nap étele a bárány is.Húsvét hétfő a
locsolás napja, a locsolás az ősi termékenységvarázsló és
megtisztuló rítusban gyökerezik.

•

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását
ünneplik mindenhol. A történet szerint két nappal előtte, pénteken,
feszítették keresztre a római katonák. Azzal gyanúsították, hogy
forradalmat indíthatott volna a tanitásaival, és ő akart lenni a király. Ezért
csúfságból tövises koronát tettek a fejére. Kezét, lábát odaszegezték a
kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus
Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Meg is
halt néhány órán belül. A családja eltemette. Egy barlangot ástak a
domboldalba az Olajfák hegyén. Egy nagy, nehéz kővel takarták be a
sírt. Másnap szombat volt és a tízparancsolat szerint pihenni kell. A
családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki újra a sírhoz. Üres volt a
gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már
itt, mert feltámadt!" A világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi
ünnepet a nem keresztény vallásúak is. Az emberek mindig örvendeztek és
megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. A leguniverzálisabb
szimbólum a tojás. A termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori
ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás. Már az ősi
Babilonban, később az egyiptomi templomokat is díszítették velük
tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik.

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!


Slide 2

Húsvét
Készítette: Fekete Krisztina

• A húsvét szó eredete arra vezethető vissza, hogy húsvét vasárnap
ér véget a 40 napos böjt. A zsidó húsvét a pászkaünnep, az
egyiptomi szabadulásra való emlékezés, míg a keresztény húsvét
Jézus Krisztus feltámadásáról való megemlékezés. Húsvét
szorosan kapcsolódik a tavasz eljöveteléhez. A barkaszentelés a
keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A barkát
virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának
bajelhárító szerepe van.Böjt: A 40 napos böjt hamvazó szerdán
kezdődik. A név arra utal, hogy ezen a napon a templomban
megszentelik az előző évi barka hamuját. A böjt alatt nem ettek húst,
zsír helyett olajjal vagy vajjal főztek, száraz növényi ételeket ettek,
általában csak napi egyszer étkeztek. Ma már nem ilyen szigorú a
böjt, főleg nagypéntekre vonatkozik, mely Krisztus halálának
napja.A sonkát szombaton este kezdik meg, a böjtöt ezzel zárják. A
feltámadás napja húsvét vasárnap. Ekkor sonkát esznek főtt
tojással és tormával, de e nap étele a bárány is.Húsvét hétfő a
locsolás napja, a locsolás az ősi termékenységvarázsló és
megtisztuló rítusban gyökerezik.

•

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását
ünneplik mindenhol. A történet szerint két nappal előtte, pénteken,
feszítették keresztre a római katonák. Azzal gyanúsították, hogy
forradalmat indíthatott volna a tanitásaival, és ő akart lenni a király. Ezért
csúfságból tövises koronát tettek a fejére. Kezét, lábát odaszegezték a
kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus
Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Meg is
halt néhány órán belül. A családja eltemette. Egy barlangot ástak a
domboldalba az Olajfák hegyén. Egy nagy, nehéz kővel takarták be a
sírt. Másnap szombat volt és a tízparancsolat szerint pihenni kell. A
családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki újra a sírhoz. Üres volt a
gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már
itt, mert feltámadt!" A világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi
ünnepet a nem keresztény vallásúak is. Az emberek mindig örvendeztek és
megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. A leguniverzálisabb
szimbólum a tojás. A termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori
ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás. Már az ősi
Babilonban, később az egyiptomi templomokat is díszítették velük
tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik.

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!


Slide 3

Húsvét
Készítette: Fekete Krisztina

• A húsvét szó eredete arra vezethető vissza, hogy húsvét vasárnap
ér véget a 40 napos böjt. A zsidó húsvét a pászkaünnep, az
egyiptomi szabadulásra való emlékezés, míg a keresztény húsvét
Jézus Krisztus feltámadásáról való megemlékezés. Húsvét
szorosan kapcsolódik a tavasz eljöveteléhez. A barkaszentelés a
keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A barkát
virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának
bajelhárító szerepe van.Böjt: A 40 napos böjt hamvazó szerdán
kezdődik. A név arra utal, hogy ezen a napon a templomban
megszentelik az előző évi barka hamuját. A böjt alatt nem ettek húst,
zsír helyett olajjal vagy vajjal főztek, száraz növényi ételeket ettek,
általában csak napi egyszer étkeztek. Ma már nem ilyen szigorú a
böjt, főleg nagypéntekre vonatkozik, mely Krisztus halálának
napja.A sonkát szombaton este kezdik meg, a böjtöt ezzel zárják. A
feltámadás napja húsvét vasárnap. Ekkor sonkát esznek főtt
tojással és tormával, de e nap étele a bárány is.Húsvét hétfő a
locsolás napja, a locsolás az ősi termékenységvarázsló és
megtisztuló rítusban gyökerezik.

•

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását
ünneplik mindenhol. A történet szerint két nappal előtte, pénteken,
feszítették keresztre a római katonák. Azzal gyanúsították, hogy
forradalmat indíthatott volna a tanitásaival, és ő akart lenni a király. Ezért
csúfságból tövises koronát tettek a fejére. Kezét, lábát odaszegezték a
kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus
Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Meg is
halt néhány órán belül. A családja eltemette. Egy barlangot ástak a
domboldalba az Olajfák hegyén. Egy nagy, nehéz kővel takarták be a
sírt. Másnap szombat volt és a tízparancsolat szerint pihenni kell. A
családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki újra a sírhoz. Üres volt a
gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már
itt, mert feltámadt!" A világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi
ünnepet a nem keresztény vallásúak is. Az emberek mindig örvendeztek és
megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. A leguniverzálisabb
szimbólum a tojás. A termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori
ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás. Már az ősi
Babilonban, később az egyiptomi templomokat is díszítették velük
tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik.

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!


Slide 4

Húsvét
Készítette: Fekete Krisztina

• A húsvét szó eredete arra vezethető vissza, hogy húsvét vasárnap
ér véget a 40 napos böjt. A zsidó húsvét a pászkaünnep, az
egyiptomi szabadulásra való emlékezés, míg a keresztény húsvét
Jézus Krisztus feltámadásáról való megemlékezés. Húsvét
szorosan kapcsolódik a tavasz eljöveteléhez. A barkaszentelés a
keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A barkát
virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának
bajelhárító szerepe van.Böjt: A 40 napos böjt hamvazó szerdán
kezdődik. A név arra utal, hogy ezen a napon a templomban
megszentelik az előző évi barka hamuját. A böjt alatt nem ettek húst,
zsír helyett olajjal vagy vajjal főztek, száraz növényi ételeket ettek,
általában csak napi egyszer étkeztek. Ma már nem ilyen szigorú a
böjt, főleg nagypéntekre vonatkozik, mely Krisztus halálának
napja.A sonkát szombaton este kezdik meg, a böjtöt ezzel zárják. A
feltámadás napja húsvét vasárnap. Ekkor sonkát esznek főtt
tojással és tormával, de e nap étele a bárány is.Húsvét hétfő a
locsolás napja, a locsolás az ősi termékenységvarázsló és
megtisztuló rítusban gyökerezik.

•

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását
ünneplik mindenhol. A történet szerint két nappal előtte, pénteken,
feszítették keresztre a római katonák. Azzal gyanúsították, hogy
forradalmat indíthatott volna a tanitásaival, és ő akart lenni a király. Ezért
csúfságból tövises koronát tettek a fejére. Kezét, lábát odaszegezték a
kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus
Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Meg is
halt néhány órán belül. A családja eltemette. Egy barlangot ástak a
domboldalba az Olajfák hegyén. Egy nagy, nehéz kővel takarták be a
sírt. Másnap szombat volt és a tízparancsolat szerint pihenni kell. A
családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki újra a sírhoz. Üres volt a
gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már
itt, mert feltámadt!" A világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi
ünnepet a nem keresztény vallásúak is. Az emberek mindig örvendeztek és
megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. A leguniverzálisabb
szimbólum a tojás. A termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori
ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás. Már az ősi
Babilonban, később az egyiptomi templomokat is díszítették velük
tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik.

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!


Slide 5

Húsvét
Készítette: Fekete Krisztina

• A húsvét szó eredete arra vezethető vissza, hogy húsvét vasárnap
ér véget a 40 napos böjt. A zsidó húsvét a pászkaünnep, az
egyiptomi szabadulásra való emlékezés, míg a keresztény húsvét
Jézus Krisztus feltámadásáról való megemlékezés. Húsvét
szorosan kapcsolódik a tavasz eljöveteléhez. A barkaszentelés a
keresztény és a "pogány" szokások ötvözetét mutatja. A barkát
virágvasárnap a templomban megszentelik. A szentelt barkának
bajelhárító szerepe van.Böjt: A 40 napos böjt hamvazó szerdán
kezdődik. A név arra utal, hogy ezen a napon a templomban
megszentelik az előző évi barka hamuját. A böjt alatt nem ettek húst,
zsír helyett olajjal vagy vajjal főztek, száraz növényi ételeket ettek,
általában csak napi egyszer étkeztek. Ma már nem ilyen szigorú a
böjt, főleg nagypéntekre vonatkozik, mely Krisztus halálának
napja.A sonkát szombaton este kezdik meg, a böjtöt ezzel zárják. A
feltámadás napja húsvét vasárnap. Ekkor sonkát esznek főtt
tojással és tormával, de e nap étele a bárány is.Húsvét hétfő a
locsolás napja, a locsolás az ősi termékenységvarázsló és
megtisztuló rítusban gyökerezik.

•

A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását
ünneplik mindenhol. A történet szerint két nappal előtte, pénteken,
feszítették keresztre a római katonák. Azzal gyanúsították, hogy
forradalmat indíthatott volna a tanitásaival, és ő akart lenni a király. Ezért
csúfságból tövises koronát tettek a fejére. Kezét, lábát odaszegezték a
kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papírt, amin ez állt: I.N.R.I. - Iesus
Nazarensis, Rex Iudeae. Magyarul: Názáreti Jézus, Judea királya. Meg is
halt néhány órán belül. A családja eltemette. Egy barlangot ástak a
domboldalba az Olajfák hegyén. Egy nagy, nehéz kővel takarták be a
sírt. Másnap szombat volt és a tízparancsolat szerint pihenni kell. A
családja és a tanítványai csak vasárnap mentek ki újra a sírhoz. Üres volt a
gödör! Egy angyal állt mellette és azt mondta a gyászolóknak: "Nincs már
itt, mert feltámadt!" A világ minden táján ünnepelnek valamilyen tavaszi
ünnepet a nem keresztény vallásúak is. Az emberek mindig örvendeztek és
megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. A leguniverzálisabb
szimbólum a tojás. A termékenységet, új életet juttatja eszünkbe. Gyakori
ötlet a tojások színezése, a "piros", vagy "hímes" tojás. Már az ősi
Babilonban, később az egyiptomi templomokat is díszítették velük
tavasszal. Ma a legmesteribben díszitett tojásokat az ukránok készítik.

Pálinkás jó reggelt kívánok e háznak,
Főképp a dolgos szülők jól nevelt lányának!
Elmondom én gyorsan jövetelem célját:
Megöntözöm most a környék legszebb lányát.
Kívánok e háznak hát mindenből eleget,
Főképp békességet, egészséget és szeretetet!