Transcript A római étkezési szokások

Az ókori római
étkezési szokások
Készítette: Hárs Bianka
A római vendégszeretet
a vendéglátás Rómában fontos társadalmi
eseménynek számított
Jellemző szokásaik voltak;
a fogadott vendéget minden jóval ellátták
távozásakor ajándékkal kedveskedtek neki
a vendégbarátsággal való visszaélést a
legnagyobb gyalázatnak tartották
Társadalmi eltérések
• Vagyonosabb rétegek
• Szegényebb rétegek
Pazarló lakomák
Általában:
 több fogás  gyakori az
előétel, főétel, desszert
 húsok (sertés-, borjú-, birka-,
baromfihúsok, vadak,
énekesmadarak)
 halételek
 gyümölcsök
 bor
Egyszerűbb étkek
Általában:
 árpa-, búza-, köleskásák,
melléjük különböző mártások
 saláták
 apróbb halak
 gyümölcsök
 bor
Étkezések
A rómaiak naponta háromszor étkeztek
1. Reggeli (Ientaculum)
• 6-7 óra között fogyasztották el
• jellemzően egyszerű ételeket reggeliztek
• általában: gyümölcs, kenyér,
olajbogyó, sajt, esetleg mézes bor
2. Ebéd (Prandium)
• 11-12 óra körül került rá sor
• már több fogásból állt
• többnyire kása vagy főzelékféle, gyümölcsök,
halak, hideg és meleg húsételek, valamint
must, mézes bor és méhser
• (esetleg az előző napi cena maradéka)
3. A nap főétkezése, a cena
• késő délutáni órákban (kb. 3 körül kezdődött)
• jellemzően bőséges ételsor
• módosabbaknál először étvágyserkentő előételek
(tojás, saláták, osztriga, olajbogyó, apró sós halak)
• utána több fogásból álló tényleges cena
• desszert (sajt, befőzött és friss
gyümölcs, többnyire alma)
„A rejtélyek terme” Pompejiben
(The Hall of Mysteries, Pompeii, 79 AD)
Az étkezés helye
korai időkben a ház központi helyiségében, az átriumban folyt
a köztársaság korában külön ebédlőket építettek
a vendégek vacsora előtt kezüket és a lábukat megmosva,
kényelmes heverőkön heverve ettek és ittak
a heverők 3 oldalról fogták körül az asztalt, a negyedik oldalt a
tálalás és a közlekedés miatt szabadon hagyták
a heverőket puha takarókkal fedték, párnákkal tették
kényelmesebbé és szebbé
Általános római ételek
Halételek
• sütve-főzve egyaránt szerették
• tengeri és édesvízi halakat is ettek
• tengeri halból főleg makrélából készült
a legkedveltebb mártás, a „garum”
pl.:angolna, lepényhal, tintahal, osztriga
Húsételek
• ezek voltak a főfogások
• sok mindent ettek, pl.: disznó, juh, szamár, nyúl,
meztelen csiga, szárnyasok: baromfi, fácán,
fogoly, pulyka, kacsa, liba, gólya, apró
énekesmadarak
„A fényűzéstől sorvad Mars ős városa…
A páva, melynek tolla arany babylon palást,
numida gyöngytyúk és gallus kappan – ím! –
ketrecben él, hogy ínyed csiklandozza majd,
A gólya, messze tájak kedves vándora
a hűszívű, a karcsúlábú, cserregő,
a télen száműzött, tavaszhozó madár
dorbézoló nép serpenyőjén fészkel itt.”
(Petronius)
Édességek
• nem ismerték a cukrot
• mézzel vagy sűrített mustpárlattal édesítettek
• nem nagyon voltak édesszájúak,
csemegeként jobban kedvelték a
gyümölcsöket
Gyümölcsök
• sok gyümölcsöt termesztettek és fogyasztottak
• sokat ők honosítottak meg (cseresznye,
őszibarack, szelídgesztenye)
• alma, körte, szilva, cseresznye, szőlő, őszibarack,
datolya, mandula, dinnye egyaránt megtalálható
•
volt az asztalukon
•
körtéből: körtebort,
körteborecetet, mézben főtt körtét
készítettek
Zöldségek
• termeltek vörös- és fehér céklát, több mint 12 féle
salátát, articsókát, spárgát, tököt, uborkát, karalábét
• szerették a hüvelyeseket (bab, borsó, lencse)
• különösen odavoltak a pörkölt
csicseriborsóért
Italok
• vízzel hígított, különböző fűszerekkel ízesített
borok
• kecsketej
• árpából készült sör
Érdekességek:
Említésre méltó rómaiak
• Marcus Gabius Apicius (Kr. u. 1. század)
• Lucius Licinus Lucullus (Kr. e. 118-57)