Transcript HALAK OSZTÁLYA

HALAK OSZTÁLYA
KÜLTAKARÓ
Nem szarusodó szaruréteg
termeli a nyálkás réteget a
kültakaróján.
Ez a hámréteg csökkenti a
surlódást a víz és az állat
teste között.
A nyálkaréteg három fő
funkciója:
•
az ozmózis szabályozása;
•
az ektoparaziták és
baktériumok elleni védelem;
•
a turbulencia csökkentése.
TÁPLÁLKOZÁS
A ragadozóknak van foga, de van
növény és dögevő halfaj is.
LÉGZÉS
A halak az életműködésükhöz szükséges oxigént a
vízből veszik fel. A gázcsere, azaz az oxigénfelvétel és
a keletkező szén-dioxid leadása kisebb részt bőrön
át, nagyobb részt a kopoltyún keresztül történik.
A kezdetleges halak kopoltyúnyílásaiból egyenest kopoltyúzsákokban halad a víz. A
fejlettebbeknek csontok is alkotják.
MOZGÁS
A fejletlenebb halak csak
farokúszóval
rendelkeznek, mint az
őshalak, ezek kígyóhoz
hasonlóan mozognak.
A porcos halak kihasználják a
kisebb testsúlyukat,
felhajtóerőjükkel képesek
feljönni a víz fenti részeire is.
A csontos halaknak
úszóholyaguk van, ez előbél
eredetű gázzal telített szerv.
SZAPORODÁS
Külső megtermékenyítéssel történik.
Először a nő lerakja az ikráit ami
megegyezik a petesejttel. Utána a hím
rábocsájtja a hímivarsejtjeit, ami
megtermékenyíti. A petéből kishal
lesz, vagyis közvetlen átalakulás
nélkül történik a fejlődése.
Haltej
(hímivarsejt)
ikra
KIVÁLASZTÁS
Az édesvízi halak veséje nagy
mennyiségű vizeletet választ ki.
Mivel a testnedvük töményebb,
mint a körülöttük lévő közeg,
ezért bőrükön keresztül vizet
vesznek fel (nincs szükségük
ivásra).
A tengeri halaknál pont ennek
az ellenkezője történik. A
tengervíz sósabb mint a hal
testnedvei, így a testnedvek a
bőrön keresztül a sós vízbe
áramlanak. A kiszáradás
elkerülése érdekében, az
ozmózis során elvesztett vizet
pótolják, tengervizet isznak. A
sók kiválasztása után a vesék
csak igen kis mennyiségű, de
nagyon tömény vizeletet
termelnek.
ÉRZÉKSZERVEK
Szag- és ízérzékelés
A szájnyílás elhelyezkedése,
mérete és alakja szintén igen
változatos, az adott faj
életmódját tükrözi. A halak
szájállásának főbb típusai:
• körszáj (pl.: ingolák)
•
végállású (pl.: lazacfélék)
•
felső állású (pl.:
csukaalakúak)
•
alsó állású (pl.:
harcsaalakúak)
•
csúcsba nyíló (pl.:
pontyalakúak)
Valamivel a száj fölött helyezkedik el a fejen
található egy vagy két orrnyílás, amelyek a
orrüregben folytatódnak. A két szaglógödör
az állkapcsosoknál van; az állkapocs
nélküli halaknak csak egy központi
orrnyílásuk és szaglógödrük van. A
szaglógödrök belsejében található a
szaglóhám,
melynek
elrendezése
olyan, hogy
úszás közben
a víz átáramlik
rajtuk, sőt a
fejlettebb halak ezt az áramlást bizonyos
izmaikkal szabályozni is képesek.
ÉRZÉKSZERVEK
Látás
A nyálkahalak látószerveit egy bőrréteg fedi, valamint náluk
még nem jelent meg a szemlencse és a szivárványhártya sem,
ezért képlátásra nem képesek. Emellett azonban
kültakarójuk is tartalmaz fényérzékeny receptorokat.
Az ingoláktól kezdve a fejlettebb halak páros és általában
nagy, oldalállású fejlett hólyagszemekkel rendelkeznek,
amelyek segítségével képesek a képlátásra. Mivel szemeik a
fej két oldalán helyezkednek el, látótereik alig vagy
egyáltalán nem fedik egymást, térlátásuk nincs. Szemeik
külön-külön is mozgathatók.
Általánosságban azonban
elmondhatjuk, hogy a halak
szeme nagy és jól fejlett
ÉRZÉKSZERVEK
Tapintás
A halak a tapintóérzékük segítségével
képesek a hőmérsékletkülönbséget,
fájdalmat, érintést, a vízáramlást, a
saját, illetve az idegen testektől eredő
mozgást érzékelni. A halak testének
egész felülete tele van
mechanoreceptorokkal, amelyek az
idegrostok végződései lévén, a
felhámból kinyúló apró ostorszerű
pálcikák segítségével továbbvezetik az
érintéstől és rázkódástól származó
ingereket. Az receptorok egyes
helyeken tömegesem fordulnak elő, így
a fejen, a szájban és a száj környékén,
a bajuszszálakon és az úszókon.
ÉRDEKESSÉG
A blobfish Ausztrália
és Tazmánia partjaitól
ávoli mély vízekben él. Olyan
mélyen él, ahol akkora
a nyomás amit emberi
szervezet el nem tudna
viselni. Egyszerűen csak
lebeg a vízben és
amit éppen a szájába
Sodor a sors, azt megeszi.
Fanczal Mihály & Szabó Viktor