Transcript Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

Európai alkotmány- és
integrációtörténet 2
X. Autokrata és totális államok Európában
23.Spanyolország és Portugália a két világháború között [Tk. 414-416. o.]
26. A bolsevik típusú diktatúra jellegzetességei [Tk. 417-424. o.]
27. Az olasz fasizmus és a korporatív állam [Tk. 424-428. o.]
28. A nemzetiszocialista német állam [Tk. 428-432. o.]
Forrás:
•Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
•Dolf Sternberger – Bernhard Vogel: Die Wahl der Parlamente und anderer Staatsorgane, Vol. I/1. Berlin: Walter de
Gruyter, 1969. (Olaszországhoz)
23.Spanyolország és Portugália
a két világháború között
1. Spanyolország (1)
a) Előzmények:


parlamentáris hagyományok a 19. században (1812. és
1876. évi alkotmányok)
konzervatív és liberális pártok egymást tervszerűen váltó
„rotációja”
1. Spanyolország (2)
b) Primo de Rivera diktatúrája (19231930)

tábornok, az 1876. évi alkotmányt
félretéve autokratikus kormányzást
folytat





katonák a kormányban
Hazafias Unió nevű saját pártot alapít
(viszonylag ideológiamentes, inkább
pragmatikus)
feloszlatja a parlamentet, az ellenzéki
vezetőket letartóztatja, cenzúra
1930-ban azonban a szükséges támogatás
miatt lemondásra kényszerül
1931-ben a választásokon a
republikánusok győznek (XIII. Alfonz
király elmenekül)
Miguel Primo de Rivera
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/04/Bun
desarchiv_Bild_102-09414%2C_Primo_de_Rivera.jpg/463pxBundesarchiv_Bild_102-09414%2C_Primo_de_Rivera.jpg
1. Spanyolország (3)
c) Az 1931. évi spanyol alkotmány: köztársaság







általános választójog, nincs nemesség, szekularizáció
egykamarás Cortes
szűk jogkörű köztársasági elnök
parlamentnek felelős kormány
megnövelt provinciai autonómia (pl. Katalónia, Baszkföld)
hosszú alapjogi katalógus
politikai instabilitás, belső konfliktusok
1. Spanyolország (4)
d) Az 1936-os választások és
a népfrontkormány



jobboldali Nemzeti blokk és a
baloldali Népfront állnak
egymással szemben
a Népfront kis többséggel
győz, de még ugyanabban az
évben puccs dönti meg a
kormányt
a korábbi vezérkari főnök,
Francisco Franco átveszi a
hatalmat
Francisco Franco
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f7/
Franco0001.PNG
1. Spanyolország (5)
e) A polgárháború és Franco diktatúrája






a puccs után az ún. spanyol „Nemzetvédelmi Tanács” (Junta de
Defensa Nacional) kinevezi Franco tábornokot „államfővé”, s a
nemzeti hadsereg főparancsnokává (1936)
a puccsot nem támogató városokkal vívott polgárháború 1939-ben
fejeződik be (ca. 350.000 spanyol áldozat)
Francót a náci Németország és a fasiszta Olaszország támogatta
a hadsereg, az egyház és a monarchia konzervativizmusát vegyíti
fasiszta elemekkel (pl. egypártiság, vezérkultusz)
az ország elszigetelődik; az 1950-es években kezd fellendülni a
turizmus, majd a gazdaság
Franco halála (1975) után János Károly király állítja vissza a
parlamenti demokráciát
2. Portugália (1)
a) Előzmények:





1580-1668: királyság, perszonálunió Spanyolországgal
1801-1811: Napóleon bábállama (a királyi család
Brazíliában rendezkedik be; Brazília 1822-ben
függetlenedik)
1910-ben forradalom űzi el a királyt, okt. 5.: a
köztársaság kikiáltása:
demokratikus alkotmány, kétkamarás parlament,
korlátozott VH
de instabil a kormányzás
2. Portugália (2)
b) 1926: puccs és diktatúra:



Comes da Costa tábornok hajt végre
puccsot, s tekintélyelvű
kormányzatot vezet be
1932-től António Salazar
(pénzügyi szakember) miniszterelnök
konszolidálja a gazdaságot (1968-ig ő
a „miniszterelnök”)
1933-ban új, korporatista alkotmányt
ad (az „új állam” – „Estado Novo”
kiépítésének kezdete)
António Salazar
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/34/Antonio_Sala
zar-1.jpg/448px-Antonio_Salazar-1.jpg
2. Portugália (3)
c) Az „Estado Novo”:










egységes, korporatív köztársaság
egyetlen párt létezik, a Salazar vezette Nemzeti Unió
lefokozott parlament
Korporációk Kamarája (olasz mintára): ipar, kereskedelem,
mezőgazdaság, hadsereg, egyház stb. dolgozóinak és munkaadóinak
„képviselete” (nem független)
a miniszterelnök (Salazar) csak az államfőnek felelős
a II. vh. után engedélyezi az ellenzéki Demokratikus Egységmozgalom
működését, de leváltani nem tudják
jó kapcsolatokat épít ki a nagyhatalmakkal (de a szovjet diktatúrával nem)
a 60-as években háborúk a gyarmatok megtartásáért (a 70-es
években végül függetlenednek)
1968-ban baleseti agysérülése miatt lemondatja az államfő
1974: vértelen forradalom teremti meg a demokráciát, 1986: EU
tagság
26. A bolsevik típusú diktatúra
jellegzetességei
1. Oroszország a bolsevik hatalomátvétel után






1917-ben több terület kikerül az orosz fennhatóság alól
(Finnország, balti államok, Besszarábia, lengyel területek jó
része)
polgárháborús állapotok a bolsevik hatalomátvétel után
két hatalmi centrum: Ideiglenes Kormány + Pétervári Szovjet
(munkástanács)
végül az utóbbi (bolsevik irányzat) kerekedik felül, s 1917
októberében összeül a Szovjetek (II.) Összoroszországi
Kongresszusa
létrehozzák a Népbiztosok Tanácsát (kormány), megválasztják
a népbiztosokat: elnökük Lenin, külügy: Trockij, nemzetiségügy:
Sztálin
1918 elején új, ideiglenes alkotmányt hirdetnek (a korábban
összehívott Alkotmányozó Nemzetgyűlést feloszlatják, mert a
bolsevikok kisebbségben voltak benne)
2. Az 1918. évi alkotmány (1)
a) „Oroszországi Szocialista Föderatív Köztársaság”
 az V. Összoroszországi Szovjetkongresszus fogadja el
Államforma: nemzeti szovjet köztársaságok szövetsége:
 szovjethatalom (osztályuralom)



„Deklaráció” a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól, de ezek csak a
dolgozó tömegekre vonatkoznak,
ki vannak zárva: azok „a személyek és csoportok, akik és amelyek a
szocialista forradalom érdekeinek kárára használják ki e jogokat”
e társadalmi osztályokat (a nem munkával szerzett jövedelemből
élőket, egyházi személyeket) kizárja a választójogból is
2. Az 1918. évi alkotmány (2)

„kvázi föderáció”:

az egyes önálló szovjetköztársaságokkal (ukrán, azerbajdzsán, grúz,
hivari, buharai, távol-keleti szovj. közt.) csak katonai-politikai
szövetséget hoznak létre
b) Legfőbb hatalom:
 a helyi munkás-, paraszt-, és katonatanácsok és azok
területi szervei
 a szovjetek összoroszországi kongresszusa
 a területi szervekbe delegálják a tagokat (visszahívhatók)
 évente kétszer össze kell hívni
 valójában a kongresszus egy 200 tagú „Központi Végrehajtó
Bizottságot” (KVB) választ – „kisparlament”: „törvényhozó,
rendelkező és ellenőrző szerv”
2. Az 1918. évi alkotmány (3)
c) VH:
 Népbiztosok Tanácsa (elnöke Lenin):
 széles körű rendeletalkotási jog
 18 népbiztosság („minisztériumok”)
 felelős az összoroszországi szovjetnek ill. a
KVB-nek
d) Jelentős centralizáció:
 a területi és helyi szovjetek a központi hatalmi
szervek döntéseit kötelesek végrehajtani
e) Államosítás:
 az új szovjethatalom kisajátítja a földeket, ipari
üzemeket, bankokat
 „hadikommunizmus”
Vlagyimir Iljics Lenin (Uljanov)
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8d/Lenin
_CL_Colour.jpg/398px-Lenin_CL_Colour.jpg
3. A bolsevik típusú diktatúra általános sajátosságai
széles körű terror:
 pl. az új alkotmány elfogadása után kivégzik II. Miklós cárt és családját
politikai rendőrség:
 Cseka (Összoroszországi Rendkívüli Bizottság, VCSK), minden
kontroll nélkül működő nyomozó, vád-, ítélkező és végrehajtó szerv
összefonódó párt és állam:
 az 1920-as évek elején a többi pártot felszámolják
 a kommunista párt a teljes politikai élet ellenőrzője
vezérkultusz:
 Lenin, később Sztálin
4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es
alkotmány (1)
a) Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió):

Oroszország, Belorusszia, Ukrajna, Kaukázuson túli köztársaságok
(Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország) föderációja

utóbb mások is csatlakoznak

Lenin halála után új alkotmányt fogadnak el
b) Az 1924. évi alkotmány:

alapjogi katalógus nincs

elvileg föderatív (tagköztársaságok saját kormánnyal, de egységes
szovjet állampolgárság)

valójában centralizált

„népek önrendelkezési joga” – valójában lehetetlen

a szövetség szintjén intéztetik: külügy, hadüzenet-békekötés, kül- és
belkereskedelem, szövetségi népgazdasági tervezés, fegyveres erők, pénz- és
hitelrendszer, állampolgárság

a gyakorlatban a szövetség gyakran beavatkozik a
tagköztársasági kompetenciákba
4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es
alkotmány (2)
TH:
1. szovjetek országos kongresszusa
2. hatalmát a kétkamarás Központi Végrehajtó
Bizottság gyakorolja


3.
Szövetségi Tanács: a tagköztársaságok kongresszus által
választott képviselői
Nemzetiségi Tanács: részben a köztársaságok, részben az
ún. autonóm területek képviselői
De ez is ülésszakonként működik, azok között:
elnökség (21 fő) gyakorolja a hatalmat
4. A SZU megalakulása (1922) és az 1924-es
alkotmány (3)
VH: Népbiztosok Tanácsa
 széles rendeletalkotási hatalom
BH: 11 tagú szövetségi LB
 a KVB mellett, attól igazából nem elválasztva működik
 tagjai közt a Cseka utódszervezete is képviseltetve van
külön fejezetben: Egyesített Állami Politikai
Igazgatóság (politikai bűncselekmények üldözője)
5. A sztálini diktatúra kiépítése




1927: erőszakos kollektivizálás a mezőgazdaságban (a NEP 1921 „új gazdasági politika” - által adott lehetőségeket
megvonják, ötéves tervek)
Sztálin 1922-től pártfőtitkár, a hatalom a pártbürokrácia
kezében
lehetséges riválisait eltávolítja (1928-tól koncepciós perek)
1929-re kiépült korlátlan egyeduralom:




NKVD: a fő erőszakszervezet, „tisztogat” a központi, területi és
helyi pártvezetésben is, a 30-as években az egész társadalomban
munkatáborok (Javítómunka-táborok Főigazgatósága: GULAG)
Személyi kultusz, marxizmus-leninizmus mint hivatalos ideológia
Cél: az osztály nélküli társadalom elérése a munkásosztály
élcsapata, a kommunista párt által
6. Az 1936-os sztálini alkotmány (1)
A VII. Szovjetkongresszuson fogadják el
Sztálin elvtárs kezdeményezésére
a) Hivatalos indoka:
 a szocializmus, mint a
kommunizmus felé vezető út első
szakasza kiépítésének
befejeződése
 valójában inkább ideológiaipolitikai nyilatkozat, az 1924. évi
alkotmányhoz képest kevés
államszervezeti változtatás
Fő elve: a hatalom egysége
Joszif Visszarinovics Sztálin
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9b/Crop
pedStalin1943.jpg
6. Az 1936-os sztálini alkotmány (2)
TH:
 Legfelsőbb Szovjet (kétkamarás, formális hatalommal
bír)
 valójában a Legfelsőbb Szovjet Elnöksége gyakorolja a
hatalmat (törvényerejű rendeletek)
 valódi népképviselet nincs (bár deklarálják az egyenlő
választójogot)
 képviselőt jelölni csak a kommunista pártszervezetek
jogosultak
 a küldöttek visszahívhatók
6. Az 1936-os sztálini alkotmány (3)
VH: Népbiztosok Tanácsa
BH: a bírákat a szovjetek választják
Alapjogi katalógus + kötelességek:
 főleg szociális és kulturális jogok, klasszikus szabadságjogok
alig
 a politikai szabadságjogokat is csak a dolgozók érdekeinek
megfelelően, a szocialista rend megerősítése céljából lehet
gyakorolni
 „Aki a szocialista rend megingását akarja, az a nép ellensége.”
(Terror.)
 Állampártiság, totális diktatúra.
27. Az olasz fasizmus
és a korporatív állam
1. Előzmények
A 19. században létrejött az olasz egység, alkotmánya pedig
az 1848-as piemonti alkotmány lett:
 alkotmányos monarchia
 általános férfi választójog (1912)
 diffúz pártrendszer: sok kis párt, változó formációk (a
legszervezettebb a szocialistáké)
Benito Mussolini:
 politikai pályáját a baloldalon kezdi, majd
 1919-ben megalapítja saját fasiszta mozgalmát,
 1921-ben pedig a Nemzeti Fasiszta Pártot,
 minél kevésbé tudták a kormányok stabilan irányítani az országot,
annál többen hittek a radikális mozgalomnak
2. Fasiszta hatalomátvétel (1)
1922-ben – félkatonai milíciák római
bevonulásával való fenyegetés hatása alatt
– III.Viktor Emmánuel király
kormányalakításra kéri fel Mussolinit
(a parlamentben pártja csak 7%-kal
rendelkezett)
Mussolini ezután koalíciós kormányt
alakít (14-ből 4 miniszter fasiszta párti)
A király által adott rendkívüli
felhatalmazás birtokában rövidesen
hozzákezd az alkotmányos rend
átalakításához
Benito Mussolini
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/en/8/8b/Benito_Muss
olini_Face.jpg
2. Fasiszta hatalomátvétel (2)
a) Acerbo-törvény (1923):

a választójogi törvény módosítása: a győztes párt a
parlamenti helyek 2/3-át szerzi

1924: a fasiszta párt 2/3-os többséget szerez
b) Az ellenzék kiiktatása:

egy szocialista képviselő 1924-es meggyilkolása után az
ellenzék a fasiszta milíciák betiltását követeli, majd
kivonul a törvényhozásból

Mussolini nem engedi őket vissza, s 1926-ban minden
más pártot betilt
2. Fasiszta hatalomátvétel (3)
c) Állampártiság:
 az egyetlen fasiszta párt összefonódik az állammal
 az 1920-as évek végétől jogi felhatalmazást kap a képviselőjelöltek
listájának összeállítására
 minden párttisztviselőt felülről neveznek ki, s állami tisztséget is
betöltenek
 Mussolini mint Duce vezeti a pártot (vezérkultusz), s mind Capo del
Governando a kormányt
d) Propaganda:
 Mussolini gondosan festi meg és terjeszti magáról a paternalista,
tévedhetetlen, szüntelenül népéért munkálkodó vezér alakját
 a sajtót, oktatást kontrollálják (1925-től fasiszta vezetésnek veti
alá a sajtószerveket)
 tudatos tömegkommunikáció
 látványos rendezvények, projektek népszerűsítik a rendszert
2. Fasiszta hatalomátvétel (4)
e) A parlamentáris kormányzás megszüntetése:
 1925: alkotmánymódosítás: a kormány csak a királynak
tartozik felelősséggel, a parlamentnek nem
 1926: Mussolini felhatalmazást kap a rendeleti
kormányzásra; ezután átalakítja a parlamentet
3. A korporatív állam kiépítése (1)
1928-as választójogi törvény:
 a képviselőjelölteket a munkaadók és a munkavállalók konföderációi
által összeállított listákról a párt vezető szerve, a Fasiszta
Nagytanács választja ki
 ezt a 400 fős listát bocsátják a választók elé, akik a listáról
igennel vagy nemmel szavazhatnak (kvázi utólagos jóváhagyás)
 ha a lista nem kap abszolút igen-többséget, akkor versengő
listákat állítanak fel, s a relatív győztes a mandátumok ¾-ét
kapja
 1929-ben és 1934-ben a választáson már az első fordulóban elsöprő
többséggel a támogatják a fasiszta listát
1928 december:
 a parlament jogait a Fasiszta Nagytanács kapja (a párt
központi szerve)
 a kormányfő a központi pártvezetésnek felelős (amelyet ő
maga ural)
3. A korporatív állam kiépítése (2)
1927-ben 22 korporációt hoznak létre a munkaadók és a
munkavállalók tagjaiból
 cél: az osztályellentétek erőltetett megszüntetése
 a sztrájkot megtiltják, a munkavállalói érdekképviselet fasiszta
funkcionáriusokból áll össze (alávetik az állami- ill. pártkontrollnak)
 a korporációk csúcsszerve a „Korporációk Nemzeti Tanácsa”, 500
fasiszta taggal
 tagjait 1930-tól Mussolini javaslatára a király nevezi ki dekrétummal
 1939-től a felsőházat a Korporációk Nemzeti Tanácsa és a
Fasiszta Nagytanács (pártvezetés) együttesen adják:
 megtörténik a párt és az állam összefonódása
Vagyis:
 bizonyos társadalmi érdekek kiemelése és meghatározóvá tétele
másokkal szemben
 a törvényhozás már nem az állampolgárok akaratának kifejezője, hanem a
fasiszta párt által fontosnak tartott érdekek közvetítője
4. A korporativizmus ideológiája




kiindulópont: a modern társadalmak legfontosabb
konfliktusait a tőke és a munka közti ellentétek
okozták
ezért a régi politikai szerveződések helyett
funkcionális, ágazati gazdasági és hivatásrendi
megközelítést kell alkalmazni az állami életben
ez a harmadik út a szocializmussal és a kapitalizmussal
szemben
erőteljes állami beavatkozás a gazdaságba:
kontrollált magántulajdon
5. A Lateráni Szerződés és a konkordátum
Lateráni Szerződés (1929):
 a „római kérdés” megoldása:
 Olaszország elismeri a pápát a Vatikán uralkodójának (szuverén
állam: Vatikánváros)
 kártalanítást és államkölcsönt fizet neki az egyesítés idején
történt kisajátítások fejében
 az egyház pedig elfogadja a veszteségeket, s elismeri az
Olasz Királyságot a Savoya-ház uralma alatt, Rómát pedig az állam
fővárosaként
Konkordátum (a szerződés része):
 elismeri az egyházi házasság érvényességét
 bevezeti a középfokú hitoktatást
 biztosítja a katolikusok egyesülési jogát
 egységesen szabályozza a püspöki székek betöltését (az olasz
püspököket a pápa az állam jóváhagyása után nevezi ki)
6. Bukás
1943: a háborús vereségek hatására Pietro Badoglio
tábornok alakít kormányt, majd fegyverszünetet kér
Mussolini Észak-Olaszországban létrehozza a Szálói
Köztársaságot (náci bábállam), de ez a szövetséges
csapatok előrenyomulásának következtében 1945-ben
megszűnik
28. A nemzetiszocialista német állam
1. Hitler hatalomra jutása










1930-ban az NSDAP 18,3%-ot szerzett a választáson és a második legerősebb párt
lett a Reichstagban (107 hely)
1932-ben Paul von Hindenburg ellenjelöltjeként fel is lép Hitler az elnökválasztáson,
de alulmarad
1932-ben újabb parlamenti választásokat tartanak (Franz von Papen kinevezett
kormányfő kéri), de ezen a választáson az NSDAP lesz a befutó (230 hely)
A középpárti kormány lehetetlen (náci és kommunista többség)
Még ugyanabban az évben feloszlatják a Reichstagot, az NSDAP az újabb választáson
196 helyet szerez
Hindenburg először Kurt von Schleicher tábornokot kéri fel
kancellárnak, aki azt ígéri, hogy többséget szerez a szociáldemokratákkal és
Gregor Strasser „disszidens” náci táborával
de a koalíciót nem sikerül összehozni, s ekkor Hindenburg kinevezi
Hitlert kancellárnak, Franz von Papent pedig alkancellárnak
a parlamentben nincs náci többség, a kormánynak 4 náci tagja van
az 1933-as Reichstag-tűz után Hitler kivételes rendelkezéseket hoz, kommunista és
szociáldemokrata képviselőket börtönöznek be
1933 márciusában a választáson az NSDAP 44%-ot szerez, a Német
Nemzeti Párttal (DNVP) együtt többsége van
2. Kivételes jogrend (1)
A) „A nép és az állam
védelméről” szóló
szükségrendelet, 1933
február (a Reichstag-tűz után,
elnöki rendelet):
 felfüggeszti az alkotmány egyéni
és polgári szabadságjogokat
garantáló fejezeteit
 felhatalmazza a birodalmi
kormányt, hogy szükség esetén
vegye át a hatalmat a szövetségi
tagállamokban
Adolf Hitler
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e1/Hitler_portrait_crop.jpg
2. Kivételes jogrend (2)
B) Felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz):
 a katolikus Centrum Párt támogatásával megvolt a
szükséges kétharmados többség, tartalma:
 lényegében a birodalmi kormányra bízza a törvényalkotás,
alkotmánymódosítás, költségvetés-elfogadás és
nemzetközi szerződéskötés jogkörét
 egyesítették a TH és VH ágakat:
 a kormány által hozott törvényeket nem az államfő,
hanem a kancellár hitelesítette és hirdette ki
2. Kivételes jogrend (3)
Háromfajta jogforrás:
 birodalmi törvény (Reichsgesetz) (kancellár + kormány alkotja,
ritkán a Reichstaggal együtt)
 vezéri rendelet (Führerverordnung) (kancellár hozza)
 vezéri utasítás (Erlaß des Führers) (kancellár hozza)
A felhatalmazás 4 évre szól, de többször is meghosszabbítják
A Reichstag évente csak néhány napot ülésezett, s ilyenkor csak egyszer
tárgyalja meg a javaslatot, módosító indítványt sem tehet


Formailag alkotmányos hatalomátvétel (a
parlamentből levezethető koncentrált hatalom),
de tartalmilag nem alkotmányos hatalomgyakorlás
(pl. a hatalmi ágak elválasztása nem érvényesül).
3. A hatalomkoncentráció további lépései (1)

önkormányzati testületek feloszlatása (1933.
március 31.)


a szövetségi államszervezet megszüntetése (1933.
április 7.)


választásokat nem írnak ki, hanem a parlamenti
mandátumarányok szerint osztják ki újra a helyi testületek
mandátumait
Poroszország kivételével feloszlatják a tagállamok parlamentjeit,
az elnök a kancellár által javasolt helytartókat nevez ki (csak a
kancellárnak vannak alávetve), helyi felhatalmazási törvények
pártok feloszlatása (1933. július 14.)

1933 végén külön törvény születik a párt és az állam
egységéről (párhuzamos ill. egybefonódó szervezet)
3. A hatalomkoncentráció további lépései (2)

az elnöki és kormányfői tisztség egyesítése (1934
augusztus)


agresszív „nácifikálás”


minden intézmény élére párthű személyeket ültetnek
Népfelvilágosítási és Propaganda Minisztérium


Hitler így – Hindenburg halála után – „vezér és birodalmi
kancellár”
Goebbels felügyeletet gyakorol a sajtó felett
a kulturális élet szektorait hét kamara ellenőrzi

csak nemzetiszocialista érzelmű művészek, tudósok
folytathatnak nyílt művészeti, tudományos tevékenységet
3. A hatalomkoncentráció további lépései (3)

centralizált közigazgatás


politikai bíráskodás


Népbíróság: a rendes bíróságok sem a közigazgatás törvényes
működését nem kontrollálják, sem a büntető ügyekben nem
működnek ügydöntő hatóságként
állami terror


politikai felügyelet alatt
Gestapo (politikai rendőrség): döntéseit bíróság sem vizsgálhatja felül
zsidó származásúak elnyomása

az 1935-ös nürnbergi törvények nyomán kiszorítják őket a
közszolgálatból, sajtóból, értelmiségi állásokból, megtiltják az árja
németek és a zsidók közti házasságot, megvonják tőlük a bírósági
védelmet, megfosztják őket öröklési joguktól