Transcript Mo 1914–1945 2010-2011

Magyarország története
1914–1945
Követelmények
A félév tematikájának logikai vázlata
Hagyományos képzés
TOR-041002, TOR-078002, TORN090102
BA III. évfolyam
MNSB110104, TENB050501, TONB050501
2010/2011. I. szemeszter
© Vonyó József
Az előadás tematikája és szerkezete
1. Tematika, kötelező és ajánlott irodalom:
 CooSpace
 Tanszéki honlapon:
Letölthető dokumentumok/
Magyarország története 1914–1990
2. Előadók:
Vonyó József, Hornyák Árpád,
Slachta Kriszta, Bánkuti Gábor
Követelmények
I. SZÁMONKÉRÉS MÓDJA
Szóbeli kollokvium
II. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK
• Magyarország 1914–1944 közötti története
(gazdaság, társadalom, politika, művelődés)
alapvető tényeinek, folyamatainak és
összefüggéseinek átfogó és alapos ismerete,
• az előadások és a kötelező irodalom alapján.
Az összefüggések alapvető logikai szerkezete
Előzmények
Alkotmányos keretek
Gazdaságpolitika
Társadalmi szerkezet,
szociális viszonyok
Társadalompolitika
(szociálpolitika, egészségügy stb.)
Uralkodó eszmék, műveltség,
közgondolkodás
Oktatás- és művelődéspolitika
A társadalom politikai
tagoltsága,
pártviszonyok,
politikai erőviszonyok
Államszervezet,
intézményrendszer
Külpolitika
Nemzetközi helyzet
Külpolitikai feltételek
Belső viszonyok, lehetőségek
Gazdasági viszonyok
Magyarország
1914–1944 közötti történetének
logikai vázlata
© Vonyó József
Előzmények és feltételek
Magyarország
(Magyar Királyság)
egy európai hatalom,
az Osztrák-Magyar Monarchia
korlátozott szuverenitással rendelkező
részállama
nem önálló állam
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 1. – Államszervezet
Közös
Nincs önálló
Uralkodó (királyság, perszonálunió)
Külügy
Külügyminisztérium
Diplomáciai testület
Hadügy
Pénzügy (a fentieket finanszírozó)
Önálló
Belügy
Országgyűlés
Kormányzat
Közigazgatás
Bíráskodás
Karhatalom
Vallás- és oktatásügy
Egészségügy
Korlátozott
Hadügy (Honvédség)
Pénzügy (a belügyi területek
finanszírozása)
Valuta
Jegybank
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 2. – Gazdaság
I. Az OMM lényegében
o önellátásra képes
o egységes gazdaság és védett, belső (birodalmi) piac
Alapja:
o A 18. században kialakult munkamegosztás az eltérő
 adottságokkal
rendelkező tartományok között
 gazdasági szerkezettel
o Kettős vámrendszer
o Közös valuta, egységes pénzügyi rendszer
II. Következmények – Magyarország vonatkozásában
Hátrány (?)
Aránytalan gazdasági és iparszerkezet
• mezőgazdaság
• élelmiszer és nehézgépgyártás
túlsúlya
Előny
• védett piac a magyar termékeknek
• relatíve olcsó importáru
(iparcikkek)
• technológiák, munkaerő biztosítása
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 2. – Gazdaság b
Előny
Államilag is támogatott modernizáció
o A gazdaság tőkés átalakulása
o Modern
 pénzügyi
 közlekedési
 hírközlési
infrastruktúra kialakulása
o Technikai-technológiai fejlődés
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom
A birodalom és
a fejlődő gazdaság
igényei és hatásai
1. A lakosság nemzetiségi és vallási tagoltsága
• török utáni betelepül(-ít)ések
• belső mozgások a 19. században
 Soknemzetiségű állam – etnikai tömbök
keveredése
 Felekezeti sokszínűség – részben etnikumhoz
kötődve
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom
2. A társadalom szerkezetének átalakulása
a) RENDI
KAPITALISTA
b) Új társadalmi rétegek
• Nagytőkések (pénz-, ipari és kereskedő)
• Ipari munkásság
• Polgári középosztály (ipar, kereskedelem,
értelmiségi pályák)
nagyrészt nem magyar (zsidó, német, cseh, morva,
krajnai stb.)
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom
c) A tradicionális rétegek helyzetének változásai
(fő tendenciák)
arisztokrácia
birtoka, társadalmi súlya és politikai hatalma
megmarad
köznemesség
•vagyonvesztés
•tradicionális társadalmi pozíciók őrzése
(hivatalnoki, katonatiszti pálya)
városi polgárság
polgári középréteg része
telkes jobbágyság
(személyileg szabad) birtokos paraszt – piaci
zsellérek
 mg. cseléd, mg. munkás
 ipari munkás, városi segédhivatalok
 kivándorlás
viszonyok között
vagyoni differenciálódás
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 3. – Társadalom
d) Társadalmi konfliktusok
Agrár
Merkantil
(úri és parasztbirtokosok)
(kereskedelmi és banktőke)
Hagyományos rétegek
Keresztény/magyar
Új rétegek
Zsidó/idegen
Munkáltatók
Munkavállalók
birtokosok
mg. munkások
tőkések
munkások
Magyar
kormányzat
Nemzetiségek
(mozgalmak)
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 4. – Szellemi élet
1. A kultúra terjedése
• Köz- és felsőoktatás
• Tömegtájékoztatás
• Kultúra
fejlődése
2. Új szellemi–politikai áramlatok
Újkonzervatív áramlatok
 agráriusok
 politikai
katolicizmus
A hagyományos (agrár-,
keresztény) érdekek és értékek
védelme
Polgári liberalizmus
Polgári radikalizmus
Szocializmus (marxizmus)
Radikális konzervativizmus (jobboldali
radikalizmus)
• politikai antiszemitizmus
• erős állam, etatizmus
Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 5. – Politika
3. A pártrendszer módosulásai
Hagyományos keret: közjogi alap
Új szerveződések (pártok, mozgalmak):
Újkonzervatív
áramlatok
 agráriusok
Gazdaszövetség
 politikai
katolicizmus
Katolikus Néppárt
Polgári liberalizmus
Polgári Demokrata Párt
Polgári radikalizmus
Országos Polgári Radikális Párt
Szocializmus (marxizmus)
MSZDP
Agrárszocialista mozgalmak
Radikális konzervativizmus
(nincs politikai szervezet)
Kisgazdapárt
A „nagy háború”
Nemzetközi feszültségek és konfliktusok halmozódása
Bécsi kezdeményezés – magyar támogatás
Hatásai
Lakosság terhei
Társadalmi feszültségek,
konfliktusok
A hadipotenciál
gyengülése
Az antant hatalmak
erőfölényének
kialakulása
Vereségek
Az OMM
szomszédainak és
elszakadó
kisebbségeinek
támogatása
Politikai ellenzék
erősödése
Nemzetiségek
elszakadási törekvései
Hadifoglyok
Oroszországban
Nemzetközi helyzet
Az ország belső helyzete
A gazdaság kimerülése
FORRADALMAK
MAGYARORSZÁGON
1918–1919
2008. szeptember 23.
Vonyó József
A Népköztársaság 1.
Az OMM felbomlása
A régi kormányzat
felbomlása
A győztes hatalmak
katonai és politikai
fölénye
A régi hatalmi elit
Az ország szuverenitása
befolyását és hatalmát
korlátozott,
a győztes hatalmak nem
veszti
ismerik el
Demokratikus ellenzéki
pártok hatalmon
Államforma:
népköztársaság
Polgári demokratikus
program
Nemzetiségek
elszakadása
Nemzetközi helyzet
Külpolitikai feltételek
Belső viszonyok, lehetőségek
Önálló magyar állam
létrejötte
A népköztársaság 2.
Kimerült gazdaság,
elszigeteltség
Új konfliktusok (korábbi
elitek szembenállása)
Politikai ellenzék
erősödése
Jobb és baloldali
ellenzéki pártok,
egyesületek
Nincs hadsereg
A fegyveres erő
kommunista,
szociáldemokrata
befolyás alatt
A kormányzat
kül- és
belpolitikai
helyzetének
fokozatos
romlása,
bázisának
elapadása
A hatalom
átadása az
MSZDP-nek
A győztes hatalmak
nem támogatják
az ország
integritásának
fennmaradását
(Vix-jegyzékek)
Új államok
alakulása,
szomszédos államok
területfoglalásai
Nemzetközi helyzet
Az ország belső helyzete
Társadalmi feszültségek,
Az OMM szétesése
konfliktusok nem
csökkennek
A Népköztársaság 3. – kormánypártok
1918. november 1. – 1919. január 11.
• Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi Mihály)
• Magyarországi Szociáldemokrata Párt
• Országos Polgári Radikális Párt (Jászi Oszkár)
1919. január 11. – 1919. március 20.
• Függetlenségi és 48-as Párt maradéka (Károlyi Mihály)
• Magyarországi Szociáldemokrata Párt
• Országos Polgári Radikális Párt
• Kisgazdapárt (Nagyatádi Szabó István)
A Népköztársaság 4. – ellenzéki erők
Politikai pártok
• Kommunisták Magyarországi Pártja
• Keresztényszocialista Néppárt (1918. decembertől aktivitás –
Giesswein Sándor)
• Országos Földmíves Párt (1918. december)
• Magyar Polgári Párt (1919. január eleje)
• Függetlenségi és 48-as Párt (1918 december – 1919. január 14:
Lovászy Márton)
• Nemzeti Egyesülés Pártja (1919. február 18. – Bethlen István))
Egyesületek
• Nemzetvédelmi Szövetség
• Magyar Országos Véderő Egyesület
• Ébredő Magyarok Egyesülete
Magyarország ideiglenes határai 1918–1919
A tanácsköztársaság létrejötte
•A társadalmi elégedetlenség növekedése
(paraszti rétegek, munkásság)
•MSZDP irányítása a baloldaliak kezében
•Egyedül nem vállalják a kormányzást
Megegyezés a KMP-vel
Magyarországi Szocialista Párt
Magyar Tanácsköztársaság
A tanácsköztársaság
A tulajdonviszonyok teljes
átalakítása
A szellemi élet (kultúra)
radikális átformálása
(egyház- és vallásellenesség)
Terror alkalmazása
A társadalom nagy részének
ellenállása
A győztes hatalmak katonai
és politikai fölénye
Az ország szuverenitása
korlátozott,
a győztes hatalmak nem
ismerik el
Katonai intervenció
Ellenforradalom
ÖSSZEOMLÁS
Nemzetközi helyzet
Külpolitikai feltételek
Belső viszonyok, lehetőségek
Radikálisan új hatalmi
rendszer –
Proletárdiktatúra
A tanácsköztársaság – államgépezet
Hatalmi ág
OMM
Tanácsköztársaság
Kétkamarás Országgyűlés
Tanácsok Országos
Gyűlése
Kormány
Kormányzótanács
Önkormányzatok/jegyző
k
Tanácsok
Rendvédelmi
szervek
Csendőrség/rendőrség
Vörös Őrség
Bírói szervezet
Polgári bíróságok
Hagyományos bíróságok
Törvényhozás
Végrehajtó
hatalom
Helyi igazgatás
Forradalmi (rögtönítélő)
bíróságok
Hadsereg
Honvédség
Vörös Hadsereg
A tanácsköztársaság –
tulajdonviszonyok, gazdaság
Államosítások („szocializálás”)
• Ipar – 20 főnél többet foglalkoztató üzemek
• Nagykereskedelem
• Bankok
• Mezőgazdaság
– 100 Kh-nál nagyobb birtokok
– szövetkezetek létesítése
• Oktatási és kulturális intézmények
Kultúrpolitikai intézkedések
• Lakások, nyaralók
Szociálpolitikai intézkedések
Intervenció és honvédelem
A Magyar Tanácsköztársaság határai
Új státusú állam
• OMM szétesése
• Trianoni béke
Egy európai hatalom
erősen korlátozott szuverenitással rendelkező
részállamából
önálló kisállam
• A győztes hatalmak által korlátozott mozgástérrel
(revízió, az uralkodó személye, hadseregszervezés stb.)
• Új területüket védő, ellenséges államok gyűrűjében
A hatalmi viszonyok alakulása 1919–1921
A tanácsköztársaság után hatalmi vákuum
1. Potenciális hatalmi tényezők
Irányzat
Politikai berendezkedés
Hatalmi potenciál
Hagyományos elit
OMM módosított rendszere
Vagyon- és társadalmi
tekintélyvesztés, a politikai
intézmények felbomlása
Jobboldali radikálisok
(Katonai) diktatúra
Egyedüli fegyveres erő
Demokratikus irányzatok
(polgári demokraták és
radikálisok, MSZDP)
Polgári demokrácia (1918)
Vezetők emigrációban,
társadalmi támogatottság
jelentős gyengülése
Politizáló birtokos
parasztság
A hagyományos keretek – a
parasztság politikai
befolyásának növelésével
(közigazgatás
demokratizálása)
Legnagyobb társadalmi
támogatottság
Nincs kormányképes
vezető csoport
A hatalmi viszonyok alakulása 1919–1921
2. Az ország nemzetközi helyzetének döntő szerepe
A győztes hatalmak
• Önálló
• A Habsburg-házzal szakító
• A polgári jogállamok kritériumait teljesítő
államot ismernek el (békekonferencia)
Konszolidáció
a konzervatív-liberális hagyományos elit vezetésével
Kihívások 1.
1. Magyarország új státusa
•
A Monarchia megszűnése – önálló államiság
o Államszervezet
államforma (királykérdés),
kormányzat szerkezete
o Gazdaság
•
•
•
•
•
Rendezetlen nemzetközi helyzet – békekötés
Revízió
Külpolitikai elszigeteltség (kisantant és
szövetségesei)
Szövetségesek keresése – a revízió érdekében is
A határon kívül került magyarság védelme
Kihívások 2.
2. Belpolitikai konszolidáció
•
•
•
•
•
Az instabilitás felszámolása
Mi biztosítja a nemzet jövőjét?
Mi az állam
elsődleges feladata?
Milyen legyen az államszervezet?
Kié legyen a hatalom? Ki részesedjék a
hatalomból?
A monarchia és a forradalmak korának
tapasztalatai
módszerek, taktika a politikai
akaratérvényesítésben
Kihívások 3.
3. Gazdasági stabilizáció
•
•
Vagyonvesztés [háborús veszteség (+megszállók)
pótlása + jóvátétel]
Szerkezeti problémák
o Monarchia szétesése
o Területveszteség
Ezekből fakadóan:
 Piacvesztés
 Nyersanyagok – termelőkapacitás – piac egyensúlya felborult
 Pénzügyigazgatás, valuta, jegybank
 Megváltozott településszerkezet és infrastruktúra
o
•
Egészségtelen birtokszerkezet
Tőkehiány
Kihívások 4.
4. Társadalmi feszültségek, megoldatlan kérdések
(Az addigi gazdasági társadalmi fejlődés következményei – a forradalmak
tapasztalatai)
• Földkérdés (mint társadalmi probléma)
• Munkáskérdés
o Szociális problémák
o Gazdasági érdekképviselet
o Politikai jogok
•
•
•
•
•
Menekültek
A „középosztály” problémája
Oktatás, kultúra
Zsidókérdés
Nemzetiségek
Az összefüggések alapvető logikai szerkezete
Előzmények
Alkotmányos keretek
Gazdaságpolitika
Társadalmi szerkezet,
szociális viszonyok
Társadalompolitika
(szociálpolitika, egészségügy stb.)
Uralkodó eszmék, műveltség,
közgondolkodás
Oktatás- és művelődéspolitika
A társadalom politikai
tagoltsága,
pártviszonyok,
politikai erőviszonyok
Államszervezet,
intézményrendszer
Külpolitika
Nemzetközi helyzet
Külpolitikai feltételek
Belső viszonyok, lehetőségek
Gazdasági viszonyok
Egy példa – a népszövetségi kölcsön 1.
Okok – célok
Megoldandó
feladatok
Probléma jellege
Forráshiány
A gazdaság szerkezeti
problémáinak
megoldása
A probléma
gyökere
Annak
jellege
Háború,
forradalmak
Politikai
Politikai
Gazdasági
Önálló valuta
megteremtése
OMM
felbomlása
Gazdasági
Infláció felszámolása
Jóvátétel fizetése
Politikai
Politikai
Háborús
vereség
Politikai,
katonai
Egy példa – a népszövetségi kölcsön 2.
Feltételek, körülmények
Általános feltételek
Megnyilvánulási formája
Jellege
Belépés a
Népszövetségbe
Az alapokmány elfogadása
(trianoni béke
megerősítése)
Külpolitikai
A nagyhatalmak érdeke
A térség konszolidálása
Parlamentáris keretek
Döntés politikai vitákat
követően
Politikai erőviszonyok
Egységes Párt abszolút
többsége, belső viszonyai
Az uralkodó elit
mentalitása, politikai
felkészültsége
A gazdasági és külpolitikai
szituáció reális mérlegelése
Belpolitikai
Szellemi, mentális
Egy példa – a népszövetségi kölcsön 3.
Következmények
Általános feltételek
A gazdasági problémák
megoldása
Megnyilvánulási formája
Jellege
Államháztartás szanálása
Új valuta (Jegybank)
Külföldi magántőke
ösztönzése
Gazdasági
Jóvátétel törlesztése
Külpolitikai
Nemzetközi kapcsolatok
normalizálódása
Kulturális beruházások
Tudományos intézetek
Egyetemek
Kulturális
Közoktatás
Politikai viták
Fajvédők kiválása a
kormánypártból
Belpolitikai