Transcript Mezopotámia - Jogtörténet.sze.hu

Az Ókori Kelet államrendje
A Mezopotámia társadalma és állama
Az ókori görög poliszok társadalma
- Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu
oldalra -
A Termékeny félhold
Mezopotámia: Tigris és Eufrátesz folyók által közrezárt terület
egészét jelöli.
• A görög eredetű, "Folyóköz" (Mezopotámia) jelentésű szó
egy akkád kifejezés fordítása
• Az ókorban Mezopotámia egészének összefoglaló neve volt.
• A mezopotámiai kultúra központját, az ie. 3. évezredben
két részre osztották:
"Sumer és Akkád" földjét a görögök nevezték el
legfontosabb városáról Babilóniának (babylónia chóra =
"babiloni föld").
Babilónia
A városállamok kora
• A 3. évezred első fele Dél-Mezopotámiában a
csatornázó-öntözéses gazdálkodás teljes
kifejlődésének és virágzásának időszaka volt.
• A hasonló fejlettségű tájegységek önálló politikai
egységekbe tömörültek:
városállamokba, amelyek mindegyike egy-egy csatornát
vagy csatornaszakaszt tartott fenn,
a politikai funkciókat is egyesítő, de főként gazdasági
szervező város fennhatósága alatt állt.
Tulajdonviszonyok és a társadalom szerkezete a
városállamok korában – 3. évezred közepe
• A termőföldek Dél-Mezopotámiában is egy-egy
nagycsalád, vagy pedig területi alapon szervezett
közösség - földközösségek - "tulajdonában" voltak;
• a kollektív földtulajdon művelése családi egységekben
folyt (magán földhasználat).
• Ezt a helyzetet a csatornázó öntözés változtatta meg
→ Az öntözőrendszer kiépítése és karbantartása,
fokozott munka- és tőkeigény;
• A csatornahálózat ágai közelében fekvő földterületek
vonzották a munkaerőt. A területek tulajdonosa - a
földközösség - egyre növekvő számban alkalmazott
bérmunkásokat.
Földtulajdon - A templomgazdaság
• A földközösségi szervezet alakult át lassan templomgazdasággá,
ahol a tulajdonos egy istenség volt,
• valójában a termelőeszközökkel és a termelési tapasztalatokkal
monopóliumszerűen rendelkező testület, a papság;
• A sumer templomgazdaság testületi magántulajdon volt.
• A templomgazdaság alkalmazottjai a város lakosságának 30-50
százalékát tették ki. Ezek az alkalmazottak egyidejűleg voltak
bérmunkások és kistermelők.
• Rabszolgák: a személyzet létszámának 10-15 százaléka - nem a
termelés legfontosabb ágaiban foglalkoztatták őket.
Földtulajdon – uralkodói területek és
földközösségi földek
• A város művelésre alkalmas területeinek a
templomgazdaságon kívüli része:
részben az uralkodó magántulajdona volt,
részben pedig a még meglévő földközösségek közös
tulajdona.
• A királyi birtok a művelhető föld 10 százalékára
terjedt ki, művelése hasonló, mint a templomgazdaságé.
• A földközösségeket - amelyek az összterület 30-40
százalékát birtokolták.
Tulajdonviszonyok az óbabiloni korban
• A szolgálat fejében kapott birtok vagy a megművelésre
átvett telek használójának jogi tulajdonává vált, aki
minden korlát nélkül rendelkezhetett vele.
• A használati jog vált tényleges birtokjoggá ezekben
az esetekben.
• A ie. 20. század vége óta már nemcsak a házhely,
hanem a szántóföld és a kert is eladható tulajdonná
változott.
• A magántulajdon általánossá válása jellemezte - az
állami (királyi) birtokok ugyanabba a kategóriába
tartoztak, mint a magánbirtokok.
Társadalmi kategóriák – a jogi cselekvőképesség
mértéke
• Szabadok: az "ember" (sumerül lu, akkádul awílum vagy awélum) szó
"szabad ember",
"szabad" értelemben a korlátlan gazdasági vagy polgári
cselekvőképességgel rendelkező személyeket jelölte, minden! szabadot.
• Alávetettek/alárendeltek: a korlátozott gazdasági vagy politikai
cselekvőképesség (és felelősség) státuszának jelölésére a sumerből
átvett muskénum, "alárendelt", "alávetett" szó szolgált.
A muskénum szó a "telkes" katonákat, a királyi alkalmazásban álló
kézműveseket és kereskedőket jelölte. A kifejezés nem társadalmi
osztálymegjelölés, hanem ettől független és a személyi szabadság
mértékét jelző jogi kategória.
• Szolga/Rabszolga: nem önálló osztályt jelöl a wardum, "szolga",
"rabszolga" szó sem.
Az ókori görög poliszok társadalma
A GÖRÖG GYARMATOSÍTÁS
• Az ókori görögség kétszer hozta létre a maga társadalmi-politikai szervezeteit:
Először a Kr. e. II. évezred első felében, a Balkán-félsziget meghódítását
követően,
másodszor a mükénéi civilizáció megsemmisülése után, az ún. ”sötét
korszak” (Kr. e. 11–9. század) vége felé.
A Kr. e. 8. század közepe demográfiai robbanás → szükségszerűvé tette a
görög településterület határainak kitágítását.
• A telepes-csoportokat kibocsátó anyavárosok pl. Korinthosz, Megara, az
Euboia szigetén fekvő Khalkisz, Számosz szigete és a ión Milétosz.
• A telepes-csoport élére többnyire egy elszegényedett vagy politikai okokból
menekülni kényszerülő arisztokrata állt.
• Az újonnan alapított gyarmat politikailag független volt az anyavárostól,
lakói az új város polgárai lettek.
• A görög gyarmatosításnak két fő iránya volt:
északkeleten a Fekete-tenger partvidéke,
nyugaton pedig Dél-Itália és Szicília.
AZ ARISZTOKRATIKUS RENDSZEREK
VÁLSÁGA
• A legfejlettebb poliszokban végbement a társadalom teljes átrétegződése:
kiemelkedő egy gazdag réteg, részt kért a politikai hatalomból is;
A közrendűek törekvései a politikában való részvételre.
• A 7. században új fegyvernem jelent meg: a nehézfegyverzetű gyalogság,
melynek tagjai a tehetős középosztály soraiból kikerülő hopliták voltak. → a
lovasság szerepe és ezzel együtt az arisztokrácia katonai jelentősége
nagymértékben csökkent;
• A politikai intézményrendszer módosulása:
Ahol a származási, majd később a vagyoni arisztokrácia képviselőiből álló
oligarchikus testületek nem voltak képesek megoldani a belső problémákat,
politikai döntőbírák felkérésére kerül sor,
vagy új típusú egyeduralkodók, türannoszok ragadták magukhoz a hatalmat
→ türannisz rendszer;
Athén felemelkedése
SZOLÓN, PEISZISZTRATOSZ, KLEISZTHENÉSZ
A szabad születésű athéni lakosság létszámának csökkenése → az
állam biztonságát veszélyeztette:
katonai erejének társadalmi bázisát kizárólag a polgárok képezték,
a polgárjog előfeltétele pedig ebben a korszakban még a földtulajdon volt,
adósrabszolgaság, s mivel athéni polgárt tilos volt Attika határain belül
áruba bocsátani, csak külföldön lehetett rabszolgának eladni. A
folyamat a Kr. e. 7. század vége felé felgyorsult.
Szolónnak, aki a (Kr. e. 594/593. év arkhón) → ún. ”teherlerázás” volt:
1. az elzálogosított földek ellenszolgáltatás nélküli visszaadását eredeti
tulajdonosaiknak;
2. a hitelezőiknél dolgozó adósok munkakötelezettség alóli felmentését;
3. a külföldre rabszolgának eladott egykori athéni polgárok állami pénzen
történő visszavásárlását.
Athén felemelkedése
SZOLÓN, PEISZISZTRATOSZ, KLEISZTHENÉSZ
• A timokratikus alkotmány bevezetése:
a vagyoni helyzetet tette a timé, a társadalmi megbecsültség
értékmérőjévé, s ennek megfelelően osztotta a szabad születésű
athéniakat négy vagyoni osztályba.
• a nemzetségi földtulajdon végleges felbomlása Athénban:
Szolón törvénye lehetővé tette a szabad végrendelkezést.
Korábban ugyanis, ha egy athéni polgár törvényes örökös nélkül
halt meg, földje visszaszállt a nemzetségre.
Szolón megengedte, hogy ilyen esetekben a végrendelkező
érvényesíthesse akaratát.
A demokratikus államrend megteremtése – újfajta
polgárjog megszületése ie. 6.sz.
• Szolón létrehozta a 400-ak tanácsát, melynek tagja lehetett bármely szabad
athéni polgár.
A tanácsban a négy ősi ión phülét l00–100 kisorsolt polgár képviselte,
megbízatásuk egy évre szólt.
Szolón intézkedései:
a fényűzés visszaszorítására,
a közbiztonság megszilárdítására
és a magántulajdon védelmére irányultak.
• A valóságos és fiktív vérségi kötelékek szerepének csökkenésével a
poliszközösséghez tartozás kritériuma egy újfajta polgárjog lett - bárki
kérhette, aki le akart telepedni Attika területén.
• A poliszközösség biztosítani akarta, hogy megszerzett jogait senki ne vehesse
el. Ezt a biztosítékot a cserépszavazás bevezetése jelentette.
, ha alapos gyanú merült fel valaki ellen, hogy egyeduralomra tör. Az illetőnek ezt
követően tíz évre el kell hagynia az athéni városállam területét.
Jogforrások
• Gortyn – Athén – Spárta
• Szokásjog (Drakon archonsága ie. 621.)
• Törvény – nomosz (Solon nomoi ie. 594.)
• Népgyűlési határozat
• A poliszrendszer nem kedvez a görög jogi egység
létrejöttének
• Hatásai: római jogra – bizánci jogra és az európai
jogrendszerekre hatnak (főként) az árutermelés
jogintézményei;
kőtábla - törvényoszlop - axón
•
•
1.
2.
3.
4.
Társadalmi csoportok: szabadok – nem teljes jogú polgárok
– szolgálatra kötelezett szolgák „szabadosok” – rabszolgák;
Polgárjog - Politész státusz: megszerzése – elvesztése –
születési szabályok:
Közigazgatási egységbe/csoportba sorolás
Politikai jogok/hivatalviselés
Földhasználati jog a polisz területéből
Mások politésztagságáról (megfosztás/elköltözés) döntés joga
Magánjog a görög poliszokban
• A földtulajdonjog rendezése/átrendezése –
adósrabszolgaság → teherlerázás/Szólón
• Szabad végrendelkezés engedélyezése →
Nemzetségi földtulajdon felbomlása
• Poliszközösséghez tartozás – újfajta polgárjog
kialakulása
Görög családjog
• Családot a férfi vezeti: nők és gyermekek gyámság alatt;
• Házasság – válás – örökbefogadás;
• Görög asszonyok:
1. polgárjoggal rendelkeznek,
2. korlátozottan jogképesek, helyenként nagyfokú
önállóság (Spárta; Gortyn)
3. Korlátozott vagyoni jogok (házasság; öröklés)
4. politikai jogokkal nem rendelkeznek,
5. öröklés ún. leányrészt kapnak,