Transcript Reneszánsz festészet 2

Reneszánsz festészet
RAFFAELLO
Olasz festõ és építész, az érett reneszánsz Leonardo és
Michelangelo mellett legjelentõsebb mestere.
Apja, Giovanni Santi is festõ volt. Peugiában Perugino
tanítványaként festette fiatalkori kompozícióit. 1504-ben
Firenzébe kerülve ismerkedett meg az ottani realista
festészet remekmûveivel, és önálló mesterként fõleg
Madonna-képeket alkotott. 1508-ban II. Gyula pápa
(akár Michelangelo a Sixtus-kápolna megbízatását)
megbízta a vatikáni palota stanzáinak freskódíszítésével
vatikáni palota stanzái: a pápa lakosztályának nyilvános termei
Athéni iskola
Készült: 1509-1511
A Vatikáni Stanzákban látható Raffaello-freskók közül a leghíresebb.
A csoportok a klasszikus bölcselet különbözõ korokban élõ nagyjait ábrázolják.
Platón és Arisztotelész, a két filozófus áll a középpontban. A lépcsõsor
tetején tudósok és gondolkodók veszik körül õket: görög tudós és filozófus,
a modern európai tudomány atyja és előfutára és Ptolemaiosz a csillagász,
a kövön, Platón alatt Hérakleitosz. A szakállas, õsz hajú Platónban sokan
Leonardo da Vinci portréját fedezik fel, míg az elõtérben a karjára
támaszkodó filozófus - Diogenész - valószínûleg Michelangelo.
A festményt témaválasztása, szimmetriája és nyugodt, nemes légköre miatt
akár a reneszánsz összegzésének is tekinthetjük, és ne felejtsük el az
1iránypontos perspektivikus ábrázolást
– Platón és Arisztotelész van az iránypontban, ami felé az egyre szűkülő boltívek,
mintha a szellemi nagyságukat hivatott kifejezni = dicsfény
• A belső tér
•
•
•
•
Platón: görög filozófus,
iskolaalapító
Arisztotelész:görög tudós és
filozófus, a modern európai
tudomány atyja és előfutára
Hérakleitosz:görög sztoikus
filozófus, grammatikus
Diogenész:
–
–
–
–
–
–
Apollóniai Diogenész, görög
természetfilozófus (Kr. e. 499-428.)
Szinópéi Diogenész, görög cinikus
filozófus (Kr. e. IV. század)
Diogenész Oinomaosz, görög
tragédiaköltő (Kr. e. IV. század)
Diogenész Laertiosz, görög
történetíró (Kr. e. III-II. század)
Babilóni Diogenész, görög sztoikus
filozófus (Kr. e. III-II. század)
Antóniosz Diogenész, görög író (I –
II. század)
Eszterházy madonna
• Az Esterházy Madonnát Raffaello
feltehetőleg 1508-ban, Firenzében
kezdte festeni, de II. Gyula hívására
Rómába utazott, ezért befejezetlen
maradt.
• befejezetlensége ellenére is tökéletes.
Olyan harmonikus, hogy a szemlélődő
mindent magától értetődőnek tart,
később ébred csak rá, hogy semmi
sem véletlen. Néhány Madonnatémájú kép és rajz már megelőzi, tehát
kiforrt alkotás, tökéletes szintézise
bonyolultnak és egyszerűnek,
mozgalmasnak és nyugodtnak,
élethűnek és eszményinek.
• Háromszög kompozíció
• Szűz Mária, a gyermek Jézus és
Keresztelő János
Raffaello
Belvederi madonna
• 1506, reneszánsz kor
• Mária a gyermek
Jézussal és Keresztelő
Szent Jánossal.
• keresztény vallásosság
és őszinte istenhit
fogalmazódik meg a
képben
• A hit és a valós emberi
élet közötti harmónia
megteremtése.
Általános jellemzők:
• Plasztikusság, fény-árnyék,
• Anatómiai pontosság
• Perspektíva:
•
valós tér, természeti környezet
• levegő perspektíva
• Kompozíció: háromszög , mely a kép harmóniáját és nyugalmát
eredményezi
• Színvilága: élénk, intenzív
• Emberi vonások: kedvesség, báj, emberi szépség
• Alkotói szabadság: melyben nem a kor elvárása érvényesül, hanem
a művész egyénisége (a reneszánszban már szignálnak az alkotók)