Transcript Gorog_nyelv
Görög nyelv
Melyik görög nyelv?
Görögországban és a tartományokban különböző dialektusokat
beszéltek.
A görögöknél a nyelvjárás egy-egy műfajhoz is kötődött –
függetlenül a szerző anyanyelvi dialektusától
A klasszikus korban élő görögök prózában is úgy beszéltek, mintha
énekelnének. Ugyan hangfelvétel nem maradt fenn, jól
visszakövetkeztethető, hogyan hangozhatott ez a nyelv. Amikor már
nem így beszéltek, akkor elkezdték az írásban jelölni a dallamokat,
ez a hagyomány a mai napig fennáll, egy ógörög szöveg tele van
„titkos” mellékjelekkel. Ezek közül mutatunk be néhányat.
Epika – epikus dialektus
Kardal – dór
Bukolikus költészet – némileg más dór patina
A görög irodalom – költészet, filozófia, dráma, retorika, történelem
– hat dialektusban jelenik meg.
Epikus görög
• Homérosz
• Hésziodosz
Ión
• Hérodotosz
Aiól
• Szapphó
• Alkaiosz
Dór
• Spártai nyelvjárás
Attikai
Koiné
• Athéni nyelvjárás
• Platón, Arisztotelész,
dráma
• Nagy Sándor birodalma
• Római Birodalom
Hangsúly
Emberi beszéd:
mássalhangzók és magánhangzók folytonos váltakozása
hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozása
Nyomatékhangsúly (a hangerő növekedése) – pl. magyar, orosz,
angol
Dallamhangsúly (a hangmagasság emelkedése) – pl. ógörög
Az ógörögben a legtöbb szóban egy meghatározott
szótagot – pontosabban magánhangzót – magasabb
hangon ejtettek.
Youtube – Hésziodosz Istenek születése című művének
első húsz sora úgy, ahogy azt egy i. e. 4. századi
énekmondó előadhatta.
Epikus görög
A legrégibb ismert irodalmi görög nyelv (Homérosz:
Íliász, Odüsszeia, Hésziódosz: Theogónia, Munkák és
napok)
Tisztán irodalmi nyelv, soha senki nem beszélte
anyanyelvként
A későbbi korok költészete is ebből merít
Szókincs
Frazeológia
Szintakszis
Több dialektus szókincsét és részben nyelvtanát ötvözi:
Ión (gyakran nevezik óiónnak, hogy megkülönböztessék a
hérodotoszi újióntól
Aiól
Atticizmusok
Attikai
Jelentősége
Athénban beszélik – Athén politikailag erős
Jelentős szerzők használják: Thuküdidész, Demoszthenész,
Xenophon, Platón, Arisztotelész, illetve a drámaírók
(Arisztophanész, Aiszkhülosz, Euripidész, Szophocthor, and
much of his work survives.
Koiné
Alapja az attikai, némi ión
„Birodalmi nyelv”
nem anyanyelvi beszélők
tanult nyelv
leegyszerűsített nyelvtan
Másrészt jövevény szavak
Az Újszövetség nyelve
A Septuaginta (Ószövetség) fordítása is koiné
70 alexandriai zsidó isteni sugallatra egymástól függetlenül
egyszerre és egyformán fordította le
Az Ószövetség ismerete is befolyásolja a fordítókat
Aiól
Leszboszi költők – Szappho és Alkaiosz
Leszboszi köznyelv hatása
Dór
Kevés dór szöveg maradt ránk
Az irodalmi dór két fajtája:
Karének – az epikus göröghöz hasonlóan ez
is irodalmi műnyelv, melyet csak költészetre
használnak (pl. Pindarosz). Drámaírók a kar
énekében használták.
Theokritosz által létrehozott műnyelv –
bukolikus költemények.
Ión
Új Ión – Hérodotosz nyelve
A ión és az attikai köze állnak egymáshoz –
ezért szokták őket attikai-iónnak nevezni.
Hérodotosz mellet használták még:
Hippokratész
A pre-szókratikusok
Arkhilokhosz és Anakreón.
Betű
Név
Kiejtés
Betű
Név
Kiejtés
Αα
ἄλφα
(alfa)
Ξξ
ξῖ
(kszí)
Β β (ϐ) βῆτα
(béta)
Οο
ὄ μικρόν
(omikron)
Γγ
γάμμα
(gamma)
Ππ
(ϖ)
πῖ
(pí)
Δδ
δέλτα
(delta)
Ρ ρ (ϱ) ῥῶ
(ró)
Ε ε (ϵ)
ἒ ψιλόν
(epszilon)
Σσ
(szigma)
Ζζ
ζῆτα
(dzéta)
Ηη
ἦτα
(éta)
Ττ
ταῦ
(tau)
(théta)
Υυ
ὒ ψιλόν
(üpszilon)
(ióta)
Φφ
(ϕ)
φῖ
(fí)
Κ κ (ϰ) κάππα
(kappa)
Χχ
χῖ
(khí)
Λλ
λάμβδα
(lambda)
Ψψ
ψῖ
(pszí)
Μμ
μῦ
(mű)
Ωω
ὦ μέγα
(ómega)
Νν
νῦ
(nű)
Θ θ (ϑ) θῆτα
Ιι
ἰῶτα
ς
σῖγμα
(szóvég)
Ismerős szavak? (1)
a bölcsesség barátja:
φιλοσόφος
közöny (tkp. gennyes gyulladás): φλέγμα
költő (tkp. alkotó):
ποιητής
zihálás, nehéz levegővétel:
άσθμα
szenvedés, szenvedély:
πάθος
természet:
φύσις
betű (tkp. karcolás, vonás):
γράμμα
sugárzó fajdalom (tkp. áramlás): ρεύμα
én:
έγώ
Ismerős szavak? (2)
rejtvény:
αίνιγμα
képzet:
φάντασμα
(jellem)vonás:
χαρακτήρ
kábulat:
κώμα
az istenek itala:
νέκταρ
szemlélődés, elmélet:
θεορία
csúcs (tkp. létra):
κλίμαξ
ajánlólevél, útlevél (tkp. kettéhajtott papirusz):
δίπλωμα
fellegvár:
άκρόπολις
Homérosz Odüsszeia 1-5. sor
„ Ἄνδρα μοι ἔννεπε, Μοῦσα, πολύτροπον, ὃς μάλα
πολλὰ πλάγχθη, ἐπεὶ Τροίης ἱερὸν πτολίεθρον
ἔπερσε· πολλῶν δ’ ἀνθρώπων ἴδεν ἄστεα καὶ νόον
ἔγνω, πολλὰ δ’ ὅ γ’ ἐν πόντῳ πάθεν ἄλγεα ὃν κατὰ
θυμόν, ἀρνύμενος ἥν τε ψυχὴν καὶ νόστον ἑταίρων.”
Andra moi ennepe, Mousa, polytropon, hos mala
polla, planchtē, epei Troiēs hieron ptoliethron
eperse; pollōn d' anthrōpōn iden astea kai noon
egnō, polla d' ho g' en ponto pathen algea hon kata
thymon, arnymenos hēn te psychēn kai noston
etairōn.
Az ógörög nyelv
Különböző elméletek az ógörög nyelv eredetéről:
A nyelv a proto-görög beszélőkkel érkezett a félszigetre 2500 és
1700 között.
A betelepülés történt korábban, a proto-görög kialakulása
előtt, így a görög hangok jellemzői később alakultak ki.
A mykénéi civilizáció összeomlása után i.e. 12-11.
század) görög törzsek vándorlása – dialektusok
Dialektusok
Homéroszi (epikus) nyelv – egy soha senki által nem
beszélt költői műnyelv (ión, aiol és attikai elemek)
i.e. 7-6. század – új irodalmi dialektusok
dór
aiol
Ión
műfaji nyelvek
(az epikus nyelv is ilyen)
történetírás – ión
tragédia kardalai – dór
próza – attikai
dráma – attikai
filozófia – attikai
koiné („lingua franca”)
Lineáris A írás
Az első írott szövegek
(Kréta, mínoszi kultúra)
- i.e. 2000-1200
85 jel – valószínűleg
szótagírás
Phaisztosz korong
Lineáris B írás
A lineáris A-ból
fejlődött ki
Az első fennmaradt
görög írás (1953-ban
fedezték fel)
Archaikus mükénéi
dialektus
Szótagírás
A mükénéi civilizáció
után kb. 500 év, amikor
nincs írás, vagy nem
maradt fenn.
a föníciaiktól vették át
a betűírást (csak a
mássalhangzókat
jelölte)
a görög nyelv
sajátosságaihoz
igazították – a
felesleges jelekből
magánhangzókat
alakítottak