Transcript Vörös Eszter Szonja

5.tétel: A nyelv belső sokrétűsége és
egységessége.Szociolingvisztika
Forrás: Magyar nyelv könyve: A nyelv belső sokrétűsége (54–
59.old) Szociolingvisztika (785–791. old)
Készítette: Vörös Eszter Szonja
2-es csoport, páratlan hét csütörtök, 9 óra
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
1
Vázlat
I.
II.
III.
Nyelvváltozatok
Összefoglalás
Szociolingvisztika
1. Kutatási témák
2. Nyelvi hátrányos helyzet
- korlátozott nyelvi kód
- kidolgozott nyelvi kód
- regionális köznyelv
- kétnyelvűség
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
2
I. Nyelvváltozatok
• A mindenkori nyelvállapot nem egységes, a
nyelvben több változat él egymás mellett.
• A belső nyelvváltozatok összességét nemzeti
nyelvnek nevezzük.
• A nyelvváltozatok több szempontból
osztályozhatjuk. Normatív és nem normatív
nyelvváltozatokat különböztetünk meg a nyelvi
norma szempontjából.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
3
• A normatív változat az irodalmi nyelv és a
köznyelv (azért normatív, mert országszerte
használják, és mert tudatos nyelvalakító
tevékenység eredménye).
• A nem normatív változat a népnyelv, ide
tartoznak a nyelvjárások és a regionális
köznyelvek (a nyelvjárások és a köznyelv
hatnak egymásra, elkezdenek hasonlítani, és a
közös keveredésük a regionális köznyelv).
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
4
• A nyelvváltozatokat aszerint is
csoportosíthatjuk, hogy írottak-e vagy
beszélik őket.
• Az irodalmi nyelv írott, a köznyelv pedig
beszélt nyelvváltozat.
• A nyelvjárások elsősorban beszélt
nyelvváltozatok, de van írott regionális
köznyelv.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
5
Nyelvjárások
• A nyelvjárások területi nyelvváltozatok,
önálló hangrendszerrel, szókészlettel és
nyelvtani rendszerrel. Az ősmagyar kori és
az ómagyar kori nyelv – csaknem 1600-ig –
csak nyelvjárásokban létezett. Ekkortájt
indult meg az egységesülési folyamat.
• Kialakulásához hozzájárult a
könyvnyomtatás feltalálása, a nyelvtanírók
tevékenysége, mindenekelőtt a nyelvújítási
mozgalom.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
6
• A nyelv vízszintes tagozódása szerint
különböztetjük meg a nyelvjárásokat
(dialektusokat), s függőleges
tagozódása szerint pedig a csoport- és
rétegnyelveket (szociolektusokat).
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
7
Csoportnyelvek
• Minden nyelvváltozatban vannak szakszavak,
vagyis a szakmák, tudományágak speciális
szavai. Ezeket csoportnyelveknek (társadalmi
tagolódás szerint) nevezzük. Ezeknek nincs
önálló hangrendszerük vagy nyelvtani
rendszerük, mindössze terminológiáról van
szó, azaz terminus technicusok együtteséről.
• Általánosságban a csoportnyelvek
szókincsükben térnek el a köznyelvtől.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
8
Rétegnyelvek
• Ezenkívül megkülönböztetjük még a
rétegnyelveket (különböző életkorban
használt nyelvváltozatok), ilyen pl.: az
ifjúság nyelve, a diáknyelv, stb.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
9
II. Összefoglalás
A nyelv:
• a társadalmi kommunikáció eszköze, gondolatokat
kifejező jelek rendszere,
• a nyelvi rendszert a kreativitás jellemzi,
• a nyelv megvalósulása, a beszéd állandó működés:
beszédtett,
• a törzsfejlődés során az emberré válással
párhuzamosan keletkezett,
• jellemzője a sokféleség,
• egy adott nyelvnek története van: szüntelenül változik,
• az állandóság benyomását keltő nyelv nem egységes:
normatív és nem normatív változatai vannak.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
10
III. Szociolingvisztika
• Nyelv és társadalom bonyolult
összefüggésrendszerének feltárását kísérli meg
a szociolingvisztika, melynek vizsgálódási
területe nehezen behatárolható.
• A társadalmi szempontok figyelembevétele, és a
szociális tényezők szerepe a nyelvhasználatban,
századunk 30-as éveitől fokozatosan erősödött,
majd az 50-es években új határtudomány
kialakulását eredményezte.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
11
1. Kutatási témák
• Az eddigi szociolingvisztikai kutatások sokféle témával
jellemezhetők.
• A legfontosabbak:
- a nyelvi és társadalmi rétegződés közötti
megfelelések,
- a nyelv területi változatai (nyelvjárások),
- a regionális köznyelvet használók származása és
társadalmi státusa, jellemző sajátosságai,
- a szociális viselkedés és nyelvhasználat
kölcsönhatása,
- nyelvi neologizmusok a társadalmi változások
tükrében stb.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
12
• Ezek a témák is jelzik, hogy a
szociolingvisztika gyakran nehezen
különíthető el az etnolingvisztikától, a
nyelvjáráskutatástól, a
kommunikációelmélettől, a
pszicholingvisztikától és a nyelvhasználat
egyéb szempontú vizsgálataitól.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
13
2. Nyelvi hátrányos helyzet
• A szociolingvisztika a nyelvészetnek szinte
minden rész területét magába foglalja.
• A kutatások egyik központi témája a
nyelvi hátrányos helyzet vizsgálata,
amelyet többnyire tanulók körében
végeztek, azzal a céllal, hogy az okok
mélyebb összefüggéseinek felderítésével
segítséget nyújtsanak a pedagógusoknak
a felzárkóztató munkához.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
14
• A nyelvi hátrányos helyzet, és az iskolai
előmenetel kölcsönhatását először az angol
B.BERNSTEIN vizsgálta. Eredményeit nagy
feltűnést keltő és sok vitát kiváltó
szocializációelméletének keretében publikálta
az 50-es évektől.
• Nézete szerint a társadalmi hátrány a nyelvi
hátrány révén újratermelődik. Elméletének ezt a
tételét a kétféle kódról szóló hipotézisével
támasztotta alá. BERNSTEIN korlátozott és
kidolgozott kódot különít el.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
15
Korlátozott nyelvi kód
• A korlátozott nyelvi kód olyan nyelvhasználati módot
jelent, amely erősen kötődik a szituációkhoz, amikor is
nem szükséges a jelen lévő dolgokat megnevezni,
elegendő rájuk utalni, vagy mutatni mutató névmással
vagy határozó szóval (pl. ott azt, ilyenre, eddig, arra,
ennyivel stb.)
• Jellemzője:
- az egyszerű mondatszerkezet,
- a rövid mondatok halmozása,
- az árnyalt megfogalmazás hiánya,
- a szegényes jelzőhasználat,
- a szaggatottság (szünetek, nyökögés),
- befejezetlen mondatok.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
16
• Ez a nyelvhasználat a családban nem
okoz semmiféle kommunikációs zavart, az
iskolában, a tanórán, vagy egyéb
nyilvános kommunikációs helyzetben már
nem elegendő!
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
17
Kidolgozott nyelvi kód
• Az előbb említett nyelvhasználati kóddal
szemben a BERNSTEIN által vizsgált
középosztálybeli gyerekek a korlátozott kód
elsajátítása után az ún. kidolgozott kód
használatát is megtanulják.
• Képessé teszi őket egy „verbális
tervezésre”, amit jellemezhetünk úgy, hogy
tudják, hogy hol, mikor, kivel, hogyan kell
beszélni.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
18
• Jellemzője:
- képesek élményeikről úgy beszámolni, hogy az
a kívülálló számára is érthető legyen,
- ismerik az oksági viszony kifejezésének nyelvi
eszközeit,
- bonyolultabb mondat típusokat használnak,
- kifejezőeszközeik változatosabban,
- megfogalmazásuk pontosabb,
- beszédük kevésbé töredezett,
- jobban követik a nyelvi normát.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
19
• A nyelvhasználati módok és a társadalmi helyzet
összefüggéseinek feltárása céljából
BERNSTEIN családkutatásokat is folytatott.
• A középosztálybeli gyerekek kidolgozott kódja
mögött a szülők magasabb műveltsége,
igényesebb nyelvhasználata állt, míg a
munkásgyerek esetében ezek hiánya vagy
elégtelensége volt megfigyelhető.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
20
Fontos!
• BERNSTEIN nézete csak fenntartásokkal
fogadható el, és semmiképpen sem
általánosítható.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
21
További kutatások
• PAP MÁRIA és PLÉH CSABA végzett
Budapesten BERNSTEINéhez hasonló
felmérést, amelynek során az iskolába lépő
gyermekek szociális helyzete és
nyelvhasználata közti összefüggésre keresték a
választ.
• A szerzők megállapítása szerint nem minden
társadalmi rétegnek felel meg egy nyelvi
változat, s nincs minden nyelvi változat mögött
külön társadalmi réteg.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
22
Regionális köznyelv
• A nyelvi hátrány nemcsak a társadalmi hátrány felől
közelíthető meg, hanem a tájnyelvet beszélők
szemszögéből is felvetődhet.
• Magyarországon a tájnyelv és a köznyelv között nincsen
nagy különbség, ezért inkább a regionális köznyelvek
szociolingvisztikai megközelítése jelenthet izgalmas
kutatása témát.
• A tájnyelvek sorvadásával párhuzamosan alakultak ki, a
regionális köznyelvek. A regionális köznyelv használata
csak akkor jelent hátrányt, ha az egyén csak ezt a kódot
ismeri, s munkájánál, beosztásánál fogva gyakran kell
nyilvánosság előtt szerepelnie.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
23
• Az anyanyelvi nevelés egyik fontos feladata,
hogy a tájnyelv vagy a regionális köznyelv
épségben tartása mellett úgy kell nevelni a
köznyelvre a tanulókat, hogy felnőtt korukban a
körülményekhez és a helyzethez igazodva
tudjanak „nyelvi regisztert” váltani.
• Az anyanyelvi oktatásnak más területen is
szüksége lenne behatóbb szociolingvisztikai
vizsgálatokra.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
24
Kétnyelvűség
• A nyelvi hátrányos helyzet a kétnyelvűség
felől is megközelíthető.
• A Magyarországon élő nemzetiségiek egy
része azonban inkább „egynyelvű +
egyszer vagy kétszer félnyelvű”( Szabó T.,
1985.6), vagyis bizonyos dolgokat az
egyik nyelven, bizonyos dolgokat a
másikon tud jobban kifejezni.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
25
• A kétnyelvűség okozta nyelvi hátrányos
helyzet témakörében legismertebbek
RÉGER ZITÁnak a cigánygyerekek között
végzett vizsgálatai. RÉGER ZITA arra
kereste a választ, hogy az iskoláskorú
cigánygyerekek nyelvi felkészületlensége (
a két- és hároméves magyar anyanyelvű
színvonalának felel meg) mivel
magyarázható. Az okok részben szociális
részben nyelvi eredetűek.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
26
• A nyelvi hátrány mindig súlyosabb, ha
szociális hátránnyal is párosul. A nyelvi
okok a cigány és a magyar nyelv eltérő
fonémarendszeréből adódnak.
• A cigánygyerekek a magyar hangrendszert
csak tökéletlenül ismerik, ez rendkívül
megnehezíti számukra az olvasás- és
írástanítást.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
27
• Említsük meg végül az ún.
szociolektusokat, amelyek az azonos
foglalkozást, hobbit stb. űzők
nyelvhasználatát jelentik.
5.tétel A nyelv belső sokrétűsége
és egységessége.
28