A nyelvek eredete, nyelvtípusok

Összeállította: Dóber Valéria

A nyelv

• • • A nyelv az emberi kultúra és társadalom fejlődésének eredménye A nyelv folyamatosan változik, tükrözi az emberi társadalom, kultúra, gazdaság fejlődését, változásait A nyelvet kétféle szemlélet alapján kutatja a nyelvtudomány

A nyelvkutatás

• • • • • 1. Szinkrónia: A nyelv mai állapotát kutató leíró nyelvészet alapja 2. Diakrónia: A nyelv változását kutató történeti nyelvészet alapja Nyelvtan órákon mind a két szemlélethez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozunk

A nyelvek eredete 1.

• • • Két szemlélet, felfogás áll egymással szemben 1. monogenezis A különböző nyelvek egyetlen ősnyelvből alakultak ki; ezt az elgondolást támasztja alá a Bibliában a Bábel tornyához kapcsolódó történet

A nyelvek eredete 2.

• • • • • 2. poligenezis A sokféle nyelv a Föld különböző pontjain egymástól függetlenül, egyszerre alakult ki, s eleve különbözőek voltak Eredetük, s egymással való rokon vonásaik szerint a nyelveket nyelvcsaládokba csoportosítjuk A világon a különféle osztályozási rendszerek 150-200 nyelvcsaládot különböztetnek meg A legnagyobb nyelvcsalád az indoeurópai

A nyelvek eredete 3.

• • A magyar nyelv eredete szerint az uráli nyelvcsalád finnugor csoportjába az ugor nyelvek közé tartozik. Legközelebbi nyelvrokonaink az ugor ágból: a manysi (vogul) és chanti (osztják)

A nyelvek típusai

• • • • A nyelveket nemcsak eredetük, hanem alaktani és mondattani típusuk szerint is osztályozhatjuk: 1. izoláló nyelv (elkülönítő) 2. agglutináló nyelv (ragasztó, ragozó) 3. Flektáló (hajlító)

Az izoláló nyelv

• • • Szóalakjaiban nincsenek ragok, jelek, képzők is ritkán A nyelvtani viszonyokat a szórenddel,hangsúllyal, önálló szavakkal fejezik ki Ilyen: vietnámi, kínai, indonéz (effelé tart egyes jellemzőiben az angol)

Az agglutináló, ragasztó nyelvek

• • • • • Szóképzés, szóösszetétel, toldalékok gazdagsága jellemzi Az egymáshoz csatlakozó szóelemek jól elkülöníthetők a szóalakon belül Pl.: test-vér-em-ről A grammatikai segédelemek (toldalékok, igekötők stb.) a szótövek elé vagy gyakrabban a szótövek mögé kerülnek) Ide tartozik: magyar és a finnugor nyelvek

A flektáló nyelv

• • • • A nyelvtani viszony a szótő belsejében, annak megváltozásával fejeződik ki Pl.: német nyelvben: Mutter – anya; Mütter – anyák Gyakran elmosódik a szóelemek határa Jellemző a grammatikai nemek megkülönböztetése (hím ,- nő,- semleges nem); ebből különböző névszóragozási típusok és egyeztetési rendszerek adódnak

Egy kis érdekesség Szláv nyelvek a mai Európában