Transcript tarsf_09 - Shrek

DEBRECENI EGYETEM
Tudományegyetemi Karok
Természettudományi és Technológiai Kar
Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék
Az általános társadalomföldrajz alapjai I.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
egyetemi tanár
Debrecen
9. tétel
Emberfajták, nyelvek, vallások
 Kovács Z. 2002: A népesség rasszok- és
kultúrföldrajzi mutatók szerinti összetétele
In: Népesség- és településföldrajz
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp. 37-55
 Hunyadi L. 1998: Általános vallásföldrajz
In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.)
Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 325-347
 Kocsis K. 2001: Etnikai földrajz
In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.)
Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp. 313-335
 Ekéné Zamárdi I. 1990: A Föld népességének fajták,
nyelvek, vallások szerinti megoszlása
In: Általános gazdaságföldrajz (szerk. Frisnyák S.)
Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 88-91
 Becsei J. 2004: Népességföldrajz
 Hunyadi L. 1995: A világ vallásföldrajza
Ipszilon Kiadó Kft. Békéscsaba. 360 p. Végeken Kiadó, Budapest. 361 p.
I. Emberfajták
A ma élő ember (Homo sapiens sapiens) egyetlen faj, amely több egyenrangú fajtára,
más néven földrajzi rasszra különült el az evolúció folyamán.
Az emberfajtákat egymástól eltérő külső morfológiai (bőr- és hajszín, testméret) és
belső
fiziológiai
(hőszabályzás,
vércsoportok)
sajátosságok
jellemzik.
Kialakulásukban a földrajzi elszigetelődés (izoláció) mellett a természeti környezethez
való alkalmazkodás (adaptáció) és az öröklődést szabályozó génállományban
bekövetkezett változások (mutáció) játszottak elsődleges szerepet.
Az emberiség négy nagyrasszra oszlik: europid, mongoloid, negrid, veddo-ausztralid,
de emellett több népcsoport ismert, amelyek nem sorolhatók be egyik ismert
nagyrasszba se, pl. pigmeusok, busmanok, hottentották.
Veddo-australid
Ez a nagyrassz számarányát tekintve a
legkisebb a Földön, képviselőik száma néhány
százezer körül mozog.
• Külső jegyek: hosszúkás fej, széles orr, sötét
haj- és bőrszín jellemző.
• A nagyrasszhoz tartoznak: Ausztrália
őslakói, Sri Lanka, India (a Dekkán-fennsík),
Celebesz, Szahalin, Hokkaido szigetének
néhány kisebb népcsoportja.
• Nem játszanak jelentős szerepet a Föld
benépesítésében, s sokan nem is tekintik önálló
nagyrassznak.
Europid (kaukázoid)
A legnépesebb emberfajta, a Föld népességének
55%-a tartozik ide.
• Külső jegyek: fehér vagy világosbarna bőrszín,
vékonyszálú haj, erős arc- és testszőrzet
jellemző. Formailag a legváltozatosabb emberfajta.
• Interkontinentális elterjedés: Atlanti-óceántól
Bengáliáig, Szibérián keresztül a Csendesóceánig, Amerikában, Ausztráliában, ÚjZélandon, Dél-Afrikában.
• Alrassz: cromagnoid, nordoid, mediterrán, alpidinári, polinezis.
Mongoloid
Az emberiség kb. 35%-a tartozik ehhez a
nagyrasszhoz.
• Külső jegyek: sárgásbarna bőrszín, sötét,
egyenes szálú haj, sötét, vágott szem, alacsony
termet, széles, lapos arc
• Elterjedés: az Urál hegységtől Amerika déli
részéig. Őshazájuk Ázsia (Észak-, Közép- és
Kelet-Ázsia) Többségük kínai és japán,
legkevesebb eszkimó (eurázsiai mongoloidok
Amerikában: indiánok).
Negroid
A Föld népességének kb. 10-15%-a sorolható
ehhez a nagyrasszhoz.
• Külső jegyek: sötét bőrszín, gyapjas, göndör
haj, széles ajkak, sötét szem
• Elterjedés: a nagyrassz kialakulásának és
elterjedésének fő területe Afrika. Afrikából
rabszolga-kereskedelem nyomán Amerikában is
elterjedtek képviselői (USA, Brazília, KözépAmerika több országa).
• Alrasszok: szudáni (magasabb, karcsúbb – É),
bantu (zömökebb – D)
 Keverék- és maradványnépek
Amerika több országában magas egyes keveréknépek (meszticek, mulattok,
zámbók) aránya: pl. Mexikó, Venezuela.
További keveréknépek: madagaszkári malgasok, etiópiai amharák, dél-szudáni
nilotid népesség, közép-ázsiai turanid típus, dravidák (D-India).
 Maradványnépek
Veddák (Srí Lanka), andamánok (Andamán-szk.), pápuák, negritók (Új-Guinea),
ausztralidok (Ausztrália), ainuk (Hokkaido), pigmeusok (Egyenlítői-Afrika),
koiszánok (busmanok, hottentották - Dél-Afrika) – nagyrasszokban oldódás.
EMBERFAJTÁK EGYÜTTÉLÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK
• Rasszizmus: különböző emberfajták, népek között magasabb és alacsonyabb
rendűek megkülönböztetése (pl. fasiszta fajelmélet).
• Apartheid: fehér kisebbség diszkriminatív politikája a színesekkel – főként
feketékkel – szemben (állami politika szintjén) a Dél-afrikai Köztársaságban.
Vegyes házasságok tiltása, elkülönítés nyilvános helyeken, területi szeparáció
(országon belüli szabad mozgás korlátozása): feketék számára homeland-ek
(bantusztánok).
Egykori bantusztánok a Dél-afrikai Köztársaságban
Forrás: www.fotw.net/misc/za)old.gif
II. Nyelvek
 Anyanyelv: amit az ember elsőként megtanult és sajátjának tart, amin
álmodunk, gondolkodunk.
 Dialektus: egyes nyelveken belüli variánsok („elegendően nagy” különbség
esetén külön nyelvek), dialektusokat elválasztó izoglosszák
 Közvetítőnyelv (lingua franca): különböző nyelveket beszélők közti
kommunikációs segédeszköz. Például angol, francia, korábban latin, KeletKözép-Európában német, orosz, Kelet-Afrikában a szuahéli…
 Műnyelvek: mesterséges, több nyelv keveréke, anyanyelvi beszélőjük nincs,
viszonylag egyszerű nyelvtan és szókészlet, közvetítő szerep. Az eszperantó
alapjait Ludwik Lejzer Zamenhof (1859-1917) rakta le.
Több mint 3000 beszélt nyelv, 6000-7000 dialektus.
25 legelterjedtebb nyelv a Földön: a népesség 72%-a, 10 legelterjedtebb nyelv:
55%.
A legalább 1 millió ember által anyanyelvként beszélt nyelvek száma mintegy
300, a 100 ezer – 1 millió ember által beszélt nyelvek száma 600.
Port Moresby környékének nyelvei
Forrás: www.sil.org
A 25 legelterjedtebb nyelv a Földön
az anyanyelvként használók száma alapján.
Nyelv
Beszélők száma
(millió fő)
Nyelv
Beszélők száma
(millió fő)
1. Kínai
1235
14. Vietnami
67
2. Angol
335
15. Telugu
67
3. Spanyol
325
16. Pandzsábi
66
4. Arab
215
17. Marathi
65
5. Bengáli
189
18. Tamil
62
6. Hindi
182
19. Olasz
61
7. Portugál
171
20. Urdu
57
8. Orosz
155
21. Török
55
9. Japán
125
22. Thai
55
10. Német
100
23. Gudzsaráti
44
11. Francia
81
24. Ukrán
42
12. Jávai
75
25. Lengyel
41
13. Koreai
69
Forrás: Becsei J. 2004
Nyelvek dinamikája
Nyelvek száma időben változó: születnek, megújulnak, kihalnak. Napjainkra
az 1492-ben még élő nyelvek fele kihalt, 2100-ra a jelenlegi nyelvek 90%-a
veszélyben
 Nyelvek eltűnése hátterében: beszélőik megsemmisülése (pl. Tasmánia
kiirtott őslakói, Amerika egyes indiántörzsei) vagy nyelvváltása (pl. a volt
Szovjetunió egyes népei, Írország, Wales)
 Nyelvek megújulása: a bibliai hébert a XIX. század második felében
kezdték el újra beszélni Palesztinában, nyelvújítás nyomán újhéber (ivrit)
nyelv – az Izraelben születetteknek már anyanyelve!
Nyelvek keveredésével „pidgin nyelvek”: kommunikációs eszköz két
különböző nyelvű csoport között (pl. Északi-tenger: orosz-norvég).
Kevert nyelvek anyanyelvi beszélővel (egy két generáció múltán): kreol
nyelvek. Általában egy világnyelv és egy helyi nyelv keveredése (pl. Haiti
francia kreol, spanyol alapú kreol papiamento Suriname-ban).
 Hivatalos nyelv
Közigazgatás, hivatali élet nyelve. Legtöbb országban egy ilyen + de poliglot
államok (pl. Belgium, Svájc, Kanada) több hivatalos nyelv.
Többségük egy-egy országhoz rendelhető: leggyakoribb az angol (főleg Északés Közép-Amerikában, Ausztráliában és Óceániában), francia (volt afrikai
francia gyarmatokon), arab (Észak-Afrikában és a Közel-Keleten), spanyol
(Latin-Amerikában)  1995-ben egyenként legalább 20 országban, portugál,
holland (flamand, afrikaans), német (1995-ben 5 országban).
Egyes országokban „regionális hivatalos nyelvek”.
 Helyi nyelvek
Nem hivatalos, de egyes társadalmi csoportok által használt nyelvek (jelentős
részük megszűnésre ítélt, a kor igényeinek „nem megfelelő”).
Hivatalos és helyi nyelvek konfliktusa: sok helyen a hivatalos nyelv kevesek
által beszélt, pl. törzsi-nyelvi szétaprózottság miatt hivatalos nyelvként
megtartott gyarmatosítók nyelve, amit csak az iskolázottabbak, a magasabb
társadalmi státuszúak beszélnek. Nigériában a négy nagy nyelv (hausza, fulbe,
joruba és ibo) helyett angol.
Legelterjedtebb hivatalos nyelvek a Föld
országaiban (1995)
60
52
50
40
27
30
20
20
20
8
10
5
5
4
3
3
3
3
il
Ta
m
al
áj
Sz
er
bh
or
vá
t
Sz
ua
hé
li
M
O
la
sz
Né
m
et
Po
rtu
gá
l
Ho
lla
nd
an
yo
l
Sp
Ar
ab
an
ci
a
Fr
An
g
ol
0
Forrás: Becsei J. 2004
A hivatalos nyelv a nemzetépítés eszköze (állam direkt és indirekt beavatkozása):
1789-ben Franciaország népességének mindössze fele beszélte a francia nyelvet, de
csak 12-13%-a „helyesen”. Direkt: kisebbségi nyelvhasználat tiltása (pl. kurd nyelv
használata Törökországban, Irakban, Iránban), indirekt: oktatásban, hivatali életben
kevesebb jog a hivatalos nyelvhez képest…
Nyelvhasználat homogenizálása: II. József, Franciaország, Szovjetunió, magyar
kisebbség helyzete a környező országokban.
 Proto-nyelvek
Egyes nyelvek közös ősei, az egy őstől származó nyelvek nyelvcsaládot alkotnak
(számuk bizonytalan: minél nagyobbak a nyelvek és minél közelebbiek Európához,
annál pontosabb megállapítások).
Nyelvcsaládokon belül: egymással közelebbi rokonságban állók és különbözőbbek,
mások önálló külön nyelvcsaládot alkotó, ún. elszigetelt nyelvek.
Nyelvcsalád
1. Indoeurópai
Kelta
Beszélők száma
(millió fő)
Nyelvek
2465
2
Ír, walesi, breton
Újlatin
675
Spanyol, portugál, francia, olasz, román
Germán
485
Angol, német, holland, svéd, dán, norvég
Balti-szláv
300
Orosz, ukrán, lengyel, cseh, szlovák,
szerbhorvát, bolgár, litván lett
Albán
5
Albán
Görög
12
Görög
Örmény
7
Örmény
Indoiráni
980
Bengáli, hindi, pandzsábi, marathi, urdu,
perzsa, kurd
2. Baszk
1
Baszk
3. Uráli
22
Finnugor
22
Magyar, finn, észt, mordvin
Szamojéd
*
Nyenyec
Forrás: Becsei J. 2004
Nyelvcsalád
Beszélők száma
(millió fő)
Nyelvek
4. Altáji
332
Török
130
Török, üzbég, kazah, azeri, kirgiz, jakut
Mongol
7
Mongol, burját, kalmük
Mandzsu-tunguz
*
Evenki
Japán
125
Japán
Koreai
70
Koreai
Ajnu
*
Ajnu
5. Kaukázusi
8
Grúz, csecsen
6. Afroázsiai
335
Arab, amhara, hausza, héber, máltai
7. Burusaszki
*
Burusaszki
8. Dravida
210
Tamil, telugu, kannada, malajalam
9. Ausztroázsiai
92
Vietnami, khmer
1390
Kínai, thai, burmai, tibeti, lao
10. Sino-tibeti
Forrás: Becsei J. 2004
Nyelvcsalád
Beszélők száma
(millió fő)
Nyelvek
11. Ausztralonéz
290
Jávai, maláj, malgas, fidzsi
12. Paleoszibériai
*
Csukcs
13. Eszkimó-aleut
*
Eszkimó
14. Pápua nyelvek
5
15. Ausztráliai őslakos nyelvek
*
16. Niger-kongói
370
17. Nilo-szaharai
40
18. Khoiszan
*
19-30. Amerikai indián nyelvek**
25
Joruba, fulbe, ibo, zulu,
szuahéli
Kecsua, ajmara, nahuatl
Forrás: Becsei J. 2004
III. Vallások
A világvallások eredete
Forrás: Kovács Z. 2002
A vallás, mint a szélesebb értelemben vett kultúra része rendkívül fontos szerepet
játszik a társadalmi-gazdasági életben. Hatással van az emberek életmódjára,
viselkedésére, így egyebek mellett kihat a népesség házasodási, szaporodási és
iskolázási szokásaira, foglalkozási szerkezetére, táplálkozására, öltözködésére stb.
és ezáltal az élet csaknem minden területére. Erkölcsi-etikai szabályrendszer.
Közvetett és eltérő mértékű érvényesülés: szekularizált államok vs. vallási
fundamentalizmus (pl. iszlámon belül török és iráni minta); néhány helyen
teokrácia (egyház közvetlen uralma – pl. Vatikán, korábban Tibet, Utah).
 Primitív vallások
Nem államalkotó természeti népek hiedelemvilágai, pl. törzsi vallások Afrikában,
Óceániában, indián vallások Amerikában, sámánista vallások Szibériában, KeletÁzsiában.
 Fejlett vallások
Államalkotó népek vallásai, tanai írott formában is léteznek, pl. egyiptomiak,
perzsák, görögök, rómaiak, indiaiak, kínaiak, japánok ősi vallásai.
 A Föld több kontinensén hívekkel rendelkező, többnyire legnagyobb létszámú
vallások a világvallások.
 Politeista (többistenhívő), henoteista (amikor valaki egy istent imád, de
elismeri más istenek létezését) és monoteista (egyistenhívő) vallások
„Vallásteremtő népek” Ázsiában: közel-keleti, szemita (kereszténység, zsidó
vallás, iszlám, baháizmus), indiai (hinduizmus, buddhizmus, dzsainizmus,
szikhizmus) és távol-keleti eredetű vallások (konfucianizmus, taoizmus,
univerzizmus, sinto)
Irán: mazdaizmus, Mithrasz-kultusz, manicheizmus (időlegesen jelentős hatás, de
nincs tartós fennmaradás)
Vallásstatisztikák problémái:
 Ki a vallásos?
 Hogyan tartják számon a vallásosokat?
 Hány vallás keretében tartanak valakit nyilván?
A világ vallásainak százalékos megoszlása
3.2%
18.7%
0.1%
16.3%
0.1%
0.1%
0.1%
0.2%
0.2%
0.4%
0.4%
1.8%
9.1%
2.3%
2.6%
3.1%
6.0%
3.5%
13.5%
15.0%
0.3% 3.0%
római katolicizmus
protestantizmus
ortodoxizmus
egyéb keresztény
szunnita iszlám
siíta iszlám
egyéb iszlám
hinduizmus
buddhizmus
kínai univerzizmus
új vallások
törzsi vallások
szikh
zsidó
sámánizmus
konfucianizmus
báháizmus
dzsáinizmus
sintoizmus
egyéb vallások
vallás nélküli
ateizmus
Keresztények
Világnépesség közel egyharmada
(mintegy 1,8 milliárd fő)
 Római katolikus egyház (a Föld népességének 18-19%-a):
újlatin államok, Írország, Belgium, Luxemburg, Ausztria, KeletKözép-Európa, Latin-Amerika, Fülöp-szigetek.
 Keleti szertartású katolikus egyház (ortodoxok egyházból
kiszakadt, római pápához csatlakozott, de liturgiája maradt):
görög katolikusok (a Kárpát-medence ÉK-i részén és előterében),
szír-libanoni maroniták, indiai Tamás-keresztények (közel 15
millió fő)
 Ortodox egyház (1054 után a konstantinápolyi pátriárka
vezetése
alatt,
bizánci
hagyományok):
Kelet-Európa
(Oroszország, Ukrajna, Belorusszia), Grúzia, Balkán, ÉszakÁzsia (130 millió fő)
 Monofizita (nyugati szír) egyházak: etióp és egyiptomi kopt
egyház, örmény gregorián egyház (összesen 33 millió fő)
 Nesztoriánus (keleti szír) egyház: kurd hegyvidéken (alig 100
ezer hívő)
 Protestáns felekezetek (római katolikus egyházból kiválás a 16. századtól,
elvetik a római pápa vezető szerepét): evangélikusok (Luther – Németország,
Skandinávia, Baltikum, É-Amerika), reformátusok (Kálvin – Hollandia, Skócia,
Svájc, Magyarország, Indonézia, USA), anglikánok (VIII. Henrik – angolszász
országok), baptisták (USA – déli államok), metodisták (angolszász országok),
pünkösdisták, adventisták, mormonok, unitáriusok, nazarénusok stb. – összesen kb.
400 millió hívő.
Protestáns dominancia angolszász Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon,
Észak-Európában,
Nagy-Britanniában,
Észtországban,
Dél-Afrikában;
egyensúlyban a katolikusokkal: Hollandia, Svájc, Németország
 Zsidóság
A legrégebbi monoteista vallás, jelenleg mintegy 14 millió fő.
Többen diaszpórában, mint az anyaországban: USA-ban 6 millió fő, Izraelben 4,6
millió fő, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada.
Átrendeződött területi elhelyezkedés: Kelet-Közép-Európa korábban vezető, II.
világháború előtt 5 millió zsidó („Judapest” és a cionizmus).
Iszlám
A legfiatalabb világvallás (7. század, Mohamed): az
emberiség 19%-a
Nyugat-Afrikától Pakisztánig összefüggő iszlám zóna,
India (100 millió fő: Dzsammu és Kasmír), Banglades,
Malajzia, Brunei, Indonézia (legnépesebb iszlám
ország)
Európában törökök, albánok, bosnyákok, pomákok
(mohamedán bolgárok) országai, vendégmunkásokat
fogadó országok (Németország, Franciaország, NagyBritannia)
Intenzív terjeszkedés a Kaukázusban, Közép-Ázsiában,
a Szaharától délre (hauszák, fulbék Nigériában, Etiópia
egy része, Indiai-óceán partvidéke – pl. Zanzibár,
legdélebbi iszlám ország: Comore-szk.)
Szunniták (90%) és síiták (10%): utóbbiak Iránban,
Irak délkeleti részén, Azerbajdzsánban + khárdzsiták
(Omán)
Vahabiták: Szaúd-Arábia a lakosság kb. 70%-a
Iszlám síita ágából eredő bahái vallás (19. század,
Irán): monoteista, szinkretikus vallás, összesen 5 millió
hívő, központja Haifa (Izrael)
Hinduizmus
A legrégebbi világvallás, többistenhívő, 850 millió hívő
India legnagyobb vallása, Nepál, hinduk a szubkontinens
többi országában és az indiai diaszpórákban: Dél-afrikai
Köztársaság, Guyana, Suriname, Trinidad, Mauritius, Fidzsiszigetek
Srí Lanka: hindu tamilok és buddhista szingalézek
konfliktusa
Kasztrendszer és lélekvándorlás
Buddhizmus
I.e. 6. században alapított (Sziddhártha Gautama), célja a
hindu vallás megreformálása (elveti a kasztrendszert), 350
millió hívő
Hínajána (30%), mahajána (kétharmad) és vadzsrajána
(3%) buddhizmus. Elterjedése: Délkelet-Ázsiában (1),
Kína, Korea és Japán területén (2), illetve Tibet
(lámaizmus), Mongólia, Burjátföld, Kalmükföld (Európa
peremén), Bhután, Szikkim (3)
Dzsainizmus
I.e. 6. században alapított hindu reformmozgalom, 4 millió
indiai hívő
Szikh vallás
15-16. század fordulóján létrehozott egyistenhívő vallás (Nának
Csand): kísérlet az iszlám és a hinduizmus egyesítésére, 20
millió hívő
Zömmel Pandzsáb állam területén élnek (India), központjuk
Amritsar
Kínai vallások
Sokistenhívő vallások keveredése: buddhizmusból, taoizmusból
és konfucianizmusból univerzizmus, együttesen több mint 900
millió hívő (a vallások jellege és a kínai kormányzat politikája
miatt bizonytalan), de a kínaiakon kívül nem vallják
Sinto
Eredetileg sokistenhívő természeti vallás Japánban
Keveredik a buddhizmussal, a japánok nagy része egyszerre
műveli mindkettőt, Japánon kívül nem játszik szerepet
Vallások a Földön
Forrás: www.harpercollege.edu/~mhealy/geogres/maps/worldgif/wwrelig.gif
Uralkodó vallások a Föld államaiban
Forrás: Wikipedia
Összefoglalás
 I. Emberfajták
 Veddo-australid, Europid, Mongoloid, Negrid
 II. Nyelvek
 Nyelvek dinamikája, hivatalos-, helyi nyelvek
 III. Vallások
 Kereszténység, Iszlám, Hinduizmus, Buddhizmus,
Dzsainizmus, Szikh vallás, Kínai vallások, Sinto
Köszönöm a figyelmet!