Transcript A nagy vallások - előadás március 14 - NymE

A nagy vallások
Kereszténység a kultúrák válságában
Dr. Németh Norbert
NymE-SEK, 2012. március 14.

2011-es adat a föld népessége 7 md:
◦ Katolikusok: 1.181.000.000
◦ Keresztények összesen: 2.000.000.000
◦ Iszlám: 1.500.000.000
◦ Hindu: 841.000.000
◦ Számos, kisebb vallás követője: kb 2 md fő
◦ Kifejezetten nem vallásosak: 774.000.000
A nagy vallások számokban

Semmi esetre sem szeretném azt a
látszatot kelteni, hogy az alábbiakban
hűséges és elfogulatlan magyarázatát
fogom adni a különböző vallások
istenképének. Ki volna képes „objektív”
képet festeni a világvallásokról? Ki
állíthatja, hogy annyira ismeri szent
szövegeiket, rituáléikat, hiedelmeiket,
hogy azok alapján képes számot adni
tanításuk lényegéről, követőik
hitrendszeréről, „teológiájáról”?
Korlátok a téma kifejtésében:
 Bármely
összefoglaló leírás
túlságosan keveset mond arról az
elképzelhetetlenül összetett,
kimeríthetetlen valóságról, amit
egy-egy konkrét vallás jelent
követői számára.
A „vallás lényege” elvont
formában nem létezik!

Kereszténységet így lehetne
összefoglalni: „egy názáreti zsidó rabbi
által 2000 éve alapított vallás,
amelynek fő tanítása az istenszeretet
és az ellenségre is kiterjesztett
felebaráti szeretet parancsa, s
amelynek alapítóját a római hatóságok
koncepciós perben kereszthalálra
ítélték és kivégezték, bár követői máig
hiszik, hogy feltámadt és él!”
Kereszténység:
 Az
emberiség hosszú történelmében
egyetlen olyan kultúrát sem találunk,
amelyben ne volnának megfigyelhetők a
vallás nyomai. Az ember eredendően
vallásos lény – „homo religiosus”.
VIGYÁZAT! Az alábbiakban
bevallottan elfogult nézőpontból
igyekszem érvényes
megállapításokat tenni a
világvallásokról!
a világon a legősibbnek és
legösszetettebbnek tartott vallási rendszer
a HINDUIZMUS,
 az indiai szubkontinensen élő mintegy 900
millió ember vallásának gyűjtőfogalma,
 Kr. e. 1500-500 között születtek meg
szent könyveik a Védák, amelyeket
további évszázadokban létrejött könyvek
magyaráznak (Brahmanák, Upanisadok).

HINDUIZMUS



Lényeges tanításuk, hogy egyetlen őselv
létezik, a Brahman, amely örök, abszolút,
egyszerre világfeletti és világot átható.
A hindu maga döntheti el, hogy a legfőbb
Valóságot személytelen szellemként vagy
személyes lényként tiszteli-e.
A hindu életének célja, hogy egyesüljön a
Brahmannal. Ennek útja a földi dolgokról való
teljes lemondás, a szenvedélyektől
(gyönyöröktől, fájdalmaktól) megszabadulás,
a tökéletes önfegyelmezés (jóga).
HINDUIZMUS
Mivel a tökéletes szabadságra való
eljutáshoz csak a szenteknek elegendő
egyetlen élet, a legtöbb ember azonban a
halála után újjászületik, vagy egy más
kasztban vagy egy állatban. A hinduk
ezért is idegenkednek az állatok
megölésétől.
 Lélekvándorlás…
 A lélekvándorlás (reinkarnáció) tana
szigorú kasztokra osztja a társadalmat.

HINDUIZMUS
Ugyancsak a nagy világvallások közé
tartozik, bár ősi formájában nem beszél
Istenről. Főleg Kínában és Japánban
terjedt el, és mintegy 350 millió követőt
számlál.
 Alapítója egy indiai herceg, Gautama
Sziddhartha (Kr. e. VI. század), aki
remeteségbe vonult, s ottani vallásos
élménye után a Buddha
(megvilágosodott) nevet viselte.

BUDDHIZMUS

A megvilágosodott Buddhát követők közül
sokan egyáltalán nem tartják Isten létét
vallásuk szempontjából lényeges
kérdésnek; ehelyett inkább a mesterük
által javasolt aszketikus és meditációs
technikák segítségével remélnek kilépni
az újjászületés és szenvedés örök
körforgásából. A cél a nirvána
állapotának elérése, amelyben a vágyak
kihunynak, s az egyén feloldódik a
világmindenség egészében.
BUDDHIZMUS

A 4-5 ezer éves agyagtáblák tanúsága
szerint (az írás valószínűleg Urukban
jelent meg Kr. e. 3100 környékén) az
istenek minduntalan beavatkoznak a
kozmosz működésébe, ezért az embernek
olyan technikákat kell kifejlesztenie,
melyek segítségével megértheti az istenek
akaratát. Ennek eszköze a jóslás, az
asztrológia és a sors orákulumainak
fürkészése.
SUMÉR-BABILÓNIAI VALLÁS
E
vallások célja már nem annyira az
istenek tisztelete, inkább kegyeik
elnyerése.
 Érdekvallásosság, amelyben
burjánzanak a varázslások, jóslások,
mágikus szertartások, primitív
mítoszok.
GÖRÖG ÉS RÓMAI VALLÁS
A három prófétai,
kinyilatkoztatott vallás:
a zsidó, a keresztény és az
iszlám

a zsidók, a keresztények és a
muzulmánok (összesen több mint 3,5
milliárd ember) nagyrészt meg vannak
győződve arról, hogy a Kr. előtti II.
évezred elején Mezopotámiában
rendkívüli történelmi és vallási
horderejű eseményre került sor:
Isten kinyilatkoztatta magát
Ábrahámnak, és őt választotta ki Izrael
népének ősatyjául. Mindez látszólag
hétköznapi jelenetek során valósult meg.
a zsidók, a keresztények és a
muzulmánok


A Kr. utáni VI. században újabb próféta
lépett fel, azaz Mohamed, aki mély
istenélménye alapján és személyes
érintettsége erejében újabb
kinyilatkoztatásra hivatkozik.
Az ISZLÁM VALLÁS szigorú monoteizmus,
ahol Allah az egek Királya, Kelet és Nyugat
Ura, az Egek és a Föld Világossága.
(Figyelem! Több millió arab anyanyelvű
keresztény is Allahnak szólítja Istent!)
ISZLÁM



Mohamed tanítását - amelynek elemeit
részben korábbi vallásokból, a zsidóságból és
a kereszténységből is gyűjtötte - a
Koránban foglalták össze.
A Korán szerint egy az Isten, Allah és
Mohamed az ő prófétája.
Az emberek földi sorsát egyedül Allah
határozza meg. Akit ő kiválaszt, az eléri az
örök boldogságot, amely a földi örömök
bőségében áll. A pokol viszont a szenvedés
és a kínok helye.
ISZLÁM

Az iszlám vallásos követelményei: a
Korán ismerete, napi ötszöri
imádkozás Mekka felé fordulva, a
(mohamedán) szegények segítése, a
Ramadán hónapban napkeltétől
napnyugtáig böjt, egy életben legalább
egyszer zarándoklat Mekkába, és a
„szent háború” az iszlám terjesztése
érdekében.
ISZLÁM
Első és legfontosabb javaslatom,
hogy nagyon mély belső tisztelettel
forduljunk a világvallások követői
felé.
 Második tanácsom, hogy vegyük
komolyan a Jézus által javasolt
kritériumot: „Gyümölcseikről
ismeritek meg őket!” (Mt 7,16)

KÖLCSÖNÖS TISZTELET
A KERESZTÉNYSÉG
BEMUTATÁSA
A DIOGNÉTOSZHOZ ÍRT
LEVÉL ALAPJÁN
Egy II. századi irat érdekes
adalékokkal szolgál a kereszténységről.
A levél címzettje egy Diognétosz nevű
előkelő pogány, akit nagyon érdekel
a kereszténység.
 Helye: Székesegyházi Főplébánia, Széchenyi
u. 8. csütörtökönként 20.30-tól 22.00-ig
 Heti 1,5 órás találkozásokban szeretnénk
elmélyíteni a hitünket mindazokkal, akik
igénylik, hogy egy keresztény közösség tagjai
legyenek egyetemi éveik alatt. Vágyat
szeretnénk ébreszteni az érdeklődőkben az
Istennel megélt személyes és mély kapcsolat
iránt. Mindenki számára nyitott.
EGYETEMISTA HITTAN
Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség
Cím: H-9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.
(„A” épület)
Egyetemi lelkész: Dr. Németh Norbert
Fogadóóra (iskolaévben) 09.00 – 12.00
Kedd – Szerda – Csütörtök
Szombathely, Károlyi G. tér 4.
„A” épületben, a lelkészségi irodában II. emelet
Postacím:
Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség,
H-9700 Szombathely, Széchenyi u. 8.
Telefon: 94/504-431, Fax: 94/504-478
Email: [email protected]
Weblap:
http://www.sek.nyme.hu/egyetemilelkesz/defa
ult.aspx