Transcript Az iszlám kultúrrégió társadalomföldrajza

Az iszlám kultúrrégió
társadalomföldrajza
dr. Jeney László
egyetemi adjunktus
[email protected]
Gazdaságföldrajz
Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)
2014/2015, I. félév
BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék
Az Iszlám Világ fogalma,
lehatárolása

Fő jellegzetessége:
– Iszlám vallás dominanciája
(zsidók, keresztények is)

Fogalmi különbségek
– Tágabb: iszlám
közösségek a Föld
országaiban – 1,5 mrd (D, DK-Ázsia, Európa is)
– Iszlám Világ – 850 mó
(világ 12%, de
muszlimok fele)
– Szűkebb: Arab Világ

Iszlám világ: 25 mó km2
(17%)  VR1
2
Egyetlen
kultúrrégió két
kontinensen
Afrika: Észak-Afrika
 Magreb (Arab Nyugat) –
(„Dzsezírat el Magreb” =
Nyugati-sziget):
– Atlasz-vidék


Távoli-Magreb: Marokkó,
Mauritánia
Középső-Magreb: Algéria,
Tunézia
– Szahara



Közeli-Magreb: Líbia
Egyiptom (Masrikhoz
sorolják)
Ázsia: Közel-Kelet
 Masrik (Arab Kelet):
– Arab-félsziget
– Termékeny Félhold

Türk területek:
– Kisázsia
– Közép-Ázsia (Turkesztán) –
kivéve Tádzsikisztán

Előázsia:
– Irán, Afganisztán, Pakisztán
Szudáni Tájöv:
– Részben még Szahara:
Mauritánia, Mali, Niger,
Csád, Szudán
– Teljesen Szudán: Gambia,
Szenegál, Burkina Faso
3
Nagy és kicsi:
változatos méretű
országok

Terület:
– Nagy: Algéria 2,4 mó km2, Líbia 1,7 mó km2,
Egyiptom 1 mó km2 , Törökország 780 ezer km2
– Kisebb: Marokkó: 460 ezer km2 (Nyugat-Szahara
kérdése), Tunézia: 163 ezer km2

Népesség
– Óriás: Törökország: Közel-Kelet legnépesebb állama
79 mó, Egyiptom 72 mó, Irán
– Nagy: Marokkó: 33 mó, Algéria 32 mó
– Kicsi: Tunézia: 10 mó, Líbia 6,2 mó
4
Egyenlőtlen
benépesültség 
kétarcú országok

Száraz sivatagos – félsivatagos éghajlat 
34 fő/km2, ritkán lakott területek:
– Trópusi sivatag: Szahara
– Mérsékelt övi sivatagok

De népesség erőteljes földrajzi
koncentrációja, sűrűbben lakott területek:
– Mediterrán tengerpart: Földközi-tenger
(Líbia: Tripolitánia nyugaton és Kiraneika
keleten, Egyiptom: Nílus-delta)
– Termékeny folyómenti területek (Egyiptom,
Szudán: Nílus), Irak: Eufrátesz, Tigris,
Közép-Ázsia: Amu-darja, Szír-darja,
Pakisztán: Indus

Népsűrűség:
– Alacsony: Egyiptom, Marokkó 71 fő/km2,
Tunézia : 61 fő/km2
– Igen alacsony: Algéria 13 fő/km2, Líbia 3,5
fő/km2
5
Népességnövekedés

Népességszám növekedése:
– Igen gyors: Líbia 2,6%
– Gyors: Egyiptom 1,8%, Marokkó: 1,55%, Törökország
1,5% (’50-es évek: 3%!), Algéria: 1,22%
– Lelassult: Tunézia: 0,99%

Gyors népességnövekedés  fiatal országok
– Egyiptom: 34% 14 év alatti
Migráció, vendégmunkások

Milliók vándorolnak külföldre
– Enyhít a magas munkanélküliségen
– Átutalt keresetük javítja az ország fizetési mérlegét

Kibocsátó országok:
– Pakisztán (NBr-ba)
– Törökország (3 mió kurd és török vendégmunkás és családtagjaik,
ebből 2 mió No-ba, 600 ezer öböl-menti arab országokba)
– Atlasz-országok (Fro-ba)
– Közép-Ázsia (Oroszo-ba)
– Egyiptom

Befogadó célországok:
– Hagyományos interregionális migráció Eu-ba (főleg nagyvárosokba)
– 1980-as évektől intraregionális migráció is: ritkán lakott, gazdag
olajtermelő arab országokba




Líbia (1 mió egyiptomi vendégmunkás és családtagjaik)
Szaúd-Arábia és egyéb öböl-menti arab országok (600 ezer törökországi)
Tranzit-országok: Észak-Afr. (Trópusi-Afr-ból EU felé)
Törökország: belföldi migráció is városokba, Ny-i régiókba
Nemzetiségi összetétel

Három fő nyelvi etnikai csoport
– Arab
– Türk
– Iráni

Észak-afrikai arab országok nemzetiségei:
– Marokkó: arab (50%), berber (40%)
– Algéria: arab, berber (1/6), feketék
– Tunézia: arab, berber, európai (2%)

Törökország nemzetiségei:
– XX. sz. eleje: lakosság alig fele volt török


Örmények (I. vh.: genocídium – 1,5 mó)
Görögök (1923: népességcsere)
– Ma vallásilag, etnikailag homogén nemzetállam
Iszlám vallás
jellemzői

Iszlám 5 alappillére:
–
–
–
–
–
–

Hitvallás (saháda)
Ima (szalát)
Adakozás (zakát)
Böjt (szaum)
Mekkai zarándoklat (haddzs)
(+ dzsihád)
Irányzatok
– Szunnita (87–90%): általánosabb – írásos szunna fontossága
vallásjogi kérdésekben
– Siita (10–13%): Irán, Azerbajdzsán, DK-Irak – vallási vezető
(imám) fontossága
– Háridzsita: Omán – vallás elsődlegessége világi hatalommal
szemben
9
Iszlám világ
urbanizációja


Iszlám szülőföldje  Arab és Iszlám Világ szíve
–
–
Mekka: Mohammed szülőhelye 570-ben
Medina: későbbi hatalmi központja
–
350–800: világ legnagyobb városa
Hagyományos központ: Isztambul (Konstantinápoly, Bizánc)







–
Kora középkor: Európa legnagyobb városa
–
Ev. óriási 15 mó, agglomerációja része: El-Giza (Gizeh): 2,5
mó, Subra-el-Haima (Shubra-el-Khema): 1 mó
Legnépesebb arab város: Kairó: 8 mó AFR3.
Egyéb központok:
–
–
–

Összekötőkapocs az antik és feudális városfejlődés között
330, Nagy Konstantin (Constantinus) császár: Római Birodalom
székhelye Bizánc
Virágkora Jusztinianosz császár idején (527–565)
Szimbóluma: Hagia Szophia (épült: 532–537)
Virágzásának alapja világkereskedelmi szerepköre (Ázsia–Afrika–
Európa találkozásánál)
ÉNy-Afr: Casablanca
ÉK-Afr: Alexandria: 4 mó AFR5., Tripoli: 1,1 mó, Bengázi
(Benghazi): 700 ezer
Arab-Közel-K: Bagdad, Rijád, Bejrút, Szanaa
Feltörekvő központ: Dubai
Koncentrált
városhierarchia
Rang–nagyság
szabály
A
városhálózat
koncentrációja
11
A gazdaság fő jellemzői az
Iszlám Világ országaiban

Kora ókor: több folyammenti civilizáció
– Nílus (Egyiptom)
– Tigris–Eufrátesz (Mezopotámia, Babilónia, Asszíria) – Úr: Föld 1.
városa
– Indus (mai Pakisztán) – magas fokon urbanizált terek (burkolt
utak, vízvezetékek, fürdőszobás, kétszintes lakóházak)


Hagyományosan: kereskedelem
Száraz éghajlat + hódítások  nincs agrársiker 
agrárium alárendelt szerepe
– Növénytermesztés: gabona (búza, árpa), olíva, szőlő,
déligyümölcsök (narancs), primőr, datolya, halfafű



Mediterrán tengerpart: növénytermesztés (Gyapot  pamutipar,
hagyma, cigaretta)
Egyiptom: Nílus menti oázisgazdálkodás
Oázisgazdálkodás a sivatagban: szubtrópusi kultúra
– Állattenyésztés: sertés vallási tilalma, sztyeppek nomád,
félnomád állattartása, extenzív pásztorkodás (juh, kecske)
A gazdaság fő jellemzői az
Iszlám Világ országaiban

Ipar hiányzik (sokoldalúbb iparszerkezet: csak
Egyiptomban és Törökországban)
– Viszonylag korai iparosítás (1950-es évek): szovjet
segítséggel  vegyipar, kőolaj-finomítás, műtrágya
– Szuezi-csatorna: 3 Mrd t
– Hazautalások: 6–7 Mrd $

Szénhidrogének: Líbia, Algéria
– 1960-as évek eleje: kőolajmezők feltárása
– Kőolajexport (kivitel 70%-a nyersolaj + 15%-a
finomítványok)

Turizmus: Marokkó, Tunézia, Egyiptom (Líbia)