Transcript Szabo Helga - BKIK MAGHREB_0403

Cégépítés
Észak-Afrikában
Szabó Helga
MAGHREB, elnök
Cégépítés Észak-Afrikában
• Észak-Afrika országai: Mauritánia, Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia
• Az általunk ma vizsgálandó Észak-Afrika jelenlegi politikai, gazdasági és
kulturális viszonyainak jobb megértése érdekében röviden át kell
tekintenünk a régió történelmét. E nélkül nehezen lehetne megérteni
ennek az egységes és mégis sokszínű csoportnak a helyzetét, a
világpolitikában és a világgazdaságban betöltött szerepét.
• Az arab országok közössége két nagy csoportra oszlik: Egyiptommal
kezdődően Keletre a Mashreb, Nyugatra a Maghreb országai terülnek el.
A mai napon mi az utóbbiakkal fogunk foglalkozni.
Cégépítés Észak-Afrikában
Az országok az alábbiak szerint nyerték el függetlenségüket:
• Mauritánia: 1960. nov. 28. Mauritánia szinte félfeudális rendszer
maradt. Mivel Mauritániával gyakorlatilag nincs gazdasági kapcsolat,
ezzel az országgal nem foglalkozunk.
• Marokkó: 1956. márc. 2. Marokkó mindig nyugati orientációjú
ország volt. A későbbiekben egyre jobban kinyílt az ország. A
külföldi beruházókra vonatkozóan igen kedvező törvényeket
alkottak. A kedvező adottságú tengerparti sávban virágzó öntözéses
mezőgazdaságot hoztak létre, a megtermelt zöldség-gyümölcs nagy
részét Nyugat-Európába, a Közel-Keletre és az Öböl-menti
országokba exportálja. A külföldi termelőtőke beruházásokkal
közepes fejlettségű ipart hozott létre.
Cégépítés Észak-Afrikában
• Algéria: 1962. júl. 5. Algéria szocialista orientációt választott
központi tervutasításos gazdasági rendszerrel, rendkívül kedvező
gazdasági helyzetét az óriási szénhidrogén vagyon alapozta meg Ezt
a vagyont éppen akkor kezdték jelentős mértékben kitermelni,
amikor a világpiaci kereslet folyamatosan növekedett.
• Tunézia: 1956. márc. 20. Tunézia a kezdeti központosítás után a
szabad kereskedelem minta országa lett.
• Líbia: 1951. dec. 24. Líbia szintén szocialista orientációt választott
központi tervutasításos gazdasági rendszerrel, rendkívül kedvező
gazdasági helyzetét az óriási szénhidrogén vagyon alapozta meg,
melyet Líbiához hasonlóan a világpiaci kereslet növekedésekor
kezdtek jelentősen kitermelni.
Magyar együttműködések a múltban
• Líbia és különösen Algéria tervutasításos gazdasági
berendezkedése szinte kínálta a lehetőséget a magyar
vállalatok számára. Alig volt olyan ágazat, amelynek
fejlesztésébe ne kapcsolódott volna be magyar vállalat.
Építőipar, különféle tervezői tevékenység, egyetemi és
szakmunkás oktatás, mezőgazdasági- és ipari
létesítmények,
orvosok,
ápolónők,
kórházi
felszerelések, orvosi műszerek és lehetne még sorolni
azokat a területeket, amelyek jelentős számú
képviselője dolgozott a két országban.
Magyar együttműködések a múltban
• Más üzleti módszerekkel, de a magyar vállalatok
Tunéziában
is
megtalálták
a
lehetőséget
az
együttműködésre. Vízügyi szakemberek éveken át dolgoztak
völgyzárógátak tervezésén, öntöző rendszerek kiépítésén.
Szállítottunk
vasúti
szerelvényeket,
autóbuszokat,
létrehoztuk ez utóbbi javítóbázisát. Részt vettünk kőolajkutatásban, vízkút fúrásában.
• Az „arab tavasz” események utáni új helyzetben vizsgáljuk
meg az egyes országok befektetési környezetét és a magyar
KKV szektor vállalatainak lehetőségeit.
Líbia
• Területe: 1 759 540 km2
• Lakossága: 6 598 000 fő
• A magyar vállalatok olyan tevékenységekben vehetnek részt, amelyek a
fent említett károk azonnali enyhítését vagy mentését, közép- és hosszú
távon pedig a teljes rekonstrukciót és rehabilitációt jelentik.
• A magyar vállalatok megfelelő javadalmazás ellenében a károk
felmérésére nemzetközileg elismert szakértőket bocsáthatnak a líbiai fél
rendelkezésére. A szakértők felmérnék az épületekben, ipari és katonai
létesítményekben keletkezett károkat. Különös figyelmet fordítanának a
líbiai gazdaság meghatározó ágazatának, a szénhidrogénipar
létesítményeinek állapotára, az azokban keletkezett károk felmérésére.
Megvizsgálnák az energiaellátó rendszerek, a közutak, és azok
műtárgyainak állapotát.
Líbia
A magyar vállalatok az alábbi területeken kapcsolódhatnának be a líbiai
gazdaság és kereskedelem fejlesztésébe:
•
•
•
•
•
•
•
•
Élelmiszerszállítások
Gyógyszer, kötszer és egyéb egészségügyi eszközök szállítása
Kórházi felszerelések szállítása
Olajipari létesítmények felújítása
gázturbinák javítása és karbantartása
fáradt-olaj regenerálás, újrahasznosítás
kockázatelemzés petrolkémiai és acélgyártó üzemekben
Olajipari létesítmények, finomítók karbantartás-menedzsmentjének
megszervezése
• Vízkútfúrás
Líbia
•
•
•
•
•
•
•
•
Közutak, műtárgyak, hidak tervezése, kivitelezése, forgalomszabályozási rendszerek
tervezése, kivitelezése
Energetikai létesítmények tervezése, szállítása, szerelése, üzembe helyezése és az
üzemeltetés megszervezése
Megújuló energia (nap és szélenergia) létesítmények tervezése, szállítása,
szerelése, üzembe helyezése
Mezőgazdasági projektek tervezése, kivitelezése
Vízgazdálkodás
Öntözési rendszerek
Szennyvízkezelés
Szennyvíztisztítás
szennyvíz-technológiai, környezetvédelmi, vízminőség védelmi létesítmények
tervezése, műszaki tanácsadás, szakértői tevékenység
Biztonságtechnikai és speciális (védelmi) eszközök szállítása
Az biztosnak látszik, hogy csak helyi céggel közösen lehet a projektekben részt
venni, de a cégalapítás feltételeit majd a konszolidált helyzetben lesz érdemes
vizsgálni.
Marokkó
•
•
•
Területe, Nyugat-Szaharával együtt: 710.850 m2.
Lakossága: 32 310 000 fő
3446 km tengerparttal rendelkezik.
Gazdaság
•
•
•
•
Marokkó gazdaságát makro és mikro szinten egyaránt sikerült a kilencvenes évek elején
stabilizálni.
A munkanélküliség elleni intézkedésekkel, valamint a kereskedelem élénkítésével
párhuzamosan a magánszektor is fejlődésnek indult, a mezőgazdasági és az ipari-szolgáltatási
szférában egyaránt.
Az új gazdaságstratégiában központi szerepet kapott a munkahelyteremtés, a vállalkozók
megerősítése, a szegénység visszaszorítása, a külföldi töke és szakemberek invesztálása, a
gazdaság és a kereskedelem diverzifikálása, a turizmus élénkítése.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok támogatásával jelentős oktatási-tudományos
fejlesztések indultak, melynek célja Marokkó integrálása a nemzetközi kutatási-fejlesztési
térbe.
Marokkó: Regionális központ
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Közvetlen kapcsolat lehetősége több mint egymilliárd fogyasztóval, az alábbi
országokkal illetve ország csoportokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások
alapján:
Európai Unió (társulási megállapodás)
Egyesült Államok
Törökország
Arab államok (Egyiptom, Jordánia, Tunézia, Egyesült Arab Emírségek-az ú.n. Agadiri
Egyezmény)
Modern üzletbarát környezet
Az európai fővárosoktól 2-3 órai repülőútra levő, kivételesen kedvező földrajzi
elhelyezkedés
Magasan képzett, versenyképes emberi erőforrások
A nemzetközi előírásoknak megfelelő modern infrastruktúra: kikötők, repülőterek,
vasúthálózat, autópályák
Marokkó: Regionális központ
•
•
•
•
•
•
Kiemelt zónák:
Vámszabad területek
Tanger Med kikötői vámszabad terület
Tanger vámszabad terület
Nouasser Aérospace City vámszabad terület
Kenitra vámszabad terület
Az export vámszabad területre érkező vagy azt elhagyó
összes áru mentes minden vámtól, illetéktől valamint az
importra, a közlekedésre, a fogyasztásra, a termelésre vagy
az exportra kivetett mindenfajta adótól.
Marokkó: Regionális központ
• Az export célú vámszabad területre történő befektetéskor a
befektető számos adókedvezményben részesül:
• az első 5 éves tevékenység idején mentesség a társasági adó
megfizetése alól
• az ezt követő 20 év során 8,75% társasági adó, hatósági
devizaellenőrzés nélkül
• 2300 ha területen 24 integrált, megfelelő infrastruktúrával
rendelkező ipari zóna áll a külföldi befektetők rendelkezésére.
Ezeken egyedi vagy multiszektorális beruházásokat lehet
végrehajtani megfelelő feltételekkel.
Marokkó: Regionális központ
• Beruházás-ösztönző rendelkezések
• Adó- és vámrendelkezések:
• Az exportra vonatkozó forgalmiadó-mentesség az első 5 év
tevékenysége idején, ezt követően pedig 17,5%
adócsökkentés
• A
beruházási
project
megvalósításához
szükséges
berendezések, anyagok és szerszámok importja vámmentes,
ha a beruházás összege meghaladja a 200 millió MAD-ot (kb.
18 millió euró)
• ÁFA-mentesség ugyanezekre a berendezésekre, anyagokra és
szerszámokra az első 36 hónapi tevékenység idején, ha a
beruházás összege meghaladja a 200 millió MAD-ot.
Marokkó: Regionális központ
•
•
II. Hasszán Alap a gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése céljára
Az alábbi szektorokban a II. Hasszán Alap a beruházáshoz 10%-al (de max. 18 millió
euróval) járul hozzá az épületek és az új berendezések költségeihez:
 Repülőgép-ipar
 Autóipar
 elektronikai ipar
 Nanotechnológia
 Biotechnológia
 Mikrotechnológia
•
•
Beruházás-ösztönző Alap
Ez az Alap azoknak a vállalatoknak a beruházásához járul hozzá, amelyek
megfelelnek bizonyos feltételeknek (a beruházás összege, új munkahelyek
létesítése vagy egyebek), a terület beszerzési költségeihez, a külső infrastruktúra
létesítési költségeihez, és a szakképzés költségeihez.
Marokkó gazdasága
•
•
•
•
•
•
•
•
•
GDP növekedési ráta:
GDP 730,5 milliárd MAD (kb. 63,5 milliárd Euro)
GDP/fő 22095 MAD (1921 Euro)
4.9% (2009)
5.6% (2008)
2.7% (2007)
5% átlagos növekedés (az elmúlt 5 év átlaga)
GDP – szektorok szerint:
mezőgazdaság: 19.2%
ipar: 31.3%
szolgáltatások: 49.4% (2009)
Inflációs ráta: 1%
Átlagos inflációs ráta: 1,9% (az elmúlt 10 év átlaga)
Hivatalos pénznem: marokkói dirham, 1MAD
Hivatalos árfolyamok: 1 USD=8,1 MAD
1 Euro=11,3 MAD
Marokkó gazdasága
• Marokkó legfontosabb kereskedelmi partnerei az Európai Unió
országai, az Egyesült Államok, a MENA országok és egyre
erőteljesebben az afrikai országok.
• Az EU ún. „advanced státuszt” biztosított számára,
jogharmonizációja szinte teljes mértékben megtörtént. Az
Egyesült Államokkal, a MENA országokkal és számos afrikai
országgal szabadkereskedelmi megállapodása van, ennek
alapján bonyolítják le az árucsere-forgalmat.
• Jóllehet gyakorlatilag teljesen liberalizált a gazdasági élet, s
ezzel együtt egyre csökken az állam közvetlen beavatkozása a
folyamatokba, Marokkó nagy jelentőséget tulajdonít az
államközi kapcsolatok jogi rendezettségének és a kormányközi
vegyes bizottságok tartalmas működésének.
Marokkó cégalapítás
Cégalapítás
Marokkói és külföldi cégek az alábbi szabályozás keretében
végezhetnek vállalkozói, beruházási és szolgáltatói tevékenységet
Marokkóban:
 Ipari beruházási kódex





Ingatlanokra vonatkozó beruházási kódex
Bányaipari beruházási kódex
Turisztikai beruházási kódx
Kézműipari beruházási kódex
Tengeri halászati beruházási kódex
Marokkó cégalapítás
• Marokkóban a leggyakoribb vállalati forma a részvénytársaság (SA)
és a korlátolt felelősségű társaság (SArl)
• A cégalapítási feltételek és általános szabályok a jogharmonizáció
miatt szinte teljesen megegyeznek az EU szabályaival.
• A külföldi cég tulajdoni részesedése nincs korlátozva a vállalatban,
100% is lehet.
• A külföldi beruházókra a belföldiekkel azonos jogszabályok
vonatkoznak, kivéve a korábban felsorolt adózási és egyéb
kedvezményeket.
• A külföldiek beruházásait nem kell előzetesen engedélyeztetni.
• A marokkói törvények garantálják a tőke és a nyereség repatriálását.
Ehhez nem szükséges külön, előzetes engedély.
Jogi, adózási háttér
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Marokkó államformáját, jogrendjét, a külföldi országokkal és a nemzetközi
szervezetekkel fenntartott jogviszonyát az Alkotmány, és az abból levezetett
törvények és egyéb jogszabályok határozzák meg.
Marokkó tagja az ENSZ-nek és szakosított szervezeteinek, és egyéb nemzetközi
szervezeteknek.
Hatályos megállapodások Magyarország és Marokkó között
Kereskedelmi megállapodás 1962. július 17.
Kiegészítő rendelkezések a kereskedelmi megállapodáshoz 1965. július13.
Légi-szállítási megállapodás 1969. március 21.
Műszaki-tudományos együttműködési megállapodás 1970. április 22.
Kulturális és tudományos együttműködési megállapodás1976. szeptember 30.
Műszaki-tudományos együttműködési megállapodás a nukleáris tudományok és
nukleáris technológiák területén a Kossuth Egyetem és CNSETEN között 1991.
május 8.
Jogi, adózási háttér
• Megállapodás a diplomata és speciális vízumok megszüntetéséről 1993.
június 26.
• Megállapodás a Mezőgazdasági Minisztériumok közötti együttműködésről
1999. június 3.
• Beruházásösztönző és kölcsönös beruházás-védelmi megállapodás (1991)
2000. február 3.
• Közúti személy-és áruforgalmi nemzetközi megállapodás (1990) 2000.
február 20.
• Kereskedelmi megállapodás (1989) 2000. június 5.
• Kettős adózást kizáró egyezmény (1991) 2000. augusztus 21.
• A szervezett bűnözésről és a tiltott kábítószer kereskedelemről szóló
nemzetközi megállapodás 2001. április 12.
• Turisztikai együttműködési megállapodás 2001. február 15.
• Együttműködési megállapodás az SNRT és a DUNA TV között 2008. július
16.
• Gazdasági együttműködési megállapodás 2010. január 26.
• Kölcsönös adminisztratív segítségnyújtási protokoll 2010. április 6.
Aláírt, de nem ratifikált
megállapodások
• A mezőgazdasági karanténról és a növények védelméről szóló
megállapodás
2001. nov. 3.
• Állategészségügyi megállapodás 2001. november 3.
• Tudományos és műszaki együttműködési megállapodás a
Marokkói Tudományos és Műszaki Nemzetközi Kutatóközpont
és
a
Magyar
Köztársaság
Nemzeti
technológiai
Kutatóközpontja között 2009 január 22.
Marokkó
Adózás
A legfontosabb fizetendő adók:
• Általános Jövedelemadó (Impôt Général sur le Revenu, IGR)
• Társasági adó (Impôt sur la Société)
• Iparűzési adó (Impôt des Patentes)
• Hozáadott-érték adó (Taxe sur la Valeur Ajoutée)
• Társadalombiztosítási illeték (Taxe sur Sécurité Sociale)
Marokkó
Preferált ágazatok:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Energetika, megújuló energia
Turisztika
Banki és egyéb szolgáltatások
Mezőgazdaság, élelmiszertermelés
Repülőgép-ipar
Autóipar
Elektronikai ipar
Nanotechnológia
Biotechnológia
Mikrotechnológia
Összefoglalva
• Marokkó politikailag és társadalmilag kiegyensúlyozott ország, kisebb
megtorpanások ellenére gazdasága folyamatosan bővül. Technikaitechnológiai színvonala közepesen fejlett, ami lehetővé teszi, hogy a
magyar KKV szektor vállalatai bekapcsolódhassanak a fejlesztésekbe.
• Lényegesen sikeresebben lehet Marokkóban tevékenykedni akkor, ha
céget alapítunk, ebbe célszerű a helyi piacot kiválóan ismerő helyi partnert
bevonni.
Tunézia
• Területe 164.150 km2,
• lakossága 10 866 500.
Gazdasága
• A reformok jelentős állomása volt, hogy az 1995-ben az Európai Unióval
megkötött szabadkereskedelmi megállapodás 2008 januárjában életbe
lépett.
• A tunéziai gazdaság legfontosabb ágazatai a mezőgazdaság, halászat,
bányászat, az energiatermelés, turizmus, feldolgozó-ipar. Iparvállalatainak
nagy része részben vagy teljes egészében exportra dolgozik.
Tunézia
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Összehasonlítva a többi észak-afrikai, afrikai és közel-keleti országok
teljesítményével Tunézia általában kiválóan teljesít.
2007-ben az Afrikával foglalkozó Világgazdasági Fórum Afrika legversenyképesebb
országának minősítette.
GDP 107,1 milliárd TDN (2012)
GDP/fő 9900 (2012)
GDP növ. 3,6%
GDP ágazatok szerint:
– mezőgazdaság 8,9%
– ipar 29,6%
– szolgáltatások 61,5%
Inflációs ráta : 5,9%
Hivatalos pénznem : Tunéziai dinár TND
Export : 17,87 milliárd ruházat, mezőgazdasági termékek, foszfát, gépek,
elektromos eszközök
Import : 23,49% milliárd textil, élelmiszer, gépek és berendezések, kőolaj
Tunézia
• Legfontosabb kereskedelmi partnerei: az Európai Unió országai,
különösen Franciaország, Olaszország, Spanyolország, a Közel-Kelet
országai és Líbia.
• Tunézia külöleges fontosságot tulajdonít a külföldiek közvetlen
beruházásainak, kiegészíti a belföldiek beruházásait és jelentősen részt
vesz a gazdasági célok megvalósításában. 1994-től kezdve több jelentős
nemzetközi minősítő intézet befektetésre javasolt országnak tartja.
Kétségtelen, hogy az « arab tavasz » eseménysorozata után kialakult
átmenetileg bizonytalan helyzetben, visszafogottabbak és óvatosabbak
lettek a befektetők, de Tunézia továbbra is kedvelt célország.
Tunézia
• Létrehoztak egy olyan Ügynökséget, amely a külföldi beruházásokat
kívánja elősegíteni. Ennek Párizsban, Brüsszelben, Londonban,
Kölnben és Milánóban van irodája.
• A külföldi befektetések a termelő beruházások kb. 19%-át, a GDP
4,8%-át, a külföldi tőkebehozatal 45%-át és az összes munkahely
teremtés 24%-át képviseli.
• A külföldi beruházások elsősorban az energetikai, a turizmus, az
ingatlan és texitilipari ágazatokba irányulnak.
Tunézia
Cégalapítás
•
Beruházásösztönzési törvény előírásai a külföldiekre és a belföldiekre egyaránt
vonatkoznak.
•
Az ágazat szerinti illetékes minisztériumnál projektervet kell benyújtani, a letétbe
helyezésről bizonylatot állítanak ki.
•
Ennek alapján adják meg az előzetes engedélyt.
•
Kül- és belföldi szabadon fektethet be. Ha nem kizárólag exportcélú beruházásról
van szó, és a külföldi részesedés meghaladja az 50%-ot, akkor külön engedély kell..
•
Mezőgazdasági célú beruházás esetén a külföldi befektető kizárólag bérelheti a
termőföldet.
Tunézia
A cégalapítás (Bt, Kft, Rt) az alábbiak szerint történik
(egyablakos) :
•
•
•
•
•
•
•
•
Bankszámla nyitás és a tőke átutalása
Alapító okirat regisztráltatása
Adóhivatali regisztrálás – adószám
Cégbejegyzés a Cégbíróságon
Közzététel
Közzétételi igazolás bemutatása a Cégbíróságon
Könyvelő alkalmazása kötelező
Ha kizárólag exportra termel a cég, teljes ÁFA-mentességet
élvez
Tunézia
Jogi, adózási háttér
Az alábbi adónemek vannak :
• Társasági adó (Impôt sur la Société)
• ÁFA (Tax sur Valeur Ajoutée)
• Fogyasztási adó (Droit de consommation)
• Személyi jövedelemadó (Impôt sur le Revenu)
• Vám (Droit de douane)
• Regisztációs és bélyegilleték (droit d’enregistrement et timbres)
• Helyi adók (Taux locales)
Preferált ágazatok:
• Energetika, megújuló energia
• Informatika
• Turizmus
• Mezőgazdaság, élelmiszeripar
• Vízgazdálkodás (szennyvíztisztítás, öntözési rendszerek)
• Édesvízi haltenyésztés
Tunézia
Összefoglalva:
• Tunézia hagyományos kereskedelmi partnerunk, a befektetési környezet
megfelel a magyar cégeknek. Az EU-val közel áll az ún. « advanced status »
tárgyalások befejezéséhez.
• Egyetlen hátrány, hogy a politikai bizonytalanság miatt a befektetésekről
történő döntést nagyon alapos elemző-előkészítő munkának megelőzni.
Algéria
• Algéria Mediterrán jellegű ország, amelyik három jól elkülöníthető
területre osztható. A mezőgazdasági termelésre alkalmas tengerparti sáv,
az ezt lezáró hegységrendszer és a sivatag.
• Területileg a világ 10. legnagyobb országa.
• Területe: 2 381 741 km2,
• Lakossága: 37 900 000 fő
Algéria
Befektetési környezet
• Az algériai gazdaság stabilitásának alapját a szénhidrogén termelés és az
abból befolyó bevételek adják. 2011-ben algéria gazdasága 2,6%-al
fejlődött, aminek motorja az építőipar, a nagyberuházások és a belső
fogyasztás volt.
• Legfontosabb gazdasági ágazatai : a szénhidrogén kitermelés és
feldolgozás, mezőgazdaság, halászat, bányászat.
• GDP 277,4 MD dollár (2012)
• GDP/fő 7600 dollár (2012)
• GDP növ.: 2,5% (2012)
• GDP ágazatonként:
– mezőgazdaság: 8,9%
– ipar: 60,9%
– szolgáltatások: 30,2%
Algéria
• Export : 65,91 Md dollár (2013) földgáz, kőolaj, feldolgozott
kőolajtermékek
• Import : 54,85 Md dollár (2013) beruházási javak, élelmiszer,
fogyasztási cikkek
• Külső adósság : 3,7 Md dollár (2011)
• Államháztartási hiány : a GDP 3,3%-a
• Hivatalos fizetőeszköz : algériai dinár (DZD)
Algéria
Cégalapítás
•
A 2001 aug. 20-án kiadott 01-04. sz rendelet 15. cikkelye szerint minden állami
tulajdonú céget privatizálhatnak, amelyben megkülönböztetés nélkül vehetnek
részt belföldi és külföldi cégek.
•
A fenti rendelet szerint a Befektetésfejlesztési Nemzeti Ügynökségnél egyablakos
módszerrel lehet a cégalapítást kezdeményezni.
•
A befektetők különféle előnyökben részesülnek : adózási könnyítések, egyes
cégadók alóli mentesség, vámtételek csökkentése a beruházási javak importjára,
éves vállalati nyereségadó és forgalmi adó mentesség, ÁFA csökkentés. ÁFA : 5% a
nyersanyagokra, 15% a félkész termékekre és 30% a fogyasztási végtermékekre.
•
A törvény garantálja a törvény előtti egyenlőséget a nem-rezidens és az algériai
befektetők között.
•
Garantálja a befektetett tőke és a nyereség repatriálását az állammal fennálló
tartozások kiegyenlítése után.
Algéria
Fontosabb cégformák
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Betéti társaság
Korlátolt Felelősségű Társaság
Egyéni vállalkozás
Részvénytársaság
A cégben a külföldi beruházó többségi tulajdonnal rendelkezhet.
A projektet nem kell előzetesen engedélyezni, csupán a Nemzeti Ügynökségnél be
kell jelenteni « Beruházási nyilatkozat ». Ezzel egyidejűleg kérelmezni kell az
adókedvezményeket.
66 ipari zóna van az országban, megközelitően 12800 ha területen
Külföldi kereskedő kártya kérelmezési eljárás :
Jogi személyiség kereskedelmi cégjegyzésének másolata
Alapító okirat másolata
Útlevél legalizált másolata
Öt fénykép
Algéria
Jogi, adózási háttér
•
•
•
•
•
•
•
Alábbi adókat kell fizetni :
Társasági adó
ÁFA
Fogyasztási adó
Személyi jövedelemadó
Vám
Szakmai tevékenységre vonatkozó adó
•
A magyar-algériai viszonylatban a jogi háttér felülvizsgálata folyamatban van, és
valószínűleg a régóta esedékes GVB ülés során több megállapodást fognak aláírni.
•
A jelenleg még érvényben lévő megállapodások alapján alapíthatnak céget a
magyar vállalkozások Algériában.
Algéria
Preferált ágazatok:
• energetika, szénhidrogénipar, megújuló energia
• mezőgazdasági
projektek,
állattenyésztés,
élelmiszer
feldolgozás
• vízgazdálkodás, szennyvíztisztítás, öntözési rendszerek
• informatika és egyéb modern technológiák
Algéria
Összefoglalva:
• Algéria a térség legfontosabb gazdasága, jelentős népességgel, amit
élelmiszerrel, ruházattal és fogyasztási cikekkel kell ellátni. Az ország
fizetőképessége kiemelkedően jó. A beruházási törvény igen sok
könnyítést tartalmaz a korábbival szemben. Gyakorlatilag csak modern
technológiák transzferjét kérik.
• Hátránya a nehézkesség, a bürokrácia, az állam túlnyomó szerepe a
gazdaságban, aminek a szerepét az új gazdaságpolitika szerint csökkenteni
kívánják.
Cégépítés Észak-Afrikában
• Röviden áttekintettük az Észak-Afrikai térség szerepét a világgazdaágban
és megpróbáltunk kedvet csinálni a magyar KKV szektor vállalatainak, hogy
bátran vállalkozzanak a térségben.
Köszönöm a megtisztelő
figyelmüket!
Szabó Helga
elnök
MAGHREB