Az Iszlám Világ gazdasági fejlődése

dr. Jeney László egyetemi adjunktus [email protected]

Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Észak-Afrika gazdasági fejlődése

2

A „sivatag előtti idők”

  Sziklarajzok: korábban kellemesebb éghajlat, civilizációs lépcsőfokok – „Vadászok és gyűjtögetők művészete” – „Pásztorművészet” – „Lovasnépek művészete” Őslakói: berberek – Délebbre szorultak – Nyugatabbra nagyobb az arányuk (Marokkó: 40%)

Ókor

       Egyiptom: Szudán: fáraódinasztiák (Karnak, Luxor, Théba) 8-9 mó birodalom Főníciaiak (Kr. e. XII. sz.) – Föníciai hajózási támaszpontok: Sabratah, Leptis Magna, Oea (mai Tripoli) Asszír, és perzsa támadások keleten Görögök – Alexandria (Kleopátra) – Kirenaiaka, Cyrené: Thera szigetéről érkező görögök alapították Punok (Kr. e. VII IV. sz.): Karthágó Római Birodalom része (Kr. e. 146): Mauritánia, Numídia, Africa (≈Líbia) – Tripoli, fényűző városok (Leptis Magna) Barbárok (vandálok, V. sz.): hódítások miatt e városok elnéptelenedtek

Középkor, újkor

  Arab uralom (VIII. sz.) – Kézműipar, kereskedelem – Kairó: kalifátus központja XVI. század: oszmán-török birodalom része (XVI. sz.) – Jelentősebb vezető: Mohamed Ali – Részleges függetlenség – Gyapot, öntözés

Észak-Afrika újkori gyarmatosítása

   Atlasz-vidék országai: franciák, spanyolok (XIX. sz. eleje) – Gyarmatok: Francia-Algéria, Spanyol-Marokkó – Protektorátusok: Francia-Marokkó, Francia-Tunézia – Nemzetközi igazgatású város: Tanger Egyiptom: angolok (1882) Líbia: olaszok – 1911–1912: olasz-török háború – XVIII. sz-ban alapított szenúszi szekta – központjuk Kufra 66

Önállósulás útján

    Egyiptom – 1922.: királyság Líbia – II. vh.: fontos csaták színhelye (Tobruk)   Kirenaika, Tripolitánia: angol megszállás Fezzán: francia megszállás – Háború után: ENSZ gyámság – 1951.: 3 tartományból független királyság  I. Idrisz (szenuszi emír) 1956: Marokkó (alkotmányos monarchia), Tunézia 1962: Algéria (köztársaság)

Szocialista kísérletek

  1952: Egyiptomi Arab Köztársaság – Nasszer 1970-ig – 1956: Szuez államosítása – 1967: izraeli háború 1969: Líbia: „Arab szocialista népi állam” – Moamer el-Kadhafi ezredes hatalomra jutása – Királyság megdöntése (Líbiai Arab Köztársaság) – teljes függetlenség – Eleinte radikális pánarab és mérsékelt szocialista politika – Katonai diktatúra szigorú iszlám alapokon – Zöld Könyv – Tanácsrendszer – Kapitalizmus és szocializmus mellett a „harmadik nemzetközi elmélet”

Nemzetközi konfliktusok

   Algéria: – FLN: fundamentalista nyugatellenes politika Egyiptom – 1973: arab-izraeli háború – 1979: béke Izraellel Líbia – Szidrai- (vagy Nagy-Szirtisz )öböl – Aozou-övezet (Líbia és Csád határa) – Terrorista és gerillaszervezetek támogatása – Lockerbie-katasztrófa (1992) – Tömegpusztító fegyverek

Kisázsia gazdasági fejlődése

10

Törökország történelme

          XI. sz.: első hullám: szeldzsuk-törökök XIII. sz. vége: nagyhatalom (Oszmán Birodalom) XIV. sz. közepe: átlépték a Dardanellákat Edirne (1361), Isztambul (1453) XVI. sz.: világ egyik legnagyobb birodalma XVIII. sz.: elkezdődik a birodalom csökkenése I. vh. küszöbén: „Eu. beteg embere” I. vh. után szétosztották (1920-as sévres-i béke) Kemál Atatürk győztes mozgalma (határrevízió - 1923-as lausanne-i béke) 1939.: visszakapják Iskenderun (Alexandrette) környékét a franciáktól, hogy a II. vh.-ban semleges maradjon

Atatürk reformjai

         Köztársaság kikiáltása (1923) Főváros: Ankara Iszlám világi hatalmának felszámolása Polgári törvénykezés bevezetése Európai időszámítás Latin ABC Szakítás a hagyományos öltözködéssel Nők egyenjogúságának törvénybe iktatása Etatizmus gazdaságpolitikája – Kulcsiparágak államosítása – Új üzemek alapítása állami bankok segítségével – Állami szektor: mai ipari termelés 40%-a

Gazdaságpolitikai váltás



Hagyományos importhelyettesítés

– Fél évszázadon át – Sokoldalú, de kevéssé termelékeny ipar – Nem volt versenyképes nemzetközi piacon – Árrobbanás (1970-es évek), deficit, eladósodás 

Új liberális gazdaságpolitika

– 1983 óta – Külföldi tőke – Magánszektor térnyerése – Exportorientált iparágak – Idegenforgalom fejlesztése – Ma is zárt (exportkoefficiens: 14%)