Transcript Ipar és kereskedelem

Koncz Noémi:
Ipar és kereskedelem
a 18. században
18. századi ipar
a mezőgazdaságnál is rosszabb állapotban van az ipar
a magyar ipart nem kell fejleszteni
megmarad: bányászat fejlődése (réz,vas)
az udvar nem fogja fejleszteni a magyar ipart
marad a céhes rendszer, kevés manufaktúra
szűk piac, fizetőképes kereslet hiánya
18. századi kereskedelem
• belkereskedelem: kezdetleges
• sok vásár, piac
• külkereskedelem: mérlege pozitív (az export túlsúlya)
• export:
mezőgazdasági
termékek
(gabona, bor, állat, fémek)
• import: iparcikkek
• fő külkereskedelmi
partnerünk:
osztrák örökös
tartományok
Mária Terézia vámrendelete
,,Vitam et sanguinem!”
• 1754-ben hozta létre a vámrendeletet:
birodalmi munkamegosztás állandósítása kettős vámhatárral
 cseh-osztrák ipar helyzetének erősítése
 nemesség adómentessége miatt a jövedelem-kiesés pótlása
• kettős vámhatár:
külső vámhatár: birodalom köré
belső vámhatár: örökös tartományok és Magyarország közé
 elválasztja Magyarországot Ausztriától és Csehországtól
 cseh-osztrák ipar helyzetét erősíti
 megbénítja a magyar ipar fejlődését
• vélemények a vámrendeletről:
szándékosan alárendelte a magyar gazdaságot a birodalom
gazdaságának visszafogja a magyar ipar fejlődését
nem magyarellenes a rendelkezés, hiszen a birodalom
érdeke az, hogy a legfejlettebb területeken folyjon a
termelés
1850-ben eltörölték