Transcript Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

2. A germán állam szervezete (a társadalom tagozódása – a tanács) Tk. 37-43. o.
3. A frank társadalom Tk. 49-51. o.
4. A frank alkotmány (a Meroving alkotmány – grófok) Tk. 52-55. o.
Források:
• Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest:
Osiris, 2003.
• Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.
0. Nemzetségi szerveződés:
 Vérségi kapcsolaton alapul
(családokba és nemzetségekbe
tömörülnek)
 Vándorló közösség
 „Karizmatikus” uralom
1. Törzsi vagy nomád állam:
 Vérségi kapcsolat helyett katonai
szervezet
 Önállósuló közfunkciók – a társadalom
egészétől elkülönülő állami
szervezetrendszer
 Letelepedés – területi hatalom
(nemzetségek helyett pl. vármegyék a
„végrehajtók”)
 Kialakuló központi kormányzat (udvar –
legfelsőbb TH, VH, BH)
2. tétel: A germán állam szervezete (a
társadalom tagozódása – a tanács)
Germán törzsek a népvándorlás
korában (Skandinávia nélkül)
Forrás:
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/50/Voelker
wanderungkarte.png
A germán társadalom intézményeinek
egyes elemei még a 19. században is
megvoltak
 A germanisztika külön tudományos
irányzattá alakult
 A Frank Birodalom részint e germán
intézményekből nőtt ki

A) Közszabadok (Freilinge, Kerle)
 Állattenyésztés, földművelés, háborúban
katonáskodás
B) Nemesség (Adel, Blutadel)
 Vérségi alapon kiválasztott vezetők és
alkalmasság alapján kiválasztott
harcosok – a nemesi jelleg öröklődik
 Funkció: vezetői feladatok ellátása
Kíséret (trustis, Gefolgschaft):
 Nemesi vezetők által tartott harcosok
csoportja
 Fegyverforgató, saját családot még nem
alapított fiatal férfiak
 Uruknak hűségesküt tettek
 Az úr házközösségébe tartoznak
(védelem, ellátás, esetleg zsold)
 Békeidőben „problémásak”
(rablóhadjáratok)
 Saját család („tűzhely”) alapításakor
kiválnak a kíséretből
C) Szolgák (servus):
 Szolgává válás: hadifogság, születés,
adósság
 Nem a Római Birodalom rabszolgáihoz
hasonló jogállás, hanem szabadabb státusz
(bizonyos körben önálló gazdálkodás)
 Személyes szolgálat a családfő hatalma
alatt
 Felszabadítás esetén is megmarad az úri
védőhatalom (Munt)
A lényeges társadalmi különbség: szabadság
állapota vagy nemléte
 Csak szabadok – közszabadok és nemesek –
tartozhatnak a nemzetségbe.
Közszervezet = személyi közösségek egymásra
épülő rendje
 Részben vérségi, részben mesterségesen
létrehozott közösségeké
A) Család (házközösség):
 Vérségi kötelék által megalapozott munkaés vagyonközösség
 Egyszerre több generáció
 Monogám házasság
B) Nemzetség (Sippe):
 Közös őstől leszármazó férfiak szakrális közössége
 Házasság révén nők is tagjává válnak (de
státusuk nem azonos a férfiakéval)
 Annak vannak jogai a közösségben, aki a
nemzetséghez tartozik
Funkciói:
 Békeközösség (békevesztés)
 Védőközösség (becsületvédelem – bosszú,
Fehde)
 Jogközösség (nemzetségi házassági, gyámsági
jog, öröklési rend, bírói fórum)
 Hadiközösség
 Települési közösség (a 3. századra
nemzetségenkénti letelepülés)
C) Század (Hundertschaft, Gau):
 Nemzetségek által alkotott magasabb
rendű szerveződés
 Rokon és szövetkezett népek katonai célú
együttműködése
 Később területi egység (századkerület)
 Békehelyreállító szerep nemzetségek közti
konfliktusokban (századkerületi gyűlések)
D) Törzs (Tacitus: „civitas”):
 Századokból alkotott mesterséges egység
 Olykor közös hadi megmozdulások
 Később kialakuló germán kisállamok alapja.
A) Gyűlés (thing, Ding):
 A törzsek képviseleti szerve, a fegyverképes férfiak
gyűlése („közvetlen demokratikus” intézmény, a
svájci Landsgemeinde elődje)
 Nagycsaládok, nemzetségek szerint gyülekeznek
 Rendes gyűlés (echtes Ding) havonta
 Rendkívüli gyűlés (gebotenes Ding) szükség esetén
 Funkciók:
› Seregszemle
› Alapvető kérdések eldöntése (pl. háborúindítás)
› Hadjárat vezetőjének, királynak, fejedelemnek a
megválasztása
› Legfelső ítélkezési fórum
B) Fejedelmi tanács:
 Egyes germán törzseknél nem egy személy a
vezető, hanem az előkelő nemzetségek vezetőinek
tanácsa
Más törzseknél ill. a későbbi időkben:
C) Király/fejedelem:
 Hadvezér és szakrális vezető (szakrális legitimáció)
 Öröklési és választási elv:
› A tisztség „öröklődik” a királyi nemzetségben
› A nemzetségfők által alkalmasság alapján kiválasztott
jelöltet a népgyűlés választja meg uralkodónak
› Aki olykor már életében maga mellé veszi kiválasztott
utódját


Pajzsra emelés és uralkodói jelvények (királyi szék,
lándzsa, jogar)
A népgyűlés letaszíthatta a trónról („ellenállási jog”)
A király funkciói:
 Papi funkció
 Hadsereg vezetése
 Bíráskodás (súlyos ügyekben azonban a
népgyűlés hoz ítéletet)
Hatalmának anyagi alapjai:
 Földbirtokai
 Hadizsákmány
 Bírságok
Utazó udvar:
 Kíséretével folyamatosan „körbeutazza”
országát
D) Herceg (hadvezér):
 Egyes törzseknél a király mellett külön
választja a népgyűlés
 Kivételes, időleges megbízatás
 Fő szempont a harci-hadvezetői
alkalmasság
 Tevékenységének mércéje a katonai siker
(antik Róma: „salus rei publicae suprema lex
esto”)
E) Tanács:
 A király tanácsadói, de érdemi beleszólásuk
is lehet
Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/16/Frankish_Empire_481_to_814-en.svg/1000px-Frankish_Empire_481_to_814-en.svg.png
A frankok:
 Különböző nyugati germán törzsek (száliak, ripuáriak)
szövetségéből alakult germán nép
 A 4. században vonulnak be Galliába
 A Nyugat-római Birodalom bukása után uralmuk alá
hajtják a mai Franciaország jelentős részét és Németország
nyugati területeit – Frank Birodalom
 Meroving dinasztia: 5-8. század
 Első jelentős uralkodó: Klodvig (482-511), felveszi a
kereszténységet, a birodalmat szétosztja utódai között
 A birodalmi központi hatalmat Martell Károly szilárdítja
meg (8. sz.)
 Fia, Kis Pippin 754-ben megalapítja a Karoling dinasztiát
(8-10. század)
 Az ő fia, Nagy Károly (768-814) császárrá koronáztatja
magát a pápával; megteremti a keresztény NyugatEurópa politikai egységét
 Utódai alatt azonban végleg szétesik a birodalom:
› Középső Frank Királyság, Keleti Frank Királyság (Lotaringia és
Észak-Itália) – a későbbi Német-római Birodalom
› Nyugati Frank Királyság – a későbbi Francia Királyság
A) Nemesség:
 A vérségi arisztokrácia és a fejedelmi kíséret tagjai
 Az uralkodó szolgálatában, magas tisztségekkel,
földbirtokkal
B) Közszabadok („átmeneti” réteg):
 Tagjai vagy felemelkednek a nemesi osztályba, vagy
lecsúsznak a félszabadok közé
C) Félszabadok:
 Egy-egy nagyúr szolgálatába betagolódott lecsúszott
közszabadok, vagy
 felszabadított szolgák
 Nem állnak uruk tulajdonában, vannak jogaik,
cselekvőképességük
D) Szolgák:
 Jogképesség nélküliek
 Uraik házában, birtokán szolgálatot
teljesítők
E) Idegenek:
 Vagy jogvédelem nélküliek (nem
tagolódtak be a társadalomba)
 Vagy valamely „vendéglátó” patrónus,
esetleg a király oltalma alatt állók
Az európai államfejlődés egy következő
stációja (a törzsi/nomád állam után)
 A frankoknál a Karoling korban
bontakozott ki
A 4-5. századi római vazallitás és a germán
kíséreti hűség „találkozása” – kiegészülve
utóbb a hűbérbirtokkal.
A) A latifundiumok és a vazallitás:
 Késő római időkben egyes kisparaszti
elemek „védnök”, patrónus oltalma alá
helyezik magukat
 Földjükért és személyes felajánlkozásukért
cserébe védelmet kapnak (patrocinium)
 A felajánlkozás „liturgiája”:
kommendáció
Hűbérúr (senior)
Hűbéres (vazallus)
Védelem, ellátás,
Szolgálat karral,
segélyezés (saját
fegyverrel,
udvarban)
engedelmesség
Kölcsönös, de nem egyenlő kötelék
B) Germán kíséreti hűség:
 A katonai kíséret (Gefolgschaft) tagjai
személyes hűséget fogadnak uruknak
 Hűségesküt is tesznek
A hűbéri kapcsolat személyi oldala:
 a vazallus engedelmessége
 és a kíséret személyes
hűségkötelezettsége.
C) A hűbéri kapcsolat dologi oldala: hűbér
A hűbérúr ahelyett, hogy a vazallust saját
udvarában tartja és ellátja, inkább
földbirtokot vagy más hasznot hajtó
jogot (állást, megbízatást) bocsát a
vazallus rendelkezésére.
Hűbérviszony:
Személyi elem
Dologi elem
Kölcsönös hűség
Hűbérbirtok, javadalom
D) Hűbéri lánc:
 A legfőbb hűbérúr a király, de az ő hűbéresei maguk is adnak
hűbéreket saját vazallusaiknak, stb. – hűbéri hierarchia.
E) A hűbérbirtok „örökölhetősége”:
 Eredetileg a vazallus élete hosszáig adatott,
 Később „kvázi” örökölhetővé vált
F) Hűbéri állam:
 Állami pozíciók mint „örökölhető” hűbérek adományozásával
létrejövő hűbéri viszonyok által létrejövő struktúra.
G) Territoriális hatalmak:
 A király megerősödő hűbéresei dacolnak a központi hatalommal
 Az uralkodók igyekeznek ezt minden alattvalótól közvetlenül
kikért hűbéresküvel elhárítani (Nagy Károly, Hódító Vilmos)
Az egykori Frank Birodalom területén létrejövő államokban a 10-11.
századra elterjedő struktúra.

A hatalom alapjává a föld válik, a
földbirtokok pedig nőnek (kisbirtokosok
védelmet kérnek a nagybirtokosoktól).
A) A földesúri hatalom a földjén élőkre is
kiterjed:
› Akár mint vazallusokra (felemelkedési lehetőség)
› Akár mint alávetettekre (csekély járadékért
dolgoznak a földön, a felemelkedési esély kicsi)
B) A földesúri birtok részei:
 Udvarház (uradalom központja)
 Parasztgazdaságok (ház, kert, szántó)
 Allódium: hűbéri kötelékkel nem terhelt (szabadon
elidegeníthető) birtok a földesúr kezelésében
 Hűbérbirtok (kikerül a földesúr közvetlen
hatalmából)
A földesúr ezen kívül jövedelmet húz az ún.
banalitásokból:
 Vásározás, malomtartás, kocsmáltatás, vadászat,
halászat
1. Mi az újdonság a germán korhoz képest?
Germán törzsi differenciáltság – frank
egységes, koncentrált államhatalom
 Megerősödő királyi hatalom
 Vérségi kötelékek helyett területi
közigazgatás

›
Különbség az északi és déli területek közt
(északon még csak letelepedőfélben vannak a
nemzetségek – délen már új típusú területi
igazgatás)
Már nem törzsi király (szélesebb a hatalma, mint
germán elődeinek).
A) Tisztségének elnyerése:
 Germán típusú „választás” és külsőségek
(előkelők általi jelölés, nép általi megerősítés –
akklamáció, pajzsra emelés, lándzsa, jogar)
 Előd általi kijelölés
 Egyházi legitimáció (felkenés krizmával,
egyházi koronázás – a császári hatalom jelzése
Nagy Károly óta)
B) Hatalmának alapja:
 Hűbéri struktúra (a nép mintegy a király
kísérete, személyes hűségkötelezettség)
 Megnövekedett földbirtokok
(patrimoniális berendezkedés – állami
vagyon és uralkodói magánvagyon nem
válik el élesen)
 Megerősödő és egyre strukturáltabb
központi kormányzat (személyesen az
uralkodónak felelős tisztviselőkkel)
C) Hatalmának köre:
Norma-alkotás:
A.
›
›
Bann (mindenkire kötelező rendelet, parancs)
Kapitulárék (a Karoling-korban – egyedi utasítás pl. utazó
bíráknak, vagy fejezetekbe tagolt, a szokásjogot
kiegészítő törvénymű)
Igazságszolgáltatás (régi bírói intézmények mellett):
B.
›
›
›
Bizonyos személyi körre (pl. előkelők)
Meghatározott javakra (pl. királyi vagyon)
Bizonyos súlyos bűncselekményekre (pl. a fejvesztéssel
büntetendőkre)
Új jogosítványok:
C.
›
›
D.
›
›
Pl. pénzügyi jogkörök (pénzverés, adószedés, vámoltatás)
Pl. az egyházzal kapcsolatos jogok (Eigenkirche)
Közigazgatás:
Központi igazgatás
Területi igazgatás (grófságokon keresztül).
a)
b)
Udvar – mozgó udvar (átmeneti szállásokon)
Differenciálódó kíséret, udvari tisztségviselők,
méltóságok:






Major domus (háznagy): általános királyhelyettes
(eredetileg a király földbirtokok intézője)
Palotagróf (comes palatii): a király
igazságszolgáltatási hatalmának gyakorlója
(eredetileg a királyi udvarok/paloták ügyintézője)
Referendárius: az adminisztráció, az udvari
írásbeliség vezetője (beosztottjai: kancellár és
írnokok)
Kincstárnok/kamarás (cubicularius, thesaurarius)
Lovászmester (marschall): az udvari istállók, később
a királyi lovagság vezetője
Étekfogó (senechal), pohárnok
A központi kormányzat intézkedéseinek
végrehajtása érdekében:
 Birodalmi küldöttek (missi dominici) a
helyi tisztviselők ellenőrzésére
 A területi igazgatási egységek
újjászervezése (grófságok - grófok)
Grófság: mesterségesen kialakított igazgatási
kerület (határvidéken
határgrófságok/őrgrófságok)
 Élén a gróf (comes): a király által kinevezett és
tetszés szerint felmentett, neki közvetlenül
alárendelt tisztviselő
 A gróf funkciói: a grófság bírája, igazgatási
vezetője (adók, vámok beszedője – hányadot
kap)
614-től a grófokat nem az uralkodó nevezi ki,
hanem a grófok közössége választja (a tisztség
a földbirtokosok kezébe kerül, örökletessé válik)
A.
Gyűlések:
›
A hadsereggyűlések elveszítették korábbi
kompetenciáikat (marad katonai
mustrának – „márciusi mező”: találkozás az
uralkodóval, panaszok előterjesztése,
uralkodói igazságszolgáltatás)
Századok – századkerületek
(jelentőségüket vesztik)
C. Placita – előkelők tanácsa (a király
tetszése szerint kér tőlük tanácsot)
B.
Egyházi és világi előkelőknek a királytól kapott
azon joga, hogy saját birtokukon mentesek
legyenek a helyi közigazgatás hivatalos
személyeitől:
› Negatív oldala: a helyi tisztviselők (grófok, grófi
küldöttek) be nem léphetnek, adót nem
szedhetnek, bírói funkciót nem gyakorolhatnak)
› Pozitív oldala: e jogosítványokat a földesúr
maga gyakorolja
Az államhatalom egységével (és a
jogegységgel) szemben ható tényező.