Transcript Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

Európai alkotmány- és
integrációtörténet 1
III. A középkori francia, német és angol állam
5. A középkori, koraújkori francia állam
6. A középkori német társadalom és államszervezet
7. A középkori angol alkotmány
Források:
• Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.
• Ruszoly József: Európa alkotmánytörténete. Budapest: Püski, 2005.
5. tétel:
A középkori, koraújkori francia állam
1. A Frank Birodalom vége:

Nagy Károly fia, Jámbor
Lajos (814-840) még
életében felosztotta a
birodalmat (817), de az
utódok összevesztek, s

a Verduni
Szerződésben (843)
három részre osztották a
birodalmat:



Lothar a központi területek
ura és császár lett (utódai
tovább osztják)
Német Lajos a keleti
frankok uralkodója,
Kopasz Károly pedig a
nyugati frankok királya lett
Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/38/Verdun_Treaty_843.svg
2. Franciaország – a tartományurak országa
Feudális széttagoltság: a régi grófságok, őrgrófságok,
hercegségek kiskirályságként függetlenítik magukat
Kiteljesedik a hűbéri rendszer: a szolgálati birtokok és
a hűbéri tisztségek örökletessé válnak (a grófok szinte
elmozdíthatatlanok – csak hűtlenség esetén léphet fel
velük szemben az uralkodó)
3. A tartományuraságok felszámolása – a
Capeting-dinasztia


Capet Hugó 987-ben Franciaország új királya lesz –
megalapítja a Capeting-dinasztiát
Utódai számos kisebb-nagyobb tartományuraságot
„visszahódítanak”


pl. a hűbéres család magszakadása, házasságok, vásárlások révén
A tartományuraságok rendszere így lassanként megszűnt
4. A francia királyság állami berendezkedése
4.1. A király
A Capeting-dinasztia tagjai felváltják a „rex Francorum” címet a „rex
Franciae” megjelöléssel (utóbbi a területre utal, nem a népi-törzsi
eredetre)
A trónutódlás rendje:
A választás elve és a primogenitúra a 11-12. században „vetekszik”:
 Capet Hugót (987), I. Fülöpöt (1059) választják (egyházi és világi főurak
meghatározott sorrendben szavaznak, végül a nép is állást foglal)
 Az uralkodók elsőszülött fiukat társkirállyá teszik (rex Francorum
designatus ill. iunior rex – az egyházi és világi előkelők egyetértésével)
 A 12. században megszilárdul a primogenitúra (az elsőszülöttnek csak
meg kell koronáztatnia magát atyja halála után)
 A Capet-ház kihalásakor (1316) az előkelők kimondják, hogy Franciaország
királyának trónjára csak férfi ülhet (droit de masculinité)
A koronázási szertartás:
 A Karoling korban már alkalmazott egyházi eredetű eljárás –
kifejezi az egyház részéről, hogy a jelöltet alkalmasnak tartja
(idoneitás)
 1131-től íratlan alaptörvény, hogy az új uralkodónak Reimsben
fel kell kenetnie és meg kell koronáztatnia magát (ha kiskorú,
14. életévébe lépéséig régens látja el hatáskörét)
 1223 óta az előkelők a király fején lévő koronára teszik
kezüket, jelezve támogatásukat (de ez jogilag nem minősül
hatalom-átruházásnak)
 1274 óta az előkelők és az uralkodó kölcsönös hűséget is
vállalnak hűbércsókkal
Rex est imperator in regno suo:
 „A király császár a maga országában”
 A német császárra vonatkoztatott elvet IV. (Szép)
Fülöp (1285-1314) alkalmazza magára:


Nem pusztán „primus inter pares” (egy az egyenlő
tartományurak közül), hanem az egész országban az
előkelők fölött áll
Minden hatalom, hatáskör tőle ered
4.2. A királyi udvar (curia regis)
Tagjai eredetileg:
 A királyi család tagjai
 Az udvari tisztviselők
 Egyes nagyvazallusok
Közigazgatási és udvari bírósági feladatokat lát el
A főtisztviselők (alig változott funkciókkal) a frank udvar
hivatalnokainak „utódai”
A főbb tisztviselők:
 Sénéchal: asztalnokból hadvezető, a vidéki elöljárók
felügyelője - II. Fülöp Ágost megszünteti (1191) túl nagy
hatalma miatt
 Kamarás: pénzügyi vezető, a királyi palota felügyelője
 Kancellár: az udvari írásbeliség vezetője
 Buticularius: pohárnok (udvari étkeztetés)
 Comes stabuli: lovászmester, bíró, hadvezető (a
sénéchal irányítása alatt)
 További tisztségek: királyi pék, szakács, orvos, erdész,
vadász…
A tisztségeket betöltőik hűbérként kapják:
 de facto örökletesen
 egyre nagyobb befolyást igényelnek


a király vagy megszünteti, nem tölti be a tisztséget
vagy rokonaival tölti be
Az udvar továbbra is mozgó udvar, de
 a 13. századtól a párizsi palota kitüntetett szerepet kap
Udvari írásbeliség:
 A királyi kápolna ill. a belőle kivált kancellária felel érte
 Egyre nagyobb szerepet kapnak az egyetemet végzett,
jogtudó értelmiségiek (gyakran alacsony származásúak, de
belőlük fejlődik ki a hivatali nemesség)
4.3. Egyházi és világi nagyurak (Pairs de France)




Eredetileg a király nagyhűbéresei, akik az uralkodóval
együtt ítélkeznek
Számuk a 13. század elején 12-ben rögzül (6 világi és 6
egyházi előkelő)
„Megbeszéléseiken” részt vesznek jogtudó magisterek is
Így jön létre az évente négyszer ülésező bírói fórum, a
„parlement”
A 13-14. században a főtisztségek átalakulnak:
 a kancellár helyébe a nagypecsétőr (custos magni sigilli
regis – garde des scéaux),
 a kamarás helyébe a kincstárnok (chambellan),
 a lovászmester helyébe Franciaország marsallja lép
(maréchal de France).
4.4. Rendi gyűlések: a papság, nemesség és a harmadik
rend (parasztság, polgárság) képviseletére:
Általános rendi gyűlés (États Généraux):
 a rendek külön gyűléseit IV. (Szép) Fülöp hívja egybe
1302-ben (pénzügyi és katonai támogatást vár a pápával
szemben)
 három kúriában ülésezik
 1357-ben a király megígéri rendszeres összehívását
 1439-ben állandó hadiadót szavaz meg (a király nem
szorult rá a továbbiakban)
Notables:
 kibővített királyi tanács, az első két rend előkelőinek
gyűlése
Tartományi rendi gyűlések:
 Helyi szokásjog összegyűjtése, adómegajánlás, helyi
igazgatás biztosítása, kérések és panaszok felterjesztése a
királyhoz
Egyes rendek külön gyűlései.
6. tétel: A középkori német társadalom és
államszervezet
1.Társadalom:
Hűbéri szisztéma – a
hadipajzsrendszer
szerinti rendben:
1)
2)
3)
4)
Uralkodó
Egyházi fejedelmek
Világi fejedelmek
Grófok és „szabad urak”
(nem fejedelmi, de nemesi
rangú világi szabad urak)
5) Schöffenbare Freie (grófi
bírósági tisztviselők) és
miniszteriálisok
(eredetileg szolgarendű
fegyveresek)
6) Az 5. pajzsba tartozók
vazallusai
7) Egypajzsosok (az
előzőkbe nem tartozó
kisnemesek)
Forrás: http://www.suite101.de/view_image_articles.cfm/603820
Valamely pajzsba tartozó nem fogadhat el hűbért a saját pajzsába
vagy alacsonyabb hadipajzsba tartozó személytől.
Merev, kasztszerű rendszer (mindenki csak a „szomszédos”
pajzzsal áll hűbéri kapcsolatban: az alsóbb pajzsokon lévők
elszakadhatnak az uralkodótól)
Adománykényszer (a királyra visszaháramlott hűbérbirtokot 1 év
+ 1 napon belül újra el kell adományoznia)
Nincsenek a pajzsrendszerben:
 Polgárság (11. századtól külön társadalmi csoport – a
birodalmi városok létrejöttével erősödik majd meg)
 Szabad paraszti réteg
 Jobbágyság (földhöz vagy valamely úrhoz kötődnek)
2. A központi hatalom:
A) Partikularizmus (területi széttagoltság):
 A császári hatalom gyenge, a tényleges hatalom a tartományi
fejedelmek kezében van.
B) Választott uralkodó (962-től császár):
 Nincs automatikus trónöröklés
 A választófejedelmeket az 1356-os Német Aranybulla rögzíti:



Kölni, mainzi, trieri érsek, cseh király, szász herceg, brandenburgi
őrgróf, rajnai palotagróf
Közülük négynek jelen kell lennie, többségi szavazás
Aachenben koronázás és felkenés
C) Ellenállási jog:
 a birodalom fejedelmei a palotagróf (comes palatii) elnöklete
alatt letehetik az uralkodót
 gyökere a hűbérviszonyból fakadó hűségkötelezettség,
másrészt
 az egyházi szemlélet, mely szerint az igazságtalan uralkodó (rex
iniquus) megfelelő jogi formák mellett elítélhető
D) Utazó udvar:
 első embere a rajnai palotagróf
 az írásbeli ügyintézésért a kancellár felel
 királyi tanács
E) Birodalmi Gyűlés (Reichstag):
 Előzmény: a királyi tanácsra a 12. századtól meghívót kapnak a
nemesek és birodalmi városok képviselői
 Az újkorra rögzül három kollégiumból álló felépítése:



Választófejedelmek
Világi fejedelmek és egyházi méltóságok (birodalmi grófok, birodalmi
szabad urak, birodalmi prelátusok)
Városok (1594-ben 14 rajnai és 37 svábföldi város)
Császári összehívás alapján ülésezett, javaslatot az uralkodó és a
kollégiumok tehettek, döntéshez mindhárom kollégium
hozzájárulása kellett.
A Reichstag ülése 1640-ben, Regensburgban
(Matthäus Merian)
Forrás: http://de.wikipedia.org/w/index.php?title=Datei:1640_sitzung-des-immerwaehrenden-reichstagsregensburg-stich-merian_1-1560x1100.jpg&filetimestamp=20050706122512
3.Területi hatalom:
A) Fejedelmek – tartományurak:

Pénzverés, vámszedés

Saját hivatalszervezet

Bírói hatalom

(Elvben a császártól eredő jogosítványok, de ennek gyakorlati
jelentősége nincs.)
B) Tartományi rendi gyűlések (Landtag):
Kuriális rendben, társadalmi csoportonként képviseltetik magukat
(grófok + szabad urak, nemesek, felsőpapság, városok,
parasztok külön üléseznek)
7. tétel: A középkori angol alkotmány
1. Előzmények:
 Kelta törzsi államok
 Római Birodalom (Kr. u. 1-2. sz.: Britannia Superior,
Britannia Inferior provinciák)
 A római uralmat követőn törzsi királyságok
(angolszász heptarchia: Kent, Essex, Wessex,
Sussex, Kelet-Anglia, Mercia, Northumbria)
 Viking majd dán hódítás (9-10. sz.)
A törzsi királyságokban:
 Királyi családból választott uralkodó
 Witan-gyűlés (bölcsek tanácsa) – törvényalkotás,
királyválasztás
 Századkerület (hundred) – katonai, adózási,
igazságszolgáltatási funkció
 Grófság (shire) – több századból álló területi egység
az earldorman elnöklete alatt
Az angolszász heptarchia, forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/File:AngloSaxon_Heptarchy.jpg
2. Normann hódítás – erős központi hatalom kialakítása
A) Trónutódlási küzdelmek után 1066-ban a normann I.
(Hódító) Vilmos lép trónra
B) Az ország földjét saját tulajdonaként kezeli
 1086-os salisbury gyűlés (minden hűbéres közvetlenül a
királynak tartozik hűséggel, birtokméret függvényében
megállapított fegyveres egységgel köteles szolgálni vagy
pajzspénzt köteles fizetni)
 Domesday Book (a földbirtokok és becslés szerinti jövedelmük
nyilvántartása)
 Hűbérbirtokokat nem nagy tömbökben adományoz
 Nem alakul ki hűbéri lánc
C) A normann királyság berendezkedése:
Központi hatalom:

Curia regis (később: magnum consilium): Anglia
előkelőinek gyűlése, királyi meghívó alapján, tanácsadó,
főbenjáró ügyekben ítélkező szerv

A 12. századtól differenciálódó központi hivatalok, pl.
kancellária, Exchequer (kincstár, a területi igazgatási
egységek ellenőrzője)

Központi bíróságok: Csillagkamara (Star Chamber),
Kincstári Bíróság (Exchequer of Pleas), Polgári Bíróság
(Common Pleas), Királyi Tábla (King’s Bench)
3. A Magna Charta Libertatum (1215)
A) Előzmények:

Politikai feszültségek a központi hatalom és a
nagybirtokosok között

Társadalmi változásokból eredő elégedetlenség,
növekvő adóterhek

I. (Földnélküli) János elveszti a kontinensen lévő
birtokainak jórészét, újabb adókból finanszírozná
visszaszerző harcait; idegeneket ültet a köztisztségekbe,
birtokokat és várakat rekvirál el, összekülönbözik a
pápával (III. Incével)
B) A Magna Charta főbb rendelkezései:
 Adót kivetni főszabályként csak a Magnum Consilium
hozzájárulásával lehet (a napirendet is tartalmazó meghívó
alapján döntenek)
 Személyes szabadság biztosítása: szabad embert elfogni,
bebörtönözni, jogaitól, birtokaitól megfosztani csak a vele
azonos állásúak által hozott törvényes ítélet vagy az ország
törvénye szerint lehet
 A kereskedelem szabadságának biztosítása: egységes
mértékrendszer, békeidőben szabad be- és kiutazás
 Ellenállási záradék: 25 fős bárói tanács ellenőrzi a jogok
betartását, orvosolatlan sérelem esetén országos ellenállást
hirdethetnek
4. A parlament kialakulása:
I. (Földnélküli) János halála után a bárók fiának, a kiskorú III.
Henrik uralmát ismerik el
A) Oxfordi Províziók (1258):

A bárók és a király megbízottai által választott tanácsosok
hozzájárulása nélkül a király fontos ügyben nem hozhat
döntést

A tanácsosok évente legalább három alkalommal
parlamenten határoznak a legfőbb ügyekben (főtisztviselők
megválasztása, panaszok kivizsgálása)

A király uralkodik, de nem kormányoz! (Csak rövid távon
érvényesül ekkor.)
B) A Monfort-parlament:
 A bárók és a király közti konfliktust IX. (Szent) Lajos
francia király döntőbíróként III. Henrik javára dönti el
1264-ben (semmisnek nyilvánítja a províziókat)
 A bárók azonban Simon de Monfort vezetésével fegyvert
fognak, az uralkodót egy háromtagú bizottság alá rendelik
 Simon de Monfort az új kormányzati rend jóváhagyása
végett parlamentre hívja a grófsági lovagok képviselőit és
a királyi városok küldötteit (Monfort-parlament, 1264-65)
C) A parlamenti forma megszilárdulása:
 1295-re a Monfort-parlamentnél alkalmazott forma (a
grófságok és városok követei 2-2 fővel) és a gyűlés képviseleti
jellege megszilárdul (egy kamarában 49 lord és 292
grófsági/városi képviselő)
 Még elsősorban nem döntéshozó, inkább az uralkodó
tájékozódási-tájékoztatási lehetőségét szolgálja
 A lényeges újdonság: hivatkozási alappá válik, hogy a
parlamentben a korona vazallusai mellett helyük van a
kisnemesség és a városok képviselőinek
 Később ehhez járul a rendkívüli adók megszavazásának joga
Utóbb kétkamarás szisztéma alakul ki:
 Lordok Háza (House of Lords): világi és egyházi
előkelők, mint földes- és hűbérurak
 Közösségek Háza (House of Commons): a grófsági
lovagok és a városi polgárok képviselői