Transcript Az interregnum és Károly Róbert uralma

83.
Az interregnum és Károly
Róbert uralma
A 6. és a középiskola 2.
osztályában használható
Dr. Mészáros Zoltán
Előzetes tudnivalók
• Interregnum: a szó jelentése „királyi uralkodás közötti
időszak”, ebben a konkrét helyzetben 1301 és 1311
között azt jelenti, hogy nem volt a nemesség egésze
által elfogadott és elismert király.
• Az Anjou család Franciaországból származott el DélItáliába. V. István lánya Mária, Sánta Anjou Károly
felesége volt, ő Károly Róbert nagyanyja.
• Károly Róbert igazi neve Caroberto (ejtsd: Karoberto)
ma már nem használják ezt a nevet, de a Károly
Róbert pontatlan. És a Károly sem pontos, noha
újabban I. Károlyként szoktak hivatkozni rá.
Az interregnum 1301-(1308), 1310
• 1301. III. András halála, férfiágon kihal az
Árpád-ház
• Az országban oligarchák uralkodnak (még
IV. Béla uralkodása alatt kezdődött a
helyzet kialakulása).
• Az oligarchák birtokaikon jogokat
gyakoroltak, pénz verettek, rendeleteket
adtak ki, várakkal és erős hadsereggel
rendelkeztek
A legnagyobb oligarchák
•
•
•
•
•
Csák Máté (Északnyugat)
Aba Amádé (Északkelet)
Borsa Kopasz (Tiszántúl)
Kán László (Erdély)
Kőszegiek (Dunántúl és Szlavónia egy része) –
horvátul: Gissingovci, német eredetűek, Herren
von Güns
• Babonicsok (Dunántúl és Szlavónia egy része) horvátul: Babonići
• Subicsok (Tengerpart) – horvátul: Šubići
A trónkövetelők
• Caroberto (Károly Róbert), dél itáliai Anjou
• III. Vencel (Vaclav) a cseh Přemysl házból
• Ottó, a bajor Wittelsbach házból
A trónutódlás körüli harcok
kialakulása
• Az 12 éves Anjou-harceg 1300 augusztusában partra szállt a
dalmáciai Spalatóban, a Subicsok, valamint az esztergomi
érsek, Bicskei Gergely állt mellette. A pápa is támogatta.
Katonailag a Habsburgok támogatták.
• 1301-ben Esztergomban királlyá koronázzák, de nem a szent
koronával, ezért a tartományurak nem ismerik el hatalmát.
• II. Vencel cseh király, Vencel nevű fiát (a majdani III. Vencel
cseh királyt), a kalocsai érsek, Székesfehérvárott, a Szent
Koronával megkoronázta, felveszi a László nevet. De ezt sem
ismerik el, mert a koronázás az Esztergomi érseket illeti meg.
Mégis sokan 1304-ig Vencelt királynak tekintették
• III. Bonifác pápa követe, Boccassini Miklós bíboros, Vencel
híveinek egy részét Károly mellé állította.
Harc a trónért
• 1302-ben Károly Róbert Buda ostromával
próbálkozott, sikertelenül
• Vencelt 1304-ben apja hazaviszi a Szent Koronával
együtt, cseh király lesz. 1305-ben lemond a magyar
trónról, Ottó bajor herceg javára, a koronát is átadja
neki.
• Ottót a veszprémi és a csanádi püspök is
megkoronázza. Uralma 1307 nyarán omlott össze
amikor Kán László vajda Erdélyben elfogta és a
Szent Koronát is elvette tőle.
• Károly Róbert célja a tartományurakkal,
kiskirályságokkal elismertetni hatalmát.
Károly Róbert hatalomra jutása
• 1307-ben az Anjouk hívei beveszik Budát (László volt budai
rektor vezetésével).
• 1307. október 10-én Rákos mezején tartott országgyűlésen a
tartományurak nagyobb része, a főpapok és a köznemesek is
kikiáltották Carobertot királyukká.
• 1308-ban Magyarországra érkezik Gentile de Montefiore
bíboros, a pápa legátusa (követe), aki többször is támogatja
Cerobertót. A Pápa egyértelműen Carobertót támogatja.
• 1308. november 10-én tárgyal Csák Mátéval, aki ekkor ismeri
el Károlyt kiránynak.
• 1309. június 15-én egy Gentile által felszentelt koronával
koronázták másodszor királlyá.
• Harmadjára az 1310-ben visszaszerzett Szent Koronával
augusztus 27-én megkoronázták, végérvényesen király lett.
Károly Róbert
feltételezett koponyája
után rekonstruált arca.
Skultéty Gyula alkotása.
az Anjou-k címerpajzsa, Árpád-sávok
és Anjou-liliomok,
1307–1395
A rozgonyi csata a Képes krónikából
Az oligarchák elleni harc (1310-1323)
•
•
•
•
•
•
•
•
•
1.
2.
3.
•
•
1311 Károly Róbert első támadása Csák Máté ellen.
1311 szeptemberében a kassaiak megölik Aba Amadét.
1312 kora tavaszán az Amadé-fiak Károly Róbert ellen léptek fel.
Rozgonyi csata (1312. június 15): Csák Máté, valamint az Amadé-fiak csapatai Kassa ellen
fordultak. Borsa Kopasz seregével együtt a Kassához közeli Rozgonynál legyőzte a két
kiskirály hadait.
A tartományurak hatalma ezután sem tűnt el.
1315-ben Károly szövetkezett János cseh királlyal Veselí várát visszafoglalta Mátétól.
Felszabadult még Liptó, Zólyom és Árva vidéke is.
A király székhelyét Budáról Temesvárra teszi át.
1316-ban Károly elfoglalja Visegrádot.
1317-ben Magyarország belsejében három irányban is sikereket értek el a királyi seregek:
Leverték a zempléni oligarchát, Petenye fia Pétert
Borsa Kopasz-féle tartomány ellen vezetett hadak ütközeteire Debrecen melett, valamint
Adorján váránál került sor.
Hadjárat indult az erdélyi Kánok ellen is
A harcok Csák Máté halálával zárultak le a király megszerezte a még megmaradt
területeket.
1323-ban Károly Róbert udvarával Temesvárról Visegrádra költözött.
Károly Róbert uralmának második fele
(1323-1342)
•
1.
2.
•
1.
2.
3.
A király uralmának első felében hosszasan
harcolt
a hatalomért és a királyi címért
a tartományurak ellen
Uralmának második szakaszában országa
újjászervezésén dolgozott
Kormányzati reformokat
Katonai reformokat
Pénzügyi és adóreformot vezet be
Kormányzati reformok
• A tartományuraktól megszerzett területek igazgatásának megszervezése.
• 1320 után:
- A várak élén nem várnagyok álltak, hanem a vajda és a bán familiárisai
- A királyi kápolna tevékenységét a kápolnaispán, az uvari papság vezetője
alá rendelték, és rábízták a királyi középpecsét használatát. Ezzel a
kancelláriától függetlenül okmányokat adhatott ki.
- Az udvarban jelentősen megerősödött az írásbeliség, jóval több oklavelet
adnak ki. 1329-től kancelláriai jegyzetekkel látták el a királyi okleveleket, és
regisztrumokba (királyi könyvekbe) vezeték azokat
- 1331-től használta Kátoly Róbert a titkos pecsétet, majd nem sokkal később
külön kancellária is használta.
- Változás a nádori (A király után a legmagasabb közjogi méltóság)
bíráskodásban is: a nádor elsősorban vidéken és nem a királyi udvarban
bíráskodott
Katonai reformok
A kiinduló helyzet
• A királyi várbirtokok eladományozása miatt kevés volt a
hadra fogható erő
• Magánhadseregek jöttek létre, ezeknek a nemesi család
ura parancsolt, nem a király.
A változtatások
• A banderiális hadrend beveztése, haderejét az urak saját
zászlajuk alatt hadba vonuló csapataira (az ún.
zászlósurak seregeire) építette.
• A lovagi kultúra megújulása (A király hívei és előkelő
családok tagjai lehettek lovagok).
• A királyi testőrség és a fegyveres kíséret lovagokból állt.
(1326-ban létrehozta a szent György lovagrendet)
Az új arisztokrácia kialakítása
• A régi arisztokráciával gondjai voltak, hozzá
hűséges embereket akart helyzetbe hozni. Nem
támaszkodhatott az oligarchákra és
kiszolgálóikra.
• Az úja arisztokrácia képviselői (Druget Fülöp,
Debreceni Dósa, Csák Ugrin és Nekcsei
Dömötör tárnokmesterek)
• Az ország fontos posztjaira is az új ariszrokrácia
tagjait állította a király.
• Az 1310-es évek közepétől az országbírók:
Hermány Lampért (1313-1324), Köcski Sándor
(1324-1328) Nagymartoni Pál (1328-1349).
Gazdasági reformok
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Az uralkodó érvényesítette jogait a bányászat, pénzverés és kereskedelem
(adózás, vámok) területén
Az ország nehéz gazdasági helyzetben volt, a kincstár üres volt. Jövedelmekhez
kellett jutni.
A legyőzött oligarchák birtokait arra használta, hogy kiadja őket honor-birtoknak, a
birtok haszonélvezője a jövedelem előre meghatározott részét fizette.
A királyi birtokok jövedelme mellett regálékat határozott meg (akik a királyi jogokat
gyakoroltak fizettek).
Az árútermelés és pénzgazdaság támogatása (adóbevétel).
Bevezette a nemesfémek felvásárlásának monopóliumát. Alacsonyan szabták meg
a felvásárlási árat, így nagy jövedelemhez jutottak.
1323 minőséges (állandó értékű) ezűstdénár verése. Pénzverő kamarák
gyakorolták ezt a jogot, amiért fizettek a királynak.
1325-ben a firenzei aranyforint mintájára magyar aranyforint verését rendelte el.
A két pénznemet egyszerre használva tudott működni a gazdaság (a tisztán
aranyforint alapú működés megbukott 1328-ban)
1329-ben a cseh mintára, cseh pénzverők elkezdték az ezüstgarasok verését.
A törvényes pénz forgalma kizárólagossá vált Magyarországon.
pénzverő- és bányakamarákat szervezett, amelyek egyszerre látták el mindkét
funkciót.
Adóreform
• A kincstár konszolidációja miatt volt rá szüksége.
• Eltekintett az évi kötelező pénzbeváltástól ami a pénz
évenkénti cseréje volt, amikor rontottak az összetételén,
és így jutottak haszonhoz.
• Kapuadót (portális adó) vezetett be.
• A városok a kamara-használatát fizették.
• A vámregálék a királyi kincstárba jutottak. A fontosabb
útvonalakon fekvő nagyobb városokban harmincadot
fizettettek, amit sokáig a szó szerinti harmincad részként
értelmeztek.
• 1336-ban a falvakban megszüntette pénzújítást.
Károly Róbert aranyforintja
Károly Róbert ezüstgarasa
Külkereskedelem
•
•
•
•
•
-
Fontos uticélok: Velence, Bécs, Krakkó.
A XIV. század első két évtizedében az ország gazdasági külkapcsolatai a
mélypontra süllyedtek.
A király védelmezte a kereskedőket, de kötelezte őket a vám és a
harmincad megfizetésére.
A fő kiviteli cikkek:
Nemesfémek
bor, gabona
birka, disznó, szarvasmarha
A fő behozatali cikkek:
luxuscikkek (ékszerek, ruhadíszek)
Fűszerek
hadi felszerelések
textiláruk (bíborszövetek, posztó, vászon)
Egyéb események Károly Róbert
uralkodása alatt
• 1318. összetűzés a püspökökkel az egyházi javak miatt.
Később a Pápa tizedet hajtott be, de a király ebből is tizedet
szedett. Beleszólt a püspöki székek kiosztásába, és
érvényesítette velük szemben is a királyi hatalmat.
• 1326-ban a Kőszegiek és Babonicsok lázadása. (Az előtte
már arisztokratává vált családok ellene szervezkedtek)
• A Kőszegiek több szlavóniai és Vas megyei várait fegyveresen
elfoglalta.
• 1330-ban Záh Felicián merénylete a királyi család ellen (nem
tudni pontosan milyen okból), majd családja kiirtása.
• 1330. Igényt tartott a Havasalföldre a kun származású Basarab
vezetésével, bolgár támogatással önálló fejedelemség jött létre.
1330 őszén a magyar sereget a Vöröstorony-szorosban
győzték le.
Dinasztikus politikája
Károly Róbert négyszer nősült.
Mária, a halicsi fejedelem lánya.
Mária beutheni és tescheni hercegnő.
Beatrix, Károly cseh király, Luxemburgi János
húga.
E házasságokból nem született utód.
•
1.
2.
3.
4. Erzsébet lengyel hercegnő, a lengyel király,
Lokietek Ulászló leánya, gyermekeinek anyja
(Lajos, András, István).
Károly Róbert esküvője Erzsébettel
Külpolitikája alapirányai
• Luxemburgi János cseh király Lengyelország megszerzésnek
törekvése beárnyékolta a magyar-cseh kapcsolatot.
• Csehellenes magyar-osztrák szövetség jött létre. Az
ellenségeskedésnek az 1332-es béke vetett véget.
• Károly Róbertot dinasztikus kapcsolatban volt
Lengyelországgal.
• 1335-ben november 1-je körül Visegrádon megrendezett
királytalálkozó, Károly Róbert magyar, János cseh és III.
(Nagy) Kázmér lengyel király hármas szövetséget kötöttek
- János lemondott lengyelországi igényeiről.
- ha Kázmér örökös nélkül halna meg, Lengyelországot
Károly valamelyik fia kapja meg.
• Dalmáciára és Dél-Itáliára külön figyelmet fordított.
• Fiát Andrást Bölcs Róbert nápolyi király unokájával,
Johannával jegyezte el, biztosítva számára a nápolyi trónt.
Balkáni politikája
• Aktívan részt vesz Dragutin és Milutin
háborújában
• Dragutint támogatja aki katolizált, macsói bán is
volt.
• Bosnyák és horvát hívei is Dragutint támogatták.
• Ő és hívei is több hadjáratot is vezettek, az
utolsót 1324-ben.
• 1331-től Dtefan Dušan támadja és szerzi meg
déli tartományait. (Ezeket Nagy Lajos veszi
vissza).
Károly Róbert halála és hagyatéka
• 1342. július 16-án Károly Róbert hosszú
betegség után hunyt el. Székesfehérvárott
temették el.
• Konszolidált országot hagyott maga után,
gazdasági és dinasztikus értelemben is.
• A trónon Lajos fia követte.
Felhasznált irodalom
•
•
•
•
1.
2.
3.
4.
5.
Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007.
Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A
magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán)
Sima Ćirković: Történelem az általanos és társadalmi-nyelvi gimnáziumok 2. osztálya számára
Képek:
Károly Róbert feltételezett koponyája után rekonstruált arca. Skultéty Gyula alkotása:
http://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_magyar_kir%C3%A1ly
az Anjou-k címerpajzsa, Árpád-sávok és Anjou-liliomok,
1307–1395: http://hu.wikipedia.org/wiki/I._K%C3%A1roly_magyar_kir%C3%A1ly
A rozgonyi csata a képes krónikából:
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Rozgonyi_csata_KK.jpg&filetimestamp=20081217115343
Károly Róbert aranyforintja és Károly Róbert ezüstgarasa:
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:FlorenKarlaRobertazAnjou.jpg&filetimestamp=20110512051735 ,
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Charles_I_of_Hungary1.jpg&filetimestamp=20090805202733
Károly Róbert esküvője Erzsébettel:
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Karoly_Robert_eskuvoje_Erzsebettel.jpg&filetimestamp=20060922141
521