Transcript A népegészségügy feladatai

A népegészségügy feladatai
- gondolatok a munkahelyi
stresszről
Dr. Sinkó–Káli Róbert
megyei tiszti főorvos
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
Szolnok, 2012. szeptember 12.
Az NSZSZ főbb feladatai
és
járványügyi
megelőző
1.
Közegészségügyi
tevékenység
2.
Az egészségügyi ellátórendszer szakmai felügyelete
3.
Egészségügyi hatósági tevékenységek végzése
4.
Egészségfejlesztési és népegészségügyi módszertani
munka
5.
Egészségügyi vészhelyzetek kezelése, egészségügyi
katasztrófavédelmi tevékenységek koordinálása
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
1997. évi CLIV.tv. (Eü.tv.)
„A népegészségügy feladata a lakosság egészségi
állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos
monitorozása és rendszeres elemzése – különös
tekintettel az egészség előfeltételeire:
• élelem,
• lakás,
• munkahely,
• oktatás,
• jövedelem,
• stabil ökológiai rendszer,
• fenntartható erőforrások,
• társadalmi igazságosság
és egyenlőség,
• sportolás, üdülés
Fel kell tárni és meg kell határozni az emberi szervezet,
illetőleg a környezet kölcsönhatásait, egészségkárosító
tényezőit, valamint ezek hatását az emberi szervezetre…”
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Munka és foglalkozás eü. (2007)
Kikerült az ÁNTSZ feladatköréből 2007. április 15-től
• a
munkáltató
foglalkozás-egészségügyi
ellátás
biztosítási
kötelezettségéhez kapcsolódó hatáskörök (munkáltató bejelentési
kötelezettsége, hatósági ellenőrzési jogkör)
2007. május 13-tól
• Foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek valamint halálos
kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedések kivizsgálása,
nyilvántartása)
• Munkaegészségügyi szabálytalanságok a Keszonmunka, túlnyomásos
munkahely levegő-minőség ellenőrzése
• Munkavégzéssel összefüggő hátsérülések
• Képernyő előtti munkavégzés
• Biológiai tényezővel történt expozíció miatt bekövetkezett fertőzés
vagy
megbetegedés
munkavállalók
körének
kijelölése,
kockázatbecslés
• Rákkeltő anyagnak kitett munkavállalók esetében-kockázatbecslés
gyakoriságának előírása (nyilvántartás, betekintés, adatelemzés)
• Foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezés és az általuk
okozott egészség-károsodások megelőzését szolgáló követelmények
betartásának hatósági ellenőrzése.
Megmaradt feladatkörök






Sugáregészségügyi és a
összefüggő tevékenységek
Kémiai
biztonsággal
kémiai és biológiai légszennyezettség egészségügyi
határértékeinek
kimunkálásában
való
közreműködés,
az emberi használatra (üdülés, fürdés, vízi sport,
ivóvízkivétel) szolgáló felszíni, valamint medencés
fürdőkre vonatkozó közegészségügyi követelmények,
a talajjal, a szilárd és folyékony települési
hulladékokkal, egyéb szennyvizekkel, veszélyes
hulladékokkal
kapcsolatos
közegészségügyi
követelmények,
a belső terekben érvényesülő zaj és rezgés
határértékek kimunkálása és ellenőrzése,
az oktató, nevelő és gondozó intézmények és
tevékenységek közegészségügyi követelményeinek
kimunkálása és érvényesítése.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Az „egészség” fogalma
lelki
szociális
testi
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Egészségünk meghatározó
tényezői
Életmód
40- 45 %
Genetikai tényezők
25- 30 %
Környezeti hatások
17- 22 %
Egészségügyi ellátás 10-15 %
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Munkahelyi stressz


Munkával összefüggésben akkor jelentkezik
stressz, amikor a munkakörnyezet
követelményei meghaladják a munkavállaló
azon képességét, hogy e követelményeket
teljesítse (vagy kezelje)
A stressz nem betegség, de ha intenzív és bizonyos
ideig fennáll, szellemi és fizikai egészségkárosodást
okozhat.
• Ha valaki nyomás alatt van, az javíthatja a teljesítményt, és
elégedettségérzést eredményezhet, ha kihívást jelentő
célokat sikerül elérni.
• Ha azonban túl sok a követelmény és túl nagy a nyomás, az
stresszhez vezet. Ez pedig rossz mind a munkavállaló, mind
a szervezet számára.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
EU - munkahelyi stressz



Az Európai Unióban a munkával összefüggő stressz
(MÖS) jelenti - a hátfájás után – a munkával
összefüggő második leggyakoribb egészségügyi
problémát, amely az EU munkavállalóinak - közel 40
millió munkavállaló egészségét-, a népesség mintegy
28%-át érinti.
Bár a stressz a nőket látszólag érzékenyebben érinti,
valójában mindkét nem számára, valamennyi
gazdasági ágazatban és a szervezet minden szintjén
meghatározó problémaként jelentkezik.
A szakértők a leggyakoribb okát a munkakörülmények feletti ellenőrzés hiányában látják.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
A MÖS okai
a munkával összefüggő
egészségi problémák miatt
bekövetkező két hetes vagy
annál hosszabb távollétek több, mint ¼
ennek köszönhető.
MÖS oka lehet:
 pszichoszociális veszélyek, mint például
a munka jellege, szervezése és irányítása,

(pl. magas elvárások a munkában és alacsony
szintű ellenőrzés, valamint olyan tényezők, mint a
megfélemlítés és az erőszakoskodás).

Fizikai veszélyek,
hőmérséklet
például
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
a
zaj
és
Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem
Európai Ügynöksége - intézkedései



2002. július 2-án a elindította a munkahelyi
stressz elleni harcot támogató első páneurópai
kampányát.
Az Európai Bizottság intézkedéseket hozott a
munkavállalók egészségének és biztonságának
védelmére. Az 1989. évi Tanácsi irányelv
(89/391) tartalmazza a munkahelyi egészségre
és biztonságra vonatkozó alapvető előírásokat.
a
munkáltatókat
teszi
felelőssé,
hogy
gondoskodjanak arról, hogy a munkavállalókat
a munka során ne érje semmiféle ártalom,
beleértve a MÖS hatásait is.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Intézkedések 2.


A tagállamok valamennyien átültették ezt az irányelvet saját
jogrendjükbe, néhányuk pedig ezen felül útmutatókat is
kidolgozott a MÖS megelőzésére.
Az irányelv megközelítési módját alkalmazva, a MÖS kiküszöbölése
vagy csökkentése végett
a munkáltató köteles:
• törekedni a MÖS megelőzésére;
• felmérni a MÖS kockázatát úgy, hogy megvizsgálja, milyen nyomás
keletkezik a munka során, amely magas szintű és sokáig tartó stresszt
okozhat,
• meghatározni, hogy kit érhet ilyen ártalom;
• megfelelő intézkedéseket hozni az ártalom megelőzésére.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Európai Bizottság - MÖS




A MÖS megelőzése jelenti az egyik kitűzött
célt az Európai Bizottság munkahelyi
egészség és biztonság új stratégiájáról szóló
közleményében.
1999. évi adatok alapján úgy becsülték, hogy
a MÖS, a tagállamoknak mintegy 20 milliárd
euro kiadást jelent évente.
Olyan állapotokhoz vezethet, mint a
depresszió, szorongás, idegesség, fáradtság
vagy szívbetegség.
komoly zavarokat okozhat a
termelékenység, kreativitás és
versenyképesség terén.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Az Egészségügyi
Világszervezet (WHO)

Európában a becslések szerint 2020-ra a depresszió lesz a
munkaképtelenség második legfőbb oka.

Egy európai uniós felmérés szerint a munkavállalók 14%-a
szenved
napi
szinten
stressztől,
depressziótól
vagy
szorongástól (anyagi- következmények).

A lelki zavarokból eredő teljes termelékenység csökkenést
Európában évi 136,3 milliárd euróra becsülik (a 2010-es magyar
központi költségvetés összkiadásának ötszöröse)
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Átfogó munkahelyi stresszfelmérés Magyarországon (2004)


A Magyar vállalatok körében végeztek
átfogó munkahelyi stressz-felmérést,
Eredmények:
• A megkérdezettek 20 %-a szenved stresszel
összefüggő tartós betegségben.
• A vállalatok mindössze
1,6% - ánál folyik
stresszel kapcsolatos
felvilágosító munka
vagy megelőző tevékenység.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Felmérés
Magyarországon 2.


A
40-69
éves
férfiak
között
háromszorosára növekedett a halálozás
valószínűsége azok körében, akik négy
évvel korábban munkahelyi bizonytalanságot
tapasztaltak, illetve alacsony kontrollal
rendelkeztek munkájuk felett
A megoldás egy komplex, egészségprogram
a
munkaadók
részéről,
amelynek részét képezhetik a konkrét
szűrések,
az
egészséges
életvitel
támogatása és a stresszkezelési technikák
bevezetése, a lehetőségek biztosítása.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Magyarországi megoldási
lehetőségek
1) Munkahelyi
Egészségfejlesztés
Európai Hálózata (ENWHP)
új
európai programot
Lélekre hangolva”
indított
„Munkahely
2) Népegészségügyi Program
3) A
Lelki
Egészség
Országos
Programja (LEGOP)
• Munkahelyi
egészségtervek,
pályázatok
TÁMOP 6.1.2.11/1 Egészségre nevelő és
szemléletformáló életmódprogramok-lokális
színterek
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
2. Munkahelyi egészségfejlesztés
Európai Hálózata (ENWHP)




Európai programot indított „Munkahely. Lélekre
hangolva” (Work. In tune with life) címmel, amelynek
hazai
megvalósító
szervezete
az
Országos
Egészségfejlesztési Intézet volt.
A program 2010. januárjában indult és tekinthető a
2009-ben befejeződött és hazai szinten nagy
sikereket elért Move Europe program folytatásának.
A munkavállalók mentális egészsége és a munkahelyi
lelki egészségfejlesztés került fókuszba.
A programra olyan munkahelyek jelentkeztek, akik
kiemelten foglalkoztak dolgozóik lelki egészségének
védelmével,
fenntartásával.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert


ENWHP
2.
program eredménye:
A Move Europe
a Munkahelyi
Egészségfejlesztés Európai Hálózatának (ENWHP)
2006-tól 2009-ig tartó programja
A
hazai
koordináló
szervezete
az
Országos
Egészségfejlesztési Intézet volt. A projekt elnyerte az
EU
Egészségügyi
és
Fogyasztóvédelmi
Főfelügyelőségének támogatását is.
A program célkitűzése:

átfogó kampány keretében vállalatokat mozgósítson
annak érdekében, hogy az „Egészséges munkavállaló
az egészséges munkahelyeken” cél megvalósulhasson európai és országos szinten egyaránt.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
2. Magyar Népegészségügyi Program
II. Életmód
I. Környezet




Egészséges ifjúság
Idősek egészségi áll. javítása
Esélyegyenlőség az egészségért
Egészségfejlesztés a
mindennapi élet színterein
III. Megbetegedés, halálozás
 Koszorúér- és agyér betegség
 Daganatos betegségek
 Mozgásszervi betegségek
csökkentése
 Lelki egészség megerősítése
 HIV/AIDS megelőzés





Dohányzás visszaszorítása
Alkohol és drogmegelőzés
Egészséges táplálkozás és
élelmiszerbiztonság
Aktív testmozgás elterjesztése
Közegészségügyi és járványügyi
biztonság
IV. Egészségügy, Népeü.
Intézményrendszer




Népegészségügyi szűrővizsgálatok
Ellátásfejlesztés
Erőforrás fejlesztés
Monitorozás
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Lelki Egészség Országos Program
(LEGOP)
2007-2013-ig tartó – több kormányzati
cikluson átívelő – szakmai fejlesztés
A stratégiai dokumentum céljai:

• a lelki egészség javitását célzó szakpolitikák
és a leghatékonyabb fejlesztési döntések
segítésének meghatározása,
• a rendszerszerű összefoglalása,
• a fejlesztési lépesek programozása,
• a szükséges erőforrások felmérése,
• a megfelelő ütemterv kialakítása
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
LEGOP - Magyarországi adatok

Öngyilkos magatartás
• Az öngyilkossági halálozás (SHA) 100 ezer
lakosra számítva a 2005-os 23,2-volt.
• Az öngyilkossági halálozásban Litvánia mögött
Magyarország áll a 2. helyen az EU-ban.
• Nem csökken, sőt, enyhen emelkedik a gyermekserdülőkori öngyilkosságok száma . Évek óta
rendre az első három halálok között szerepel a
korcsoport mortalitási statisztikaiban.

A depresszió és szorongás tényleges
kockázata lényegesen magasabb közvetlen
élettani hatásánál, mivel a depresszió
fokozza az ismert, egyéb veszélyeztetető
tényezők,
a
dohányzás,
kóros
alkoholfogyasztás,
stressz-táplálkozás
gyakoriságát is.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Mentális zavarok



A Vezető probléma a depresszió. A mentális
zavarok terhei társadalmi, társas és individuális
szinten egyaránt jelentkeznek. Társadalmi
közvetlen költségei és az indirekt terhek (pl.
munkaképtelenségből
fakadó
gazdasági
veszteség); a család és az egyén szintjén a
kirekesztettség,
stigmatizáció,
szubjektív
szenvedés emelhető ki.
A mentális egészség szoros összefüggést mutat
az általános egészséggel, illetve az egészségproblémákkal.
Szomatikus
betegek
gyakran
válnak
depresszióssá, ám ez az összefüggés fordítva is
igaz (szomatizáció).
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Öngyilkosság előfordulása 2004-2010 között (SHH)
az Észak –Alföldi Régióban az országos adatokhoz
viszonyítva (2004-2010)
200
200
180
180
160
160
140
140
120
120
100
100
80
80
60
60
40
40
20
20
0
0
férfi
2004
nő
férfi
2005
Hajdú-Bihar
nő
férfi
nő
férfi
2006
Jász-N-Sz
2007
nő
férfi
nő
2008
Szabolcs-Sz-B
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
férfi
2009
nő
férfi
2010
Országos
nő
Mentális egészség, fizikai és szellemi erőnlét
az Észak-Alföldi régió kistérségeiben (2009)
Forrás: Egészségmagatartás/ OLEF 2009- régiós online felmérés
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
3. A munkahelyi egészségtervekpályázatok
Lényege:
Folyamat-jellegű,
munkahelyi
programok támogatása (szemléletformálásmunkahelyi egészségterv)
A megvalósításának főbb lépései:
1.kiinduló helyzet felmérése (állapotleírás),
2.egészségstratégia és cselekvési terv kidolgozása,
3.programok megvalósítása
4.az
egészségterv
folyamatos
külső-belső
kommunikációja,
5. a program megvalósulásának és eredményeinek
folyamatos
monitorozása,
értékelése,
az
eredmények visszacsatolása a megvalósításba.
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
NSZSZ népegészségügyi/
egészségfejlesztési célok

A lakosság egészségi állapotának
javítása, az egészségben eltöltött
életévek számának növelése
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
A születéskor várható átlagos élettartam
alakulása az EU (27), az Euro zónában (17),
Magyarországon és JNKSZ megyében (2009)
év 90
83,5
82,4
80
76,4
77,8
70
78
70
77,4
68,9
60
50
40
30
20
10
0
Európai Unio
(27)
Eurozóna (17)
Férfi
Magyarország
Nő
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
Jász-NagykunSzolnok Megye
Egészségfejlesztés„Ép testben ép lélek”
Folyamat – képesség
jobb egészség elérése
Célja elősegíteni az egészségkulturális szint emelésével, az életmód
formálásával: az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek
megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását,
1997. évi CLIV.törvény az egészségügyről 3). alapelve: „Az egészségi
állapot javításának elsődleges eszköze az egészség fejlesztése,
védelme és a betegségek megelőzése”
Az egyén szerepe, felelőssége:
Mindenki köteles tiszteletben tartani mások jogait egészségük
fejlesztéséhez, védelméhez, a betegségek megelőzéséhez, a gyógyuláshoz
és az orvosi rehabilitációhoz.
Mindenkinek joga van:
 olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az
egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek
megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az
egészséggel kapcsolatos kérdésekben,
 saját egészségi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséggel tartozni
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert
A lelki problémákat egyszerűbb
megelőzni, mint kezelni!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
NSZSZ Dr. Sinkó–Káli Róbert